Rendezte: Timur Bekmambetov
A film Mafab adatlapja: Ben-Hur (2016)
Megtekintés: Nézd meg inkább a második feldolgozást, ami 1959-ben készült. (Igen, már 1925-ben elkészült az első komolyan vehető adaptáció.)Ha hallasz egy ismerőstől egy jó viccet és tudod, hogy nem vagy feltétlenül olyan jó előadó, akkor hagyod, hogy az ismerős mesélje el azt a barátaidnak és te vele nevetsz, még véletlenül sem erőlteted magad a mesélő helyébe.
Ha megfilmesítenél egy már elkészített filmet, tehát Remake-re készülsz, akkor a minimum, hogy jobban meséld el, ami már korábban jól elkészítettek. A "Ben-Hur" esetében ez sajnos felesleges vállalás, mert a Charlton Heston főszereplésével készült 1959-es epikus és klasszikus változatot szinte lehetetlen méltó módon újraforgatni.
Miért?
Mert amikor elkészült William Wyler kosztümös filmje (Wyler, bármilyen hihetetlen, de részt vett egy korábbi feldolgozás, az 1925-ös verzió elkészítésében is), akkor az volt a csúcs és filmkészítési sajátosságok miatt, manapság szinte lehetetlen abban a minőségben újra elkészíteni, modern lehetőségekkel. Pl. mert manapság, költségkímélő szempontok miatt sok filmet szarrá számítógépeznek, CGI-jal, ami egy epikus filmnél, ha nem kellő szakértelemmel készül, a szép képek ellenére is lehet művi és élvezhetetlen. Másrészt, fényképezési technikák is fejlődtek, változtak és az 1959-es változat egy remek, szélesvásznú mozi lett, amit manapság simán felvált a digitális filmezés, amivel lehet tűéles képet produkálni, ám mélységében és kiállásában közel sem lesz olyan grandiózus, hogy rácsodálkozva élvezzük.
Vagy baromságokat hordok össze, mert gyerekkoromban láttam a Heston félét és meghatározó filmes élmény lett számomra - nagymamám vitt el rá, aki nem tudta, hogy mennyire hosszú film lesz, de nem nyafogtam, pedig nem voltam tíz éves sem - és örökre beégett mind agyamba, mind retinámba.
Egy biztos; amikor hallottam, hogy az orosz fenegyerek, Bekmambetov kapta meg a rendezői széket, kirázott tőle a hideg. Nem azért, mert rossz rendezőnek tartanám. Egyedi stílusa van, kicsavart látásmódja. Viszont nem tartom megfelelő személynek arra, hogy egy ilyen, epikus darabot megrendezhessen és, hogy olyan hatást érjen el, amilyet a történet megkíván. Nem is sikerült.
 |
| Tényleg ő a legalkalmasabb Ben-Hur figurájának eljátszására? |
Két jelenetet vártam nagyon a filmmel kapcsolatban és jól sejted, hogy a két legepikusabbat: a hajók összecsapását és a fogatversenyt.
A hajók közötti csata sajnos nagyon elnagyolt lett, beleértve Judah Ben-Hur "kalandjait" is a fedélközben. Nem csoda, hiszen az új változatban szinte fele játékidő állt rendelkezésre, hogy szépen, kereken meséljék el azt, amit korábban sem sikerült kevesebb percben. (Már az 1925-ös is két és fél órásra sikerült, 1959-ben meg három és fél órát áldoztak a történetre - nálunk gyerekkoromban szünettel játszották, hogy kicsit felfrissítsük a zsibbadó valagunkat.)
Ami szembeszökő változás volt, hogy a korábban számomra dramaturgiailag fontos és egyik kedvenc karakteremet - a megmentett, magas rangú római centúriót, Quintus Arrius (Jack Hawkins) egy az egyben kihagyták az új változatból, ezzel semmissé téve egy amúgy meseszerű elemet, amit nagyon szerettem: Arriust a csata után Hur kimenti a vízből és segít neki életben maradni, amiért hálából a római, fiává fogadja a férfit, aki így teljes jogú rómaiként léphet fel Messala ellen.
Ez nekem fontos része volt a történetnek, még akkor is, ha - a könyvet nem olvastam, ami azért szégyenletes, mert meg is van, meg a filmet nagyon szeretem - nem így írta meg Lee Wallace a könyvben.
Ha Arrius szerepel a regényváltozatban, akkor kihagyása miatt fekete pont jár az új változat íróinak. Oké, belátom, hogy karaktere kileng a mesebeli fordulat jelző felé, viszont mint figura, fontos része a kerek egésznek.
A fogathajtás elkészítése meg egy egyenesen lehetetlen vállalás. Tudom, hogy manapság 1-esekkel és 0-ákkal bármire képes egy arra szakosodott szakember, de... Ne felejtsük el, hogy amikor 1959-ben Wyler és a szekérversenyt leforgató second unit (Andrew Marton, Yakima Canutt) összedobta tehetségét, akkor csupán makettek és kaszkadőrök voltak a filmesek segítségére, ezért, a hihetetlen munka, amit a vásznon látunk, elismerésre méltó. (Nagyját élesben forgatták.)
Bekmambetov, annak ellenére, hogy több fórumon hangot adott annak a véleményének, hogy a fogatversenyt a lehető legrealisztikusabban akarja elkészíteni, és visszaszorítja a számítógépes technikát a kaszkadőrmunka javára, mégis rengeteg CGI effekteket használt és nem tagadom, bár éreztem némi feszültséget a fogathajtók versenye alatt, a végeredmény mégis kicsit papírízű számomra, köszönhető talán annak, hogy a képek és beállítások sokszor mesterkéltnek hatottak nekem. Ettől függetlenül, Hur visszamászása a sérült szekérbe elég izgalmasra sikerült. A verseny befejezése azonban szerintem nem lett olyan katartikus, mint amikor Messalán 1959-ben áthajtott az egész lovas miskulancia.
 |
| Tényleg ő a legjobb Messala figurájának eljátszására? |
Érdekes húzás volt Jézus beépítése is a filmbe, hiszen korábban vigyáztak arra, hogy a figurát ne tegyék teljesen kézzelfoghatóvá: Claude Heather, aki Jézus alakította, nem tudott profitálni a film sikeréből, lévén, hogy alakját a dramaturgia homályban -vagy épp vakító napfényben - hagyta. 2016-ban azonban Rodrigo Santoro, Brazil szappanoperasztár kapta a megváltó szerepét és mivel több jelenetben szerepel - itt ő ad vizet Judah Ben-Hurnak és nem fordítva (Bár, jobban belegondolva, mintha az 1959-ben is benne lett volna, csak nem emlékszem teljesen...), a misztikumot ki is ölték ebből a történetszálból. Arról nem is beszélve, hogy amikor a vizet úgy adja oda Hurnak, hogy közben egy katona végül nem ugrik neki, akkor kicsit bugyutának éreztem a megoldást. Gondolom, egy elvakult római katona magasról tojt volna a szakállas fiatalemberre és magánakciójára, hogy a fogolynak vizet adjon; leszúrta volna, mint a disznót.
Azért a Jézus ábrázolás még mindig kérdéses, ezért Santoro jelenteit eléggé "elszerkesztették" a világ azon egységein, ahol vallás tiltja pl. a megváltó realisztikus megjelentetését.
Szóval, amit el lehet mondani erről a változatról, hogy kevésbé markánsak a színészei, sokkal modernebb, a zene tökéletesen jelentéktelen - Rózsa Miklós muzsikája fülbemászó, grandiózus és minden, ami egy filmzene lehet - és benne van Morgan Freeman. Freeman? Nagyjából ugyanazt a karaktert kapjuk tőle, amit a Gladiátorban Oliver Reed nyújtott, ennélfogva felesleges volt a figura és a történethez is alig tett hozzá, viszont húzónévnek legalább felhasználhatták a színész hírnevét, mivel a főszereplők csupa, eddig másodvonalbeli színész, akik ettől a filmtől sem léphettek az A ligába - pedig a téma igényelte volna.
 |
| Tényleg ő a legjobb...? Santoro véletlenül egy remek színész, de a közel-keleten és muszlin országokban ebből nem sokat tudunk meg, hiszen ott vallási okokból nem ábrázolják filmen Jézust. |
Ben-Hur film, igazi, markáns, férfias főszereplő nélkül? Tudom, Charlton Heston karizmáját nem nagyon lehet megközelíteni, de ha nem jól választunk főszereplőket egy ilyen munkához, a színvonal erősen konvergálni fog egy költségesebb Hallmark produkció szintjéhez. A végeredmény kb. ennek lett megfelelő.
Ben-Hur szerepében Jack Huston, akinek nem idegen a római kor és fontos filmes átöltetések, hiszen első mozis megmérettetésében pont a Spartacus 2004-es televíziós feldolgozásában játszotta a fiatal Flaviust. Miért rossz választás egy ilyen fontos, filmtörténeti szerepre? Mert tíz éve van a szakmában, közel negyven produkcióban vett részt és még sem tudtam, kicsoda. Hát köszi.
Azért, kíváncsi lettem volna, mit hoz ki ebből Loki, azaz Tom Hiddlestone, hiszen neki is felajánlották a film főszerepét, de az új King-Kong film miatt (az is kötőjeles című lett volna, ha kiírják a majom nevét és az is kultikus darab.) nem vállalta. Jó érzékkel.
A filmben a karaktere meg sokkal negatívabban adja vissza számomra azt a kettős meghasonlást, hogy az "árulók" mellé álljon vagy a testvéreként szeretett és vele együtt felnőtt Messala oldalára. Eleve nem szimpatikus számomra, hogy valakinek az életére annyira rátelepedjen a vallás és hit, hogy bár elvileg az illető erőszak ellenes és igyekszik magát a politikán kívül helyezni, mégis szembefordul a barátjával, amikor az egy kényes kérdésben, ami az életével kapcsolatos, segítséget kér tőle. Egyenesen megfoghatatlan volt számomra az a forgatókönyvi fordulat is, hogy saját és családja életét semmibe véve elengedi a lázadó merénylőt, amikor az korábban visszaélt a vendégszeretetével. Hát, ne legyünk már ennyire elvhűek, hogy hagyunk mindent veszni, amikor nekünk lenne választásunk. Egyértelmű, hogy Messalának abban a helyzetben nincs másik lehetősége.
Ebből kifolyólag, úgy vélem, tényleg csak magát okolhatja Ben-Hur a történtek miatt.
Az 1959-es változatban azért igyekeztek élesebben elhatárolni egymástól a sötét és világos oldalt és sikerült is. Ott Messala inkább tűnt egy bosszúálló és kikosarazása után sértett római katonának, mint itt, ahol jobban látszik, hogy gyakorlatilag a jövője múlik azon, hogy megregulázza a lázadókat és ebben Ben-Hur nem partner.
 |
| Valahogy az egész egy költséges tévéfilmre emlékeztet. |
Apropó, Messala.
A Messalát alakító Toby Kebbell pontosan 2004-ben kezdte a mozis karriert - bár 2000-ben már dolgozott filmes produkción - mint Jack Huston és jelenleg ugyanúgy 38 produkció részese volt, mint főszereplő társa, viszont sokkal érdekesebb, számomra is ismert munkákban. Ennek ellenére őt sem ismerem jobban és fizimiskája valahogy végig elidegenített Messala karakterétől. Már csak halványan emlékszem az 1959-esben játszó Stephen Boyd-ra, de sokkal erősebb jelenségnek tűnt, hitelesebb alakítással. Kebbell néha egy elhagyott bernáthegyire emlékeztet szomorú szemeivel és eszméletlen nagy szájával. Nem érzem benne a kisugárzást, amit Messala szerepe megkövetelt volna. Bár, azt szinte senkiben nem érzem.
A női szereplőkről még kevesebbet tudok elmondani, ami meg szintén a forgatókönyv elnagyoltságának köszönhető.
Bekmambetov persze interjúkon hangoztatta, hogy számára a film annyiban más a korábbi feldolgozástól, hogy itt a történet lényege a megbocsátás. Ez jól hangzik, de ha végignézzük a filmet, láthatjuk, hogy az a rész, ami megmozgatta a rendező fantáziáját, kb. 3 percet tesz ki a filmben és ezért leforgatni a többi két órát, hát, simán időpocsékolás.
Ez a film számomra csalódás és elmondhatatlan, mennyire felesleges.
Ha utánozol valakit, csináld jobban!
Ha nem megy, minek utánoznád?
Hogy egy halovány másolat legyél?
Szükségtelen!
45%
Ha megnéznéd:
- Ben-Hur (2016)
- Ben-Hur (1959)
