2013. október 1., kedd

You're Next - Te következel (2011)

You're Next - Te következel (2011)

- Én készen vagyok, ha ti is, motherf***ers!


Rend.: Adam Wingard

Manapság ritkán látok olyan pörgős és izgalmas horrorfilmet, mint a "You're next". Végig a székhez szegezett, ami nagy szó, a videóklippesre vágott, agyon effektezett mezőnyben. Viszonylag későn kaparintottam meg a filmet, sokat nem tudtam róla, közepes elvárással kezdtem bele. Felülmúlta. Jócskán.




Úgy kezdődik, mint bármelyik szokványos tucat horror; Pasi és csajszi görbe este elé néznek. Mindentől távoli ház. Szól a zene, folyik a bor. Álarcos ember pedig megjelenik. Szépen felépített jelenetsorban ki is végzi a párocskát. A falon egy félelmetes üzenettel búcsúzik: "Te következel"
Hogy kik ők, később tudjuk meg. (Már, hogy ki az áldozat és ki következik még.)

Akit a gyilkos kinézett magának, azt benézte...


Világvége helyszín. Tél van, kihaltság. Nem olcsó ház, apa új szerzeménye. Nagyon jól tartja magát, anyuval együtt, de nem titkolt vággyal vették meg az európai szemmel palotának beillő építményt. Öregkorukra ide kívánnak letelepedni. A berendezések egy része nem érkezett meg. A gyermekeik szintén. De jönnek. Három fiúkat és egy lányukat várják a hétvégére, családi ünnepségre, hogy együtt legyen a nagy család. A gyerekek - akik szintén felnőtt emberek már és az ország több pontjáról érkeznek - sorban befutnak, mííg teljes a csapat. Öt pár. Tíz ember.
Elérkezik a vacsora ideje, azután egy nyíllövés töri meg mind az ablakot, mind a hangulatos étkezést. Egyiküket megölik és a jelek bizony arra mutatnak, hogy nincs vége a mészárlásnak. Innentől túlélőjáték lesz az egész.
Vannak csavarok, kisebb meglepetések. Összességében kiszámítható a történet, de szórakoztató.
A női főszerep egy igazi Dean R. Koontz figura: Nem esik kétségbe, összeszedi magát és visszavág. Okos, gyors, kiszámíthatatlan és erős. Végre.
Szeretem az olyan horrorfilmet, amelyben az áldozat fordít a szerepén és felveszi a harcot. A "You're next"-ben erre van is lehetőség, hiszen az ellenségről hamar kiderül, hogy nem egyedül van. Szabályos ostromállapot alakul ki.
A film kérdése a miért és, hogy ki éri meg a másnap reggelt.
Szerencsére kapunk válaszokat és a lezárás nem teszi szükségessé egy esetleges folytatás lehetőségét, bár...

Sharni Virson dögös, csinos, szép. Ahhoz képest, hogy eddig sorozatokban szerepelt és egy Step Up filmet tud a háta mögött, nem rossz a játéka. A többiek szépen asszisztálnak a mókához.

A főszereplők, balról-jobbra...


Spojler veszély:
Azért arra kíváncsi lettem volna, hogy mi vitte rá néhány alakot a cselekedetre, mi volt a motiváció, ami miatt erre vetemedtek. Ezt a részét jobban kifejthették volna.

Nálam 70%, sőt!

Ezt érdemes megnézned: Y O U ' R E  N E X T

Figyeld:
- Figyelmetlenség a köbön, pedig már elkezdődött a horror.
- Fuss ki az éjszakába jelenet. Erre figyelni fogok, ha ilyesmibe történik velem.
- Mikor megismerkedünk valakivel, nem tudhatjuk, mi történt a múltjában. Ez baj lehet!










2013. szeptember 24., kedd

Girls Gone Dead (2012)

Girls Gone Dead - Hull, a nő (2012)




Rend.: Michael Hoffman Jr. és Aaron T. Wells












Két rendezőnk neve szinte hosszabb, mint munkásságuk. Általában nincs idegem/időm végignézni a bugyuta horrorfilmeket, még akkor sem ha ez a kedvenc műfajom. Az első pár percben eldöntöm, hogy a nézett film le tud kötni vagy nem. A "Girls Gone Dead" erősen határeset. Ha egyedül vagyok, szerintem rossz szokásomhoz híven átpörgetem, de mivel volt társaságom... együtt néztük meg. Nem kínlódtunk végig, mert a film összességében egynek elmegy. Ami sokat hozzátesz, az a cicik és a gore. Ezekből sosem lehet kinőni.
Katie Peterson (Rebecca Foster szerepében) és néhány barátnője, akik itt diákok a valóságban meg pár filmes színésznőcskék, egyikük apjának hétvégi házába utaznak. A luxusvilla nyaralási célokat szolgál, de mivel apucinak volt a naptárban egy üres hétvégéje amit nem nyaralókra szánt, átengedi a helyszínt lányának, mert megérdemli.

