Az immunis - The Survivalist (2021)

Az immunis - The Survivalist (2021)

Rendezte: Jon Keeyes

A film Mafab adatlapja: The Survivalist (2021)

Megtekintés: Fura érzés lesz majd ez a film azoknak, akik kifejezetten John Malkovich színészi géniusza miatt választanak egy-egy filmet. Miért? Mert Malkovich itt is igyekszik megcsillogtatni költő körmondatainak hatásos elszavalását, azonban a forgatókönyvíró igyekezett olyan mondatokat a szereplők szájába adni, amin még a kultikus színész sem tud sokat segíteni. Mert "Az immunis" kifejezetten rossz, felejthető B mozi.

Jon Keeyes most megmutatta, hogy hiába dolgozik közel 20 éve rendezőként a filmiparban, semmi olyasmit nem tanult el, ami munkáját kiemelné az átlagból. "Az immunis" egy covid mozi. Szó szerint is. Kb. fél tucat színésszel elutaztak egy csendes tanyaházhoz, rittyentettek nekik egy logikát lazán tartalmazó szövegkönyvet. Telepakolták nagy szavakkal és erősnek szánt egysorosokkal - gondolom annak szánták - és nyolcvan percben lezavarták a világ egyik legunalmasabb vírusos, poszt-apokaliptikus akció filmjét. Pedig, a történet lehetett volna jó, de nem az. 

A jövőben a covid egyik számozott válfaja elszabadult a Földön, kiirtva nagyjából mindenkit. A túlélők pedig ki tudja merre kóvályognak, miközben egy nem túl tökös banda igyekszik levadászni egy fiatal nőt, mert vezetőjük úgy véli, a nő lehet a megoldás a víruskérdésre.

Sarah (Ruby Modine) párjával menekül valahol a szürkésre szűrözött vidéken és igyekszik eliszkolni Aaron (John Malkovich) és bandája elől.

Az úti cél Sarah pasijának egy ismerőse, akinek farmja van, és valaha FBI ügynök is volt, így egészen biztos, hogy megfelelő védelmet tud nyújtani a lánynak. Csakhogy, a korábbi ügynök, Ben (Jonathan Rhys Meyers) valójában egyszerű térképolvasó volt egy irodában és azért él egy farmon, mert nem tudott jobbat kitalálni magának a családi örökséggel kapcsolatban. Egy biztos, nem hős típus. Hiába volt apja vadász és tanította ki, hiába a korábbi az ügynöki múlt, Ben minden, csak nem egy tökös mini Rambó, aki majd megmenti a Sarah formás hátsóját.

Hogy mégis szerencséje van?

Persze, hiszen Aaron vezeti a világ legkisstílűbb martalóc bandáját, akik sem egy jót nem ettek hónapok óta, sem elég fegyverük nincs egy rendes ostromhoz, mikor elérkeznek Ben portájához. Mondjuk, nem sok minden derül ki róla, hogy mi lett az élelmiszerpótlással, azt sem vágom, hogyha a lakosság tetemes része tetem lesz, miért jelent gondot a fegyverszerzés egy kiüresedett világban?

Azt szintén nem értem, hogy Aaron minek keménykedik Bennel, annak portája előtt? Semmit nem tud róla, muníciója fogyóban, a terep is ismeretlen, mégis olyan gizdán vetíti előre a férfi sorsát, mintha legalábbis egy komplett hadsereggel érkezett volna és a motivációja kristálytiszta. De nem az. Homályos az egész és elvileg vagy hazudik róla, vagy fingja sincs, milyen állapotban van Sarah.

Nem árulok el titkot azzal, hogy Ben megvédi a lányt, egyesével megszabadul a támadóktól és...

...kész.

Szaglik a filmről, hogy össze kellett dobni valamit és ezt sikerült. Logikátlan, érdektelen, hiteltelen. Más filmben a támadók egyéniségek, veszélyesek. Itt a legveszélyesebb karakter a nő, Marley (Jenna Leigh Green), de belőle is paródiát kreál a forgatókönyv, amikor olyan mondatokat ad a szájába, mint: "A szeretet legszebb kifejezése, a halál!" - hát, baszd meg, akárki írta ezt, tud valamit a szeretetről. Mindenesetre nem találtam hozzá megfelelő latin vagy görög bölcset, talán, mert egy végtelenül macsó, de hatalmas baromság ez a mondat.

Malkovich is megkapja a saját beköpéseit, amik hallgatása alatt halk kuncogással kellett megbirkóznom: "És most megkérdezem: Elfogadjátok a sorsotokat, vagy csak egy újabb folt lesztek eme haldokló világ palettáján?" - értem én, hogy kellett a pátosz, meg a nagy szavak, de érezni kellene, mit eszik meg a néző és mi tolakodik a vászon sarkába és pottyan onnan le egy hatalmas blöffként.

Ráadásul, az, hogy el akarják kapni a lányt és kinyírni a srácot, teljesen felesleges elgondolás. 

Először is, megemlíti Marley, hogy azért nem hátrálhatnak m,eg, mert akkor Ben biztos elhíreszteli a faluban, hogy milyen gyáván meghátráltak és Marley nem lesz senki kutyája! WTF?

Tehát, még létezik falu?

Tehát, Marley, hiába üldöz és lődöz akár ismeretlen emberekre ha úgy van, mégis van szíve és lelke és nem fér bele, hogy számára teljesen idegenek mit súghatnak össze róla a háta mögött?

Ráadásul, mivel fél világon üldözték Sarah-t, teljesen idegen helyen vannak jelenleg. Hát, ha olyan kurva kemény poszt-apok banda vagyunk, nem magasról leszarjuk ki, mit gondol rólunk néhány helyi tahó, akiket egyébként is megtört mostanra a világméretű járvány? Tényleg az lehet a túlélők legnagyobb gondja, hogy arról pletykáljanak, hogy az őket nyilván messzire kerülő féltucat gyilkos miféle, kiféle?

Simán kifarolhatnának Ben portája elől és pár kilométerrel odébb kitalálhatnának egy jobban működő tervet, mint a sétáljunk be hülyén és haljunk meg terv...

De bele is hajthatnának a főkapuba, elrongyolhatnának a főépületig, a kocsi fedezékében betörhetnek az épületbe és végezhetnének Bennel, vagy markolhatnák fel a lányt, ha szerencséjük van.

Nem. Ők sétálva közelítik meg a házat és szét is vállnak, mert az minden filmben bejött eddig.

Valójában sok szót nem is érdemes vesztegetni többet erre a filmre. Pár éve, 2016-ban készült egy "Patthelyzet" című, hasonlóan kis téren belül játszódó kamara-akciófilm. Még abban is jobban kufárkodtak a szűk helyszín adta keretekkel.

Ide még behozták flashback formában Ben apját, akit Julian Sands formál meg és aki alig tűnt most öregebbnek a fiát játszó Rhys Meyers-nél. Ő lenne a drámai szál a fiú múltjában, de bár az apa figurája lenne a családi múlt törött fogaskereke, mégis mindig Rhys lesz az, aki végül kiabálni kezd a párbeszédeik közben. Mivel apu állítólag alkalmatlan a farm életben tartására. A csúnya játékszenvedély miatt. Végül egyik hitelezője pontot tesz a faramuci helyzet végére és Ben megörökli mindazt, amivel eddig ketten sem tudtak mit kezdeni. Hogy végül miből sikerült fenntartani, amikor apjá nyakán már ott ültek a hitelezők, Bennek meg egy asztali munkája volt az FBI-ájnál, nem nagyon derül ki.

Az is biztos, hogy a farm gazdája, aki a forgatáshoz biztosította a helyszínt, külön a stáb lelkére kötötte, hogy nagyon-nagyon finoman bánjanak a környezettel, ezért minimális kárt okoznak a szereplők a helyszínekben.Az autóval végül betört főkaput utólag ácsolhatták össze és a kert végében álló vadászlest szintén a filmhez húzhatták fel, ezért épülhetett olyan közel a házhoz, a birtok kerítésén belül. Mondjuk onnan várni a szarvasok átvonulását, ugyancsak türelmes emberekre vall. Azt nem értem, hogyha Ben egyedül maradt a farmon, miért hagy őrizetlenül két vadászpuskát is a vadles széljárta épületében, de gondolom, leolajozta rendesen a puskákat, ha esetleg véletlenül úgy dönt, kimegy és lő valamit. Azt szintén nem értem, hogy amikor Marley felmászik és megtalálja a puskákat, miért csak az egyiket hozza le magával, miközben épp fegyverük nincs elég, ám egyik társát felzavarja, hogy onnan őrködjön (tél van és hát nincsenek túl jól felöltözve) és az egészen sötétedésig eleget is tesz ennek, hogy amikor azután Ben akciózás közben rágyújtja az építményt, a férfinek eszébe se jusson esetleg használni Ben ellen a puskát. (Külön McGuyver díjas a módszer, amivel Ben begyújtja az építményt a pasas alatt.)

Malkovich minden második mondata bullshit, főleg, amikor hosszabb a mondandó.

A befejezés meg...

Olcsó és rossz film "Az immunis". Sok kérdést vet fel, alig válaszol meg valamit. Homályos motivációk, logikátlan döntések. Messzire kerülése javasolt.

20 %

Post Mortem - Post Mortem (2020)

Post Mortem - Post Mortem (2020)

Rendezte: Bergendy Péter

A film Mafab adatlapja: Post Mortem (2020)

Megtekintés: Habár, már egy ideje elhiszem, hogy a magyar film igenis minőségi is tud lenni, még mindig vannak zsánerek, amikben nem hiszek, ha hazai földön forognak. Ilyen a Sci-fi, a western és a horror is. A "Post Mortem" azonban bármelyik független külföldi horrorfilmmel felveszi a verseny. Ezt bátran jelentem ki.

A filmet már tavaly megnézhettem volna, ha nem tologatom mint Pató Pál. Mert bennem is volt félsz, hogy a nagy garral beharangozott "első" magyar horrorfilm valójában pont olyan csalódás lesz, mint minden második túlhypolt magyar mozi. Azonban lehet, hogy pont azért, mivel kifejezetten kevés elvárásom volt a filmmel kapcsolatban, sokkal jobban szórakoztam rajta, mint reméltem. Ha úgy vesszük, hogy kicsit művészieskedő és nem is túl pörgős, még akkor is egy figyelemreméltó próbálkozás és ha Bergendy nem ide születik, biztos, hogy minimum B költségvetésű horrorfilmekkel szórakoztatná a nagyérdeműt.

A történet szerint egy holttesteket fotózó (a fényképezés őskorában ez egy létező szakma volt) fiatalember, Tomás (Klem Viktor) meghívást kap egy világtól távol eső faluba, hogy a fagyott föld miatt ideiglenesen leállt temetések megejtése előtt, készítsen utolsó portrét a lakosság halottjairól. Tomás hamar megérkezik és egyre riasztóbb jelenségeknek lesz tanúja, melyek miatt végül kénytelen-kelletlen, de felvállalja, hogy minden szakmai és egyéb spirituális tehetségét latba véve pontot tegyen a falut maga alá gyűrő átokra. Segítőtársa lesz ebben egy árva kislány, Anna (Hais Fruzsina) is, aki lassan felébreszti a férfiban az apai érzéseket, habár, ez korábban távol állt tőle. Néha úgy tűnik, hogy Anna van a jelenségek középpontjában, máskor Tomás, majd végül rádöbbennek, hogy sokkal nagyobb, természetfeletti erők tartják rettegésben a fogyatkozó közösséget.

Nem kell ezt túlragozni. A "Post Mortem" egy erős vizualitású (szerintem tényleg megállja a helyét világszinten is) drámába oltott kísértethorror, amely sok, már ismert panelt is használ, ugyanakkor, beemel korábban kevésbé ismert történelmi eseményeket, miközben stílusa és hangulata is van. Talán erre mondják, hogy erős az atmoszféra. Az biztos, hogy a díszlettervezőknek, a helyszínek felelőseinek hatalmas pacsi, pont, mint a vizuális effektek csapatának, akik még egy olyan jelenetet is hihetően tudtak a vászonra álmodni, amiben egy parasztház félig elsüllyed a fagyott földbe. Tényleg le a kalappal.

A színészek remekek és megkockáztatom, hogy a rendező keze is vastagon benne van, hogy nem érezni annyira a színészeinkre jellemző modorosságot, színházi előadásmódot, sőt, mintha a cél a legeszköztelenebb játék lett volna. Nagyjából mindenki remek, egyedül az igazi nagy öregből, Revicky Gáborból érződik némi manír, de ezt betudhatjuk a filmben játszott karakter jellemzőjének. Ami azonban kiemelkedő, a gyerekszínész, Hais Fruzsina játéka, mert nyomokban sem éreztem vele kapcsolatban, hogy idegesítő gyerekszínész lenne, pedig ez az, amin általában a gyerekszínészek elszoktak bukni. Hogy nem tűnik játékuk természetesnek. Fruzsina azonban majdnem tökéletesen old meg minden jelenetet. Klem Viktor szintén erősen visszafogott, mint külső szemlélő, játéka hiteles. Egyáltalán jó a színészi gárda kiválasztása.

A miliő ábrázolását már méltattam. A zene és fényképezés pazar. A forgatókönyvben talán akad némi bukdácsolás és lehet, hogy a végkifejlet sem lett tökéletesen megírva, összességében mégis jobban szórakoztam ezen a mozin, mint az évben látott sok egyéb amerikai produktumon. Sőt, voltak olyan filmek, amiket egyszerűen végig sem néztem elsőre és még tartozom velük magamnak. Pl. a Démonok között 3. története, amit kifejezetten untam.

Nem állítom, hogy a "Post Mortem" megújította a horrorfilm műfaját, mert azért találkoztunk rengeteg paneljével korábban máshol, azonban az egyértelmű, hogy Bergendy Péter értőn forgatja a filmet, jó arány- és stílusérzékkel. Tényleg kívánom, hogy csörögjön a telefonja és Hollywood-ból hívják. Várom is következő munkáját, és ha azt itthon ejti meg, bízom benne, megfelelő támogatást fog biztosítani neki a hazai filmszakma.

75%

Rendőrügyelet - Dispatch - 911 Nightmare (2016)

Rendőrügyelet - Displatch - (911 Nightmare címen is) (2016)

Rendezte: Craig Moss

A film Mafab adatlapja: Displatch (2016)

Megtekintés: Ritkán ülök le tévéfilmes krimi elé, mert a végeredmény annyira... tévéfilmes. Még a nagy amerikai filmvilág is képes kifejezetten bugyuta filmeket gyártani házi megtekintésre és ez alól a "Rendőrügyelet" sem volt kivétel. Olyannyira nem, hogy nem tudom eldönteni, hogy vagy az igényeim emelkedtek meg jócskán, vagy a film tartozik a középszer alsóbb régióiba. 

Már az első néhány perc teljesen elveszített: Életemben nem láttam még olyan filmet, amiben egy család két tagja is egyszerre dolgozott volna rendőrként, egy helyen. Eleve feltételeztem, hogy erre jogilag és egyéb gyakorlati okokból nincsen mód, legalábbis egy olyan szervezetben, amely ennyire érintett lehet az erőszakban. Mert az első gondolatom, legyen bármilyen pesszimista, az volt, hogy anyunak milyen elcseszett hétvégéje lenne, ha hajnali kettőkor arra a hívásra ébredne a rendőrfőnöktől, amit egyébként a rendőr családok semmilyen napszakban nem fogadnának soha, ha lehetne: - Elnézést asszonyom (bár, a filmekben szinte mindig személyesen ismerik a hölgyet, névről is) szóval, újra...

- Bocsáss meg Christine, hogy ilyenkor zavarlak, de van egy rossz hírem. Egy járőrözés során lelőtték a férjed és a lányod is.

- Oké, akkor most elperelem a város jelképes gatyáját is, mert voltak olyan idióták, és lehetővé tették, hogy elveszítsem a teljes családom!

Nem. Ilyen csak tévés krimikben fordulhat elő. Ha a forgatókönyvíró lusta egy kicsit túlgondolni a szitut, amibe keverné a hősnőnket.

Azonban, az imdb oldalán található információ is megerősített, hogy a valóságban szinte teljesen lehetetlen, hogy hajnali kettőkor, veszélyes terepen, járőrözés közben apa és lánya kerüljön egy szolgálati járműbe. (Néha direkt, még az osztály vagy kerület sem egyforma, ha megoldható.)

Itt mégis ezzel indítunk és Christine (Fiona Gubelmann) egy további zöldfülű balfaszkodás miatt egyszerre sérül meg súlyosan és veszíti el apját is és állását. Pedig korábban még arról élcelődik vele az apja, hogy Christine sokkal célratörőbben halad a ranglétrán, mint az örege és hamarosan várható is, hogy apu felettese lesz a rendőrlányból.

Erre egy egyébként rutinfeladat során három élet változik meg gyökeresen. Illetve, háromból kettő lenullázódik...

Hónapokkal később Christine egy telefonos diszpécserként igyekszik az embereken segíteni a segélyhívás másik oldalán. Ha valameddig, akkor mostanra már picit kedvelnünk kellene a karaktert, de a forgatókönyv ebben nem segít és ahhoz, hogy a tulajdonképpeni történet elkezdődhessen, Christine-ből a film most ráadásul egy seggfejet kreál. Értsd ez alatt, hogy nemtörődöm viselkedése miatt valaki meghal - mondjuk, ha segít, akkor sem garantált, hogy a gyilkosságra nincs idő vagy eleve le sem zajlott a hívás ideje közben - azonban Christine nem csak járőrözés közben hoz rossz döntéseket, hanem most is, amikor az empátiájára és intuíciójára lenne hatalmas szükség. Csak félve jegyzem meg, hogy a mostanában általam látott hasonló tematikájú mozikban a főszereplők pont szöges ellentétei Christine helyzetkezelésének és ezzel rendre elnyerték a szimpátiámat. Nem tudom, mi volt a forgatókönyvíró terve, miért is kellene kedvelnem Christine McCullers-t, de amit eddig láttam belőle, az alapján teljesen érthető, hogy miért nézik le a kollégái és miért suttognak arról a folyosókon, ha épp nincs a közelben, hogy bár korábban még előléptetésről csevegett apjával, inkább tekintik őt a kollégái egy lúzernek, aki nem bizonyította, hogy rátermett a feladataikra.

És ismét nem sikerül!

Másnap Christine megkapja azt a telefonhívást, amit nem a rendőrök családtagjai, hanem a rendőrök utálnak: - Christine, legyen szíves jöjjön be az irodámba! - bármit is fog hallani, attól egyszer szorul majd össze gyomor és segglyuk.

Christine-nek visszajátsszák az esti konfliktuskezelését, amelyben kvázi leolt egy zavart kisgyereket és miközben hallgatjuk a felvétel, látjuk, ahogy Christine szája is összeszorul és érezzük, ahogy az említett gyomor és popsilyuk is ugyanezt teszi, kicsit lentebb a testén.

Rövid úton meg is válnak Christine-től, amíg a vizsgálat tart és mivel egyébként ráfér még némi szituációs gyakorlat, parkolópályára teszik. (Az, hogy ezek után a fegyvere nála marad, szintén egy olyan pontja a filmnek, ami a valóságban nem így működik.)

Christine pedig, és ezt nem fogod elhinni, de bizonyítani akar önmagának és a testületnek is, ezért, mi sem logikusabb és természetesebb, de nyomozni kezd abban az ügyben, ami személyes érintettsége miatt messzire kerülendő. 

Ne hidd, hogy ezzel van a bajom, hiszen a világ összes krimijének klisés húzása a letiltott nyomozó következetes parancsmegtagadása. Talán az első film, amiben ezzel találkoztam és tetszett, mert nem éreztem, mennyire nem ilyen az élet, az a "Beverly Hills-i zsaru" volt, Eddie Murphy-vel, amikor egyébként bűnöző cimborája gyilkosai után ered, egy számára idegen környezetben.

A bajom az, hogy ehhez a paranccsal szembemenő nyomozáshoz nem igazán ír fékező pontokat a forgatókönyv és nem erőlteti meg magát, hogy Christine keresztezze az ügyben nyomozó kollégáit. Azaz a filmben olyan természetességgel jut el egyik nyomozati ponttól a másikig, hogy egy bimbózó szerelmi ügyben érintett fiatal detektíven kívül senkinek nem tűnik fel, hogy a brutális és a sajtó miatt felkapott gyilkossági ügyben több kérdést tesz fel az érintetteknek egy ideiglenesen letiltott nyomozó, mint azok, akiket az ügyre állítottak, miközben a média is elvileg könyékig turkált Christine szemetes múltjában (Mert az apja halálához vezető egyszeri szakmaiatlanságát igyekeznek holmi pestises közjátékként bemutatni) és a jelenleg futó gyilkossági ügy hájpolt médiaharcában.

Igen. Annyira megúszós a forgatókönyv, hogy az alapján, amit látunk, kb. ez történik:

- Christine, maga fel van függesztve és nem foglalkozhat az üggyel. Már ráállítottam a két legjobb nyomozónkat.

- Értettem!

Néhány nap múlva.

- Főnök!

- Igen, Christine?

- Felgöngyölítettem az ügyet és tudom ki a gyilkos!

- Ügyes!

Nos, nem pont így, de kb. ez történik a filmben, aminek felénél már a néző is tudja, ki lesz a hunyó. Miért? Mert amikor megjelenik a figura, olyan klisésen viselkedik, ahogyan az ilyen tévés krimiknél megszoktuk, elvártuk és mostanra meg is untuk. 

Ez a film minden tekintetben egy olcsó és buta másfél óra. Valójában senkinek nem ajánlom, mert még egy rendes ivós játékot sem lehet ráépíteni, ami azt jelenti, hogy minden hibájával sem lett az a tipikus B, annyira rossz, hanem úgy lett rossz, hogy közben nem igazán szórakoztat.

A magyar szinkron meg egyáltalán nem segít rajta. Nagyon rég hallottam ennyire rossz választást egy elvileg szimpatikus hősnőbe szerelmes zsarunak kiválasztva. Bár, a forgatókönyv is eléggé emeli a srácnál (Drew Fuller) a seggfej faktort.

20%