Rendezte: Rob Cohen
A film Mafab adatlapja: The Boy Next Door (2015)
Rob Cohen közepes rendező. Vagy rosszabb. 1996 volt Rob Cohen zsenijének forrpontja, azóta csak csúszik lefelé egy nem létező filmes-rendezői ranglétrán és nem érzem, hogy valaha is vissza akar mászni rajta. 1996-ban, bravúrosan két egészen kiváló filmet juttatott a vásznakra: Sárkányszív, Daylight - Alagút a halálba és azóta folyamatos minőségi mélyrepülést folytat. Nem állíthatom ez a két film klisé mentes lett volna - főleg nem a Stallone film, amelyben Sly kivételesen direkt senkivel szemben nem követett el valamilyen erőszakot - mégis, mindkettő jó szórakozást nyújtott a mozikban. A Daylight-ot például kétszer is megtekintettem moziban, annyira elkapott a katasztrófafilm hangulata és később videókazettán is rongyossá tudtam ezeket a filmeket nézni, mert mindkettőt megvettem, legálisan, ahogy illik. Akkor még meg voltam győződve Rob Cohen zsenijéről.
Azután jött a többi, egyre gyengébb és olcsóbb mozi és ebbe beleértem a Halálos iramban első részét is, amely szerintem csak a szerencsének köszönhetően és a jó helyről való lopásnak (Holtpont) köszönhetően lett egy később megizmosodó franchise első etapja. De Cohen csak útjára engedte, a nagy zsét később már nem az ő rendezésébe ölték bele. Cohen, mintha megfáradt volna, jó témákhoz nyúlkált azóta is, ám rosszul. Valami nem működik már a túl korán kikiáltott zseninél... megfáradt az ember és 2015-ben úgy kb. 4 millió dollárt adtak a keze alá, hogy elkészítsen egy a thriller műfajon belül unásig koptatott témát: a családi idillt fenyegető idegenét, aki megjelenik és bármilyen okból, kipécézi egyik szereplőnket, hogy halálos fenyegetésként nőjön a fejére, miközben a környezetben lézengő többi karaktert, ha szükséges, félreállítsa az útból.
Láttunk már ilyet. A műfaj a thriller és a horror mezsgyéjén kering, néha belesétálva a drámába is. Hogy csak néhány címet említsek, amiket érdemes megnézned, ha ez a film is tetszett - van ilyen ember? - A kéz, amely a bölcsőt ringatja..., A mostohaapa, amely sorozattá teljesedett, az Egyedülálló nő megosztaná..., egy tucat még, aminek a címe sem jut eszembe, mert nem láttam valójában, csak hallottam, olvastam róla, vagy "A vendég - The Guest" című, amely tavaly került mozikba és nálunk alig volt visszhangja, de írtam róla itt: A vendég vélemény.
 |
| - Ne haragudj, de túl fiatal vagy hozzám! |
A film az unásig ismert történetet variálja, unalmasan, kiszámíthatóan, vérszegényen. (Az egyetlen ami meglepett benne a szemkinyomás két másodperce, mert arra a korábbi nyolcvan perc ismeretében nem számíthattunk.)
Claire Peterson (Jennifer Lopez) fiával él kettesben, mióta férjének kiadta útját egy félrelépés sorozatnak köszönhetően. Értsd: Folyamatosan csalta egy szőkével az asszonyt. Mivel a társadalom elnéző a csapodár férjekkel, Claire is hajlik afelé, hogy visszaengedje életébe és ágyába a férfit, mégsem olyan könnyű elfogadni, ha a negyvenes korú nőt felcserélik egy hamvas húszasra. Hiába, apu kapuzárási és apuzárási pánikban volt, amikor a titkárnő bokáit marokra fogta. Viszont, mivel szereti nejét is és a fia is csajozás érett, azért visszatenné székhelyét az ágyba.
Mi épp a béküléses résznél csöppenünk a filmbe, pont, mint a szomszéd fiú, Noah (Ryan Guzman) akinek hasizma feszesebb, mint az egész Peterson családé, ezért Claire, annak ellenére, hogy tudja, hogy a srác, aki életükbe toppant, napok múlva a tanítványa is lehet az iskolában, hagyja magát egy magányos este elcsábítani és finoman szólva, a gyenge tiltakozás ellenére, megerőszakolás közeli szeretkezésbe hajszolni.
Másnap reggel az egyik félnek hirtelen lelkiismereti rohamai lesznek a másik fél meg az alig húsz éves kis csávó, aki egyébként láthatóan annyi idős, amennyi valójában is, mert vagy harmincnak néz ki a cula.
Tanár néni már semmissé tenné az egész erotikus jelenetet, míg a felhergelt ifjú szerető belelovalta magát a nem létező kapcsolat csúfos kudarca felett érzett bosszú-hadjáratába, melyben lassan már semmilyen fegyvert sem riad bevetni, hogy elérje, a forgatókönyv által is homályosan felépített célját.
A végeredmény egy unalmas, macska-egér játék, mely egy unalmas végső ütközetben csúcsosodik ki, miközben az egyetlen viszonylag józan gondolkodású szereplő halálozik el, tehát még a body count is unalmas.
Ez pedig, be kell látnom, borzalmasan kevés manapság.
