A Stonehearst Elmegyógyintézet - Eliza Graves (2014)

A Stonehearst Elmegyógyintézet - Eliza Graves (2014)

Rendezte: Brad Anderson

A film Mafab adatlapja: Eliza Graves (2014)

A magyar címbe szükséges volt beemelni az "elmegyógyintézet" szavacskát,
mert egy női névre a férfi nézők nem nagyon ugranának,
hacsak nem egy ismert celeb, vagy képregény-heroikáról van szó.

Megtekintés: Ha szereted a komor, gótikus történeteket, amelyben nyikorgó ajtók mögött elhal a halálsikoly, akkor tegyél vele próbát. Engem végtelenül untatott.

Két hete néztem meg, lássuk mi maradt meg bennem:

1. Kate Beckinsale inkább szép, mint jó színésznő. Éteri szépsége miatt folyamatosan kizökkentett. Egyszerűen, ha megláttam, többé nem éreztem, hogy az időben visszautaztam, hanem mintha egy színdarabot látnék, kosztümökben.

2. Az egész film számomra élvezhetetlenné volt effektezve. Olyan színekkel, füstgépekkel támogatták meg a látványvilágot, amely miatt nehezen tudtam elképzelni - igaz, nem tudhatom - hogy van élő ember, hogy olyan vidéken dolgozzon, ahol ezek a lehúzós, borongós, depressziót kicsikaró esték  mindennaposak lennének. Jó, egy őrültekházának mindegy, mert mi magunk is beleőrülnénk.

3. Annyi remek színész. Személyes kedvencem, David Thewlis, aki Mickey Finn-t alakítja, akinek egy névrokona olyan közel került a bűnözéshez, hogy neve mellé még definíció is került a lexikonokba.

4. A forgatókönyv nem túl ügyesen kufárkodik a személycserével, ápoltak és ápolók között, mert hamar lelepleződik, amit még lehetett volna lebegtetni.

5. A befejezés közel sem olyan meglepő, mint tíz éve lehetett volna, mégis szórakoztató.

6. Ben Kingsley belerohadt egy skatulyába, viszont ismét együtt játszhatott Michael Caine-nel, akivel egyszer komédiáztak, egy Sherlock Holmes nevével játszadozó vígjátékban: Sherlock és én - Without a Clue (1988)

7. Be kell vallanom magamnak, hogy valahogy nem rajongok Edgar Allan Poe filmjeiért.

8. Jason Flemyng megint eljátszhatott egy unszimpatikus karaktert, aki nem éri/éli meg a stáblistát. Csipázom ezt a krapekot és megnézném végre főszerepben, ahol szerethető a karaktere. Tud valaki valamit?

Szóval, hirtelen ennyi maradt meg.
Végig nem kedveltem a filmet, mert egyértelműen "Viharsziget" utánérzés, meg a főszereplő nyájas-nyálas karaktere sem jött be, igaz, ez a koncepció szilárd része, ami miatt a befejés után azért át kell értékelnem kissé a véleményem, nem igaz?
A film feszes, kissé zavaros és nagyon unalmas volt számomra. Sehogy nem bírt beszippantani a miliő. Jól indult, ám, miután megérkezünk az őrültek házába - amely annyira világvége helyen van és annyira taszító, hogy nem értem, ki gondolja, hogy ott bárki meggyógyulhat - onnantól a barnás árnyalat lesz domináns és elnyom minket az álom.

Persze, lehet, hogy csak velem van a baj és ez egy remek film. Biztos van, akit Poe világa beszippant. Ez a film egy 1844-es novelláján alapul és amikor végre összeáll a vége-főcím előtt a teljes történet, rá kell döbbennünk, hogy a dráma és horror mellett ez egy erősen romantikus darab is. Több információ a wikipédián: The System of Doctor Tarr and Professor fether.

Edward Newgate (Jim Sturgess) ifjú orvos rezidens, akinek választott szakterülete az őrület, az agy és minden, ami ezeken belül megtalálható. Ellátogat a Hollóvetenyő mögötti susnyáson keresztül vezető út végén elhelyezkedő komor Stonehearst elmegyógyintézetbe, ahol már nagyon várja Silas Lamb (Ben Kingsley) a főorvos és díszes kompániája. Edward-nak pillanatok alatt feltűnik, hogy vagy nagyon elrugaszkodott módszerekkel akarják értelembe hozni a betegeket, vagy valami baj van a színfalak mögött. A fiatal orvos különleges figyelmet biztosít egy feleségnek, akit agresszív viselkedése miatt zártak a falak közé, és ami viselkedésnek itt alig van nyoma. Eliza Graves (Kate Beckinsale) törékeny ifjú hölgy, akinek lehet, hogy nincs ki mind a négy kereke, de ebből külső megfigyelő vizsgálat nélkül semmit nem tud kideríteni. Edward arra hajlik, hogy a nő inkább fogoly itt a világvégén, semmint páciens, és erre irányuló nyomozása során egyre több és veszélyes titkot fedez fel. Kezdetben az igazság hajtja, míg utóbb már a túlélés a tét.

Ha szeretnéd megtekinteni a filmet, rajtam nem múlik: Stoneheart elmegyógyintézet!
Egyik kedvenc oldalamon egyéb izgalmas filmeket is megtalálsz!
Ha elolvasnád az eredeti novellát: The System of Doctor Tarr and Professor Fether.

60%

Upside Down - Upside Down (2012)

Upside Down - Upside Down (2012)

Rendezte: Juan Solanas

"Adam be szeretne jutni az "Édenbe"!

A film Mafab adatlapja: Upside Down (2012)

Megtekintés: Csak a látványvilág miatt. Minden másra ott a...


Solanas filmje, amely létrejöttét egy álomnak köszönheti, amelyből az író-rendező duzzasztott nagyjátékfilmet, valójában egy léggömb, amely percek alatt kipukkad a logikátlanságoknak köszönhetően. Egy jól működő sci-fi akkor lesz befogadható, ha elrugaszkodik ugyan a valóságtól, ugyanakkor, az egyszeri néző talál rajta fogást és a film is talál fogást a nézőn. Ha megragadják egymást, akkor egy hihetetlen történet is lehet szórakoztató, kötelező darab.


Solanas filmje annyira elrugaszkodik az általam ismert logikától, fizikától és egyéb, iskolában bemagolt tudáscsomagoktól, hogy egyáltalán nem talált utat hozzám, pedig, ígéretesen indul, csak út közben egyszerűen elárulja magáról, hogy a gyémánt csillogású drágakövek valójában csak olcsó üveggyöngy.


Az Upside Down világa egy ikerbolygó, amelyik egymás inverzeként létezik. Ez nagyon sok lehetőséget nyújt a látványvilággal való játszadozáshoz. Az első képek épp ezért szépek és grandiózusak. Létezik tehát két világ, amelyek egymással fejjel lefelé rekedtek meg valamilyen időtlen mozdulatlanságban. Ez létrehozott egy olyan hierarchiát, amelyben a gazdagok vannak fent, a szegények lent. Adam (Jim Sturgess - közepesen szerethető) az alsó világban él és néhanapján felmegy a családi farmhoz legközelebb elhelyezkedő hegyoromhoz, ahol összebarátkozik és beleszeret Eden-be (Kirsten Dunst), aki viszont a gazdag világ gyermeke. Rómeó és Júlia történet a végletesen kihegyezett fajtából.
Ráadásul, hogy ne legyen olyan egyszerű, ha valamit átviszel az inverz világból a másikba, az ott rövid idő múlva egyszerűen elég, ami olyan energiát szabadít fel, amelyből a fentiek profitáltak.

Ha olyan nagyon tilos a két világ lakosságának a kommunikáció, akkor minek dolgoztatják őket egy helyen? Mi szükség rá?

Vegyünk is górcső alá néhány apró figyelmetlenséget és kidolgozatlannak tűnő részletet:
a.) A film elején egy grafikán láthatjuk, milyen is a két bolygó, amelyek egymással, együtt keringenek egy idegen naprendszerben. Ez szép, ám elképzelhetetlen számomra, hogy a két bolygó, gyakorlatilag egymáshoz "ragaszkodva" keringjen más égitestek között, létrehozva ezt az univerzumot...
b.)... amely univerzum, így nem lehet, hogy nagyobb legyen, mint ahol a két bolygó majdnem találkozik. Igen ám, de mi van a bolygók többi részével? A film egyetlen pillanatra sem hozza szóba, hogy ha kisétálunk a központi pontoktól, akkor egyszer csak a két világ távolodik egymástól és egy másfajta élet alakul ki a golyóbisok egyéb pontjain.
c.) Mivel a két bolygó gyakorlatilag egymás seggében van, hogyan van akkor az a nappal és éjszaka kérdése? Hogyan lehetséges az eső, mint természeti jelenség, olyan helyeken, ahol szinte egymásba ér a táj, tehát a légköri jelenségnek nincs lehetősége létrejönni?
d.) A másik pedig, azért, mert az egyikre kikiáltjuk, hogy lent, a másikra meg fent, attól még mindkettőt a másikhoz viszonyítjuk, így elképzelhetetlen számomra, hogy az alsó legyen a szegények földje, holott tőlük vonják ki az olajat, míg a felső pedig a gazdagoké, akik legalább annyian vannak, mint a szegények, holott, bármit is tanultunk szociológiából, egy biztos, szegényből mindig több van, mint gazdagból, ennek ellenére, itt a fent-világ egészen jól ellavíroz a kivont gazdagságból.
e.) Ugyanakkor a kapcsolat a két világ tagjai között elvileg tilos, mégis építenek összeérő házakat, ahol nagyjából együtt dolgoznak. Igaz, ilyen épület nem sok van és itt is figyelnek arra, hogy minimalizálják a kapcsolatot a két "társadalmi réteg" között, de annyira nem, hogy Adam összebarátkozhasson a különc feltaláló Bob-bal (Timothy Spall).
f.) És, bár a film elején egy nagy Transworld nevű épület köti össze a két világot, azért ezen kívül is vannak szórakozóhelyek, éttermek, ahol lent is lehet táncolgatni, meg fent is. Erre viszont nem értem, hogy van mód, ha a lentiek a csórók, a fentiek a gazdagok és a hely nem a Transworld épülete. Adam az egyik jelenetben távozik is egy ilyen épületből és nem sok utalás van rá, hogy az épület hatalmas lenne.
g.) Kik azok a rendfenntartók, aki az erdőben állandóan megjelennek és gyakorlatilag Adam-re és Eden-re vadásznak? Ezek honnan szerzik az információt, hogy ki kell szaladniuk az erdőbe, kutyákkal, fegyverekkel, mert a két fiatal kint van és randizik? Először, mintha lentről jönnének, később, meg mintha fentről, ami fura, hiszen a lentiek csórók és sok érdekük nincs, hogy zaklassák Adam-et. Ennek ellenére első csatangolásuknál, mikor megjelennek, simán elrabolják nagynénjét, vagy kit, hogy a srác teljesen egyedül cseperedjen fel. Ebben sincs semmi logika, hiszen Adam randizott a lánnyal, nem a női rokon. Hova vitték? Miért? Adam miért lesz később szabad? A két vadász csoportot ugyanaz a rendvédelmi cég fizeti?

És így tovább...

Ennél a csókjelenetnél már csak Peter Parker-t hiányoltam. Kirsten Dunst kiérdemelte tőlem a leglehetetlenebb pozíciókban csókolózó színésznője címét! :)

Bármilyen ígéretes a film alapkoncepciója, a kidolgozásra az a kb. 50 millió nem volt elég, amit beleöltek. Pont a tudományos anakronizmusok miatt nem is igazán lehet sci-fiként aposztrofálni, inkább egy szerelmes-fantasy.

Kirsten Dunst pedig még sosem volt ilyen szép és ennyire pocsék...

50%

Amúgy a film bővelkedik gyönyörű nagy totálokban csak kevés ez a boldogsághoz.

Sajnáltam, hogy nem talált utat hozzám a film, mert kedvelem az utópiákat, fantázia világokat, természetfeletti eseményeket. Itt is volt lehetőség, ám nem tudtak élni vele. Tényleg semmi új nincs a moziban, csak az inverz világ. A szerelmi szál elnagyolt és kiforratlan. És Eden amnéziájának sincs túl sok szerepe, annyira mellékesen "tűnik tova".

Néha ez a képi világ megidézte számomra M. C. Escher műveit. Ő az a művész, aki többek között ilyen rajzokat készített: