Rendezte: Thomas McCarthy
Nem rajongok Adam Sandler munkásságáért. Biztosan nagy arc az amerikai Stand Up történetében, biztosan nagyon vicces ember, biztos szarrá röhögi az ember magát, amikor elhúzza a száját és infantilis hangon motyog, csak én erre nem vagyok kíváncsi. Számomra az egész Sandler brand egy blöffre épül, mégpedig arra, hogy ez a srác kurva vicces. Azután nézem a vígjátékait és inkább a fárasztó, kínos, röhejes szavak ugranak be róla elsőre, nem a komoly tehetség.
Ha a fércműveiről van szó.
Mert nem felejtem el, hogy azért néha ő is megmutatta, hogy van benne valami, kicsit több, mint elsőre, a mainstream filmjei alapján gondolhatnánk. Hébe-hóba bevállal egy-egy drámát, félművész filmet, ahol saját határait vagy feszegeti, vagy simán visszafogja magát és nem emeli fel a fél seggét a fotelből, hogy kitörhessen belőle a megelőlegezett vaskos fing. Kellemes meglepetés volt tőle a "Kótyagos szerelem - Punch-Drunk Love" melynek befogadása még ma sem sikerült számomra maradéktalanul, csupán érzem, hogy ez nem az átlagos zsebben turkálós, onnan utolsó centet kihúzós mozi, hanem igényes és morbid szórakoztatás. Azután ott volt "Az 50 első randi - 50 First Date", amely azon kívül, hogy rávilágított egy nagyon komoly betegségre és annak szövődményeire, még a klasszikus jó értelemben vett hollywoodi komédiát is öregbítette. Azt meg igyekszem elfelejteni, hogy a film első tíz percében Casanovának ábrázolt fickó hirtelen monogám udvarlóvá vedlik. A "Spangol - Magamat sem értem - Spanglish" ismét egy drámára hajazó keserédes, amelyben Sandler szinte csupán ismert háttérdíszként funkcionált, alájátszva Paz Vegának a show-hoz, de szerethetően.
Stb.
Ám, Sajnos Sandler sorozatban gyártja azt a kategóriát, amit én haveri bebaszós fostalicskának hívok. T.I. amikor összeállnak a komák és elbasznak egy halom pénzt egy szarra, ami utána többnyire - és általam érthetetlen módon - még több pénzt fial a mozikban, hogy legyen majd megint pénz néhány ilyen szarra. Ördögi kör, hogy rohadjon meg én meg kurva irigy vagyok a sikereire... :D
A minőségi fos kategóriájában olyan művek sorakoznak - nálam! Neked lehet, hogy nagy kedvenced! - mint pl. Vizesnyolcas - Waterboy, Ne szórakozz Zohannal! - You Don't Mess with the Zohan, Jack és Jill - Jack and Jill, Nagyfiúk 2 - Grown Ups 2, Kavarás - Blended, stb.
Nem azt mondom, hogy ezek a filmek nézhetetlenek - én is láttam őket egyszer - csupán azt, hogy semmi logikus oka nincs, hogy ezekkel a darabokkal annyi pénzt keressen és annyira sikeres legyen.
 |
| Az unalmas kisember, unalmas munkája. |
Ha ezekből indulok ki, mint az út, Sandler karakteréhez, akkor:
a.) Vonzódik az idősebb nőkhöz.
b.) Szeret kiváló színészeket a filmjeiben szerepeltetni, néha tré karakterben, hogy ez által ő kicsit erősebbnek tűnjön, szakmailag.
c.) Állandóan dumál, de a legtöbb szövege - legalábbis magyar szinkronban - kimerül a darálós, semmit mondó mondatokban. Van neked is olyan ismerősöd, akinek be nem áll a szája, kommentál mindent, de azt humor nélkül teszi, vagy unalmasan, lerágott poénokkal?
d.) Ha sérelem éri, azt erőszakkal torolja meg.
e.) Szeret a szomszéd fiú karakterben tetszelegni.
f.) Bazári a humora. Sokszor olyasmiken kellene nevetnem a filmjeiben, amik kapcsolatba hozhatóak az emberi szervezet által kitermelt váladékokkal, nedvekkel és salakanyagokkal. Ez nekem már az oviban sem volt vicces. Ha egy szereplőről annyira emlékszem, hogy mindig elesik, az elég kevés a karakterépítéshez.
Jelen filmünket azonban olyan úr rendezte, aki maga is gyakorló színész (George Clooney barátja, karakterszínész) és amikor filmeket készített, azok végül minőségi munkák lettek, elismert, kritikai sikerrel. (Pl. Az állomásfőnök - The Station Agent , ez a film indította felfelé Peter Dinklage-t Tyrion szerepében a hírnév felé.)
McCarthy talán nem túl ismert név, de legalább nem feltétlenül a gagyi humor világából érkezett Sandler útjába. A filmet az alapötlet és a lezárás is felhúzza a nézhető kategóriába, hiszen először amolyan mesefilmet kapunk, amely emlékeztethet az Alkonyzóna filmek történeteire - csak közel két órában - míg végül, mire összeáll a kép és megkapjuk a lezárást, gyakorlatilag szemtanúi lehetünk egy "szuperhős" mitológia eredettörténetének. Mert gondolj bármit, a lezárás, a titkos búvóhellyel, sofőrrel, megfelelő anyagi háttérrel, előre vetíti egy Batman szintű hős megszületését, aki különleges képességét a városa szolgálatában kamatoztatja.
Ezért végül a film nem rossz szórakozás.
 |
| Hasonló esetben kinek ne jutna eszébe közelről megnézni a szomszéd lány idomait? Férfi nézőkben ez a kérdés fel sem merül... mert nem kérdés! |
Max Simkin (Adam Sandler) apjától örökölt cipőjavító műhelyében robotol naphosszat. Esténként anyjához siet haza és együtt fecsegnek kicsit a múltról, majd szunya. Másnap kezdődik minden elölről. Max-hoz betér a helyi kis-gengszter, Leon (Method Man), hogy javítsa meg a cipője talpát, gyorstalpaló módban, mert később visszatér és ha nem lesz a talpa alá való, akkor útilaput köt Max lúdtalpa alá. Method Man, aki elsősorban zenei életben van otthon, 95 óta dolgozik színészként és - a film adta kettős szerepléseknek köszönhetően kiderül - nem is rosszul!
Max gyorsan neki is ugrik a feladatnak, azután, mert így szok' lenni, bedöglik a masinája és mivel hétvégén a KDNP nem szorgalmazza a talpaló masinák szervizelését, Max kénytelen felforgatni a pincét az apai ökörségért(örökségért és előbányászni valamit a múltból. Az ósdi masina szerencsére kiválóan működik és egyet fizet, kettőt kap üzemmódba van kapcsolva: mikor Max unalmában felpróbálja a gengszter cipőjét, - mert az zárásig sem érkezett meg, habár jelezte, hogy milyen fontos cipellőről van szó, - és rádöbben, hogy az általa regenerált lábbelik felhúzásával kaméleonként veszi fel az adott tulajdonos "bőrét". Max azzá változik, akinek a cipője a lábán van.
Az első meglepetést felváltja a gyermeki kíváncsiság és öröm, ezért magán szorgalomból átjavítja a boltban található összes, lábának megfelelő méretű trappolót, hogy kicsit más ember legyen.
Persze kicsit ki is kell használni ezt az új lehetőséget, így Max álcázva kicsit más megközelítésből szemlélheti a világot.
Persze előkerül a cipő tulaja és egyéb konfliktushelyzetek alakulnak ki, melynek végére Max úgy lesz a város szegénynegyedének a hőse, hogy a titkába senkit sem avathat be, mert akkor ki tudja, mi lenne a javító masinájának a sorsa.
A történetbe nem mennék bele, hiszen unásig ismert panelekre épül.
Vannak a filmben némi logikátlanságok is és egy pillanatra ismét közel kerülünk egy Sandler idős nő pillanathoz, melyet szerencsére jól kezelnek és nem jutunk el - habár borítékoltam volna - a vérfertőzés határáig...
A film lehet, hogy azért is élvezhetőbb számomra korábbi Sandler blődlikhez képest, mert a történet adottságaiból fakadóan Sandler nem szerepel benne olyan sokat, hiszen technikai szempontból a legtöbbször más színészek alakítják őt illetve inkább saját magukat.
Sandler itt nem harsány, nem erőszakos - bár csak kinyír valakit - csak inkább sótlan.
A többi színész legalább kapott pár percnyi lehetőséget.
A szerelmi szál kissé erőltetett és súlytalan.
Elen Barkin meg-még dögös.
Így sokat nem árultam el a film cselekményéről.
60%
Megjegyzések:
- A cobbler nem csak suszter lehet, hanem egy nagyon finom sütemény fajta is.
- Azért nem bírták teljesen kiirtani a szélsőséges humor: egy travi is bekerül a képbe.
- Dustin Hoffman!
- Steve Buscemi végre nem csak idegesítő mellékszerepet kapott, hanem dramaturgiailag fontos karakter.
- Eddig sem titkolta Sandler a vallását, de ilyen markánsan azt hiszem egy filmjében sem köszönt még vissza.
- Superman kék-piros hacukája most egy zsíros kabát-Freddy sál kombó.
Szeretnéd megnézni a filmet?
Ezen nem múlik, csak klikkelj ide és nyomj a megosztásra a többit meg tudod!
