Z, mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)

Z, mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)

Rendezte: Craig Zobel

A film Mafab adatlapja: Z For Zachariah (2015)

Megtekintés: Poszt-apokaliptikus kamaradráma, három jelenlegi sztárral. Kötelező!

Írásom szpojleres! Olvasásod ezért a film élvezetét leronthatja, ha nem láttad azt vala.
Ann (Margot Robbie) egyedül él egy a világtól természetes tereptárgyakkal elzárt völgységben, ahol még védőruha nélkül lehet élni és van termőföld, víz. Nem tudni, mekkora területet pusztított el egy feltételezhetően nukleáris vihar, mindenesetre, mióta Ann családja elment túlélőket kutatni, eltelt bő egy év és a lány azóta egyedül próbál helyt állni. Váratlanul belebotlik egy negyvenes fekete férfiba, akiről kiderül, hogy szegről-végről köze lehet a pusztuláshoz vagy annak elhárításához és aki nem csak bőrének árnyalata okán, de új színt hoz a mindennapokba. Loomis (Chiwetel Ejiofor) véletlenül tévedt ebbe az apró paradicsomba és amit kissé összeszedi magát, azonnal azont töri a fejét, hogyan tehetné még otthonosabbá, élhetőbbé a völgyet. Ötleteinek egyike, ha egy a völgy szélén található gyönyörű, ámde fertőzött vizű vízesés energiáját felhasználja és áramot termel vele. Ann is rábólintana a kivitelezhető tervre, viszont megfelelő eszközök híján a lány apjának keze által felhúzott kis templomot kellene visszabontani és vízkerékké alakítani, amihez egyelőre még nem füllik a lány foga, szentimentális okokból.
Lassan a két ember között kialakul egy függőségi-romantikus kapcsolat, mikor harmadik félként a duót kiegészíti egy harmincas bányász, Caleb (Chris Pine) akinek egyszerű bumfordisága vagy talán kiszámított csalárdsága segít, hogy végül a lány meggondolja magát és belemenjen a bontásba - meg a vele járó építésbe.
A három ember között megváltozik a viszony; a felszín alatt kezd felhalmozódni a feszültség, melyet talán leginkább egyfajta irigység kezd bekebelezni. A néző itt már kezdi érezni, hogy a tragédia elkerülhetetlen.

Első részben a film kamaradráma, másodsorban romantikus dráma, harmadsorban fejlődéstörténet és végül, a célt szentesítendő poszt-apokaliptikus a miliő.

A film első fele azt gondoltam, sokkal vontatottabb lesz. Lassú felvezetés, megismerjük a női karaktert, ahogyan felszínen tartja magát, hogy a habok ne csapjanak össze a feje felett, állattenyésztés, hajnali bocitőgyfejés, fűkaszálás a ház körül, esetleg elszívása, stb. Ezt alig tíz percben le is zavarjuk, így sejtettem, hogy bár nem pörgős akciófilmet fogok látni, de nem fog untatni.

Loomis érkezésével interakciót figyelhetünk meg, ahogyan két különböző kultúrájú és habitusú ember egymáshoz csiszolódik. Kialakul közöttük egy kapcsolat, amely nem pusztán tiszta szerelem. Nem is lehet ebben a helyzetben az. Itt nem erről van szó. A huszonpár éves fehér lány és jó negyvenes fekete pasi között a valóságban biztos soha nem történt volna semmi. Itt viszont, azt hihetve, hogy ők az utolsó ember, teljesen másképpen bontakozik ki kapcsolatuk, mintha egy bárban ülnének. Ráutaltság, egymásra utaltság.
Amikor kezdene minden jó lenni, a kísértőként megjelenik Caleb karaktere, aki egyértelműen beszédes név. A bibliai Káleb Jehunne fiúgyermeke, mivel nem bizonyult kishitűnek, bebocsátást nyert az ígéret földjére. Itt Caleb hitt abban, hogy találkozik még emberekkel és minden jobb, mint egyedül elpusztulni a bányában, ahol eredetileg dolgozott. Káleb társával, Józsuéval, kikémlelte a világot és hírt vitt törzsének az eredményekről. Itt Caleb is hírt hozott a két túlélőnek, igaz, azt már korábban is tudták. A bibliai Káleb optimista volt, aki hitt törzsének győzelmében ellenségeik felett. Itt Caleb hisz Loomis tervében, olyannyira, hogy kissé tolakodó mód, de rábeszéli Ann-t is a megvalósításra.
(Ateistaként erős elírásokat vehetsz észre a bibliai megjegyzéseimmel kapcsolatban. Ha javítanád hibámat, pár sorban tedd meg, nagy esszét a témában nem fogok elolvasni...)

Azt nem tudjuk meg, mi jár a karakter fejében a folytatást illetően, viszont a színész gesztusaiból és a dramaturgiai húzások miatt egyértelmű, hogy hamarosan kenyértörésre számíthatunk a szereplők között. A néző gyakorlatilag a két férfi között őrlődik és azt kell eldöntenie, kinek az oldalára álljon. Szerintem a film szerkesztése nagyjából azt dekódolja az emberbe, hogy Ann a bibliai Éva, míg Loomis Ádám megfelelője és Caleb pedig maga a kígyó, aki megkísérti a nőt, aki elbukik, mert hagyja magát a kísértésnek átadni.
Mi lett ott a sorsuk? Kiűzettek a paradicsomból.
A filmben pedig nyitva marad a kérdés: Vajon a kétely rájuk telepedik e és ha nem is űzetnek ki a völgyből, mint Ádám és Éva, azért ez az idill már nem fog megmaradni közöttük, aminek kialakulása közben betoppant a harmadik fél.

A címbeli Zakariás is bibliai figura, aki gyakorlatilag feláldozta magát fia védelmében, amikor nem árulta el Heródes-nek, hol bújtatta el az elsőszülöttek kivégzésekor. Hogy mi a filmbeli "Zakariás"? Nem egy személy, sokkal inkább az érzés, ami Ann-ben, mint érzés kialakul, miután Loomis szerint Caleb eredeti terveinek megfelelően továbbáll a völgyből. Szerintem.

A forgatókönyvet Nissar Modi írta Robert C. O'Brien eredeti könyvéből. A művet sajnos nem olvastam, így valójában csak találgatok jelentéséről, viszont szerintem Modi pozitívuma, hogy érdekesek a figurák, rá bírtam hangolódni és fenntartotta az érdeklődésemet a film, annak ellenére, milyen keveset is tudunk meg a bemutatott világ hátteréről.
A film amire fókuszál - kialakuló szerelmi háromszög - abban jól működik. a legbonyolultabb karakter egyértelműen Loomis, akinek indítékai széles spektrumon mozognak. Nem csak irigység motiválja tetteit, hanem a féltés és félelem is. Érthetőek tettei.
Az eredeti, 1974-es regény gyakorlatilag Ann fiktív naplója és magyar nyelven nem jelent meg. Talán, most a film apropóján valaki veszi kiadására a fáradtságot.
Modi második filmes munkája remek alkotás és az sem rontja el, hogy azért a vége halványan nyitott marad.
A könyv még sokkal pesszimistább befejezést kapott, mint a film.

Gyönyörűek a képek, amiben a film rendesen bővelkedik. A pusztulást szinte alig látjuk, csupán egy gyors jelenetsor ami ezzel foglalkozik, még az elején. A továbbiakban a völgy viszonylagos szűkösségén belül kalandozunk. A helyszínek szépek és érdekesek. A fényképezés és vágás teljesen rendben van.

A zene - Heather McIntosh munkája - egyszerűségében is nagyszerűen hangolja az érzéseinket a látott képekhez.

Összegzés:
Remek dráma a Z, mint Zakariás, még akkor is, ha nem ismerjük a többlettartalmat, amit a cím háttere oldana fel számunkra. A színészek arcrezdülései, reakciói a helyükön vannak, még akkor is, amikor Ann kirohanása Loomis önfeláldozó gesztusa miatt elsőre légből kapottnak tűnhet. Aki a filmet látja, talán rájön, melyik jelenetről beszélek. Ha így van, kommentben írd meg!

apróságok:
- A film Amerikában játszódik, ám, a nyitó jelenetet leszámítva, teljes egészében Új-Zélandon forgatták.
- A könyvben két túlélő van, a bibliai nevű Caleb nem szerepel a regényben.
- Tobey Maguire is esélyes volt Caleb szerepére.
- Eredetileg Amanda Seyfried lett volna a női főszereplő, aki korban kicsit közelebb állt volna a könyvbeli tizenhat éves női karakterhez, de ütemezési nehézségek miatt kilépett a projectből.
- A regény egy évvel a szerző halála után, poszthumusz jelent meg!

Az év egyik legjobb drámája, bizonytalanságainak ellenére! Módod van megtekinteni, az alábbi linken keresztül: Z, mint Zakariás!

Gyertyafény, sok bor, rossz döntések.

75%

"Hinni akarunk e benne, hogy végül Ann egy gyilkossal marad együtt, vagy abban, hogy Caleb végül egyfajta gesztusként, az életéért, inkább továbbállt, elkerülendő a további konfrontációkat?"

Blog: Te nem vagy ember!

Hajnal, egy óra, zárni készülök, vendég már nem maradt. Takarítás vége, kolléganő hazament. A teraszon ketten ülnek: egyik a sofőröm, a másik egy barátom. Az egyik is a barátom, de a sofőr minőségben volt jelen.
Bent zárok, utolsó simítások. Kintről hirtelen hangos kiabálás szűrődik be. Női hang, ismerem. Egy roma nő, kutyát szokott sétáltatni, néha megáll dumálni, mindenbe belekotnyeleskedik, ha hajnalban történik valami, ő ott van. Mert véletlenül épp ott van.
Most is.
Kiszaladok, hogy kik ölik egymást hajnalban, mert ha már balhé van és ismerősök is érintettek, jobb, ha van szemtanú vagy közbe kell lépni, stb.
Vendéglátósként igyekszem gyorsan felmérni a balhés helyzeteket, kik a szereplők, ki-kivel van, mert nem árt tudni, ha végül ügy lesz belőle, hogy kinek volt igaza.

Mi történt?
Mi történt hajnalban a Váci úton, ahol Gyuri bá, a csöves a bezárt Adidas bolt egyik kirakata előtt próbál aludni?
Két harmincas seggfej érkezett valahonnan. Nem tudni, dolgozó emberek, vagy unatkozó diákok. Nem tudni, van e családjuk, gyerekük, életük, bármi.
Két tahó volt.
Egy kisebbik tahó, meg egy másik, aki nem ember tahó.

A nem ember tahó, nemes egyszerűségében és hajnali, részeg virtuskodásként, ellopta - alvó hajléktalan mellől a tolókocsit elemelni lehet más szóval illetni? - Gyuri bá tolókocsiját és tolta maga előtt.
Gyuri bá, egyre jobban lerobbant már, észre sem vette az esetet. Fülén a fülhallgató, szólt a rádiója, egyik kis kincs, míg a másik kincsét, amire a közlekedésben nagy szüksége van, elemelték a feje mellől.
Egy szardarab.
Egy bélsár-féreg.

A roma nő teljesen véletlenül észrevette és ismeri Gyuri bát. Vércseként üvöltött a szarházira, aki nem nagyon figyelt rá, mert vitte a "szerzeményt".: - Hova viszed a Gyuri tolókocsiját?
Ezt még bent is hallottam és kiszaladtam az utcára.
Miló már a lopós gyökérhez lépet, András felzárkózott és üvöltöttek a csávónak, aki félrészeg magánszámát még nem fejezte be, mert tartotta a tolókocsi fogóit, nem eresztette.
Én beértem balról és lefejtettem róla a gyökér kezét, másik oldalról azt hiszem Milán, András, vagy az ismerős kutyás-nő.
Volt hangzavar, mert annyira felháborító volt az egész jelenet, hogy mindenki kiabált, csak a copfos paraszt csávó nem. (Gy.k. itt a paraszt szót pejoratív értelemben kell érteni, nem a kétkezi munkások ellen emelem hangom...)
A tolvaj szar kissé kábán a piától, de ahhoz elég józanul állt, hogy visszaugasson nekünk, pökhendin: - Mi van, ez csak egy csöves!

A roma nő riposztolt is: - Az, meg ember, te meg nem vagy az.
Félkörben álltunk a szarházi előtt, aki még visszaugatott valamit.
Nagyon sajnáltam, hogy nincs ott egy olyan ismerősöm sem, aki a józan érvek helyett a kezeit használja hasonló esetekben válasz helyett.
Annyira meghökkentő volt az egész eset, hogy leblokkoltunk, pedig, tudom, hogy sokan hasonló esetben simán beverik a szarházi pofáját, azután mehet cimborájával felvenni a látleletet.
Végül elfordult a copfos fos és ment csöndes haverja után.

A roma nő valahogy csak elcsípett egy rendőrautót két perc múlva és megadva a személyleírást, a rendőröket a két majom után küldte, akik el is robogtak a megadott irányba. Ám nem tudjuk, mi lett a történet folytatása.
Én bezártam és ráírtam a főnökasszonyra, hogy mentse le nekem a kamerából a szarházi kocsilopós jelenetét, mert ki szeretném tenni a facebookra, youtube-ra, hátha valaki ráismer barátjára, kollégájára, édes egyetlen gyermekére, hogy tudja, mennyire egy szar embert sikerül ismernie, megszülnie, elviselnie a mindennapokban.
Ja, és lehet, hogy jogellenes feltenni a pofádat a világhálóra, de ne izgulj, ez csak emberekre vonatkozik; nekik vannak jogaik. Az olyan semmire való szarfaszúaknak, mint te, nem jár ez alanyi jogon, mert nem, hogy nem érdemelted ki, de épp lemondtál róla, amikor egy alvó hajléktalantól loptál.
Tudod, van, ahol a lopást simán kézlevágással büntetik.
Gyuri bá lábának nagy részét csonkolták egészségügyi okokból, neked meg a tolvaj kezedet kellene, lopás okán.

Amint meglesz a mentése a jelenetnek, felteszem...

Felháborító, hogy vannak emberek, akik ahelyett, hogy beleugranának a Dunába és mély lélegzetet vennének annak medréből, miközben fejük felett összecsapnak a habok, inkább mások életét keserítik meg.


Ezt neked írom, te szar-gyökér!
Menj haza és feküdj be anyád mellé. Azután baszd meg nyugodtan, mert nem vagy te a fia, nem lesz az vérfertőzés. Te csak egy szardarab vagy, akit örökbefogadott és felnevelt, hátha lesz belőled valami.
Lett.
Egy farmeros, kockás inges, copfos patkánnyá nőttél fel, aki hajnalban, brahiból egy elesett emberbe rúg bele.
Egy szerencsés faszszopó vagy, mert, ha akkor egyik-másik elvadultabb ismerősöm ott lett volna, akkor te reggel a kórházban ébredsz, nem anyád mellett az ágyban, ahova mentél bevackolni.
Gondolom, nem fogtad fel nagyon - mivel is fogtad volna fel - hogy mit tettél és a cimborád is kezet foghat veled - mint ahogy esti bulitok előtt már megtette - hogy partnered volt a lopásban. Igaz, amikor az üvöltözés elkezdődött, okosan félre vonult, nem jött közelebb, hogy megvédjen, mert tudta, szerencsés egy anyabaszó vagy, meg fogod úszni.
Csak azt sajnálom, hogy ebben a jogrendszerben és jogállamban, a rendőrségnek nincs lehetősége rá, hogy az olyan nem embereket, mint te, falhoz basszák és helyben seggbe kúrják a tonfával.
Pedig rád fért volna egy tágítás, hogy anyád után mindjárt magadat is megbaszd.
Mert az való az olyannak, mint te.

Gyuri bácsi később alig akarta elhinni, hogy a frissen vásárolt tolókocsiját, amelyet több környékbeli és törzsvendég (pl. Kálmi az aranyszívű) dobott össze számára, elemelte egy hajnali szarkupac.
A felvételen remélem felismerhető lesz majd a gané pofája és ha egyetlen ismerőse felismeri, megfogja a kezét és melegen gratulál neki, majd elgondolkodik, hogy talán jobb lenne embernek lenni!

a kép illusztráció

Elrabolva 3. - Taken 3 (2014)

Elrabolva 3. - Taken 3 (2014)

Rendezte: Olivier Megaton

A film Mafab adatlapja: Taken 3 (2014)

Megtekintés: Elvileg uccsó Elrabolva etap. Még szép, hogy megnézed!

Azután persze nem enyhén fogsz csalódni, mert az elrabolva harmadik része már közel sem olyan szórakoztató, mint az első volt. Az első rész nem csak megidézte a zsigerig feszült akciófilmeket, melyeket annyira szerettünk a nyolcvanas, kilencvenes évekbe, de adott nekünk egy öregedő akciósztárt és kellemes, videóklippes akció orgiát. Az első rész egy kellemes film, jó beköpésekkel, egy perc üresjárat nélkül. Szinte végig logikus a felépítése. Nehéz nem kedvelni.

A harmadik részre megtört a varázs.
Először is, számomra bosszantó volt megtenni ellenségnek azt, aki az első részben még elvileg "barát". Persze fel lehetett húzni rá egy másfél órát, csak túl közhelyesnek véltem. Talán elég lett volna szimplán belekeverni, nem mindjárt az ő kezébe összpontosítani a szálakat.
Azután kiírtak egy kulcsszereplőt. Mintha emelni kellett volna a motiváció tényét.
Csak így a lényeg maradt ki; ez már nem a csodálatos megmenekülésre van kihegyezve, hanem szimpla bosszúfilm.
Oké, biztos Bryan Mills, a karakter ezt tenni, hasonló helyzetben, de mennyivel könnyebb volt azonosulni vele, amikor még tisztán a megmentés miatt szállt harcba, nem azért, mert le akar vadászni valakit.

Az akciók...
A pár év alatt ennyit öregedett volna Liam Neeson. Sajnos, úgy látszik, igen.
Mag az első részben elég korrekt koreográfiák is becsúsztak verekedések közben, mostanra a vágások miatt felpörgött ugyan a tempó, ellenben sokkal unalmasabb az egész. Nyolc vágás, kb. 3-4 másodperc és az első két rendőr, akit harcképtelenné tesz, már fekszik a földön. Ez a stílus végig megmarad.
Amikor végre örülhetnénk, hogy megfelelő ellenfelet kap és lehet verekedni, akkor is rosszul exponált beállításokon, villámgyorsan kellene a szemeinknek befogadni a látványt. Hasonlóan élvezhetetlenre vágott akciókat utoljára, amennyire emlékszem, "A Quantum csendjében - Quantum of Solace (2008)" volt nem szerencsém látni.

