Rengeteg filmet nézek meg és nagyjából ez az egyetlen módja van, hogy egyik-másikra még egy évvel később is emlékezzem.
Ha véleményedet írnád meg, ide teheted: leszegett@freemail.hu
A blog használhat különböző cookie-kat, melyről tájékoztatnom kell az olvasókat. Pontosan nem tudom, az mi, de van! 2018.05.25. napjától van egy rendelet, ami érinti az adatgyűjtést is a neten. Én nem értek a technikai részéhez, de elvileg csak a blogspot és a google+ által használt lehetőségeket használom.
10 filmet szedtem ki a 2005-ös termésből, amik nekem tetszettek. Többet láttam, sőt, volt, amelyik sikeresebb is volt, mint amiket csokorba szedtem, de nekem ezek tetszettek a legjobban. Nincs százalékolás, mert lehet, hogy adott film kevesebb csillagot kapna tőlem, mint a sikerfilmek, de lehet, hgy azokat nem szeretem újra nézni, amit meg itt felsorolok, szívesen indítom el.
Tessék, beszámozva, de sorszám nélkül:
Igazi sci-fi-képregény-akció baromkodás. Stan Lee zsebe dagad, a négy szuperhős pedig megküzd a sith lovaggá avanzsált ötödik szuperhőssel. Jessica Alba szőke és kék szemű, az ité pedig elveszítette egy ujját. Ja, ahhoz, hogy tüzeskedj, nem árt ha kiabálsz: "Tűz be!" - úgy látszik, hangkapcsolós a képesség, nem mentális...
Joss Whedon sci-fi western sorozata egy évad után kifújt - sokan nem értették, nem érezték a koncepciót - de az évek múlásával masszív rajongótábora lett a történetnek. Egy moziváltozatra még éppen futotta a Han Solóba oltott űrhajós kapitánynak és elcseszett legénységének. Kedvenc Summer Glau-val, aki egyedül kipakol egy kocsmát vagy lekaszabol egy rakat marcangolót. Folytatást akarok!!!
Lehetne a címe mondjuk: Serenity: The Dark Identity... Majd később megírom az ötleteimet.
Négy örökbefogadott, öntörvényű őstulok hazatér a téli kisváros hóforgatagába, hogy kivégzett mostoha anyunak igazságot szolgáltasson. Nem szaroznak, lőnek akit érnek, közben fityiszt mutatnak rendőrnek, ellennek, vérnek. Mark Wahlberg kurva laza és Chiwetel Ejiofor a Serenity után másodszor alakít egy éveb belül pofán baszni való karaktert. Csipázom az ürgét! A végén kiöntik...
4. Világok harca - War of the Worlds
Ambivalens érzéseket keltő sci-fi posztap. akció movie, legendás filmrendezőtől, színész-árucikktől, tele bakikkal, következetlenségekkel, hülyeséggel, de mégis hangulatos. John Williams leggyengébb filmzenéinek egyike. Spielberg leggyengébb rendezéseinek egyike. Tom Cruise legnagyobb faszságainak egyike - hiába a vallás... Mégis szeretem nézni. Ennyit számít a hangulat és a stílus.
5. Match Point - Match Point
Az egyre inkább pedofil Woody Allen "Tehetséges Mr. Ripley"-be hajló szinte már horror filmje, egy feltörekvő kis geciről, aki eléri célját, csak közben kinyírja a stáb nagyját. Woody Allen forgatókönyve leginkább Patricia Highsmith "Ripley" regényeire emlékeztet. Akár beismeri a mester, akár nem. Nincs hepiend és ez jó!
Nicolas Cage kétféle filmet csinál: szar vagy jó. Ez jó! Fegyverkereskedés trollkodással, költségcsökkentés, családcsökkentés, és agy eszméletlenül kitalált és kivitelezett főcím. Ami a szerencsejátéknak a "Casino" az a fegyverkereskedelemnek a "Fegyvernepper".
Russell Crowe félálmos bokszoló. Családja éhezik, amíg ő újra nem verekszik. Kell a pénz, mert beütött a gazdasági válság. Nincs munka, nincs élelem, nincs gáz. Ez gáz... A történelmi hűséggel csínján bánó múltidézés, későn érkezik, amúgy viszont megelőzi "korát", és Rocky Balboát.
Eszméletlenül hangulatos kamara horror. Néhány csajszi alászáll a barlang mélyébe, hogy megküzdjön érzéseivel és egy csapat undorító lénnyel, akik ki tudja miként és mióta mutálódtak a hegy gyomrába. Egy második részt még megért a koncepció, de sajnos, azóta semmi.
David Cronenberg kultikus hírnevű kanadai bio-horror rendező talán leginkább közönségbarát, képregényből tallózott erőszakos drámája egy önmagát "tanúvédelmi-program" alá helyező nem átlagos csirkefogóról, akinek addig jár a múltja a kútra, míg el nem törik a mécses. Két család közül melyiket választja? Egyetlen dolgot nem tudtam csak meg a filmből: Miért is lépett ki az egészből, mi elől menekült és miért?
Samuel L. Jackson megirigyelte Denzel Washington szerepét az "Emlékezz a titánokra" című sportfilmben, amely a játék helyett inkább a toleranciáról és barátságról szólt és megcsinálta a saját változatát. A "187" című dráma után megint egy erős jellemű tanár ember, megint izgága fiatalok, de belül a lelkek mélyén még van némi remény a változásra.
Hát ez az első 10 film, ami eszembe jutott 2005 kapcsán. Tudom, készült egy Nolan féle Batman film is, meg egy tucat sikeresebb, látványosabb film, de nekem ezek a kedvenceim, tetszőleges sorrendben. Ez változhat.
Amik nem kerültek be, de eszembe jutottak:
Sin City - mert annyira azért nem kápráztatott el
A sziget - mert összecsapottnak érzem
King Kong - mert csak látványos, de sok újat nem mesélt el
Cukorfalat - mert eszméletlen dráma, de egyszer nézős
München - mert kicsit kommersz a végeredmény
Ha igaz volna - mert túl limonádé, hiába szeretem
Capote - mert az íróról nem tudtam meg sokat, csak azt, hogy Seymour Hoffman zseniálisan alakítja R.I.P.
Kőkemény család - mert karácsonyi filmnek majdnem kiváló, csak kicsit komor
Kőkemény Minnesota - kicsit száraz lett, Jenkis monológja a végén eszméletlen
Kissé félre magyarázott poszt-apokaliptikus dráma, direkt az átlagfogyasztó - főleg itt az amerikai nézőkre gondolok, igen, lenézően - kedvére formázva.
Robert Neville (Will Smith) katonai kutató orvos, egyedül maradt élő ember New Yorkban. A kulcsszó: ember. Rajta kívül még sokan élnek a felszínen kihaltnak tűnő városban; a kutyája, Sam, őzek, oroszlánok, valószínűleg a New York-i állatkert teljes kiszabadult állománya, és a fertőzöttek. A fertőzöttek valamikor ugyanolyan emberek voltak, mint Robert Neville. Egy balul elsült orvossági mellékhatásának következményei ők, akik/amik miatt végül az egész várost evakuálták és elzárták a külvilágtól. Robert a káosz közepén hagyta volna el a várost, de mivel a mentőakció közben a családja odaveszett egy szerencsétlen balesetben, a fertőző és mutáns vírusra immúnis orvos végül jobb ötlet híján a városban marad egy viszonylagos védett épületben és folytatja kutatásait, hogy kiküszöbölje a gyógyszerből eredeztethető, vírusként terjedő kórt. Közben éli a magányos "hős" mindennapjait. Eszik, iszik, elüti az időt. A városban autókázik vörös sportautóján - egy Ford Shelby GT500 Mustang (amúgy a film egyértelműen Ford reklám... - dvd tékába jár, házakat kutat át, miközben élelmet szerez és néha befog egy-egy fertőzöttet, hogy a kutatásokkal is haladjon. Miközben lassan kezd beleőrülni a magányos mindennapokba, rá kell döbbennie, hogy a fertőzöttek, akiket gyakorlatilag agyatlan hordaként képzelt el, sokkal "okosabbak", mint tudni vélték a káosz előtt. Vagy egyszerűen a vírusnak köszönhetően ők egy következő evolúciós lépés az ember fejlődésében. Legyen számunkra ez a fejlődés bármilyen leírhatatlanul alkalmatlan.
Sajnos, az 1970-ben leopciózott regény ezen forgatókönyv változata szinte teljesen elfelejti az eredeti Richard Matheson regényének koncepcióját. A filmből nem derül ki - sőt, a végével kapcsolatban egy elég leegyszerűsített magyarázatot kapunk arra, Robert Neville miért lett végül maga a legenda... Matheson 180 fokkal arrább keresgélte a választ és mennyivel érdekesebb az ő verziója; gyakorlatilag a fertőzött emberek - akik egy idő után előlépnek az uralkodó fajjá, mivel Neville egyedüli képviselője a homo sapiensnek - közösségi életet kezdenek élni, és az éjszaka mélyén, tábortűz mellett, mesélni kezdenek kölykeiknek egy lényről, aki módszeresen vadászik rájuk, gyilkolja őket. Neville így lesz rémálom mesék mumusa, ahogy telik az idő és az egyéni tudat kollektív emlékezetté alakul, a mumus legendává érik. Maga lesz az ördög, ha úgy vesszük.
Apuci azért betolta kicsi csillagát a filmbe...
Azért ez érdekesebb hozzáállás, mint ami végül a 2007-es verzióra maradt. Ne felejtsük el, hogy a történetnek már készült korábban két kevésbé kommersz változata, majd egy Asylum szar verzió:
1964-ben Vincent Price-szal a főszerepben elkészült a történet első filmes adaptációja "Az utolsó ember a földön - The Last Man on Earth". Technikailag talán nem túl erős változat, fekete-fehér, szinte kamaradráma, erős világvége hangulattal. Látni kell, már csak Vincent Price játéka miatt is, hiszen az úr gyakorlatilag harminc éven keresztül képviseltette magát az amerikai filmművészet legfontosabb horror filmjeiben.
Az 1971-es "Az omega ember - The Omega Man" sokkal populárisabb, már csak főszereplő választása okán is; Charlton Heston közel hetven éves mozis pályafutása alatt a Ben-Hur című ál-történelmi dráma hatására Amerika egyik üdvöskéje lett, majd szinte minden műfajban kipróbálta magát. Talán ebben a verzióban emelik ki legjobban azt, amit Matheson mondani akart...
És a cseresznye a tortán - bár kukacos és savanyú - az ugyancsak 2007-ben forgatott Asylum fos, az "Omega vagyok - I Am Omega" című Mark Dacascos nevével eladott trágya, mely csak gyakorlatilag az alapszituációt vette át és talán egy tucat zombivá maszkírozott kaszkadőrt. Megtekintésre nem ajánlom, még akkor sem, ha a jól sikerült ajánló poszter igazi mészárlást ígér.
Este a páros a kádban fekszik le... majd milyen érdekes, az ágyban, párnák között ébred.
Szóval, a "Legenda vagyok" kissé egyszerűsítette a filozófiai mondani valót, hogy ne kelljen rajta sokat moralizálni, ami szerintem nem tett túl jót az egyébként érdekes alapötletnek. Helyette kapunk egy fele részben hangulatos poszt-apokaliptikus drámát, amit azután (szerintem) átemelnek egy bűn rossz CGI munkával beoltott akció filmbe.
Fikázós rész:
CGI. Valamikor a kilencvenes években a számítógépnek köszönhetően a széles vásznat elöntötte a generált figurák garmadája. Nem csak űrhajókat készítettek vele, hanem őslényeket, idegen fajokat, űrlényeket, fantázia szörnyeket, majd végül akár embereket, tereptárgyakat, hátteret, füstöt, repedést, szakadást, robbanást. Vagy csak szájmozgást... malacoknak. Eltelt 15 év az első komoly felbukkanástól és 2007-ben Francis Lawrence drámájában olyan gagyi munkát kapunk - mind az animált állatok, mind a lények figurájának kidolgozása terén - ami nem válik a film előnyére. Itt igaz lett volna a mondás; a kevesebb, több.
A film első 5 percében már azt kell látnunk, hogy silány minőségű négylábú csorda cikázik egy sportautó elől, fedezéknek használva a csúcsforgalomban leragadt autók között. A sportkocsi sem lassú, de amit ezek a szarvasok és őzek véghezvisznek, az azt sejteti, hogy a trükktechnikusok vagy nem láttak szaladó patást, vagy véletlenül kétszeres sebességgel vizsgálgatták a referencia anyagot.
Azután jön egy oroszlán támadás. Ez is villámcsapás gyorsaságú. Persze, hogy az őz nem tud menekülni. (Mondjuk furcsa, hogy a vírus terjedése óta eltelt három év alatt ezek az állatok a természetes közegük helyett, a vadontól távol, gépkocsik között cikázva érzik jól magukat. Beleértve az állatkertből valahogy megszökött vadállatokat.
Azért hangulata van a filmnek. Köszönjük neked: New York!
Végül megismerjük a fertőzötteket. Sok fórumon lezombizzák New York új lakóit, de szerintem ők inkább a fertőzött filmes mumus kategóriát képviselik. Amikor például csoportban állva "lihegnek" kifejezetten fenyegető. Amikor támadnak az viszont a valóságtól és a fizikai tényezőktől, szabályoktól teljesen elrugaszkodott látványosság. Oké, a vírus miatt gyorsabbá mutálódtak. Oké, szomjazzák a friss húst, vért. Oké, ipari alpinistákat megszégyenítő testmozgást visznek véghez bármelyik jelenetükben. Oké.
De azért, hogy a vírus még biológiailag is elbassza őket... Példa: Néha üvöltés közben akkorára tátják szájacskájukat, amit utoljára nyolc évvel korábban "A múmia" című kalandfilmben láttunk Imotephtől. Csontozatuk ugyancsak erősen megnyúlik. A CGI miatt teljesen átmennek emberből gibbonba. Jó, írjuk ezt a vírus számlájára. Nem csak viselkedésüket, hanem külsejüket is mutációnak teszi ki.
Majd ott vannak a CGI kutyák. Már öt évvel korábban a "Resident Evil"-ben jobban néztek ki a kutyák, mint itt.
De azt is baromságnak tartom, amikor a kutyusok a fénytől félve, mintegy sorompóként tekintenek a lenyugvó nap utolsó sugaraira. Szerintem egy ösztönlény kutya nem sokat szarozik, ha ellenséget lát. Ugrik egyet és máris túl van a "napfordulón" (Ha láttad a filmet, tudod, mire gondolok.)
Oké, a fertőzöttek vezére tanul Neville módszereiből és felhasználja ellene a saját csapdáját. Neville meg vakon sétál bele... És ha ilyen okosak vagy ravaszak ezek a fertőzöttek, miért nem csillan meg ez a ravaszságuk egyéb jelenetekben? Vagy csak a vezér volt aggyal eleresztve?
Neville három évig, minimum hetente ad le vészjelzéseket a rádión, mikor végül két túlélőt talál - illetve azok találnak rá - hisztis gyerekként ragaszkodik álláspontjához, miszerint nincs több túlélő.
És tényleg, amikor beütött három éve a szar, mi történt, miután lezárták a várost?
Hova lett az a rengeteg ember?
Lebombázták a hidakat... Hogyan jutott be a városba sértetlenül a két idegen, Anna (Alice Braga) és Ethan (Charlie Tahan). (A kivágott jelenetekből kiderül, hogy az egyik híd amolyan utolsó hátvédként sértetlen maradt, de ezt csak akkor tudom meg, ha látom a kivágott részeket... nem abból kéne megtudni, hanem a mozi változatból, nemde?)
Hova lett az a rengeteg ember, katona, repülőgépek pilótái, kormányzás, a röpke három év alatt?
Egyáltalán, hogyan ette be magát a kusza növényzet és enyészet röpke három év alatt a nagyváros falai közé?
CGI szarvas: Amíg nem mozdul, tűrhető.
Egy egyértelműen félig feka nő , hogyhogy nem ismeri, nem hallott Bob Marley-ről??? Talán ez rasszista megjegyzés tőlem, de milyen hiteltelen már? Ez olyan, mintha egy fehér nem hallott volna Elvis Presley-ről!
Ha Neville immúnis volt a fertőzésre, miért csak az utolsó pillanatokban jött rá a megfejtésre? A vérében biztos ott volt minden a gyógyuláshoz, ő meg kutató orvos volt. A három év alatt még egy házat is össze tudott kapirgálni, amiben a kutatásait elvégezhette. A fali képek alapján, nem egy fertőzöttet szedett már össze, hogy meglelje a gyógymódot. (Oké, filmes klisé)
A kísérleti patkányok hogyhogy még nem szabadultak ki a plexi ketrecekből, amikor az alatt az egy perc alatt, amíg Neville vizsgálgatta őket, kettőt is megrepesztettek?
Anna és a gyerek - egyik sem tűnt nagy túlélőnek - mit csinált a három év alatt, hogyan éltek mindent túl?
Anna honnan tudta, merre keressen túlélőket? A fiolában lévő vérrel vajon tudtak mit kezdeni a túlélők?
A túlélők városkáját alig 5-10 méter magas fal védte. Oké, a hideg a fertőzöttek ellensége, de komoly védelemnek gondolták azt a kb. 10 méteres falat olyan lények ellen, akik a mennyezeten is képesek négykézláb mászkálni?
Ha Neville kivételével a város összes lakója fertőzött lett a három év alatt, miért voltak olyan kevesen?
Ha nem, akkor hova tűnt a többi kimenekített ember?
Neville miért nem erősítette meg a három év alatt módszeresen a ház falait is? Miért csak a nyílászárókat? Az ajtót például miért csak keresztzárral toldotta meg, ami kb. egy nyomorult galerit tartana kint, nem a fertőzötteket?
CGI fertőzött: Bármit csinál, ciki. Egy ilyen drága filmtől ez kevés.
Ha nem erősítette szarrá a falakat, miért telepítette a bombákat a házhoz olyan közel, hogy krízis helyzetben majdnem ő is otthagyja a fogát?
Amikor a fertőzött vezér ráengedi a kutyáit Neville-re, miért nem támad az embereivel? (Vagy már akkor arra várt, hogy majd Neville elvezeti az elrabolt Alfa nőstényhez?
Anna és a kölyök az éjszakában hogyan tudta megközelíteni Neville-t a stégen, ha közben ezer fertőzött szabadult a sötétséggel a városra? A kocsi lámpái megállították őket, de a film végén a reflektorok már nem?
Neville a pincében "elrejti" Annát és Ethan-et egy elvileg szenes gödörben. Azután robban minden. A két ember, hogy éli túl a forróságot és a levegőtlenséget? Egyáltalán, amikor kijönnek, hogyan hagyják el a várost, hiszen Neville gyakorlatilag szarrá robbantotta a teljes utcát, ezzel elpusztítva a saját járművüket is, fertőzőtek meg biztos maradtak elegen a városban, hogy a két ember ne nagyon tudjon mihez kezdeni.
Anyway...
Az 1971-es "Az omega ember" posztere
'7 1964-es "Az utolsó ember a földön" posztere
A 2007-es Asylum fostalicska posztere
A "Legenda vagyok" érdekes film. Már többször megnéztem, több esélyt adtam neki, hogy szeressem ezt a filmet, de sosem sikerül, mert hibái vagy számomra vélt hibái kiragadnak a fantázia világból, melyben játszódik.
Will Smith első közel órás self marketingje szerintem egészen jó lett. Hihetőek a megmozdulásai, van kellő feszültség, annak ellenére, hogy nincs kivel megosztania a vásznat. Az utolsó fél óra túlságosan összecsapott katyvasznak tűnik. Mintha sietve akarták volna befejezni a mozit, hogy valamiért gyorsan kerüljön bemutatásra.
Kár, hogy végül ez lett belőle. Kár, hogy Ridley Scott-nak nem sikerült a saját változatát elkészítenie Arnold Schwarzenegger-rel, bár nem ez az első eset, hogy egy hollywoodi kacsa röppenjen fel, majd essen alá. Valószínűleg Schwarzenegger legendája sem nagyon sokat hagyott volna meg Matheson kettős, tudathasadásos befejezéséből.
Érdekességek, az imdb felhasználásával:
A Warner Bros. már 1970 óta ült a könyv filmjogain, ennek ellenére a forgatás előbb kapott zöld utat, minthogy a forgatókönyv végleges változata a stúdió fejesei elé került volna.
Will Smith a forgatás után szerette volna megtartani a német-juhász kutyust, a Sam-et játszó Abbey-t, de a trénere nem vált meg tőle.
Sam-et két kutya alakította a filmben: Abbey és Kona.
A film elején a doktornő, aki a stúdióban a gyógyszerről tart előadást, Emma Thompson.
A film visszatérő motívuma a pillangó, ami talán bújtatottan visszahozza Matheson értelmezését: a változás nem feltétlenül rossz, vagy legalábbis, nem mindegy, honnan nézzük...
50%
Ehhez képest az imdb: 7,2 2014. februárjában. Szerintem sok érte...
Selena (Kate Beckinsale) családja gyermekkorában egy farkasember támadásának lett az áldozata. A gonosz lénytől egy hatalmas erővel rendelkező vámpír menti meg (Bill Nighy), aki a szép kislányban halott leányát találta meg. Viktor, a mostohaapa, harcost nevel Selenából, akinek feladata felkutatni az esztelenül mészároló farkasembereket, és társaival módszeresen ki kell irtaniuk őket, míg a nevelőapa két társával hosszú álmát alussza. Selena végezné is a dolgát, de a törzs vezetésével megbízott Kraven (Shane Brolly) akadályozza ebben, titokzatoskodva, és megpróbálva kierőszakolni a lány szerelmét. Egy tűzpárbajba keveredve Selena rádöbben, hogy harcuk egyre nehezebb lesz, mivel a farkasok kitaláltak néhány új fegyvert a harchoz, arról nem is beszélve, hogy megtalálták a módját annak, hogyan legyenek legyőzhetetlenek, és ehhez már csak egyetlen ember vérére van szükségük: Michael-éra (Scott Speedman), akinek hasonlóan sötét a múltja, mint Selenáé.
A film alig 30 millió dollárból készült, de ennek ellenére (és mivel idehaza forgatták, ami jól sejthetően olcsó helynek bizonyult) egész tűrhetően sikerült. A díszletek komorak, akár az összes színész, leszámítva az Ameliát alakító Görög Zitát, aki gyönyörű, mosolyog, és kap kb. 1 percet a filmből, annak ellenére, hogy folyamatosan jelen van az utalásoknak köszönhetően. Talán legközelebb több figyelmet kap, ez a helyesen-érdekes arcú leányzó.
Kate Beckinsale fiatalon kezdte a színészi pályát, és jó ritmussal váltogatja a kommerszt a komolyabb filmekkel. A szép színésznő nevét akkor ismerhettük meg, amikor Shakespeare és Kenneth Branagh hőseként (utalás karaktere nevére) megformálta Hero szerepét a Sok hűhó semmiért-ben (Much Ado About Nothing). Emlékezeteset alakított a Börtönpalota (Brokedown Palace) szenvedő Darlene-ként, A Szerelem a végzeten-ben (Serendipity) John Cusack, a Pearl Harbor-ban Ben Afflack és Josh Harnett, míg egy vadonatúj (hasonlóan vámpíros-farkasos) akciómoziban, a Van Helsing-ben Hugh Jackman partnereként.
Scott Speedman filmsorozatokban mutatkozott egészen 2000-ig, amikor a Duets-el debütált a filmvásznon. Még játszott a Dark Blue című krimiben, de elképzelhető, hogy szerepelni fog az Underworld folytatásában is.
Michael Sheen, aki a farkasok vezérének szerepét, Lucian karakterét kapta, játszott az Othello egyik feldolgozásában, Mary Reilly-ban, az Oscar Wilde árnyoldalával foglalkozó Wilde-ban, vagy a hazai mozikba nem biztos, hogy eljutó, Michael Crichton nevével fémjelzett időutazásos-lovagkori sci-fiben, azIdővonal-ban (Timeline) melyet Richard Donner rendezett.
Az intrikus Kraven “hálátlan” szerepét Shane Brolly kapta. Eddig kevés filmben kapott szerepet, de láthattuk felvillanni például az Imposztor (Impostor) című sci-fiben.
Bill Nighy-t nem nagyon kell bemutatni, hisz egyre több filmben csillog-villog mostanság. Az idős úriember egyik legjobb alakítását a kiöregedett Rocksztár szerepében hozta, az Igazából szerelem-ben (Love Actually). Róla kevesen tudják, de komponál is. Néhány fontosabb filmje: The Phantom of the Opera, Ember a talpán (Being Human), Still Crazy, amelyben ugyancsak rockénekest játszik, vagy az excentrikus fodrász szerepe a Fújd szárazra, édes!-ben (Blow Dry).
Len Wiseman első rendezése ahogy a mondás tartja: “Kezdőtől nem rossz!”
Nincsenek nagy újításai, nem tökéletesen ura a világának, de lényegesen jobb, mint az Új faj-t jegyző Michael Oblowitz. Lassításai, képi megoldásai nem olyan erőltetettek, és a kevés pénz ellenére néhány egészen kellemes trükkre is futotta. A második rész büdzséje biztosan magasabb lesz!
A zene Paul Haslinger műve, aki a Tangerine Dream szintetizátoros felállásból lehet ismerős. Még készített dalt a Különvélemény-hez (Minority Report), dolgozott a Claire életre-halálra (Picture Claire) mozin, valamint dalt írt Az olasz meló-hoz is (Italian Job).
Röpke másfél óra harapás és sikoly, néhány látványosabb jelenettel megdobva. Lehetett volna jobb is, de az anyagból ez is szép teljesítmény! A második rész pedig csak jobb lehet, és nem azért, mert az Underworld rossz film, dehogy! Egyszerűen csak nem öltek bele elég pénzt, és ez bár nem egyértelműen szembetűnő, de mindenképpen olyan tény, amely felett nem lehet elsiklani.
Kiszámítható, uncsi zombie komédia. Vígjátéknak eléggé humortalan. Ami meg van, azt már máshol láttuk.
1985-ben készült egy iskolásokról szóló kultikus tini mozi; The Breakfast club - A nulladik óra. Ebben a filmben az akkori idő szerint - nyolcvanas évek - épp legnagyobb reményekkel a jövőbe tekintő sztárpalántákat tették össze, hogy ilyen-olyan kisiklásaik miatt kicsit bűnhődjenek a suli után, egymással összezárva. Az a film jól működött: több különböző karakter nyílik meg egymásnak, hogy végül kiderüljön a sokféle élet és életszemlélet ellenére nem ők egy generáció és nem egymásban kell keresniük az "ellenséget". John Hughes ebben a filmben még karakterközpontú filmet rendezett, nem az akció felé tolta el a mesét, mint később pl a "Reszkessetek, betörők!"-nél. Nem véletlen, hogy az egyébként egyszerű film simán besöpört 8 csillagot az imdb-n.
Mann filmjében hasonló a felütés és nem sokat szarakodik sem magyarázattal, sem időhúzással. Már az ötödik percben elszabadul a pokol és a horrorfilmes klisék összes figurája elkezdi unalmas harcát a túlélésért. Sok meglepi nincs a filmben...
Eddie (Jacob Zachar) az okos lúzer. Hülye blézer, vastag, műanyag keretes szemüveg, félszegség. Eddie titkon vonzódik az iskola szépéhez, Janet-hez (Christa B. Allen), de az meg a suli kanegerével kavar, Brad-del (Jayson Blair), aki viszont legszívesebben Eddie-t alázza. Mellettük még megismerjük a gót - emós - zombiefilm imádó Willow-t (Alexa Nikolas), aki természetesen titokban a hasonló érdeklődésű Eddie-re kattant rá. Van kötelező drogos ferde szemű humorsrác, Ash (Justin Chon), és nagydarab, lassú verőember, Jimmy (Max Adler).
- Ne baszd meg, a forgatókönyv csak két oldal???
Egyetlen bajom velük, hogy senki sem eléggé "önmaga". A vicces srác nem elég vicces és elborult, a verőember nem egy buldózer és még csak nem is szarja magát össze krízishelyzetben - mert az is humorforrás, ha a kemény legényről kiderül, hogy a légytől is fosik.
A suli szépe bár kedves arcú és hágható, nem egy igazi csöcsös dög, a sportos fiú pedig vetkőzhetne lánybúcsún, de nem olyan irritáló, mint várnánk és nem is olyan sportos.
A gót csaj viszont megfelel a filmek sugallta kívánalmaknak: az emós csajok kicsit kövérek, combjuk vastag, hajukban rózsaszín tincs és belül törékeny, szerelmes rózsák.
Egyedül Eddie az, akinek van lehetősége jellemfejlődésre, hiszen két nő között őrlődik, ami a film egyetlen minimális feszültségforrása. A zombiek nem azok.
A zombiek eléggé közepesek, mozgásuk egyénenként változó... Kinek mi jutott eszébe.
Willow, mint színésznő, a film "meglepetése". 2012-ben a "The Walking Dead"-ben szintén volt szerepe, de míg ott egy dögös és vékony fruskát hozott, jelen tárgyalt műben már Robert De Niro kaméleon színészbravúrját megszégyenítve húzott a lány magára legalább 5-10 kiló pluszt. Nagyobb segg, vastagabb comb, hörcsögibb arc. Ilyet, amennyire emlékszem, Mary Elizabeth Winstead tudott hozni a "Die Hard 5.-ben".
Frank most tudta meg, hogy mennyi lett a diákhitele...
Nem tudom, Alex Craig Mann teljesen odatette e magát, amikor a filmet forgatta. Színészként már előfordult itt-ott, de ez a marháskodás az első rendezése. Nem vállalhatatlan, de azért mellet verni meg kevés.
Akció jelenet forgatásból azonban van még mit tanulnia, mert pont a drasztikus pillanatok megvalósítása a leggyengébb. Mondok példákat: Amikor leszakad a szellőző járat, elég gagyi megoldás rángatni a kamerát majd gyors vágással a földön fekvő szereplőkre váltani, miközben körülöttük alig látszik törmelék a földön, sőt, por sem kavarog. Ez így gagyi és olcsó. Vagy amikor valakit kidobnak az ablakon, azt szándékosan nem mutatják, vagy nem végig. Mintha a kaszkadőrökön spóroltak volna. Ha megnézed a filmet, fel fog tűnni, az ilyen jeleneteket milyen szarul oldották meg.
A befejezés is pongyola - szpojler - A felütés in medias res a befejezés hasonlóan. Emlékeztet pl. a "Haláli hullák hajnala" végére, csak az ezerszer viccesebben állt a témához. Oké, van ebben is legalább egy érdekes hitvallás - miért lesz valaki az iskola szépe, de ez kevés, hogy a film érdekfeszítő legyen.
Pozitívum, hogy a másfél óra hamar elrepül. Még mielőtt komolyan unatkozni kezdenénk.
40%
Figyeld:
- Kevés ötlet. Kevés humor. Kiszámíthatóság
- Még a végefőcím utáni jelenet is unalmas, ötlettelen.
- A tanárnő "szerepe", mint fej, biztos komoly szakmai kihívás volt a színésznőnek. Ciki.
Pofátlanul biztonsági játékos film, csupa klisével, nagy nevekkel, semmi extrával.
Richie Furst (Justin Timberlake) az apja csecséből szopta magába a szerencsejáték szeretetét és ismeretét. Hogy egyetemi tandíját összekaristolja, Internetes szerencsejáték oldalak reklámozásából tartja fenn magát, míg az igazgató rá nem száll, mert a campus nem nézi jó szemmel az illegális pénzszerzési formát - főleg, ha abban több diák érintett. Az igazgató - Bob Gunton a már megszokott negatív és egyben rövid szerepben - megzsarolja Richie-t, hogy vagy visszavesz életmódjából, mely szorosan összefügg a játékkal, vagy lehet csomagolni és menni a picsába.
Richie utolsó estéjét arra használja, hogy megtakarított pénzén hazardírozzon kicsit, hogy összeszedje a hatvanezer dolláros tandíjat. Ez az álom egy hosszú netes pókerjátszma alatt kar közelbe kerül, de simán átverik és lehúzzák a pénzét. Richie nem hagyja annyiban. Pár kockával rászáll az oldalra és az egyesek és nullák világában kalandozva észreveszik, hogy nem legálisan lett megkopasztva, hanem valahogy meghackelték a játékot. Ezt a filmben pár mondatban elmagyarázzák, de hiába szájbarágós, aki nem kocka nem nagyon fogja érteni. Utána hasonlóan buta néző üzemmódban megtudjuk, mi Richie terve; elmegy az oldal gazdájához és Ivan Block-hoz (Ben Affleck) - biztos szójáték - és figyelmezteti, hogy oldalán nem éppen pozitív háttérmunka folyik. Éppen nem megzsarolni akarja, dehogy, csak figyelmeztetni, hogy valakik a háta megett settenkednek.
Richie kapja magát és bár lenullázta a bankszámláját, azért még ki tud rándulni Costa Ricába, mert apja szerint és a bennfentes körök tippjét követve, éppen itt van a webpénzfaló guru, Ivan Block székhelye. Block magához édesgeti a srácot és mentorkodni kezd felette.
A néző azonban már tudja, hogy ebből sok jó nem sülhet ki. Aki mások pénztárcáján és szenvedélyén keresztül szedi meg magát, jó ember nem lehet...
Megismerjük - na ez így erős túlzás - a netes kaszinók világát, a korrupciót, a pénz és csillogás világát. Magasra lehet itt kapaszkodni, de zuhanhatsz utána lefele.
Block szarrá keni a Costa Rica-i rendőrséget és felügyeletet, hogy az üzlet simán menjen. Ám nem megy úgy. Ebben a veszélyes világban próbál Richie érvényesülni, egészen addig, míg nem érzékeli, hogy az egész talmi álom egy veszélyes húsevő virág, ő pedig a légy.
Hogy ki az üzleti élet hiénája, azt pedig az dönti el, kinek a kezében van több fegyver. Így az egyik nap kurva kemény felügyeleti szerv adja a bankot, másnap pedig akár krokodil vacsoraként végezheti. Ha jó helyre tejelsz, szinte bármit megúszhatsz.
Brad Furman rendezése nélkülöz minden egyediséget. Feszültség alig.
Érdekes, hogy ebben a világban milyen könnyen dobálóznak a pénzzel, de valahogy olyan művi az egész. A történet sajnos nem eredeti, Affleck karaktere olyan semmilyen. A mentor és tanítvány szál nem nagyon van kiemelve. Semmi Sherlock Holmes-i bűnügyi szarkavarás. A film vége teljesen kiszámítható, csavar kevés és a legtöbbet már láttuk ezerszer, csak jobb filmekben.
Igazából egyszer röhögtem fel a filmen - a krokodilos befosatós résznél - de az meg azért volt furcsa számomra, mert az addig eszméletlenül kemény ellenfelet túl könnyen "lágyították" meg. Talán ha ezzel kezdik a munkakapcsolatot, sok egyéb keménykedés és izgalom kimarad a történetből.
Tucatkrimi, átlagos karakterek, szituációk. Egynek elmegy, de lefogadom, pár hét múlva semmire nem fogsz belőle emlékezni.
50% - jóindulattal.
A magyar címnek so
k köze nincs a filmhez... Az eredeti "runner, runner" sem nagyon jön át. Egyszerűen nem jól kufárkodnak sem az akcióval, sem a feszültséggel.
Van kötelező szerelmi szál is, de az is unalmas és Gemma Arterton valahogy most sokat nem tesz a karakterhez.
Kicsit olyan, mintha álmukban írták volna alá a szerződést a filmhez és unottan nyomták volna le, ha már megígérték. Tévéfilmes hangulat.
Rick Panning szépreményű egyetemista, hatalmas sportkarrier előtt, melynek útját egykori sztárjátékos apja is egyengeti. De Rick sajnos nem egy csapatjátékos. Csak ő számít, a csak most és a csak nekem. Ebből kifolyólag gyönyörű autójával a segge alatt, gyönyörű barátnőjével az oldalon, bebaszva, ahogy kell száguldozni, kisiklik az útról, kisiklik az élete és egyszerre nullázza le a csúcsverdát és a bájos barátosnét. Ippeg csak nem halnak bele.
Ezek után választható, hogy vagy a fiatalkorúak börtönében szív magába némi tisztességet és alkalmazkodási hajlamot, vagy játszhatja az eszét és amit betölti a tizennyolcat, ugyan piát még nem vehet jogilag, de mehet a felnőtt sittre, kicsit tapasztalni, mi a hülyék jussa. Természetesen ez nem tetszik neki, de a beilleszkedés sem kicsit döcögős. Larry Gelwix edző, akinek közös múltja van Rick apjával, Richard Penning-gel (Neal McDonough), felkeresi az öntörvényű kölyköt, hogy csapatában a Highlander-ben, esélyt adjon neki, amit apja annak idején nem kaphatott meg egy sérülés miatt. Rick feladata nem az, hogy helyt álljon az edzésen és győzelemre vigye a csapatát. Gelwix szerint nem. Sokkal több.
A fiúnak magára kell találnia, hogy a lázadás helyett sokkal értelmesebb dolgokba ölje felesleges energiáit, mert egy csapatjátékban nem elég, ha az ember a saját szerencséjének a kovácsa. A csapatjátékban néha bizony el kell felejtened, hogy ÉN, mert ott csak akkor működik a játék, ha felismered, hogy valójában a csapat a MI.
Ezek mellett még fel kell nyitniuk a fiú szemét a világra, mert a társai már tudják, hogy az élet sokkal szebb és teljesebb, ha nyitott szemmel járunk, megfogva a csodák tündérszárnyát. Ami nekünk büntetésnek tűnhet, vagy unalmas feladatnak, másnak kellemesebbé teheti az életét, kicsit vidámabbá színezi a szívét. Erre jó példa pl. a fakultatív kórházlátogatás.
Szóval Ricknek nem csak a pályán kell bebizonyítania, hogy értékes ember, hanem a környezetében is, a mindennapi életben. Saját magát kell legyőznie...
Sikerül e neki?
Nézd meg a filmet.
A labdát soha, de az agyamat eldobhatom...
Sean Astin, akit ha valaki ismer, valószínűleg Samuként tud azonosítani a "Gyűrűk urából", ismét mellékszerepben. Fontos szerep, de híresebbé nem fogja tenni. A Rick-et játszó Sean Faris igazi amerikai tini, akit kezdetben még a mentőben is ütnél. Szerencsére jól adagolt forgatókönyvi fogásokkal a film végére lehet vele szimpatizálni. A show-t Gary Cole viszi el, akinek szinte már túl eszményi a karaktere. Egy igazi Csernus* rejtezett el benne.)
A mellékszereplők tűrhetőek, a csajok szépek - a második szerelem főleg. Aki kiemelkedik az átlagból, azt a film felénél kiírják, de nem erőltetik túl a drámát, kicsit súlytalan is marad ez a szál.
* - Valami pszichológus, aki tudja, mi a bajod...
A csapattárs húgi, akire rá kéne menni...
A rendezés korrekt, de nem lép túl a mozicsatornák színes sportfilmjeinek keretén. Furcsának tartom, hogy jelenleg 2014 januárjában tetszési indexe megegyezik a "Carter edző"-vel, ami szerintem egy pöttyet komolyabban vehető film a témában.
- Rendben, ha a húgit nem adod, téged smárollak le...! Kocsog!
50%
imdb: 7,2 csillag, ami szerintem ennek a filmnek sok. Iparos munka, de erős közepes.
A "Within the Woods" hozzáférhető a youtube-on. Sajnos a minősége erősen kalózvideós. 31 perc, de innen eredeztethető Ash kálváriája.
Sam Raimi valamikor 1978-ban megteremtette a gonosz halott mítoszt, amikor megrendezte a "Within the Woods" című fél órás videó szösszenetet és ezzel útjára engedett néhány démont, hogy filmes horror kultikust teremtsenek. Szerintem sikerült.
Pár évvel később, 1981-ben némi harácsolás után együtt volt a pénz, hogy leforgassa a közben egész estéssé terebélyesedett történetet, a már "A gonosz halott" - nálunk a videós kalóz korszak keresztségében "Erdő szelleme" - címmel.
Aki gyerekkorában látta ezeket a jeleneteket, sosem fogja elfelejteni... két ágyba hugyozás között.
A kritikusok - már akinek zsánerébe és elevenébe vágott - áradoztak az ifjú tehetségről, még Stephen King is dicsérő szavakkal méltatta a friss, nem kevés gore-t, de egyben sok groteszk és fekete humort felvonultató filmet. Több országban betiltották, van ahol csak ocsmány módon - a film áldozataihoz hasonló módon - megcsonkított változatot mutattak be.
A kalózkópiák beterítették a piacot, élvezhetetlen narrátor hanggal és erősen villódzó, kékes árnyalatú színekkel együtt tarolt a film. Horrorrajongók emelték képletesen vállukra a direktort és kollégiumi tettestársát, a lassan sorozattá nőtt filmek ikonikus démonvadászát - aki kezdetben csak sodródik az árral, majd felnő a feladathoz - Ash-t (hamv), akit Bruce Campbell alakított először hihetően, majd saját magát karikírozva.
Sam Raimi saját kocsiját használta fel a filmben. Egyfajta kabalaként megmaradt, így több filmjében visszaköszön a sárga Cadillac.
A sztori elképesztően egyszerű: öt fiatal, barátok, rokonok, erdei házikóba utaznak hétvégére, ahol egy démonok megidézésére szolgáló könyvet találnak. A körülmények összejátszásának köszönhetően egy démon megjelenik, sorban megszállja őket, módszeresen elpusztítva a fiatalokat.
A horrorfilmes klisék egyik alapja. Az ellenőrizhetetlen és irányíthatatlan gonosz belülről támad ránk és társainkra. Nem tudom, szükséges e metaforaként tekinteni a történetre, bújtatott mondanivalót keresgélni benne, hacsak nem a hetvenes évek végén mind jobban elterjedő, egyre agresszívabb kábítószerek hatását nem szőjük bele, mely miatt sok használó ön és közveszélyesen kezdett viselkedni. Már túl voltunk a virág gyermekein, a természetes drogokon. Az ecstasy pl. ugyan már 1912-ben "elkészült", ám a hetvenes évek végéig nem került ki forgalomba, amikor is orvosi célokra kezdték felhasználni, majd tudjuk, mi lett a sorsa.
Szóval nem gondolom, hogy Raimi mélyebb mondani valóval akarta felruházni meséjét, szerintem pusztán véresen akart szórakoztatni. Rendezése magán viseli a kezdő rendezők sok hibáját - technikai bakik tömkelege, olcsó és vicces megoldások, ugyanakkor érdekes kamera mozgás, vágástechnika, stb. - ennek ellenére nézhető darab.
A már emlegetett kontaktlencse, használat közben. Csoda, ha olyan ideges a csaj?
Érdekességek a filmről, amiket lehet, hogy nem tudtál:
- Eredetileg a kábítószer megjelent volna a filmben. Amikor a magnót lejátsszák, a rendezői instrukció az volt, hogy a fiatalok éppen füveznek. Kipróbálták. A fűtől a reakciók, nos, nem voltak a filmhez megfelelőek, így végül a kábítószeres ötlet simán ugrott.
- Sam Raimi humorérzékére vall, hogy a Tennessee-ben forgatott külső helyszínen - valahol Morristown-ban - , egészen pontosan a filmben fontos feladatot betöltő kandalló alá elásott egy időkapszulát a stábbal. Sajnos az épület idővel az enyészetté lett, de a kapszulát megtalálta néhány lelkes "Evil Dead" rajongó. Gondolom, féltve őrzött kincsük lett a csomag.
- Létező faházban forgatták a filmet. Úgy találták...
- Gyakorlatilag Stephen King kritikájának köszönhető, hogy a filmet forgalmazásra el tudták adni a New Line Cinema-nak.
- A két turázó, aki mellett a kis csoport elhajt az autóval, mielőtt megérkeznének, a rendező, Sam Raimi és Robert G. Tapert a producer. Kicsit kevesen voltak a forgatáshoz.
- A pince jeleneteket Robert G. Tapert tanyáján forgatták, mivel a filmes faházban nem volt kiásott pincehelyiség. Ennek ellenére az illúzió tökéletes. A házban csak egy gödröt ástak, amiben elfért egy ember, meg egy kis létra.
- Az egyik operatőr forgatás közben sikeresen szétcsapta a kamerát Bruce Campbell fején, akinek pár foga bánta az akciót. Természetesen nem direkt történt.
- A forgatás alatt sokszor fagypont alá hűlt a levegő. A stáb és a szereplők sokat panaszkodtak a mostoha körülmények miatt.
- A filmnek készült több folytatása, remake-je, képregény sorozata és musical változata is. A harmadik résznek kétféle befejezése van, melyeket az elterjedt dvd kiadásoknak köszönhetően bárki megnézhet.
- Egy városi legenda szerint a film finn változatából maga Renny Harlin faragott le közel 12 percet. Ezt nem tudtam ellenőrizni...
- A három női szereplő - Linda (Betsy Baker), Shelly (Theresa Tilly), és Cheryl (Ellen Sandweiss) - a film után minimum kilenc évig nem szerepelt másik filmben, viszont mindhárman kaptak rövid szerepet a 2013-as "Óz, a hatalmas"-ban!
- A forgatási kellékek közül a legtöbb problémát egy apróság okozta; a fehér kontaktlencse. Kényelmetlen volt viselni, a színészek nem láttak ki mögüle és negyedóránként ki kellett venni, egészségügyi okokból!!!
A nyaklánc megmaradt, a halálfejet formázó lánc szintén, csak a funkció tűnt el...
- Eredetileg a Lindának ajándékozott nyakláncnak a szerepe "komolyabb" lett volna. A nagyítós lencsével Ash összegyűjtötte volna a felkelő nap sugarait és úgy gyújtja meg a holtak könyvét. Ezt a tervet végül elvetették, hiszen még olvasva is látszik, hogy egy mészárlás közepén egyszerűen kivitelezhetetlen. Végül sokkal profánabb módon maradt bent a nyaklánc a filmben, ha már annyit tököltek vele.
- Mivel a film utómunkálatokkal együtt közel két évig készült, nem véletlen, hogy a vér mennyisége és elhelyezkedése szinte vágásról vágásra változik a szereplőkön. Ez vonatkozik szinte minden tárgyra, ami a filmben látható. Na, puff neki!
Aztán azt se felejtsük el, hogy Joseph LoDuca zeneszerző itt csatlakozott a Raimi, Tapert brigádhoz és később olyan sorozatokban dolgozott velük, mint a Xena és a Herkules.
Közben eltelt harminc év és eljött a Remake ideje.
Részemről a legtöbb Remake-t feleslegesnek tartom, mert véleményem szerint sokat nem tesznek hozzá a történethez, még akkor sem, ha nem szolgai módon utánozzák, hanem csak simán a már megszeretett eredeti drágább, mégis, ötlettelenebb másolatai.
A jó Remake viszonylag ritka. Az nem elég, hogy több pénzünk van a forgatásra, vagy úgy gondoljuk, egy franchise-ból még több pénzt akarunk kizsigerelni.
Manapság mégis a horror műfaja az, amiből a legtöbb Remake készül. Talán, mert az érzelmileg egyre eltunyulóbb nézőket a számítógépnek köszönhetően sokkal véresebb gore effektekkel akarják kirázni a fásult nézelődésből. De a sok vér szerintem nem feltétlenül segít egy Remake sikerében.
Most nem kezdek bele, az utolsó kb. 10 évben mennyi horrorfilmnek készült újra-változata. 2013-ban Raimi és néhány pénzember úgy vélte, ideje leporolni a sorozatot és elkészíteni egy modernebb változatot.
Többé kevésbé sikerült. Durva, kellően véres. De, hogy jobb lenne, mint az eredeti?
Kétlem.
"- Cuki, cuki vagyok!"
Az első, amivel frissítettek, hogy Ash figurája kimarad a filmből. (A stáblista alatt és végén narrátorkodó Bruce Campbell szereplése itt nem számít. Aki Ash-re éhezik, ezzel nincs kielégítve.) A másik, hogy bár Fede Alvarez rendező igyekszik stílusosan megragadni a híres elődöt, nem látszik a kész művön az a kísérletező kedv illetve szeretet, amivel az eredeti filmet megcsinálták. A szereplők tehetségesek, a gore jelenetek szépen el vannak készítve - a CGI effekteket igyekeztek minimálisra állítani - van izgalom, bőven, mégis, hiányzik némi koszosság, ami 81-ben jelen volt. Az "Evil Dead" tökéletesen belesimul abba a Remake hullámba, amit közel 10 éve "élvezhetünk". Hiányossága, hogy bár behozza a kábítószert, mint lehetséges metaforát, nem sokat kezd magával a szituációval és néha a szereplők cselekedetei nem hajaznak élő ember reakciójára. De ne várjunk többet egy tini horror-tól...
Öt fiatal, egy erdészház. Hol is hallottunk erről???
Vér hullik a 2013-as változatban is, van pince, van láncfűrész, csak valahogy az erdő szelleme érzés marad el. Legalábbis nekem.
A film felvezetése pedig szerintem ugyan megágyaz a lehetséges folytatásnak, de teljesen felesleges jelenet. Viszont a könyv meg sokkal kevesebb szerepet kapott szerintem, mint kellene, a legtöbbet felemlegetett fa-erőszakolós jelenetet meg egészen gyerekbarátra tompították.
2013-ban erre futotta. Hiányzik a mesteri operatőr és vágó.
Véleményem szerint amit elvettek, azt kellett volna bent hagyni, hogy Remake-ként helyt álljon a film. Ami viszont bent maradt, az inkább a tucat horrorok felé vitte az irányt.
