2015. szeptember 1., kedd

Elrabolva 3. - Taken 3 (2014)

Elrabolva 3. - Taken 3 (2014)


Rendezte: Olivier Megaton

A film Mafab adatlapja: Taken 3 (2014)

Megtekintés: Elvileg uccsó Elrabolva etap. Még szép, hogy megnézed!

Azután persze nem enyhén fogsz csalódni, mert az elrabolva harmadik része már közel sem olyan szórakoztató, mint az első volt. Az első rész nem csak megidézte a zsigerig feszült akciófilmeket, melyeket annyira szerettünk a nyolcvanas, kilencvenes évekbe, de adott nekünk egy öregedő akciósztárt és kellemes, videóklippes akció orgiát. Az első rész egy kellemes film, jó beköpésekkel, egy perc üresjárat nélkül. Szinte végig logikus a felépítése. Nehéz nem kedvelni.

A harmadik részre megtört a varázs.
Először is, számomra bosszantó volt megtenni ellenségnek azt, aki az első részben még elvileg "barát". Persze fel lehetett húzni rá egy másfél órát, csak túl közhelyesnek véltem. Talán elég lett volna szimplán belekeverni, nem mindjárt az ő kezébe összpontosítani a szálakat.
Azután kiírtak egy kulcsszereplőt. Mintha emelni kellett volna a motiváció tényét.
Csak így a lényeg maradt ki; ez már nem a csodálatos megmenekülésre van kihegyezve, hanem szimpla bosszúfilm.
Oké, biztos Bryan Mills, a karakter ezt tenni, hasonló helyzetben, de mennyivel könnyebb volt azonosulni vele, amikor még tisztán a megmentés miatt szállt harcba, nem azért, mert le akar vadászni valakit.

Az akciók...
A pár év alatt ennyit öregedett volna Liam Neeson. Sajnos, úgy látszik, igen.
Mag az első részben elég korrekt koreográfiák is becsúsztak verekedések közben, mostanra a vágások miatt felpörgött ugyan a tempó, ellenben sokkal unalmasabb az egész. Nyolc vágás, kb. 3-4 másodperc és az első két rendőr, akit harcképtelenné tesz, már fekszik a földön. Ez a stílus végig megmarad.
Amikor végre örülhetnénk, hogy megfelelő ellenfelet kap és lehet verekedni, akkor is rosszul exponált beállításokon, villámgyorsan kellene a szemeinknek befogadni a látványt. Hasonlóan élvezhetetlenre vágott akciókat utoljára, amennyire emlékszem, "A Quantum csendjében - Quantum of Solace (2008)" volt nem szerencsém látni.


A karakterek:
Famke Janssen hamar kiesik, szerintem indokolatlanul. Kellett emelni a téteket, de így?
(Belsős poén, hogy a színésznő imdb-s fotóját felhasználták a filmben is. Ezen keresztül keresi Liam Neeson, hogy adott időben látták e valahol.)
Maggie Grace-ről mostanra elég nehéz elhinni, hogy apuka kicsi lánya... (Harminc elmúlt, mire forgatták a filmet!)
Xander Berkeley elvileg nem ért rá, hogy másodszor eljátssza a mellőzött második férj, Stuart szerepét, ezért Dougray Scott ugrott be a helyére. Elvileg minőségi csere lenne, csak van egy bibi; mostanában Dougray Scott annyi filmben alakította a negatív karaktert, hogy megjelenése borítékolta a film befejezését. És tényleg! Berkeley szerintem olvashatta a forgatókönyvet és nem értett egyet a figura pálfordulásával, így kibújt a hurokból, hogy bemocskolja az aggódó, segítőkész mellékszereplő besározott, de fontos karakterré alakulását. Simán elhiszem a színészről.
A három egykori ügynök barát most kapta a legtöbb szerepet és most sem sokat tudunk meg róluk, leszámítva, hogy tűzbe mennének Mills-ért, aki általában visszautasítja a felkínált munkáikat, de mikor neki kell segítség, ami még csak nem is fizet, a srácok jönnek, némán.
Egyikük, Sam (Leland Orser) meg is sérül, ennek ellenére a film végén nincs rá játékidő, hogy legalább megnyugtató levezetésként együtt lássuk a fiúkat és ez nagy hibája a hasonló filmeknek.
Pszichológiailag fontos a nézőnek az azonosulás miatt, hogy a szereplőket ne csak akcióban, hanem lehetőleg utána is lássa együtt, hogy velük tudjon örülni, hogy megnyugodjon: - Na, ez is túlélte!
Leland Orser karakterénél ez sincs meg. Meglőve hagyjuk hátra a furgonban és a film végén már nem is látjuk újra, sem a többieket. Ennyire ne legyen már funkcionális egy szerep...
Liam Neeson megöregedett. Sokkal lomhább, mint eddig, mégis, mintha egy drabális verekedőgépet akarnának belőle formázni. A legtöbb embert egy-két öklössel leküldi, minimális a közelharc, a kézitusa. Pedig sokkal jobban izgulok egy olyan emberért, akinek van ellenfele, mint egy olyannak, aki végigmegy mindenkin és meg sem inog. Tudom, ez akciófilm. Csak akkor meg több akció kellene.
Az autós üldözések is ötlettelenek és a pörgő CGI konténertől sem lesz izgalmasabb a jelenetsor vége. Hagyjuk már. Tízet forgó, autókat ledaráló konténer? Mikor szoknak már le erről a baromságról a filmesek?
Forest Whitaker meg sokkal jobb színész, hogy a vértelen Tommy Lee Jones utánzatként kelljen látni, ahogy mindig le van maradva egy lépéssel. A Tommy Lee Jones-os utalás nem véletlen, hiszen a film alapszituációja egyértelműen megidézi Harrison Ford egyik legnagyobb, nem sorozat sikerét, "A szökevény - The Fugitive (1993)"! (Úgy értem, nem Indiana Jones, nem Star Wars. Az, meg, hogy készült folytatás a filmhez, nem számít, mert nincs benne a Ford)
Csak a szökevény fifikásabb, nyomozósabb darab volt. Itt a karakterrajzokat és nyomozást felcserélték az akcióra. Az egyszerű, buta akciókra.

Eddig úgy néz ki, hogy az Elrabolva franchise megáll a harmadik résznél és jobb is ez így.
Mivel már közel sem volt olyan szórakoztató, mint az első. A másodikat sem veri, mert az meg egyenesen szinte a mesefilm határait karcolgatta. A legjobb esetben is csak egy emészthető lezárás.

60%

Ha szeretnéd látni a filmet, klikkelj csak ide és nagyon gyorsan megnézheted!
Esetleg itt megtalálod a második részt!
Né'dda, itt meg az első mozi!

Sam Spruell, mint Oleg az orosz maffiózó, nem kap nagy figyelmet. Az Elrabolva sorozatban nem volt fontos egy markáns ellenfél beiktatása, hiszen Mills mindenkit ledarál 2 perc alatt, ha végül szemtől szemben állnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide tessék írni, ha van mit: