Audrey Rose - Audrey Rose (1977)

Audrey Rose - Audrey Rose (1977)

Rendezte: Robert Wise

A film Mafab adatlapja: Audrey Rose (1977)

Megtekintés: Határeset. Annyiszor találkoztam a címmel, hogy úgy éreztem, kihagyhatatlan horror(?) klasszikus. Ehhez képest csalódás. Ha kisebb a várakozás, egyszer elmegy. Tulajdonképpen csalódás.



Robert Wise neve számomra nem cseng túl ismerősen, mint rendező, pedig vannak munkái, amikkel találkoztam vagy hallottam róluk. Nem is akármilyen filmekről van szó, hanem klasszikusokról és kultikusokról is! (Csak három cím, hogy érzékeltessem, mennyire változatos a filmográfiája: West Side Story, (1961), A muzsika hangja, (1965), Star Trek - Az első mozifilm, (1979))
Ezekhez a darabokhoz képest az Audrey Rose kifejezetten gyengécske darab. Az ok, amiért mégis bele-belefutok, hogy sokan horrorként gondolnak rá, miközben sokkal inkább filmdráma a reinkarnációról, hitről és a családon belül szoros kapcsolatokról. Ami meg horror jellegű benne, azokat már négy évvel korábban láthattuk egy világsikerű, valóban a horror műfaján belül elhelyezkedő filmben; Az ördögűzőben - The Exorcist, (1973)!



Igen!


Wise filmjének legnagyobb hibája, hogy sokkal többnek akarja mutatni magát, mint ami valójában és gyakorlatilag a korábbi sikerfilmet meglovagolva akarja ugyanazt, sokkal olcsóbban letuszkolni a torkunkon. Ugyanazt, még akkor is, ha itt nem az ördög szállja meg a főszereplő kislány testét, hanem egy korábban elhunyt gyermek lelke szeretne helyet kapni benne.
És, nem elég, hogy nem magáról az ördögről van szó, hanem egy kislánytól és mégis, ennek ellenére, egy sokkal pesszimistább befejezéssel leszünk gazdagabbak, amin még az sem tompít, hogy a filmbeli anyuka végül elfogadja a történteket.

Marsha Mason, John Beck

Robert Wise adatlapja szerint ennek a filmnek viszonylag sok időt szentelt ami a párbeszédek begyakorlását illeti. Sokkal többet, mint más filmjeiben, ami fura, hisz van köztük musical is és azért ott van mit gyakorolni... Filmje nyomasztóan mutatja meg, hogy egy középosztálybeli család mennyire sebezhető, ha megmagyarázhatatlan külső hatás éri őket. A film elfilozofálgat a reinkarnáció kérdésén, megtolva némi misztikummal az eseményeket, mégis, egy olcsó és hatásvadász filmet látunk, amely tud rémisztő lenni (pl. amikor Ivy (Susan Swift) kezei megégnek az ablaküvegtől) ugyanakkor túlspilázott (pl. az anyukának, Janice (Marsha Mason) megjelenik a kislány szelleme és egy sikátorba "csalja" az asszonyt, hogy ott Elliot Hoover (Anthony Hopkins) ráhozza a frászt, de később a nőnek nem lesz több ilyen látomása, ergo, csak felesleges dramaturgiai húzás volt, semmilyen magyarázattal) és unalmas. Azért az Ördögűző sokkal elegánsabb volt. Ott, minden a történet teljes része, itt inkább fölösleges és csak a műsoridő növeléséhez szolgáltat alapot. Az Ördögűző szinte tudományos alapossággal járja körbe a témát, beleértve a kislány vizsgálgatását, a papság hozzáállását, itt viszont kapunk némi filozófiai bla-blát és egy hipnózist, hogy azután már véget is érjen a film.

Anthony Hopkins, Susan Swift

Marsha Mason nem rossz színésznő. A férjet alakító John Beck a szögletes állával már sokkal kevésbé eltalált figura. Hopkins sokkal jobb színész lett, mint itt volt és a kislány egészen gyenguska, - ne felejtsük el, hogy ezzel mutatkozott be és tucatnyi produkció után kilépett a színészek világából - egészen a fináléig, amikor viszont eszméletlen erős az alakítása,
Marsha Mason arcát - rájöttem - a "Holtidő - Nick of Time," (1995) című Johnny Depp filmben láttam és maradt meg, hogy emlékezzek rá. John Beck sokkal nehezebb volt, mert tudtam, hogy láttam valamiben de nem tudtam hova tenni, míg végül utána néztem és egyik videós korszakban ezerszer látott kedvencemben játszott főszerepet, az "Égi lovasokban - Sky Riders," (1976)

Annyira nem eresztés a mozi. Nem nagyon értem, mi körülötte  a nagy felhajtás, bár éreztem, hogy nálunk nincs nagy kultusza, mert csak elvétve találtam róla magyar oldalakon véleményezést, holott az ismert filmekről több tucat írás is fellelhető.

50%