Rendezte: Alex Craig Mann
1985-ben készült egy iskolásokról szóló kultikus tini mozi; The Breakfast club - A nulladik óra. Ebben a filmben az akkori idő szerint - nyolcvanas évek - épp legnagyobb reményekkel a jövőbe tekintő sztárpalántákat tették össze, hogy ilyen-olyan kisiklásaik miatt kicsit bűnhődjenek a suli után, egymással összezárva. Az a film jól működött: több különböző karakter nyílik meg egymásnak, hogy végül kiderüljön a sokféle élet és életszemlélet ellenére nem ők egy generáció és nem egymásban kell keresniük az "ellenséget". John Hughes ebben a filmben még karakterközpontú filmet rendezett, nem az akció felé tolta el a mesét, mint később pl a "Reszkessetek, betörők!"-nél. Nem véletlen, hogy az egyébként egyszerű film simán besöpört 8 csillagot az imdb-n.
Mann filmjében hasonló a felütés és nem sokat szarakodik sem magyarázattal, sem időhúzással. Már az ötödik percben elszabadul a pokol és a horrorfilmes klisék összes figurája elkezdi unalmas harcát a túlélésért. Sok meglepi nincs a filmben...
Eddie (Jacob Zachar) az okos lúzer. Hülye blézer, vastag, műanyag keretes szemüveg, félszegség. Eddie titkon vonzódik az iskola szépéhez, Janet-hez (Christa B. Allen), de az meg a suli kanegerével kavar, Brad-del (Jayson Blair), aki viszont legszívesebben Eddie-t alázza. Mellettük még megismerjük a gót - emós - zombiefilm imádó Willow-t (Alexa Nikolas), aki természetesen titokban a hasonló érdeklődésű Eddie-re kattant rá. Van kötelező drogos ferde szemű humorsrác, Ash (Justin Chon), és nagydarab, lassú verőember, Jimmy (Max Adler).
 |
| - Ne baszd meg, a forgatókönyv csak két oldal??? |
A suli szépe bár kedves arcú és hágható, nem egy igazi csöcsös dög, a sportos fiú pedig vetkőzhetne lánybúcsún, de nem olyan irritáló, mint várnánk és nem is olyan sportos.
Egyedül Eddie az, akinek van lehetősége jellemfejlődésre, hiszen két nő között őrlődik, ami a film egyetlen minimális feszültségforrása. A zombiek nem azok.
A zombiek eléggé közepesek, mozgásuk egyénenként változó... Kinek mi jutott eszébe.
Willow, mint színésznő, a film "meglepetése". 2012-ben a "The Walking Dead"-ben szintén volt szerepe, de míg ott egy dögös és vékony fruskát hozott, jelen tárgyalt műben már Robert De Niro kaméleon színészbravúrját megszégyenítve húzott a lány magára legalább 5-10 kiló pluszt. Nagyobb segg, vastagabb comb, hörcsögibb arc. Ilyet, amennyire emlékszem, Mary Elizabeth Winstead tudott hozni a "Die Hard 5.-ben".
 |
| Frank most tudta meg, hogy mennyi lett a diákhitele... |
Akció jelenet forgatásból azonban van még mit tanulnia, mert pont a drasztikus pillanatok megvalósítása a leggyengébb. Mondok példákat: Amikor leszakad a szellőző járat, elég gagyi megoldás rángatni a kamerát majd gyors vágással a földön fekvő szereplőkre váltani, miközben körülöttük alig látszik törmelék a földön, sőt, por sem kavarog. Ez így gagyi és olcsó. Vagy amikor valakit kidobnak az ablakon, azt szándékosan nem mutatják, vagy nem végig. Mintha a kaszkadőrökön spóroltak volna. Ha megnézed a filmet, fel fog tűnni, az ilyen jeleneteket milyen szarul oldották meg.
A befejezés is pongyola - szpojler - A felütés in medias res a befejezés hasonlóan. Emlékeztet pl. a "Haláli hullák hajnala" végére, csak az ezerszer viccesebben állt a témához. Oké, van ebben is legalább egy érdekes hitvallás - miért lesz valaki az iskola szépe, de ez kevés, hogy a film érdekfeszítő legyen.
Pozitívum, hogy a másfél óra hamar elrepül. Még mielőtt komolyan unatkozni kezdenénk.
40%
Figyeld:
- Kevés ötlet. Kevés humor. Kiszámíthatóság
- Még a végefőcím utáni jelenet is unalmas, ötlettelen.
- A tanárnő "szerepe", mint fej, biztos komoly szakmai kihívás volt a színésznőnek. Ciki.