A karakterek:
Famke Janssen hamar kiesik, szerintem indokolatlanul. Kellett emelni a téteket, de így?
(Belsős poén, hogy a színésznő imdb-s fotóját felhasználták a filmben is. Ezen keresztül keresi Liam Neeson, hogy adott időben látták e valahol.)
Maggie Grace-ről mostanra elég nehéz elhinni, hogy apuka kicsi lánya... (Harminc elmúlt, mire forgatták a filmet!)
Xander Berkeley elvileg nem ért rá, hogy másodszor eljátssza a mellőzött második férj, Stuart szerepét, ezért Dougray Scott ugrott be a helyére. Elvileg minőségi csere lenne, csak van egy bibi; mostanában Dougray Scott annyi filmben alakította a negatív karaktert, hogy megjelenése borítékolta a film befejezését. És tényleg! Berkeley szerintem olvashatta a forgatókönyvet és nem értett egyet a figura pálfordulásával, így kibújt a hurokból, hogy bemocskolja az aggódó, segítőkész mellékszereplő besározott, de fontos karakterré alakulását. Simán elhiszem a színészről.
A három egykori ügynök barát most kapta a legtöbb szerepet és most sem sokat tudunk meg róluk, leszámítva, hogy tűzbe mennének Mills-ért, aki általában visszautasítja a felkínált munkáikat, de mikor neki kell segítség, ami még csak nem is fizet, a srácok jönnek, némán.
Egyikük, Sam (Leland Orser) meg is sérül, ennek ellenére a film végén nincs rá játékidő, hogy legalább megnyugtató levezetésként együtt lássuk a fiúkat és ez nagy hibája a hasonló filmeknek.
Pszichológiailag fontos a nézőnek az azonosulás miatt, hogy a szereplőket ne csak akcióban, hanem lehetőleg utána is lássa együtt, hogy velük tudjon örülni, hogy megnyugodjon: - Na, ez is túlélte!
Leland Orser karakterénél ez sincs meg. Meglőve hagyjuk hátra a furgonban és a film végén már nem is látjuk újra, sem a többieket. Ennyire ne legyen már funkcionális egy szerep...
Liam Neeson megöregedett. Sokkal lomhább, mint eddig, mégis, mintha egy drabális verekedőgépet akarnának belőle formázni. A legtöbb embert egy-két öklössel leküldi, minimális a közelharc, a kézitusa. Pedig sokkal jobban izgulok egy olyan emberért, akinek van ellenfele, mint egy olyannak, aki végigmegy mindenkin és meg sem inog. Tudom, ez akciófilm. Csak akkor meg több akció kellene.
Az autós üldözések is ötlettelenek és a pörgő CGI konténertől sem lesz izgalmasabb a jelenetsor vége. Hagyjuk már. Tízet forgó, autókat ledaráló konténer? Mikor szoknak már le erről a baromságról a filmesek?
Forest Whitaker meg sokkal jobb színész, hogy a vértelen Tommy Lee Jones utánzatként kelljen látni, ahogy mindig le van maradva egy lépéssel. A Tommy Lee Jones-os utalás nem véletlen, hiszen a film alapszituációja egyértelműen megidézi Harrison Ford egyik legnagyobb, nem sorozat sikerét, "A szökevény - The Fugitive (1993)"! (Úgy értem, nem Indiana Jones, nem Star Wars. Az, meg, hogy készült folytatás a filmhez, nem számít, mert nincs benne a Ford)
Csak a szökevény fifikásabb, nyomozósabb darab volt. Itt a karakterrajzokat és nyomozást felcserélték az akcióra. Az egyszerű, buta akciókra.

Eddig úgy néz ki, hogy az Elrabolva franchise megáll a harmadik résznél és jobb is ez így.
Mivel már közel sem volt olyan szórakoztató, mint az első. A másodikat sem veri, mert az meg egyenesen szinte a mesefilm határait karcolgatta. A legjobb esetben is csak egy emészthető lezárás.

60%

Ha szeretnéd látni a filmet, klikkelj csak ide és nagyon gyorsan megnézheted!
Esetleg itt megtalálod a második részt!
Né'dda, itt meg az első mozi!

Sam Spruell, mint Oleg az orosz maffiózó, nem kap nagy figyelmet. Az Elrabolva sorozatban nem volt fontos egy markáns ellenfél beiktatása, hiszen Mills mindenkit ledarál 2 perc alatt, ha végül szemtől szemben állnak.

R.I.P.: Elhunyt Wes Craven

Freddy Krueger kesztyűjével. Akik addig nem ismerték munkásságát, innentől már tudták a nevét. Sokan.

Egy filmes legenda ismét eltávozott. Persze, nem biztos, hogy te is kedvelted, hiszen amiben főleg alkotott - horrorfilm - annak ellenére elég mostohán kezelt műfaj, hogy évente több tucatnyi produkció készül a keretein belül...

Wes Craven 1939.-ben született, augusztus 2.-án, az Usában, Ohio állam, Cleveland városában.
Elhunyt 2015. aug. 30.-án.

Isten vele!
Most nem méltatnám, mennyit tett hozzá a horrorfilmek világához, csak összeírnám az öt kedvenc filmemet tőle.

1. Rémálom az Elm utcában - A Nightmare on Elm Street (1984)

Ebben az évben megszületett a pop-kultúrális és horrorfilm ikonná váló karakter, Freddy Krueger, aki sorozatgyilkosként kezdte pályafutását, később pedig misztikus gyilkossá vált, hogy az álmaikban ölje halomra azokat a fiatalokat, akiket életében még nem tudott megkaparintani. A karakter köré komplett mitológia épül és sikerült Remake-t is készíteni belőle. Szerintem fölöslegesen. Freddy Krueger a bennünk bujkáló félelemre épít; mi lenne, ha álmunkban meg tudnánk halni és soha, senki nem tudná meg, valójában mi történt velünk. Az évek során tucatnyi folytatást élt meg a franchise és sokkal humorosabb irányt vett fel, mint pár évvel idősebb elődje, Jason Voorhees vagy Michael Myers. Freddy-nél az öldöklést néha abszurd humor oldotta fel, így sokaknak nem is horrorfilmként funkcionált végül, hanem véres mulatságnak.

2. Halálos barát - Deadly Friend (1986)

Nálunk kevésbé ismert - vagy nem hozzá kötött - filmje, melyben egy iskolai géniusz diák mickrochipet épít be halott barátnője fejébe, hogy az öntudatra ébredve gyilkolni kezdje azokat, akik megkeserítették az életét. Sansz történet, hangulatosan megoldva. Az álom motívum visszatér és a női főszereplő bája eladja a darabot. Gyerekként tucatnyi alkalommal néztem meg és szerettem bele Kristy Swanson-ba, hogy később se ő, se a főszereplő srác ne vigyék sokra Hollywoodban. Nem azért kedveltük, mert fifikás darab. Zsigerileg hat a nézőre és az egyik legjobb filmes gore gyilkosság még most is, amikor a vénasszony szipirtyó szomszédnak a fejét szétkeni cyborg-zombi-droid lányunk egy keményre pumpált kosárlabdával.

3. Sokkoló - Shocker (1989)

Na, ez már igazi bűvésztrükk. Egy kalapba annyi filmes zsáner, hogy végül el sem fér. Az álomvilág, misztikum és valóság ötvözete ez a sorozat-gyilkosos történet, melyben egy Horace Pinker nevű tévészerelő egy kisvárosban aprítja a népet, hogy végül a harcot vele egy sportos diák vegye fel, először még fizikálisan a valóságban, majd a valóság szövetén átlépve, materiális síkon is, amolyan Freddy Krueger parafrázisként. A férfi főszereplő, Peter Berg, miután színészi képességeivel csak mérsékelten volt elégedett, olyan filmeket forgatott le, mint az Amazonas kincse, A királyság és a Csatahajó. A film nálunk belefért egy "Legendák" sorozatba is dvd-n, azonban hazájában nem tudták komolyan venni és nem lett kereskedelmi siker. Sőt, mintha innen már mélyrepülésbe kezdett volna a direktor karrierje, egészen a Sikoly-ig, ami viszont ismét felrepítette a horror panteon tetejére, ideiglenesen.

4. Sikoly - Scream (1996)

Az egyik legtisztább tini-horror, amely néha már a paródia határát súrolja, viszont valójában nem lépi azt át. Woodsborough városkában néha kinyírnak tinédzsereket. Sidney Prescott úgy érzi, valamiért ő a következő kiszemeltje a gyilkosnak és nem is téved. Halálos macska-egér játék végén a szerepek újra leosztásra kerülnek és sokan közben kihullanak a rostán. Rengeteg klisét és sztereotípiát építettek bele a filmbe, ami miatt könnyen komolytalan darabnak lehetne tekinteni, de legalább ennyi társadalomkritika van a műben, és az ötlet végül sorozattá duzzadt, nagyjából egyenletes minőségben, néha meglepő dramaturgiai húzásokkal. Abszolút kedvenc!

5. Éjszakai járat - Red Eye (2005)

Craven nem csak horrort készített, hanem belenyúlkált más műfajokba is, mint zenés dráma, vagy ez a thriller. Alig nyolcvan perces, szinte real time-ban forgó mű, melyben a csinos hotelmenedzsert belekeverik egy politikai merényletbe és csak talpraesettségén múlik, hogy megfelelően kezelve a helyzetet hőssé válik, pedig eléggé vesztes szituációból kell talpra állnia. A filmben alig van üresjárat, végig pörög. Kiszámítható a cselekmény, de néha meglep minket és annyira kedves a főszereplő, hogy szemet hunyunk a logikai bakik felett és csak szurkolunk, hogy sikerüljön a végén mindenkinek megmenekülni. Nem jellemző a film Craven-re, viszont kellemes mellékvágány, aminek talán egyetlen negatívuma, hogy kicsit összecsapottnak tűnik.




A klasszikusait, amivel kezdte, szándékosan hagytam ki.
Később filmjei sorra fognak kerülni véleményezés formájában, hiszen, sajnos, most már egy befejezett életműről van szó.

Isten veled Mr. Craven! Hiányozni fogsz, sőt, már hiányzol!

Ghostface. Nem mintha nem lenne elég Freddy a halhatatlanságához, de még mellé tehetjük a titokzatos gyilkos félelmetes maszkját is, amely sosem tudni, kit takarhat.

Jóleső nosztalgiával tekintek vissza a Videa kiadásának egyszerű borítójára. 

Az önjelölt nyomozónő - Citizen Jane (2009)

Az önjelölt nyomozónő - Citizen Jane (2009)

Rendezte: Armand Mastroianni

A film Mafab adatlapja: Citizen Jane (2009)

Megtekintés: Kénytelen voltam, mert Ally Sheedy ritkán készít filmeket.

Tucatkrimi, ahol végül a hangsúly nem a csavaros nyomozáson és a gyilkos személyének leleplezésén van. Nem. A film életrajzi elemeket mutat be egy Jane Alexander (nem a színésznő) hölgyről, aki belekeveredett egy gyilkossági ügybe és nyomozásai során felgöngyölített egy a családját is érintő bűntettet, majd sikere után tehetségét hasonló ügyek tisztázására használta fel.

Meghalt Jane Alexander...

A fentebbi linken pár sort olvashatunk a hölgy haláláról. A film elkészítése előtt hetekkel hunyt el.

Ally Sheedy kedves arcú színésznő, akit én inkább tini-filmekkel és komédiákkal, vígjátékokkal ismertem el. Eladható arca van egy olyan krimiben, melyben az élettársa, akit szinte gyermekkora óta ismer, hirtelen átmegy gyilkosba. Ebből a szempontból a színésznő jó választás, igaz, a kor megkoptatta szépségét. Viszont a valódi Jane Alexandernél jóval fiatalabb, mivel az eseményeket a kétezres évekhez igazították. Így kicsit olyan érzésem lett, hogy a karakter fiatalon hunyt el, nem sokkal, hogy saját ügyében olyan jól védte meg magát... de ez részletkérdés.

A Hallmark filmjei sajnos nagyon egy tévéfilm keretei között mozognak. Nem várhatunk érdekes kameramozgást, drága jelenetsorokat - bár, a történet most nem is követeli meg. Egy idilli családi történet fordul nem túl véres krimibe, mely egy tudatos és okos nő magánnyomozására fókuszál. Egyszeri szórakozás.
Én is csak a két főszereplő miatt néztem végig.
Már maga a levezetés sem túl fifikás.
Egy hetvenes évekbeli európai krimisorozat epizód csavarosabb cselekménnyel operál.

Ha valamit ki kellene emelnem, az Meat Loaf szokatlanul intelligens nyomozója. Az ő és a főszereplő között működik a "kémia" és eleget megtudunk karaktereikről. A film megtörtént esetet dolgoz fel, abszolút nem szolgai módon.
A negatív szereplő pedig Sean Patrick Flanery, aki ma már nem olyan erős húzónév, mint lehetett volna, ha jól választ filmeket. A valamikori 20 éves Indiana Jones mostanra B filmeket erősít. Nevét látva enyhe nosztalgiát éreztem.

Szomorú látnom, hogy akiért rajongani tudtam kis tökösként, most aprópénzre váltotta tehetségét (nem tudom, valóban tehetséges színésznő e) és olyan platformon igyekszik helytállni, aminek keretein belül esélye sincs szélesebb közönséghez eljutni.
Nincs illúzióm; ezt a filmet azok fogják látni, akik tévéznek.
A mozit preferáló közönség talán soha nem fogja ezt a darabot látni.

Ezen még az sem segít, hogy direkt módon megidézik a címben Orson Welles kultikus filmjét, az Aranypolgárt. (Eredeti címe: Citizen Kane)
Olcsó szójáték, ami nem viszi el hátán a filmet.
A történet meg semmilyen formában nem idézi fel az eredeti filmet.

40%

Tévéfilmnek oké, szórakozásnak kiszámítható.

Gyakorlatilag az egyetlen oka, amiért a filmet letöltöttem, hogy az aloldalon nem a megfelelő posztert láttam kitéve, hanem egy későbbi akciófilmét, melyben a bájós hősnő egy bazi nagy rakétavetővel pózol. Aztán el is felejtettem ezt, míg újra nem futottam bele a poszterbe a neten.
Át vagyok verve!

Blog: Szakadár - Szabad lovat baszni

Cikktől függetlenül, itt tudod elérni a Ki Mit Tube 2015 youtube-os oldalát!
Ki Mit Tube 2015

Nem véletlen, hogy nem nagyon követem a magyar volgger társadalom életét, egy-két kivételtől eltekintve. A legtöbb csatorna, az önkifejezés olyan olcsó módjait kínálja a készítőknek és olyan sekélyes szórakozást a megtekintőknek, hogy simán nem rabolom ilyesmivel az időm. Nem mintha, más szarságokkal - pl. facebook játékok - ne tenném meg ugyanezt.
Csak akkor legalább magamat vélem kreatívnak, már amennyire a játék engedi és nem mások agyszüleményeivel baszom el az időm.

Szakadár vlogját sosem ismertem volna meg, ha nincs a 2015-ös ki mit tube, Magyarországi vlogger verseny, amelynek van 10 tagú zsűrije és ezer indulója, akik megmutatják magukat. Egy igazi látleletet kapunk értékelhető és égetni való munkákból. Van, amire a munka szó egyenesen túl pozitív kifejezés.

Szakadár - a nevét nem jegyeztem meg, pedig azt hiszem, bemutatkozott -  a mai fiatalok azon szegmensét fedi le, akik - mint én - főleg a négy fal közötti, barát nélküli életet preferálják. Mindenről van - szerintük - véleményük, holott, ez sokszor kimerül egy vakkantásban, egy baszdmegben és böfögésben.
Mert milyen vélemény alakulhat ki valakiben, aki a világot a négy fal mögül fedezi fel?
Milyen világ az, amiben szinte csak az Internetnek és a játékoknak van helye?

Szakadárral van egy másik probléma is: Humortalan és pöfeteg karakter.
Kesereg mások szar teljesítményén - legyen az egy nyílt csoport facebookon vagy egy Spar áruház - fikáz mindenkit, miközben, amit videóként felhány az Internetre, egy unatkozó, utálkozó fiatal monológja, melyben ha van saját gondolat, az is csak pesszimizmusból és a magányosságból táplálkozik.
Hogy lenne benne bármi építő?
Semmi.
Csupán rombol.

Ha soha nem látom a bemutatkozó videóját és a "produkcióját" akkor sem történik semmi, annyira nem ér semmit a fiú belefektetett munkája.
A produkció?
Beteszem azt is, mert csak így lehet érteni, amiről beszélek.

Az nem produkció, amikor egy számomra ismeretlen reakció videónak titulál egy szemlátomást humoros kiborulásnak szánt, de összeollózott videót, amelyen talán két ember derülne. Aki elkövette és annak anyukája. Apu már nem, mert felrúgná a fiát, hogy takarodjon valami hasznosat kezdeni az életével.
A reakció videó nálam az, amikor pl a Trónok harca vérnászánál sokan rögzítették párjuk arcát, mikor a Stark családot lefelezték.
Az őszinte döbbenet és harag. Az reakció.

Az, amit szakadár olcsó poénként igyekszik eladni, az nem humor, hanem vásári bohóckodás legalja. Három percig nézni, ráadásul mocsok szar minőségben, hogy már egy amúgy is röhejes videót túlreagál, az nem vicces, sőt, olyan, mintha magyarázná a poént.

A srácnak van 360 feliratkozója és lesz is még pár, a verseny miatt. Nem olyan rossz szám ez, ehhez a tartalomhoz!
De Dancsó Pétertől és Szirmai Gergőtől messze van.
Mit messze? Másik univerzum!

És az a sok erőltetett politikai kinyilatkoztatás. Valakitől, akinek fogalma nincs, miről beszél, hiszen sosem élt benne.
Meg az a rengeteg trágárság. Mikor jönnek már rá a fiatalok, hogy azért, mert valami trágár, még nem lesz igaz. Mintha minden isteni igazság lenne, ha belefűzzük a baszdmeget.

Sajnos nem. Amit közel negyed óráig kellene hallgatnunk a videóban, - nem bírtam végignézni - az közhely gyűjtemény és konyhapszichológia.
Eredeti gondolatot sokat nem sikerült hallanom belőle, amivel nincs baj, csak azt az energiát, hogy valaki meggyőzzön arról, hogy van mit mondania, inkább arra kellett fordítani, hogy tényleg elmondjon nekem valamit.

A címválasztás meg egyenesen megfelel a mai bulvár újságírás kritériumainak.

Bal alsó sarokban az én reakcióm, videó nélkül...

Hogy miért is szabad lovat baszni, az gondolom a videó azon részéből derül ki, amit már nem bírtam végignézni.

Kedvencem, a videót indító mondat:
"Próbálom magam megkímélni a beszólásoktól, ezért általában letiltom a kommenteket. Nem azért, mert nem bírnám, hanem azért, mert elbassza a napomat..."
Ha bírnád, akkor, hogyan baszhatná el a napodat, cicafiú?
Nem bírod. Te se, ők se, más se.
Miért?

Mert a másokat fikázó trollnak is fáj, ha őt fikázzák.
Nálam sem véletlen, hogy csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzám. Kinek hiányzik, hogy névtelen senkik sértegessék, ha még a trollokat is zavarja ez?

Amúgy minél igénytelenebb egy vlog, annál hevesebb ellene a támadás.
Akik minőséget képviselnek, azokat csak páran támadják, főleg trollok. Nem azért, mert képesek szakmai tanácsokat adni, hogy a készítő tanuljon belőle, csak szimplán zavarja őket, ha valakit néznek a neten és esetleg sikeresebb, mint az átlag.

Lehet védekezni, hogy ez nem irigység, de ha tényleg nem az, akkor csak az üres rosszindulat marad meg oknak a létezésükre és ugye, az sem tetszetős, mint gyűjtőhalmaz.

Én nem azért támadom szakadárt, mert irigy vagyok. Azért támadom, mert amit képvisel, az se nem minőségi szórakoztatás, se nem minőségi tevékenység.
Nem szórakoztat, nem gondolkodtat el.
Így, mint vlog, számomra értéktelen és értelmetlen.

Pedig ő is csak egy átlagos srác, aki otthon ül és szeretne híres vagy ismert lenni, akire figyelnek, aki ér valamit. Nyilván szüksége van visszaigazolásra, amit talán a közvetlen környezetében nem kap meg, vagy nem úgy, ahogy igényelné.
Ezért menekült fel a világhálóra, ahol kiöntheti a szívét és tehet valamit, amiről úgy véli, segít neki.
Talán terápiás céllal.
Szóval, nem akarom bántani, hiszen ezzel gyógyítja fájó lelkét.

Ide is eljutottunk.

Fika: Fogtündér - The Tooth Fairy (2006)

Fika: Fogtündér - The Tooth Fairy (2006)

Rendezte: Chuck Bowman

A film Mafab adatlapja: The Thoot Fairy (2006)

Megtekintés: Hát persze. Borzalmas, de van célközönség. Pl. én, mert szeretem az olyan horrorfilmeket, amiben valamilyen össznépi, mitológiai figura hozza rám a frászt.

Lehet az bohóc, madárijesztő, aligátor a csatornából, egy vietnami veterán vagy maga a fogtündér! Ebben a filmben egy öregasszony az elsődleges veszélyforrás, aki a negyvenes években, miután a rákos kelései miatt nem lehetett óvónő, sokkal profánabb módon hozta a környék kölykeire a frászt: fogukért cserébe ajándékokat ígért nekik, de mivel gonosz volt, miután a fogakat megszerezte, simán szétbaltázta a kölyköket, akiket előtte azért kifaggatott róla, hogy egyedül jöttek e a házába.

Nos, hogy is van ez?
Gyerek odacsal, fogat elszed, balta elő, fej szétbasz.
Oké, és ebből lett ott a környéken egy városi legenda.

Már megint egy történet, amely szembe megy a logikával.
Ha elvileg titokban érkeznek a gyerekek, akkor hogyan terjedhet tovább a pletyka az egyáltalán nem előnyös csereüzletről?
Ha tényleg tűntek el kölykök a környéken, akkor a terjedő pletyka után a rendőrség miért nem cincálta szét a helyet, ahol elvileg mindez történik?
Vagy az összes kölyök aki eddig lépre ment, nem hiányzott otthonról anyunak?
A boszorkány - mert később így is nevezik - amolyan kényszerű és időben megkésett "fogamzásgátlásként" funkcionált?

Arról már nem is beszélve, hogy ha a gyerekek eltűnnek, miután elindulnak az ajándékokért és mint tudjuk, hogy egy ilyen információ azért el kell, hogy terjedjen, hogy városi legenda legyen, akkor kérdezem én, hogy a gyerekek minek próbálkoztak fogukért cserébe nekik tetsző ajándékot kicsikarni, ha tudják, hogy az üzlet a vérükkel lesz megpecsételve?

Mindez azért történhetett meg, mert olyan koherensen lett összerakva a forgatókönyv.

A film elején mindjárt két kis idiótát láthatunk, akik a fák között óvakodnak a házig, de mielőtt egyikük belépne utolsó tejfogát a magasba tartva, még megbeszélik, mennyire nem örülnének a szülők, ha itt a direkt marketing végül üzletté kovácsolódna.
Ezek után az egyik seggfejet lezúzzák odabent egy baltával, míg a másik istenbarma, hugyos gatyában elszalad. Mindezt 1949-ben - korhű díszletek között, amibe csak a bejárati ajtó zárszerkezete nem illik bele, bár mindegy.
A fiú nem tér vissza a korábban még mumusként emlegetett apukával sem a rendőrséggel, hogy ugyan Móriczka bement a házikóba bizniszelni, ám ki már nem jött.
Szóval lebegtették itt nekünk a prológust, nekem meg el kell hinnem. A menekülő fiú nyílván azért lett így beépítve a történetbe, hogy dramaturgiailag a párbeszédükön keresztül ismerjük meg a film alapjait. Szájbarágósan tehát - mint a cikkem - és logikátlanul.

De ennyi a felvezetés és utána a jelenbe kerülünk, ahol ezt az öreg házat - amit az enyészet nem evett meg - valaki épp felújítja panziónak.

Ugyan még van egy hét kb. a nyitásig, máris beköltözne egy mini-bombázó a sulija miatt. A kerti munkát egy izmos fiatalember végzi és ahogyan kell, érdeklődése nyílik a hölgy felé. A házigazda meg várja asszonykáját, aki kislányával érkezik, és még út közben belefut abba a Manson családba, akik korábban a házban laktak, de jogi úton kiebrudalták őket onnan és most egy benzinkutat üzemeltetnek és ott vertek tanyát.

- Hölgyem, hajnalban ne hozza ránk a frászt, hogy megossza velünk, milyen rossz döntés volt ideköltöznünk! Jöjjön nappal, mint más szomszédok és igyunk teát!

A találkozás egy röhejes menekülési jelenetbe torkollik, mert a két redneck ostoba és erőszakos módon úgy véli, hogy az ismeretlen nő megerőszakolásának eltervezését a gyermeke előtt, fényes nappal ültetik át a valóságba. A két seggfej végül beéri azzal, hogy betörik a menekülő asszony egyik hátsó ablakát. Már nem az asszonyét, hanem annak kocsijának az ablakát.
Ezek után a hölgy és a volt Megasztáros Tóth Lüszire megszólalásig hasonló kislány megérkezik pótapuhoz és az incidens simán félreteszik.

Ez is logikus.
Az erőszakos barmokat korábban hatóságilag kiebrudalják és ez nyilván csak karhatalmi erővel sikerülhetett. De megtették.
Most viszont csupán egy legyintéssel elintézik az atrocitást, melynek végén a nő valószínűleg hátulról sem lett volna szűz többé és gyermekének meg végig kellett volna azt néznie. Hát milyen logikus, nem igaz?

- Szívem, idefelé majdnem faszra húzott két paraszt a benzinkúton!
- A 34-es Balwini úton.
- Azt hiszem ja.
- Igen, azok olyanok.
- Akkor semmi baj, menjünk enni.

Valahogy így. Komolyan tudtam venni a filmet...

Amit másnap még lerendeznek a vontatás után - látni kell!
A két redneck és panzió tulaj, anyuka kombó.
A köztük lezajló verekedést tanítani kellene minden televíziós produkciós irodának. Így soha!
Nem vagyok az erőszak híve én sem nagyon, de amit ott lenyomnak egymással, azt simán felül voltam volna magam is. Ha hasonló helyzetben eljutunk addig a pontig, míg önjelölt panziósunk végül visszaüt, az biztos, hogy még most is a kerékkulccsal ütöm a két szarházit és nem itt írogatok.

Azután izmos fiút beáldozza a forgatókönyv, mint jelen idejű első áldozat.
Ott már nem is nagyon figyeltem.
A srác javítgat egy faforgácsoló gépet. Hátulról leütik, rákötözik egy deszkalapra, majd beküldik a nyíláson, mert a gép is elkészült. Vérfröccs és csk a közben kiszabaduló keze marad a gép oldalfalába kapaszkodva. A rendőrség simán megállapítja, hogy baleset volt.
Javítgatta, belefeküdt, elindult, meghalt.

Mivel így a szerelmi szál a friss lakó és a mindenes fiú között nem lett kibontva, új szereplők kellenek, akik meg is érkeznek másnap, olyan háttértörténettel, ami megint viszi a pálmát.
Panzió tulaj régi barátja, zenész. Fellépnek lépten-nyomon. Még a cédé is fogyogat a hakni alatt.
De pénz kéne a további példányok kiadásához, nyomtatásához, stb.
Segíteni nem tudnak, bár megígérték, viszont kéne 700-800 dollár a további zenei élethez. Igazi jóbarát, csak azt nem értettem, ha ennyire emelkedik az ázsió, meg a cédé is fogy, mint állat, minek is kell kölcsön számukra? Ha ennyire nem hozza ez a biznisz a pénzt, ki ölne bele egyetlen dollárt is?
Ha meg akkora nagy a siker, mint a meséből kiderül, mi ez a kunyerálás?

Ez a film egyik nagy baja, hogy úgy építkezik a történet, hogy egyetlen hiteles jelenete nincsen.

Egy másik gyöngyszemet még leírok.
Lüszi alszik, de felriad rá, hogy mintha valaki a szobájában bujkálna. És tényleg. Felverik a házat, az alak elmenekül vagy átmegy a falakon.
Másnap anyu és pótapu elviszik fagyizni, hogy egyen szépen, amíg ők beszélnek a seriffel. Azt mondjuk nem ártana a két faszfej miatt sem, de nem jut el addig a történet, mint később kiderül.

Az egyik legrosszabb szójáték, amit filmben láttam: - Hogy van a fejed? - Melyik! 

Lüszi nyalogatja a fagyit és belefut az egyik asztalnál valakibe, aki ránézésre pont olyan, min az éjszakai látogatója. Felsikkant és nézi és a kamera miatt mi is nézzük az elég lepukkant, ijesztő nőt.
Majd vágás.
Később Lüszi a napszemüvegeket próbálgatja.
Érted!
Feltehetően szembetalálkozott az éjszakai látogatóval és nem a szülőhöz rohan, eldobva fagyit és lófarkat, hanem csak... megy napszemüveget válogatni, szemlátomást kb. ugyanott, ahol félelmei tárgya egy asztalnál ül és csúnya.
Nem logikus. Vagy a dramaturgia vagy a vágás, vagy a karakter.

A vágástechnika hiányosságai a szellemlány megjelenésénél sincsenek kihasználva, hiszen gyakorlatilag a kamera és vágás elsőre lebuktatja a szellemlány figuráját, holott azt szoktuk meg az ilyen filmeknél, hogy későbbi csattanónak szánják az olyasmit, amikor egy szereplő nem létezik, csak egy másik képzeletében. Itt rosszul kufárkodnak ezzel, így a meglepetés-faktor egyetlen percig nem áll fenn.
Egy horrorfilmnél pedig erre szükség lenne.
És mindezek alatt valahol még csak az ötvenedik percben járunk.
Elnézést, ha nem szedtem eléggé lineárisan össze a látottakat, de szerintem ezzel nagyjából a film tempóját is sikerült visszaadnom.

Chuck Bowman rendező félszáz rendezésében nem véletlenül nincs mozifilm. Erősen meglepődnék, ha munkáinak bármelyike debütált volna széles vásznon.

A szereplők közül néhány ismerős lehet más filmekből, de a legnagyobb húzónév Lochlyn Munro, aki szinte soha nem játszott főszerepet, viszont alig van műfaj, amiben nem próbálta ki magát.
A főszereplő kislány, Nicole Muñoz, annyira hasonlít a mi Tóth Lüszink-re, hogy újra kellett néznem annak korábbi és sikeres klippjét:

Eszméletlen nehéz végignéznem és még hátra van a vége.

De, hogy írjak pozitívumot is:
Az első képsorok, nagyon hangulatosak a mezőről.

30%

Közben besötétedett.
Borzalmas ennyi időt ilyesmire pazarolni, még jó, hogy csak magamat hibáztathatom.

Végefelé:
Azért még tartogatott meglepetést a mozi, pedig igyekeztem lassan nézni.
A film utolsó harmadában eljuthatunk egy temetőbe is, ahol a fogtündér áldozatai vannak eltemetve, névvel, születési dátummal egy temetőben. A szellemgyerekek feloldozást kérnek Lüszitől, hogy végre szabad legyen a lelkük.
Külön temető!
Érted?
Mintha a szülők úgy döntenének, hogy ha egy sorozatgyilkos nyírja ki a gyerekeket, akkor őket egy gyűjtőhelyen kellene eltemetni, nem a család többi tagja mellé, szerte az országban. Zseniális húzás!

És igen, aki arra gondolt, hogy milyen morbid húzás lenne, ha a zenész csávó és az első panzió vendég szexelni akarna, miközben az emeleten a szétbaltázott gruppie holttestét még le sem vakarták a falról, az nyert! :) Tényleg félrevonulnak egy szobába, hogy a feszültséget alkalomhoz illő módon vezessék le.
Ki ír ilyen szarokat?
Csak meg kéne néznem, ki volt a forgatókönyvíró...

Végül, miután hőseink legyőzik az ellent, mi más maradhatna befejezésnek, mint, hogy erősebben összekovácsolódva, mint valaha, de megfutamodnak a panzióból és elhatározzák, inkább eladják azt. Ej, de ingatlanközvetítő legyen a talpán, aki értékelhető áron értékesíti majd a házat, ismerve az amerikai jogszabályozást a hasonló helyszínekre vonatkozóan.
- Kérem, tessék, olcsó ez a ház, lehet nézelődni.
- Miért adják áron alul?
- Semmi extra, egy sorozatgyilkos szellem gyerekeket ölt itt a negyvenes években, utána egy elmebeteg családé lett a közelben egy temető van, a sorozatgyilkos kis áldozataival, a múlt hónapban pedig három gyilkosság történt itt, kettő az épületben egy meg a fészerben, hogy az se maradjon ki.
- Megvesszük!
- Itt írja alá... vérrel, ha kérhetem!

Ha tök véletlenül felcsigáztam az érdeklődésedet ez iránt a remekmű iránt, egyik kedvenc oldalam segít a megtekintésben!
Tooth Fairy a fogalmatlan borzalom!