Jennifer Lopez védjegye a feneke és a kamera ezt igyekszik is kihasználva felhasználni. Az összképen azonban sokat ront, hogy ha viszont a művésznő arcát mutatják, mintha túl sok lenne hirtelen a "fényezés", és szűrő a képernyőn. Lopez jelenleg 46 éves és lassan neki is be kell látnia, hogy vannak természeti törvények, amikkel nem lehet szembe menni. Sokkal szimpatikusabb számomra, ha egy nő nem akar istennő lenni úgy, hogy ehhez külső segítséget használ - kamera trükkök - mert akkor azt érzem, nincs magával kibékülve és elódázná az elkerülhetetlent. De a J-Lo filmek nem nekem készülnek, hanem olyan férfiaknak, akik az istennőre kíváncsiak és lehetőleg úgy, ahogy vagy huszonöt éve először botlottak bele.
 |
| Az éves filmtermés egyik legvértelenebb szexjelenete. |
Ami a film előnyére szólhat, hogy a színésznő, bármilyen cikisnek is érezték a jelenet leforgatását, de saját maga "játszotta" a szeretkezős jelenetet. A film hátránya viszont, hogy ez a jelenet nem igazán lett erotikus, inkább izzadtság szagú és kötelező menet jellegű. Ha Lopez kisasszony kicsit több érzést visz bele, vagy szenvedélyesebb csókokat produkál, talán elhiszem, hogy egy kontrollt vesztett háziasszony elgyengülését látom. Így viszont egy mesterkélt szexjelenettel lettem gazdagabb, amiben kb. annyi finomságot éreztem, mint egy videóra forgatott, hat perces pornó jelenetben, amelyben megjelenik a szerelő, köszön, megkérdezi, hol a problémás készülék, majd a készülék tetején hágja meg a ledér háziasszonyt, aki előre fizet testével a szolgáltatásért és később még a szerelésre váró masinát is elfelejti a "forgatókönyv".
Ryan Guzman se nem húzónév, sem nem elég charme-os, bár az egyik jelenetben igyekszik nagyon szexisen, száját nyeglén félre húzva vigyorogni. Akkor néztem utána és megdöbbenve tapasztaltam, hogy valami táncos sorozatban nedvesítette eddig a bugyit. Szerintem csupán azért vállalta el a sármőr szociopata szerepét, hogy végre lerángassa magáról a több ezer kislány rajongóját, bízva abban, ha egy anyukát dönget a vásznon, megsértődnek a tinik és legközelebb nem zavarják meg, ha egy étteremben szeretne nyugodtan vacsorázni. Nem tudom miért, de nekem, ezek a mostanában, filmekben megjelenő fiatalemberek, akik húsz és harminc között hajtják a celebritás szekerét, mintha egy család fiú rokonai lennének. Alig tudom megkülönböztetni őket.
John Corbett meg mintha sportot űzne abból, hogy totál mellékes pasi figurákat alakítson, totál mellékes szerepekben. Egyszer bulizott egy bazi nagy görög lagziban és akkor úgy kitáncolta magát, hogy azóta csak akkor érzi jól magát, ha egy film játékidejében maximum tíz percet szerepel.
Az egyetlen, aki tényleg szimpatikus figura, az anyu fiacskája. Beszéljünk Kevinről, akit Ian Nelson formáz meg. Tipikus thriller fiú. Zrikálják néhányan a suliból, nem meri elhívni randira álmai nőjét és kezdetben a gonosz hatása alatt áll, mígnem ráébred, hogy komoly baj van. Akkor meg már majdnem késő.
 |
| Még jó, hogy nem pitét mondd, mert akkor azonnal levágja apu is, az öcsi is, hogy mi történt a hétvégén... |
Lopez hasonló témát, teljesen hasonló képi világgal már elmesélt a "Most már elég" című moziban, amelyben bántalmazott anyukaként végül felveszi a harcot erőszakoskodó férje ellen. Az tízen-pár évvel korábban készült film, de ehhez képest műremek.
A szomszéd fiú hemzseg a logikai bakiktól, a legtöbb szereplő még véletlenül sem úgy reagál az eseményekre, ahogy a valóságban tennénk. Claire egyetlen egyszer fordul a rendőrséghez, ám akkor is csak a múltat kutatja kissé. Az okos barinő, szokás szerint, ad jó tanácsokat, ám ezzel szerepe ki is merül. Apukát anyuka véletlenül sem vonja be a fenyegető veszély kitárgyalásába, még egy balul sikerült "gyilkossági" kísérlet után sem, pedig akkor már erősen lóg a lóláb. Noah pedig nem kerül sittre, még akkor sem, amikor kis híján agyonveri Kevin nemezisét, a deszkás majmot.
Ha szeretsz intelligens filmeken szórakozni, akkor ezen nem fogsz.
Unásig ismert panelekből építettek össze egy ezerszer látott történetet.
Motiváció nem sok. Őrület meg indokolatlanul nagy. Persze, egy szociopatának nem kell sok indok, ám itt, mintha valami nagyobb dolog állna a háttérben. És nem.
A pincében például félelmetes az adattár...
És az is érdekelne, hogy a valóságban egy fotókkal feldíszített osztálytermet mennyi idő alatt lehet kitakarítani, mert abban a formában, ahogy a filmben látjuk, nem fogadom el.
És mi lett a fiú vécében falra mázolt felirat sorsa?
Elbambulhattam, de ha nem lett lemosva, hétfőre az egész iskola tisztában lesz Claire tanárnéni vérbő kiteljesedésével!
Arról nem is beszélve, hogy a befejezés elég kérdést hagy maga után, amit majd a rendőröknek viszonylag összeszedetten kéne tálalni.
Szóval, nem érzem, hogy tanárnőnk megérdemli azt, amit a stáblista után még kapni fog.
30%
Rajtam nem fog Lopez kerek feneke.
Mintha fogyott volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide tessék írni, ha van mit: