Tarzan legendája - The Legend of Tarzan (2016)

Tarzan legendája - The Legend of Tarzan (2016)

Rendezte: David Yates

A film Mafab adatlapja: Legend of Tarzan (2016)

Megtekintés: Rájöttem, hogy engem nem nagyon izgat Tarzan legendája.

Mi is nekem, a Magyarországi srácnak Tarzan és ami körötte folyik. Semmi, döbbentem rá, miközben néztem Yates akció CGI tűzijátékát. (Akkor már inkább a francia honból - tehát Európai - érkezett Rahan és Taraó jelentették nekem a képregényes ősembert.) Gyerekkoromban, amikor fater vett egy fekete-fehér tévét, nem is tudom, hogy volt e hozzá szerencsém, de valamikor láttam pár rész. Biztos nem hétfőn, mert akkor adásszünet volt. Lehet, hogy már színes volt a tévénk, de emlékszem, a film nem volt az. Azután valahonnan kaptunk - talán egy Jugoszláv nyaralásnak köszönhetően - néhány képregényt és az egyik Tarzan kalandjairól mesélt. Akkor kedveltem meg a képeket, habár a szövegbuborékból egy szót sem értettem. Később jelentek meg Rice Borroughs-tól könyvek is, kellemes fekete borítóval, közepén lényegre törő rajzokkal. Talán az elsőt olvastam el. A fekete-fehér változatot is csak azért néztem meg, mert abban a korban bejöttek a marhaságok, az állandóan hülyéskedő Csita, a Jane-t játszó színésznő, aki viszonylag lengén volt öltözve és az az üvöltés, amiről még ma sem tudom biztosan, hogy hangkeverő pulton vagdosták össze, vagy az idegenbe szakadt és ezért, nekünk magyaroknak kis büszkeségünk, Johnny Weissmüller, (Aki ráadásul még csak nem is az első volt a sorban) adta ki őket a torkán. Utoljára, amikor kicsit is érdekelt a téma, az a Disney rajzfilm volt, pedig előtte láttam moziváltozatot is, csak azok nem kötöttek le. Még a Christopher Lambertes se. Mert miről is szól alapjában véve a Tarzan?

Arról, hogy én az átlagos pasi mekkora lúzer vagyok.
Miért?
Mert van ez a kicsávó, akinek ugyan meghalnak a szülei és majmok - gorillák - nevelik fel a dzsungel közepén, mégis sikeresebb és erősebb nálam, mire felnő. Sőt, annak ellenére, hogy eredetileg a halál tökén cseperedik fel, még egy eszméletlen csinos Jane-t is beújít és kiderül az is, hogy az eltelt évek dacára elég csak hazatérnie a civilizációba és máris a készbe csöppen, hatalmas családi örökség vár rá. Hát köszi. Csípett volna halálra egy szúnyog.
De nehogy már az én sikertelenségem miatt szenvedjen ő kárt.
Csak ez így olyan...  kimódolt?

Ez az új film sem magáról a legendáról szól, hiába hirdeti a cím. Nem.
Itt már túl van a nehezén, otthon (?) éldegél Angliában, Jane-nel az oldalán és egy expedíció miatt veszik rá, hogy visszatérjen a kongói térségbe, ahová nem nagyon kívánkozik emberünk, John Clayton (Alexander Skarsgård). Minek is tenné, amikor a családi birtok olyan otthonos, akár egy Erdélyi vámpír kastélya, agyon effektezve köddel és szürkés-kék árnyalattal? Afrika tikkasztó, ahogy Clayton megjegyzi és ha véletlenül nincs kéznél az ügyeletes fekete mellékszereplő - jelen esetben Samuel L. Jackson - akkor otthon marad és a száz szobát népesítené be asszonykájával. Ehelyett elindulnak turnézni, mert elvileg bizonyos politikai körök és idegen országok kapzsi uralkodói rabszolga sorba hajtották az egykori Tarzan szomszédait, a bennszülött fekete népeket.
Szerencséjére, egy korábbi botlás miatt egyik harci díszben alvó csoport törzsfőnöke úgy érzi, ki kell Tarzan szívét vágnia és megennie, egy korábbi összetűzésük folyományaként és ebben pont a kapzsi és Jet Li rózsafüzérét eltulajdonító Leon Rom (Christoph Waltz) lesz partnere, miután kiderül, hogy a világ segglyukában is tud két ember - persze fontos karakter mindkettő - közös nyelvet beszélni.

Szóval, ahelyett, hogy rebootolnák az egészet az elejétől, a gyerekek miatt, inkább kapunk egy bosszútörténetet, amelyet olyan CGI jelenetekkel pakolnak tele, hogy a szemem kettéállt, de azért felröhögtem itt-ott.
Azért az a liános poén tetszett, mert mikor a levegőben hintáznak, valahogy nem nagyon látni, hogy lenne idő ellenőrizni a szakítószilárdságot. Ellenben, amikor a vonat után ugranak, akkor kiderül, hogy a dzsungelben nem kell hálóvető ahhoz, hogy az ember akár száz méteres magasságokat és hosszúságokat áthidaljon, hogy végül, mint a hímes tojás, megérkezzen egy robogó vonat tetejére...
Innen már tudtam, hogy ez egy sci-fi vagy paródia.

Margot Robbie, mint Jane, még sosem volt ennyire jellegtelen és színtelen. (Nem csak a szűrözés miatt.) Persze, nem is csoda, mert legutóbb az Öngyilkos osztagban láttam és ott rendesen kimaxolta a cukiságjelzőt.
Szóval, valahogy mintha mindenki kicsit árnyéka lenne önmagának.
Azt a közös vacsora jelenetet is mintha már láttam volna sokkal jobban "tálalva" Indiana Jones-szal, mikor Belloq és Marion leülnek egy asztalhoz, majd előkerül a kés.
Ez volt az első Tarzan történet, amiben nem vettem egyértelműen észre a jellegzetes "Tarzan" dramaturgiát: Szereplők, főleg teherhordók, mennek A-ból B-be, közben kalandok, veszély, tűzhányó, sziklaomlás, hullanak a a feketék, és a végül csak Tarzan és a slepp fontos része marad meg. (De, kb. ez lett a vége.)

Azt árulja már el valaki, hogy mikor a végén a bivalycsorda televágja a kisvárost, megerősítve egyéb agresszorokkal, hova tűnnek? Oké, látom én, hogy bevetődnek a tengerbe - mivel tengerparti városról van szó, távolban a hajókkal - és úszni kezdenek, mert már nem maradt lerombolni való, de addig hol voltak a krokodilok, amik később beúsznak a partról és mikor a krokik elérik a széteső hajót - amelynek kazánját még a speckó géppuska is alig lövi szarrá, habár korábban Jakcson utalt rá, hogy esetleg puskákkal kéne szétlőni... eh - addigra a bivalyok hova az anyjukba úsztak el? A távoli fregattig?

Szerintem ez az egész film egy parasztvakítás.
Mások is láthatták ezt, nem véletlenül nem olvastam róla sok jót.

Hiába látom annyi filmben Djimon Hounsou-t, ha a legtöbb szerepe totál mellékes. Nem is gondoltam, hogy a pasi nem ugrotta még meg eddig az ötven filmet, hiszen az Amistad óta csak én vagy százban láttam. Vagy úgy tűnt...

60%

Ha megnéznéd:
- Tarzan legendája (2016)

Z, mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)

Z, mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)

Rendezte: Craig Zobel

A film Mafab adatlapja: Z For Zachariah (2015)

Megtekintés: Poszt-apokaliptikus kamaradráma, három jelenlegi sztárral. Kötelező!

Írásom szpojleres! Olvasásod ezért a film élvezetét leronthatja, ha nem láttad azt vala.
Ann (Margot Robbie) egyedül él egy a világtól természetes tereptárgyakkal elzárt völgységben, ahol még védőruha nélkül lehet élni és van termőföld, víz. Nem tudni, mekkora területet pusztított el egy feltételezhetően nukleáris vihar, mindenesetre, mióta Ann családja elment túlélőket kutatni, eltelt bő egy év és a lány azóta egyedül próbál helyt állni. Váratlanul belebotlik egy negyvenes fekete férfiba, akiről kiderül, hogy szegről-végről köze lehet a pusztuláshoz vagy annak elhárításához és aki nem csak bőrének árnyalata okán, de új színt hoz a mindennapokba. Loomis (Chiwetel Ejiofor) véletlenül tévedt ebbe az apró paradicsomba és amit kissé összeszedi magát, azonnal azont töri a fejét, hogyan tehetné még otthonosabbá, élhetőbbé a völgyet. Ötleteinek egyike, ha egy a völgy szélén található gyönyörű, ámde fertőzött vizű vízesés energiáját felhasználja és áramot termel vele. Ann is rábólintana a kivitelezhető tervre, viszont megfelelő eszközök híján a lány apjának keze által felhúzott kis templomot kellene visszabontani és vízkerékké alakítani, amihez egyelőre még nem füllik a lány foga, szentimentális okokból.
Lassan a két ember között kialakul egy függőségi-romantikus kapcsolat, mikor harmadik félként a duót kiegészíti egy harmincas bányász, Caleb (Chris Pine) akinek egyszerű bumfordisága vagy talán kiszámított csalárdsága segít, hogy végül a lány meggondolja magát és belemenjen a bontásba - meg a vele járó építésbe.
A három ember között megváltozik a viszony; a felszín alatt kezd felhalmozódni a feszültség, melyet talán leginkább egyfajta irigység kezd bekebelezni. A néző itt már kezdi érezni, hogy a tragédia elkerülhetetlen.

Első részben a film kamaradráma, másodsorban romantikus dráma, harmadsorban fejlődéstörténet és végül, a célt szentesítendő poszt-apokaliptikus a miliő.

A film első fele azt gondoltam, sokkal vontatottabb lesz. Lassú felvezetés, megismerjük a női karaktert, ahogyan felszínen tartja magát, hogy a habok ne csapjanak össze a feje felett, állattenyésztés, hajnali bocitőgyfejés, fűkaszálás a ház körül, esetleg elszívása, stb. Ezt alig tíz percben le is zavarjuk, így sejtettem, hogy bár nem pörgős akciófilmet fogok látni, de nem fog untatni.

Loomis érkezésével interakciót figyelhetünk meg, ahogyan két különböző kultúrájú és habitusú ember egymáshoz csiszolódik. Kialakul közöttük egy kapcsolat, amely nem pusztán tiszta szerelem. Nem is lehet ebben a helyzetben az. Itt nem erről van szó. A huszonpár éves fehér lány és jó negyvenes fekete pasi között a valóságban biztos soha nem történt volna semmi. Itt viszont, azt hihetve, hogy ők az utolsó ember, teljesen másképpen bontakozik ki kapcsolatuk, mintha egy bárban ülnének. Ráutaltság, egymásra utaltság.
Amikor kezdene minden jó lenni, a kísértőként megjelenik Caleb karaktere, aki egyértelműen beszédes név. A bibliai Káleb Jehunne fiúgyermeke, mivel nem bizonyult kishitűnek, bebocsátást nyert az ígéret földjére. Itt Caleb hitt abban, hogy találkozik még emberekkel és minden jobb, mint egyedül elpusztulni a bányában, ahol eredetileg dolgozott. Káleb társával, Józsuéval, kikémlelte a világot és hírt vitt törzsének az eredményekről. Itt Caleb is hírt hozott a két túlélőnek, igaz, azt már korábban is tudták. A bibliai Káleb optimista volt, aki hitt törzsének győzelmében ellenségeik felett. Itt Caleb hisz Loomis tervében, olyannyira, hogy kissé tolakodó mód, de rábeszéli Ann-t is a megvalósításra.
(Ateistaként erős elírásokat vehetsz észre a bibliai megjegyzéseimmel kapcsolatban. Ha javítanád hibámat, pár sorban tedd meg, nagy esszét a témában nem fogok elolvasni...)

Azt nem tudjuk meg, mi jár a karakter fejében a folytatást illetően, viszont a színész gesztusaiból és a dramaturgiai húzások miatt egyértelmű, hogy hamarosan kenyértörésre számíthatunk a szereplők között. A néző gyakorlatilag a két férfi között őrlődik és azt kell eldöntenie, kinek az oldalára álljon. Szerintem a film szerkesztése nagyjából azt dekódolja az emberbe, hogy Ann a bibliai Éva, míg Loomis Ádám megfelelője és Caleb pedig maga a kígyó, aki megkísérti a nőt, aki elbukik, mert hagyja magát a kísértésnek átadni.
Mi lett ott a sorsuk? Kiűzettek a paradicsomból.
A filmben pedig nyitva marad a kérdés: Vajon a kétely rájuk telepedik e és ha nem is űzetnek ki a völgyből, mint Ádám és Éva, azért ez az idill már nem fog megmaradni közöttük, aminek kialakulása közben betoppant a harmadik fél.

A címbeli Zakariás is bibliai figura, aki gyakorlatilag feláldozta magát fia védelmében, amikor nem árulta el Heródes-nek, hol bújtatta el az elsőszülöttek kivégzésekor. Hogy mi a filmbeli "Zakariás"? Nem egy személy, sokkal inkább az érzés, ami Ann-ben, mint érzés kialakul, miután Loomis szerint Caleb eredeti terveinek megfelelően továbbáll a völgyből. Szerintem.

A forgatókönyvet Nissar Modi írta Robert C. O'Brien eredeti könyvéből. A művet sajnos nem olvastam, így valójában csak találgatok jelentéséről, viszont szerintem Modi pozitívuma, hogy érdekesek a figurák, rá bírtam hangolódni és fenntartotta az érdeklődésemet a film, annak ellenére, milyen keveset is tudunk meg a bemutatott világ hátteréről.
A film amire fókuszál - kialakuló szerelmi háromszög - abban jól működik. a legbonyolultabb karakter egyértelműen Loomis, akinek indítékai széles spektrumon mozognak. Nem csak irigység motiválja tetteit, hanem a féltés és félelem is. Érthetőek tettei.
Az eredeti, 1974-es regény gyakorlatilag Ann fiktív naplója és magyar nyelven nem jelent meg. Talán, most a film apropóján valaki veszi kiadására a fáradtságot.
Modi második filmes munkája remek alkotás és az sem rontja el, hogy azért a vége halványan nyitott marad.
A könyv még sokkal pesszimistább befejezést kapott, mint a film.

Gyönyörűek a képek, amiben a film rendesen bővelkedik. A pusztulást szinte alig látjuk, csupán egy gyors jelenetsor ami ezzel foglalkozik, még az elején. A továbbiakban a völgy viszonylagos szűkösségén belül kalandozunk. A helyszínek szépek és érdekesek. A fényképezés és vágás teljesen rendben van.

A zene - Heather McIntosh munkája - egyszerűségében is nagyszerűen hangolja az érzéseinket a látott képekhez.

Összegzés:
Remek dráma a Z, mint Zakariás, még akkor is, ha nem ismerjük a többlettartalmat, amit a cím háttere oldana fel számunkra. A színészek arcrezdülései, reakciói a helyükön vannak, még akkor is, amikor Ann kirohanása Loomis önfeláldozó gesztusa miatt elsőre légből kapottnak tűnhet. Aki a filmet látja, talán rájön, melyik jelenetről beszélek. Ha így van, kommentben írd meg!

apróságok:
- A film Amerikában játszódik, ám, a nyitó jelenetet leszámítva, teljes egészében Új-Zélandon forgatták.
- A könyvben két túlélő van, a bibliai nevű Caleb nem szerepel a regényben.
- Tobey Maguire is esélyes volt Caleb szerepére.
- Eredetileg Amanda Seyfried lett volna a női főszereplő, aki korban kicsit közelebb állt volna a könyvbeli tizenhat éves női karakterhez, de ütemezési nehézségek miatt kilépett a projectből.
- A regény egy évvel a szerző halála után, poszthumusz jelent meg!

Az év egyik legjobb drámája, bizonytalanságainak ellenére! Módod van megtekinteni, az alábbi linken keresztül: Z, mint Zakariás!

Gyertyafény, sok bor, rossz döntések.

75%

"Hinni akarunk e benne, hogy végül Ann egy gyilkossal marad együtt, vagy abban, hogy Caleb végül egyfajta gesztusként, az életéért, inkább továbbállt, elkerülendő a további konfrontációkat?"