2015. szeptember 29., kedd

A Stonehearst Elmegyógyintézet - Eliza Graves (2014)

A Stonehearst Elmegyógyintézet - Eliza Graves (2014)


Rendezte: Brad Anderson

A film Mafab adatlapja: Eliza Graves (2014)

A magyar címbe szükséges volt beemelni az "elmegyógyintézet" szavacskát,
mert egy női névre a férfi nézők nem nagyon ugranának,
hacsak nem egy ismert celeb, vagy képregény-heroikáról van szó.
Megtekintés: Ha szereted a komor, gótikus történeteket, amelyben nyikorgó ajtók mögött elhal a halálsikoly, akkor tegyél vele próbát. Engem végtelenül untatott.

Két hete néztem meg, lássuk mi maradt meg bennem:

1. Kate Beckinsale inkább szép, mint jó színésznő. Éteri szépsége miatt folyamatosan kizökkentett. Egyszerűen, ha megláttam, többé nem éreztem, hogy az időben visszautaztam, hanem mintha egy színdarabot látnék, kosztümökben.

2. Az egész film számomra élvezhetetlenné volt effektezve. Olyan színekkel, füstgépekkel támogatták meg a látványvilágot, amely miatt nehezen tudtam elképzelni - igaz, nem tudhatom - hogy van élő ember, hogy olyan vidéken dolgozzon, ahol ezek a lehúzós, borongós, depressziót kicsikaró esték  mindennaposak lennének. Jó, egy őrültekházának mindegy, mert mi magunk is beleőrülnénk.

3. Annyi remek színész. Személyes kedvencem, David Thewlis, aki Mickey Finn-t alakítja, akinek egy névrokona olyan közel került a bűnözéshez, hogy neve mellé még definíció is került a lexikonokba.

4. A forgatókönyv nem túl ügyesen kufárkodik a személycserével, ápoltak és ápolók között, mert hamar lelepleződik, amit még lehetett volna lebegtetni.

5. A befejezés közel sem olyan meglepő, mint tíz éve lehetett volna, mégis szórakoztató.

6. Ben Kingsley belerohadt egy skatulyába, viszont ismét együtt játszhatott Michael Caine-nel, akivel egyszer komédiáztak, egy Sherlock Holmes nevével játszadozó vígjátékban: Sherlock és én - Without a Clue (1988)

7. Be kell vallanom magamnak, hogy valahogy nem rajongok Edgar Allan Poe filmjeiért.

8. Jason Flemyng megint eljátszhatott egy unszimpatikus karaktert, aki nem éri/éli meg a stáblistát. Csipázom ezt a krapekot és megnézném végre főszerepben, ahol szerethető a karaktere. Tud valaki valamit?

Szóval, hirtelen ennyi maradt meg.
Végig nem kedveltem a filmet, mert egyértelműen "Viharsziget" utánérzés, meg a főszereplő nyájas-nyálas karaktere sem jött be, igaz, ez a koncepció szilárd része, ami miatt a befejés után azért át kell értékelnem kissé a véleményem, nem igaz?
A film feszes, kissé zavaros és nagyon unalmas volt számomra. Sehogy nem bírt beszippantani a miliő. Jól indult, ám, miután megérkezünk az őrültek házába - amely annyira világvége helyen van és annyira taszító, hogy nem értem, ki gondolja, hogy ott bárki meggyógyulhat - onnantól a barnás árnyalat lesz domináns és elnyom minket az álom.

Persze, lehet, hogy csak velem van a baj és ez egy remek film. Biztos van, akit Poe világa beszippant. Ez a film egy 1844-es novelláján alapul és amikor végre összeáll a vége-főcím előtt a teljes történet, rá kell döbbennünk, hogy a dráma és horror mellett ez egy erősen romantikus darab is. Több információ a wikipédián: The System of Doctor Tarr and Professor fether.


Edward Newgate (Jim Sturgess) ifjú orvos rezidens, akinek választott szakterülete az őrület, az agy és minden, ami ezeken belül megtalálható. Ellátogat a Hollóvetenyő mögötti susnyáson keresztül vezető út végén elhelyezkedő komor Stonehearst elmegyógyintézetbe, ahol már nagyon várja Silas Lamb (Ben Kingsley) a főorvos és díszes kompániája. Edward-nak pillanatok alatt feltűnik, hogy vagy nagyon elrugaszkodott módszerekkel akarják értelembe hozni a betegeket, vagy valami baj van a színfalak mögött. A fiatal orvos különleges figyelmet biztosít egy feleségnek, akit agresszív viselkedése miatt zártak a falak közé, és ami viselkedésnek itt alig van nyoma. Eliza Graves (Kate Beckinsale) törékeny ifjú hölgy, akinek lehet, hogy nincs ki mind a négy kereke, de ebből külső megfigyelő vizsgálat nélkül semmit nem tud kideríteni. Edward arra hajlik, hogy a nő inkább fogoly itt a világvégén, semmint páciens, és erre irányuló nyomozása során egyre több és veszélyes titkot fedez fel. Kezdetben az igazság hajtja, míg utóbb már a túlélés a tét.


Ha szeretnéd megtekinteni a filmet, rajtam nem múlik: Stoneheart elmegyógyintézet!
Egyik kedvenc oldalamon egyéb izgalmas filmeket is megtalálsz!
Ha elolvasnád az eredeti novellát: The System of Doctor Tarr and Professor Fether.

60%

2 megjegyzés:

  1. Eleve elfogultan állsz a filmhez, mert nem kedveled Poe-t, így a kritikád eléggé szubjektív. Nekem kimondottan tetszett a film.Mitől Viharsziget utóérzés ? Attól mert egy elmegyógyintézetben történik, teljesen más történet.A novella egyébként magyarul is megjelent, Dr.Kátrány és Toll professzor módszere címen.A film egyébként sokkal jobb mint az elbeszélés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sosem állítottam, hogy minden esetben objektív lennék, mivel nem egységes véleményt alkotok, hanem a sajátomat. Természetesen nem csak olyan példákat hozhat fel az ember, amiket kedvel. Vagy a kritikusnak mindent szeretnie kell ahhoz, hogy írhasson róla? Viccelsz? Ez vonatkozik a megtekintés utáni érzésemre. Lehet, hogy most másképp fogalmaznék... Bár, nekem nem tetszett a film, így nem sok rá az esély, hogy újra nézzem.

      Törlés

Ide tessék írni, ha van mit: