A nevetséges 6-os - The Ridiculous 6 (2015)

A nevetséges 6-os - The Ridiculous 6 (2015)

Rendezte: Frank Coraci

A film Mafab adatlapja: The Ridiculous 6 (2015)

Megtekintés: Valahogy ha kijön egy Adam Sandler film, nem vagyok ráizgulva. Most sem, de adtam neki egy esélyt, hiszen csak egy western vígjátékról van szó. Ez is megvolt.

Frank Coraci megbízható ütemben szállítja az amerikai népnek bugyuta, ám néha már az egyszer nézhető komédiák határát súroló mozifilmjeit, amelyekbe becsúszott néhány a jobban sikerült Sandler vígjátékokból. Ha persze találunk olyat.
Ahogy Sandler öregszik és humoristaként kezd a karrierje kifújni - ami amúgy hülyeség lenne, hiszen George Carlin hetven évesen is fellépett közönség előtt hatalmas sikerrel és 71 évesen hunyt el... - egyre inkább kezdi ő adni a komoly karaktert a filmjeiben, míg a tökéletes hülye szerepkört inkább kiosztja színész társainak és barátainak. Emlékezzünk vissza karrierjének kezdetére, hogy azért volt pár mozi, amiben még Sandler volt az, aki fullban nyomta a kretént. Ilyen volt víz osztó fiúként a "Vizesnyolcasban - The Waterboy (1998)" vagy a sátán retardált gyermekeként a "Sátánkában - Little Nicky (2000)". Közben is több filmben hozta a kedves, szerethető szomszéd fiú style-t, akinek, ha sérelem érte, eljárt a keze. Komolyan, egy idő után tök unalmas volt nézni, ahogy Sandler buta egysorosait pufogtatva mindenkit elintéz egy pofonnal, láb simivel, vagy egyéb testrész csapással, miközben a jóravaló srácot adja. Ez lehet, hogy kielégíti a nézőket a tengerentúlon, engem azonban nem nagyon szórakoztatott. Arról nem is beszélve, hogy sikerült Hollywood legfinomabb nőinek a pasiját alakítania a vásznon. Végül igazából csupán akkor élveztem a mozijait, amikor azok kiléptek a komfort zónájából és mertek mások lenni stílusban, hangulatban, műfajban.

Közben elsuhantak az évek, Sandler megöregedett, a barátai már csak mellette kapnak szerepet és évente legalább egy produkciót összedobnak, még akkor is, ha a történet nem érződik teljesen kidolgozottnak, viszont kell a pénz és szükség van, hogy az ember benne maradjon a fősodorban. Számomra Sandler legalább akkora negatív mágnes, mint pl. Owen Wilson, akinek alig láttam hiteles alakítását. Azért menekülő családapaként egészen jó volt a srác. "Nincs kiút - No Escape (2015)"

Sandler az utolsó filmjeivel nem kápráztatott el.
A "Kavarásról - Blended (2014)" egy jó szavam nem volt, annyira unalmasra sikerült vakációs ökörködés volt.
Az "Apa ég! - That's My Boy (2012) átszaladt rajtam, mint malacon a trágya.
A "Cipőbűvölő - The Cobbler (2014) egészen jó irány lehetett volna, ha nem lett volna a végére olyan összecsapott.
A "Hotel Transylvania 2. - Hotel Transylvania 2. (2015) pedig elég közepes animációs film lett és mivel Sandler eredeti hang, a magyar nézők zöme eleve meg lett tőle kímélve.
Most pontosan tudtam - lófaszt, elsőre nem sejtettem - , hogy amit látni fogok, mennyit ér. (60 millióból dobta össze a Netfilx csatorna és amennyire meg tudtam ítélni, a rengeteg ismert név mellett még a felhúzott díszletek és egyéb szobabelsők nagyjából visszaköhögték a befektetett dollármilliókat.)
Olvastam a neten, hogy Sandler, meg western, meg Nick Nolte, meg a többiek és bizakodni kezdtem. Csak nem egy kellemes western kalandfilmmel örvendeztet meg minket a kis zsidó humorista? A műfaj egyébként elég távol áll tőle, de ki tudja? Én biztos nem.

Azután első nekifutásra a két órás játékidőből hirtelen kb. negyed órát bírtam egyhuzamban végig nézni.
Az is fájt.
Sandler megint hozza a zsigeri jó fiút és első akciós megmozdulása - amikor a levegőben repkedve elintézi a bal szem banda két tagját - felidézte a már a Ne szórakozz Zohannal gyermeteg humorát a Sandler legyőzhetetlenségét hirdető önfényezéssel. Nekem egyikre sem volt szükségem.
Hogy végül mégis végig ültem a két órás játék időt, nem neki köszönhető, hanem annak, hogy a többiek érdekeltek.

Sajnos, így, hogy Sandler már nem feltétlenül hozza az ütődött figurát, borítékolható volt, hogy a színésztársak közül másokra hárul ez a feladat. Nagyjából ketten át is vették a szerepet, amit korábban nem tőlük szoktam meg. A kicsi Pete-t alakító Taylor Lautner részemről a film egyetlen igazán értékelhető humorforrása volt, mert a két felröhögésemet az ő pillanatainak köszönhettem. A srác egyértelműen jó színész és elég rendesen van benne humorista véna, ezért remélem, hogy ha nem is hasonlóan ostoba figurákat, de vígjátéki szerepeket még kap a közeljövőben, mielőtt kiöregedne ebből a szerepkőrből. A másik, aki most a halmozottan hálátlan figurát kapta az a Lost kövér sráca, Jorge Garcia, ám a forgatókönyvet sikerült úgy megbuherálni, hogy az amúgy felismerhetetlen és egyébként eléggé behatárolt külső jegyekkel rendelkező színésznek is legyen legalább egy jelenete, ahol fel lehet ismerni. Nem lennék meglepve, ha ez amolyan kikötés lenne a szerződések aláírásánál, hogy hozza a színész a felismerhetetlen arcot, ha valahogy kap legalább egy pillanatot, amikor megmutathatja az egyszeri nézőnek a saját fizimiskáját, hogy még az is tudja, kit látott, aki egyébként nem nagyon követi a filmes életet és egyetlen aktort sem ismer fel névről. (Kb. ezért lehetett benne a Karib Tenger második részében a jelenet, amikor Davy Jones egy pár másodpercre visszanyeri emberi formáját és láthatjuk a színész, Billy Nighy-t.)

Rob Schneider ismét egy elcseszett akcentusú hapsit alakít. Egy időben azt hittem kegyvesztett lett Sandler-nél, de úgy látszik, barátságuk megingathatatlan. Terry Crews remek színész, ismét hozza a formáját. Az a pasi mindegy, hogy akció vagy vígjáték, meg tud lepni. Luke Wilson-t meg jobban szeretem, mint az Owen nevű tesót, csak sajnos alig látom filmben. Itt legalább szerepelt.

Ők hatan a nevetséges hatos, akik szövetséget kötnek, hogy kellő mennyiségű pénzt hordanak össze, hogy egy közeli ismerősüket megmentsék a haláltól. Váltságdíj motívum.
Még előkerül egy bűnbanda is, akik azért viccesek, mert kivájták az egyik szemüket. (Ez a fajta poénkodás még bejött, amikor a Monthy Python fiúktól láttam, mostanra azonban inkább fáraszt.)
Van egy másik bűnbanda is, amit meg Danny Trejo vezet, ők azonban nem sok vizet zavarnak a filmben, hiába gondolnád elsőre azt.

A film egy buddie road movie, több helyszínen, fura karakterekkel, néha alpári és egyszerű humorral fűszerezve, pont azon az ingerküszöbön, amit gondolok, hogy az amerikaiak élvezni tudnak.
A minőség és a film forgatókönyvének ellenére is dicséretes, hogy a Netfilx ilyesmibe vágja fejszéjét és azt kívánom, hogy minél több hasonló minőségű mozit pénzeljenek.
Mert amúgy a film minősége és kiállítása parádés. Lehetett volna belőle akár egy kellemes felnőttfilm is.
Amúgy Sandler filmjeiben mi ez a belebuzulás a ferdén álló szemű karakterekbe? Náluk ez tényleg olyan vicces, hogy szinte mindenen mozijukban van legalább egy karakter, akinek a szeme sem áll jól?
Az ismert színészeket kis szerepben meg felsorolni is nehéz.

65%

Ha szeretnéd látni:
A  N E V E T S É G E S  6

A cipőbűvölő - The Cobbler (2014)

A cipőbűvölő - The Cobbler (2014)

Rendezte: Thomas McCarthy

Megtekintés: Nem a szokásos Sandler móka. Ennek függvényében döntsd el te.

Nem rajongok Adam Sandler munkásságáért. Biztosan nagy arc az amerikai Stand Up történetében, biztosan nagyon vicces ember, biztos szarrá röhögi az ember magát, amikor elhúzza a száját és infantilis hangon motyog, csak én erre nem vagyok kíváncsi. Számomra az egész Sandler brand egy blöffre épül, mégpedig arra, hogy ez a srác kurva vicces. Azután nézem a vígjátékait és inkább a fárasztó, kínos, röhejes szavak ugranak be róla elsőre, nem a komoly tehetség.
Ha a fércműveiről van szó.
Mert nem felejtem el, hogy azért néha ő is megmutatta, hogy van benne valami, kicsit több, mint elsőre, a mainstream filmjei alapján gondolhatnánk. Hébe-hóba bevállal egy-egy drámát, félművész filmet, ahol saját határait vagy feszegeti, vagy simán visszafogja magát és nem emeli fel a fél seggét a fotelből, hogy kitörhessen belőle a megelőlegezett vaskos fing. Kellemes meglepetés volt tőle a "Kótyagos szerelem - Punch-Drunk Love" melynek befogadása még ma sem sikerült számomra maradéktalanul, csupán érzem, hogy ez nem az átlagos zsebben turkálós, onnan utolsó centet kihúzós mozi, hanem igényes és morbid szórakoztatás. Azután ott volt "Az 50 első randi - 50 First Date", amely azon kívül, hogy rávilágított egy nagyon komoly betegségre és annak szövődményeire, még a klasszikus jó értelemben vett hollywoodi komédiát is öregbítette. Azt meg igyekszem elfelejteni, hogy a film első tíz percében Casanovának ábrázolt fickó hirtelen monogám udvarlóvá vedlik. A "Spangol - Magamat sem értem - Spanglish" ismét egy drámára hajazó keserédes, amelyben Sandler szinte csupán ismert háttérdíszként funkcionált, alájátszva Paz Vegának a show-hoz, de szerethetően.
Stb.

Ám, Sajnos Sandler sorozatban gyártja azt a kategóriát, amit én haveri bebaszós fostalicskának hívok. T.I. amikor összeállnak a komák és elbasznak egy halom pénzt egy szarra, ami utána többnyire - és általam érthetetlen módon - még több pénzt fial a mozikban, hogy legyen majd megint pénz néhány ilyen szarra. Ördögi kör, hogy rohadjon meg én meg kurva irigy vagyok a sikereire... :D
A minőségi fos kategóriájában olyan művek sorakoznak - nálam! Neked lehet, hogy nagy kedvenced! - mint pl. Vizesnyolcas - Waterboy, Ne szórakozz Zohannal! - You Don't Mess with the Zohan, Jack és Jill - Jack and Jill, Nagyfiúk 2 - Grown Ups 2, Kavarás - Blended, stb.
Nem azt mondom, hogy ezek a filmek nézhetetlenek - én is láttam őket egyszer - csupán azt, hogy semmi logikus oka nincs, hogy ezekkel a darabokkal annyi pénzt keressen és annyira sikeres legyen.

Az unalmas kisember, unalmas munkája.

Ha ezekből indulok ki, mint az út, Sandler karakteréhez, akkor:
a.) Vonzódik az idősebb nőkhöz.
b.) Szeret kiváló színészeket a filmjeiben szerepeltetni, néha tré karakterben, hogy ez által ő kicsit erősebbnek tűnjön, szakmailag.
c.) Állandóan dumál, de a legtöbb szövege - legalábbis magyar szinkronban - kimerül a darálós, semmit mondó mondatokban. Van neked is olyan ismerősöd, akinek be nem áll a szája, kommentál mindent, de azt humor nélkül teszi, vagy unalmasan, lerágott poénokkal?
d.) Ha sérelem éri, azt erőszakkal torolja meg.
e.) Szeret a szomszéd fiú karakterben tetszelegni.
f.) Bazári a humora. Sokszor olyasmiken kellene nevetnem a filmjeiben, amik kapcsolatba hozhatóak az emberi szervezet által kitermelt váladékokkal, nedvekkel és salakanyagokkal. Ez nekem már az oviban sem volt vicces. Ha egy szereplőről annyira emlékszem, hogy mindig elesik, az elég kevés a karakterépítéshez.

Jelen filmünket azonban olyan úr rendezte, aki maga is gyakorló színész (George Clooney barátja, karakterszínész) és amikor filmeket készített, azok végül minőségi munkák lettek, elismert, kritikai sikerrel. (Pl. Az állomásfőnök - The Station Agent , ez a film indította felfelé Peter Dinklage-t Tyrion szerepében a hírnév felé.)
McCarthy talán nem túl ismert név, de legalább nem feltétlenül a gagyi humor világából érkezett Sandler útjába. A filmet az alapötlet és a lezárás is felhúzza a nézhető kategóriába, hiszen először amolyan mesefilmet kapunk, amely emlékeztethet az Alkonyzóna filmek történeteire - csak közel két órában - míg végül, mire összeáll a kép és megkapjuk a lezárást, gyakorlatilag szemtanúi lehetünk egy "szuperhős" mitológia eredettörténetének. Mert gondolj bármit, a lezárás, a titkos búvóhellyel, sofőrrel, megfelelő anyagi háttérrel, előre vetíti egy Batman szintű hős megszületését, aki különleges képességét a városa szolgálatában kamatoztatja.
Ezért végül a film nem rossz szórakozás.

Hasonló esetben kinek ne jutna eszébe közelről megnézni a szomszéd lány idomait? Férfi nézőkben ez a kérdés fel sem merül... mert nem kérdés!

Max Simkin (Adam Sandler) apjától örökölt cipőjavító műhelyében robotol naphosszat. Esténként anyjához siet haza és együtt fecsegnek kicsit a múltról, majd szunya. Másnap kezdődik minden elölről. Max-hoz betér a helyi kis-gengszter, Leon (Method Man), hogy javítsa meg a cipője talpát, gyorstalpaló módban, mert később visszatér és ha nem lesz a talpa alá való, akkor útilaput köt Max lúdtalpa alá. Method Man, aki elsősorban zenei életben van otthon, 95 óta dolgozik színészként és - a film adta kettős szerepléseknek köszönhetően kiderül - nem is rosszul!
Max gyorsan neki is ugrik a feladatnak, azután, mert így szok' lenni, bedöglik a masinája és mivel hétvégén a KDNP nem szorgalmazza a talpaló masinák szervizelését, Max kénytelen felforgatni a pincét az apai ökörségért(örökségért és előbányászni valamit a múltból. Az ósdi masina szerencsére kiválóan működik és egyet fizet, kettőt kap üzemmódba van kapcsolva: mikor Max unalmában felpróbálja a gengszter cipőjét, - mert az zárásig sem érkezett meg, habár jelezte, hogy milyen fontos cipellőről van szó, - és rádöbben, hogy az általa regenerált lábbelik felhúzásával kaméleonként veszi fel az adott tulajdonos "bőrét". Max azzá változik, akinek a cipője a lábán van.
Az első meglepetést felváltja a gyermeki kíváncsiság és öröm, ezért magán szorgalomból átjavítja a boltban található összes, lábának megfelelő méretű trappolót, hogy kicsit más ember legyen.
Persze kicsit ki is kell használni ezt az új lehetőséget, így Max álcázva kicsit más megközelítésből szemlélheti a világot.
Persze előkerül a cipő tulaja és egyéb konfliktushelyzetek alakulnak ki, melynek végére Max úgy lesz a város szegénynegyedének a hőse, hogy a titkába senkit sem avathat be, mert akkor ki tudja, mi lenne a javító masinájának a sorsa.
A történetbe nem mennék bele, hiszen unásig ismert panelekre épül.
Vannak a filmben némi logikátlanságok is és egy pillanatra ismét közel kerülünk egy Sandler idős nő pillanathoz, melyet szerencsére jól kezelnek és nem jutunk el - habár borítékoltam volna - a vérfertőzés határáig...

A film lehet, hogy azért is élvezhetőbb számomra korábbi Sandler blődlikhez képest, mert a történet adottságaiból fakadóan Sandler nem szerepel benne olyan sokat, hiszen technikai szempontból a legtöbbször más színészek alakítják őt illetve inkább saját magukat.
Sandler itt nem harsány, nem erőszakos - bár csak kinyír valakit - csak inkább sótlan.
A többi színész legalább kapott pár percnyi lehetőséget.
A szerelmi szál kissé erőltetett és súlytalan.
Elen Barkin meg-még dögös.
Így sokat nem árultam el a film cselekményéről.

60%

Megjegyzések:
- A cobbler nem csak suszter lehet, hanem egy nagyon finom sütemény fajta is.
- Azért nem bírták teljesen kiirtani a szélsőséges humor: egy travi is bekerül a képbe.
- Dustin Hoffman!
- Steve Buscemi végre nem csak idegesítő mellékszerepet kapott, hanem dramaturgiailag fontos karakter.
- Eddig sem titkolta Sandler a vallását, de ilyen markánsan azt hiszem egy filmjében sem köszönt még vissza.
- Superman kék-piros hacukája most egy zsíros kabát-Freddy sál kombó.

Szeretnéd megnézni a filmet?
Ezen nem múlik, csak klikkelj ide és nyomj a megosztásra a többit meg tudod!

Kavarás - Blended (2014)

Kavarás - Blended (2014)

Rendezte: Frank Coraci

Így sem írtam még véleményt filmről. Valamelyik fórumon belefutottam egy kritikába, mely után a fórumozókat olvasva egy nagy adag személyes megjegyzés hagyta el a számat:

Az előző kommentelő kérdezte:
- Ez megint egy olyan fingós vicces altesti humor film?

- Nem. Szerencsére ebben nagyon kevés van a megszokott és szar Sandler poénokból. Ami maradt, azt meg már tucat filmben láttad.
Sajnos, abban igaza van a kritikusnak, hogy ez a film messze van egy jó vígjátéktól.
Vannak benne spontán felröhögést kicsikaró pillanatok, de van, akinél a jó beszólás nem két sértegetésben merül ki, amit egyik szereplő a másiknak odavet, hanem olyan szövegekben, amelyek az agyat is megdolgoztatják. Oké, felröhögtem, amikor 10 másodperces Bob feltűnik az "50 első randiból", de ez egy cameo, nem adja el a filmet. Oké, aranyos, amikor a nagylány öntudatra ébred és nővé avanzsál, de ez a lépcső jelenet a "Papa, én nő vagyokból" pepitában, vagy "A csaj nem jár egyedülből".
Sandler visszafogta magát és kivételesen nem emlékszem, hogy nála gyengébbeket vert volna össze, vagy fenyegetett volna.
Sosem fogom megtudni, hogy ha az afrikai utazás jegyeinek a tulajdonosa egy Dick nevű milliomos, hogyan lehetséges, hogy a jegyre ráugró két család már csak a célállomáson botlik egymásba és képed el: - Hát, ti itt?
Gondolom, az ilyen utazásnál, ahol az eredeti tulajdonos saját családjának vette a jegyet, elvárható, hogy a teljes utazást együtt tegyék meg, beleértve az indulást is. Erre a két család már a hotel előtt ismeri fel egymást.
A mellékszereplők a szokásosak: extrémek, néha átlépik a valóság határát. A testépítő, feláldozható Terry Crews pedig már kezd fárasztó lenni, hogy csak leadja a magánszámát de nem tesz hozzá a filmhez.
Az 50 első randinak volt egy jó története - bár eléggé sántít az a rész, hogy a nagy nőcsábász Sandler aki előtte fűvel-fával tolja, megpillantja Lucy-t és félreteszi a karakterét...
Itt mi a történet?
Két felnőtt, független szülő elmegy a családdal a csába és összecsiszolódik. Hú, de bonyolult. Ráadásul a "kavarás" szót negatív értelemben szokták inkább használni kapcsolatokban, amikor két ember szexuálisan rááll egymásra.
Ez itt nincs meg, hiszen ők nem kavarnak, hanem lassan szimpatizálni kezdenek egymással és fokozatosan ér be a kapcsolatuk.
Stb."

Eddig a véleményem, ám kiegészíteném.

Mert valahogy nekem jobban tetszik egy Jóbarátok sorozatból ismert beszólás vagy Chandler poén, mint Sandler sokszor csupán ötlettelen sértegetései és odavetett félmondatai.

Miért volt az, hogy néhány direkt a romkom vagy vígjáték sorozat beköpéseire évek múlva is emlékszem és egy Sandler komédiából max. annyira, hogy a háttérben két orrszarvú kefél, egy néger szereplő folyamatosan rossz néven szólítja a szereplőt, vagy anyuka beveri a gyerek fejét az ajtófélfába, miközben aludni viszi?

Biztos, mert egy húsz perces sorozatnak érdeke, hogy egy hét múlva is őt válaszd a szórakozásod céljának, míg a mozi, miután beültél rá, elengedheti a kezed: a jegyet megvetted, megnézted, mehetsz haza.

Egy "Rém rendes család" epizódon ezer ötletelő törte a fejét, hogy a dialógusban legyen elég kérdezz-felelek és interakció. 

Itt pedig?

Két felnőtt randizik, nem jön össze. Nem klappolnak.

Összefutnak egy boltban, érezni, hogy valami alakulhat, mégsem jön össze.

Összecserélik a bankkártyát, összefutnak, hírt kapnak egy utazási lehetőségről, külön mennek, együtt érkeznek és amíg telnek a vakáció napjai, összejönnek. 

Igaz, még kevernek a történetben némi nehezítésnek egy tenyérbe mászó ex-apát, mégis, súlytalan az egész.

A szokásos, extrém kapcsolatban tobzódó, reflektáló mellékszereplők.

Komolyan, olyan érzésem volt, hogy a magyar "Csudafilm" amerikai változatát nézem; néhány híres színész és egy tucat válogatott statiszta elment együtt forgatni Afrikába, hogy kicsit kifújják magukat és pihenjenek. A szafari és all include zabálás mellett naponta felvettek pár jelenetet, elbaszták a költségkeretet és végül tálaltak egy alig izgalmasabb filmet, mintha két órán keresztül az ismerős, nyaralásról készített fotóit kellene megnéznünk, amit összevágtak photo shoppal és alá kevertek egy zenét...

Rob Scheider nincs, helyette Terry Crews

Kb. ilyen volt számomra ez a film.

20%

Haladás, hogy Sandler nem volt vállalhatatlan meg értékeltem néhány cameo-t és poént.

Ja, az az Afrika meg, akár CGI is lehetett, annyira művi az egész. Még a légi-felvételek is kicsit kilógtak az egészből, mintha nem ugyanaz az ember vette volna fel őket, mint aki a színészeket. Pedig fut elefánt, fut zsiráf...

Már nem esszük meg, hogy gagyi a női szereplő, ha csak szar a frizurája...

Drew Barrymoore aranyos.

Az Adam Sandler legnagyobb lányát, Hilary-t játszó Bella Thorne, tényleg bella kis Eyecandy

Apa ég! - That's My Boy (2012)

Apa ég! - That's My Boy (2012)

Rendezte: Sean Anders
Todd - Andy Samberg
Donny - Adam Sandler

Nem fogok magammal harcolni, hogy jót írjak Sandler 2012-es faszságáról, mert nem értenék egyet azzal, hogy ebben a filmben bármi jó. Pedig de, csak azoknak az illetőknek semmi közük Sandlerhez.
James Caan, Susan Sarandon és Milo Ventimiglia.
Őket bármikor szívesen látom, ha filmről van szó. Sandlerrel együtt csak arra jók, hogy az amúgy trágya mozit kicsit feljebb emeljék fényükkel.

Donny Berger (Adam Sandler) 13 évesen olyan ótvar dumával környékezi meg bombázó tanárnőjét - Eva Amurri Martino, aki egyébként Susan Sarandon lánya - ,hogy az természetesen ráizgul a kölyökre és hagyja, hogy a pöcsös becsempéssze neki a lompost. Már itt elment a filmtől a kedvem, - nem az irigység miatt, persze - mert a pedofília és gerontológia témájának szerintem nem nagyon van helye komédiában, ilyen könnyed formában. Oké, van egy népcsoport, amelyik gerjed az ilyesmire és emlékszem, 13 évesen nekem is voltak romantikus képzelgéseim tanárnőkről, ettől még ezt filmben, vicceskedve ábrázolni, ízléstelen. Ennek ellenére vissza-visszaköszön a téma a hollywoodi filmgyárak darálói által kiköpött vígjátékoknak nevezett trágyákból.

Mondjuk ennek a tanárnéninek nem sok kisdiák akarna, merne, tudna ellenállni.

Egy túl energikus kefélés közben felszalad a színházi függöny és furcsa párosunk lebukik. Bíróság, tanárnéninek harminc év sitt. A dolgot tetézi, hogy kis lovagjától gyermeket vár. Miután szül, a kölyök apuhoz kerül, aki egy ideig nevelgeti, majd a srác öntudatra ébredés után elhagyja a családi koszfészket, nevet változtat és bedolgozza magát a vagyonos üzletemberek világába.

Donny hosszú évekig megélhetési celebként abból a pár kósza numerából próbál pénzt csinálni, amit gyerekként elkövetett. Mennek a talk show-k, celeb műsorok, de azért közben eltelt 25 év, megismertük Parish Hilton-t, az Internet ontja a sztárok home videóit, bármilyen perverzióba bele lehet futni, ezért Donny, az amorózó, mint hírforrás, elveszíti érdekességét. Az amcsi APEH pedig követeli a bevételek után neki járó jussát. Kb. 50 ficcs.

A kis Donny igaz Donny Juan de Marco.

  Donnynak pénze nincs csak egy egyszerű, pumpoló ötlete; fia házasodni készül és mivel egy pedofil botrány szerelemgyereke, el lehet adni a kiéhezett hiéna médiának. Donny csomagol és inkognitóban, hogy fiának ne okozzon túl nagy kellemetlenséget, bemutatkozik az apóséknál, mint legjobb cimbi. Fiacskája, alias Han Solo Berger, aki közben üzleti életben jobban használható nevet választott magának, nem nagyon örül. Nincs is miért, hiszen Donny sosem volt megfelelő társaság.
Most sem hazudtolja meg magát. Iszik, mint állat, ontja magából a szarabbnál szarabb "poénokat" és amit lehet, csípőből elbasz. Lehetne beilleszkedéséről vicces filmet készíteni, de ahhoz kellett volna némi munka. A forgatókönyvre sok mindent mondhatunk, de nem fifikás darab. Kiszámítható klisék, ameddig a szem ellát. Alpári poénok, ripacskodás határán egyensúlyozó alakítások, fárasztó mellékszereplők.
A végén pedig egy családi botrány majd hepiend.
Fantasztikus!

Adam Sandler jó ideje nem tartom humorosnak. Készített szórakoztató és értékelhető filmeket, ám mostanában valamiért Eddie Murphy félresiklott karrierje jut róla eszembe. Az eddigi mélypont a "Jack és Jill" című hulladék volt a "Nagyfiúk 2." című baromsággal megtámogatva. Azután láttam ezt a szart.
Sandler valamikor nevetésre tudott ingerelni egy egész klubot, amikor fellépett politikailag inkorrekt fellépéseivel, maszturbációról szóló haknijaival. Azután filmezni kezdett és bármilyen gyökér karaktert alakított is, valamiért az amerikai közönség zabálta a filmjeit, még akkor is, ha tudták, ez nem az igényes szórakozás. Nagyon nem az.

- Igen, mi jobban szórakoztunk a forgatáson, mint ti fogtok a nézőtéren!!! - What's up!, Yeah!

Sandler néha bevállalt pár komolyabb mozit is, hogy megmutassa, nem pojáca, hanem színész és el kell ismerni, akkor egészen fogyasztható produkciókban tud valamit nyújtani. Ettől függetlenül, az a sok fos, amit kihány magából a nevébe csomagolt egyszeri fogyasztású, mikrózható gyorskajaként dobozolt, hollywoodi gépezet, az értékelhetetlen. Eddig nem tudott meggyőzni róla, hogy jó színész, csupán elvan a kamera előtt és ökörködik. Meglepő számomra, hogy az imdb 5.6-ot adott jelen filmjére. Nem tudom, mi tetszett a nézőknek ennyire; vagy a rejszolás a nagymama fotóira - ebből az egyik jelenidejű, brrr - vagy a négycsöcsű rúdtáncos, vagy a kb. háromszor elsütött üveggel leütés poén, vagy a hotelszobában csúcspontként működő incest szex. Bocsánat, hogy szpojlerezek, de leszarom, másrészt, meg aki akarta és kedveli Sandlert, már látta a filmet. Aki meg nem, az ne olvasgasson mielőtt filmet néz, hanem tapasztaljon és csak utána kezdjen bele a kritikák tanulmányozásába. Hisz mi lenne, ha lehúzós véleményem hatására nem néznéd meg eme remekművet???
A puding próbája az evés, ebből a filmből meg elég a kevés...

Amit nem értek, hogy Sandler mennyit fizet a filmművészet még élő legendáinak, hogy lejárassák magukat ócska produkcióiban? Mivel veszi rá az igazi színészeket, hogy megkopott nimbuszukat tovább fakítsák?
A msáik, hogy Milo Ventimiglia ripacskodós 5 perce szórakoztatóbb volt számomra, mint a film összes többi része. Ez az ifjú színész, legyen bármilyen filmben - akár futurisztikus kamaradráma, vagy sci-fi sorozat, esetleg B krimi - élvezet figyelni. Azt azonban nem gondoltam, hogy ilyen sok humor van a gyerekben. Sandler biztos jól lökte a dumát, ám mostanában, ha a szövegelését figyelem egy filmben, az kimerül lagymatag poénkodásban és vicceskedésben, trágársággal körítve. Milo pedig pofákat vág, gizdul, ripacskodik és még így is jobb.

Valami hasonló poént már elsütöttek többek között a "Tökös tekés"-ben és a "Másnaposok 2."-ben is. Köszi, de eredeti. Azt hiszem, még a "Farkas - A kezdet" is dolgozott ezzel a poénnal.

Remélem, Sandler hamarosan eladhatatlan lesz, hiába van rá igény a tizenéves fiatal srácok és éretlen felnőtt férfiak körében. A lányok eleve nem hiszem, hogy célcsoportja a csávónak, olyan tiszteletlen a női szereplőivel. Többnyire. Itt teljesen.

20%, mert legalább kétszer felröhögtem - egyszer sem Sandleren - és a mellékszereplők között vannak kellemes csalódások. Vanilla Ice pl. Sokat nem tett hozzá, de legalább ön-ironikus és vicces.

Figyeld:
- A katona úr
- A pap úr
- A Sarandon lányok

Grown Ups 2. - Nagyfiúk 2. (2013)

Grown Ups 2 - Nagyfiúk 2 (2013)

Dennis Dugan majdnem összehozott egy szórakoztató vígjátékot, csak úgy tűnik, elkeverték a forgatókönyvet a forgatáson.

A közel száz perc alatt többször éreztem azt, hogy egy szkeccsfilmet nézek, amely sehogy sem akar összeállni. A fiúk azonban összeálltak, hiszen az első rész szépen muzsikált, nekik meg kell a pénz. Azt érezni, hogy élvezték a film készítését, de mi már nem fogjuk annyira.

Az első rész még szólt is valamiről. A már negyvenes évekbe lépegető családapák megfelelő indok miatt visszatérnek gyermekkoruk szép emlékeinek színhelyére. Persze minden más, hiszen már van család, van akiért felelősséget kell vállalni. A történet lassan csordogálva haladt előre és kapott egy kerek lezárást. Ez mind kimaradt a második részből.

A suli utolsó napján Kurt (Chris Rock) erős ingerenciát érez rá, hogy bulit szervezzen Lenny (Adam Sandler) hatalmas tömegeket befogadni képes palotájában. Ha már a gyerekeknek ott vakáció, a papák se maradjanak ki. A sokadik házassági évforduló erre jó apropót nyújt. Lenny kicsit húzódozik, azután beadja a derekát, mert érzi ő is, ahogy öregszenek, egyre kevesebb alkalmuk lesz igazán kirúgni a hámból. Közben Marcus (David Spade) találkozik rá csöppet sem "jellemző" fiával, akiről eddig fogalma sem volt. Anyuka ok nélkül megjelenik életében - telefonon - és a vakáció idejére simán a nyakába varrja a kölyköt, aki viszont első ránézésre maga a sátán. Azután kiderül, hogy a zord külső mögött egy karakán, de jó fej srác bújik meg. Eric (Kevin James) pedig drámázik kicsit a szabadság és házasság ingoványos talaján, ami érdekes lenne, ha nem olyan súlytalan az egész szitu. Roxanne (Salma Hayek) Lenny-t környékezi folyamatosan a gyermekvállalás rémével, ami ellen apuci csak azért ággál, mert a három, már pelenkából kinőtt kölyök után, szeretne egy kicsit még élni. De ez is súlytalan.
Azután megismerjük a meleg tornász-oktatót, a meleg iskolabusz sofőrt, a suli kötelező kövér kölykét, aki Lenny fiát terrorizálja. Megismerjük Tommy Cavanaugh-t (Steve Austin), aki Lenny életét tette pokollá a suliban. Előkerülnek a kötelező hülye karakterek, főleg két rendőr, akik többnyire baromságokat csinálnak, amíg a kamera mutatja őket. Azután előkerül Lenny egyik hódolója a múltból, aki a "Veszedelmes vonzerő" enyhébb változatával sokkolja főhősünket és feleségét.

Szóval színes, szagos, pozitív az egész mozi, éppen csak egy komoly történet és egy kerek, tanulságos befejezés hiányzik. Ehelyett kapunk egy "Rendőrakadémia" szerű össznépi bunyós befejezést, amit egy pillekönnyű lezárás vág ketté. Vannak jó vígjátékok. Ez nem az. Sok poén, sok hülye karakter, kevés értékelhető beszólás, kikacsintás és szinte semmi történet. Attól nem lesz jó egy film, hogy második részként annyit tud felmutatni, hogy ismét láthatjuk a főbb szereplőket és aranyoskodik nekünk. Rengeteg ziccer marad ki, rengeteg a labdát nem csapnak le. Talán azért, mert annyi ötletbe kapnak bele, hogy a legtöbb kibontására idő sem marad. Amúgy kár félnünk, mert ismerve Sandler-t, ha a film hozza az elvártat, kapunk még harmadik részt is. Amit nem moziban fogok megnézni...

Figyeld:
- Taylor Lautner önfeledten csinál hülyét magából.
- Steve Buscemi kötelezően feltűnik, de hova tűnt Rob Schneider?
- Sandler első "második része". Elvileg ez a srác humorista. Hm?

Ha ez nem tetszett, akkor inkább:
- Edward Burns szerzői filmjei hasonló mozaikokból tevődnek össze. Ha ez a poénkodás hidegen hagyott, lesd meg a "Bíbor violák"-at, vagy bármelyik másik rendezését.
- Woody Allen többszereplős filmjei, amelyben az altesti humort az intellektuálisabb beköpések jellemzik.
- Ha a humor helyett drámáznál, akkor vagy Robert Altman "Rövidre vágva", vagy Paul Thomas Anderson "Magnóliája". Azok is hasonlóan mozaikból épített filmek, csak azokban több labdát csapnak le.

Ha tetszett, akkor a te filmed:
- Strange Wilderness - Vadbarmok (2008)
- Tom Cats - Vad kanok (2001)
- Bachelor party - Agglegény parti (1984)
- The Hangover - Másnaposok (2009)

4/10 Kb.