Ismét egy sorozat vagy tömeggyilkos, aki csuklyát és maszkot visel...


A csajok birtokba veszik mind a haciendát, mind a környék egyetlen és unalmas szórakoztató komplexumát, hogy egy görbe hétvégét dobjanak össze maguknak. Sikerül. Berúgnak közepesen és felszednek egy csupa csinos fiúból álló forgató csoportot, akik félretéve a munkát, belevetik magukat az élvezetekbe. Közben szokás szerint megjelenik egy álarcos, köpenyes gyilkos, számomra új fegyverrel és aprítani kezdi a fiatalokat.

"Nézd, nekem ez az első... filmem!"


A forgatókönyv gyenguska, a csajok erős közepes. Kinek a melle jó, kinek a segge, kinek az arca. Személyes kedvencem Brandy Whitford, akinél nagyjából minden rendben van, bár kicsit kolbász. (Nem túl vékony) Viszont picike, szép a cicije és az arca és megőrjít a copfjaival!
Ami elég jó lett az a gore: A balta csapások után látható sérülések ügyes munka.
A film röpke nyolcvan perc. Sok új ötlet nincs benne, bár meglepő a végén, hogy a rendőrök nem teljesen seggfejek.
Két legenda is megjelenik a filmben: Ron Jeremy a pornószínész, mint Ron Jeremy és Jerry O'Neil Lawler, a pankrátor király. Ő egy ügyes húzással még bemutatót is tart munkásságából. Esküszöm, Lawler jobban néz ki, mint a majdnem 15 éve forgatott "Ember a holdban" című Jim Carrey életrajzfilm készülésének idején.
A főszereplők közül senkit nem emelnék ki. Nem is tudnék. A főszereplő barátosnéját alakító színésznő feje viszont kiélt rendesen...

Spojler!!!


A vége pedig tartogat vagy 3 másodpercnyi izgalmat és csavart, de aki hozzáedződött az ilyen filmekhez, az már rég tudja majd, honnan fúj a szél.


30%

Figyeld:
- Vannak cicik és csöcsök
- A gyenge színészi játék
- Néhány csajszit talán már láttad pornóban...

2013. szeptember 22., vasárnap

The Croods - Croodék (2013)




The Croods - Croodék (2013)



Rend.: Kirk De Micco és Chris Sanders

Nicolas Cage ha éppen nem valami nézhetetlen szart csinál, meglepetésre bevállal egy szinkron szerepet. (enyhe túlzás) Milyen jól tette!
Cage és Grug
A Croodék nem bonyolult mese. A-ból haladás B-be, pontosabban folyamatos menekülés. Közben kalandok és családi analízis, kapcsolatrendszerről és a szeretetről. Ez az egyetlen komoly negatívuma a filmnek. Egy felnőtt számára kissé talán egyszerű szerkezet és még a vicces kikacsintások is elmaradnak - leszámítva egy pillanatot, amely talány enyhén Mission: Impossible 2. gyanús - ami hátrány, viszont szerethetőek a karakterek és a felütés olyan zseniális - tojáslopás és reggeli torna-futás - hogy ezt a szintet már nem tudja hozni a továbbiakban.
A történet persze arra van kárhoztatva, hogy ne legyen bonyolult, hiszen az őskorban játszódik, amikor az élet egyszerű volt, akár egy faék; ettél vagy megettek.
A Croodék épp ezért nem veheti fel a versenyt az olyan összetett történetű mesékkel, mint a "Hihetetlen család" vagy az eszméletlenül színes és ötletes "Verdák". Ennek ellenére kötelező darab.
Akadnak poénok, tanulság, móka, szerelem, hepiend.
Ugyan minket nem nagyon érint, hisz ha mese, akkor szinkron, ám az eredeti változat karaktereinek olyan sztárok kölcsönzik hangjukat, mint a már említett Nicholas Cage, a felkapott Emma Stone, vagy a kölyökképű és filmjei színvonalát tekintve ide-oda cikk-cakkozó Ryan Reynolds.

Eep sokkal csinosabb a sziklafalon, mint Tom Cruise
A 135 milliós film már Amerikában visszahozta a belefektetett pénzt, ezért előzetes tervek szerint 2019 körül várható a folytatás. Remélem, összetettebb történettel.
Akiről még külön szólnék, az a zenéért felelős Alan Silvestri, aki nálam simán benne van a Top10-es filmzeneszerző listámban. A score talán nem a legkiemelkedőbb Silvestri munka, ám a film eleji tojáslopásos scene alatti muzsika simán zseniális - a képekkel megtámogatva, persze!

6/10

Megjegyzés: A "Dinó" emberszereplős változata.
Tök véletlen, hogy egymás után két filmet néztem meg, amiben a főszereplő neve, kimondva Ip. Itt a főhősnőt nevezik Eep-nek, meg egy 2008-as harcművészi drámában a Sifu/mester neve volt Ip Man.
De mindegy...
- Gyerekek, az ott Mordor vagy Krull?


Versenyfutás az idővel - Getaway (2013)

Versenyfutás az idővel - Getaway (2013)



Rend.: Courtney Solomon

A 80 perc legizgalmasabb pillanata számomra a befejezésen túl az volt, amikor a film vége felé a nagy száguldás közben felismertem a háttérben a MOL benzinkút zöld-fehér-piros logóját.
Karácsonyi mozi...
Ethan Hawke filmje a megszámlálhatatlan autós törés ellenére is low-budget-től szaglik, Selena Gomez pofija meg feldobna egy pornófilmet, viszont színésznőként nem, hogy nem állja meg a helyét, de csak üli. (Érted? Szinte végig egy kocsiban ülnek...eh.)
Solomon patikamérleggel (nem olyan kevés, hanem szépen be van osztva a filmidő alatt) adagolja a rendőrautók összetörését, amivel szerintem dobogós ebben a témában, rögtön a Blues Brothers után.

A lazaságot jelképező szájszéli fogpiszkáló egyszerű kellék, de a filmből szerencsére kimaradt, veszélyessége okán.

Történet:
Klisé, mint állat.
A főszereplő barátnőjét elrabolják és belekényszerítik (pl. Holtidő) egy videójáték szituációba. Előbb lopjon el egy autót, majd Különböző feladatokat végezzen el időre, vagy asszonytárs meghal. Közben bejön egy gombszemű Disney hercegnő, aki az autó jogos tulajdonosa és így tettestárssá avanzsál, egy enyhén "Nekem 8" jelenetben. Milyen szerencse, hogy unatkozó csemete és hacker egyben. Jobban keni a számítógép témát, mint egy tucat informatika tanár.

Gomez lázadó tini karakterének külseje már csak akkor lenne közhelyesebb, ha a kapucni és baseball-sapka mellé orrpiercinget is kapott volna, némi szem körüli árnyékolással.


Végig csörtetnek Szófia városán, rengeteg melót adva ezzel a kaszkadőr unitnak.
A film hiába igyekszik izgalmasan tálalni a nyaktörő mutatványokat, üldözéseket, ha a videóklippes vágás ellenére is ötlettelen és unalmas.
Próbáltam szeretni, Hawke miatt, de a "Gattaca" színésze árnyéka önmagának. Tehetsége nem kap elég teret. Ez, mondjuk felróható a forgatókönyvnek is, hiszen a mimika és érzelmek helyét átveszi a fémcsikorgás és gázpedál-váltó kombó.
Hiába erőlködtek és tettek bele egy kiöregedő legendát (Jon Voight) és egy karakteres rosszfiút (Bruce Payne), ha az elvileg moziba szánt After Dark studió produkciója képtelen ébren tartani a nézőt.
Solomon producerként több mint két tucat produkció felett bábáskodott. Ez a harmadik rendezése, elég nagy szórással. Első munkája a nálunk "alig" bemutatott "Sárkányok háborúja", amelyből csak annyit tanultunk meg, hogy Marlon Wayans ha meghal egy filmben, az attól csak jobb lesz és Jeremy Irons lehet ugyan egy színészzseni, van az a pénz, amiért ő is elkurvul és átmegy ripacsba...


Amire figyelned kell:
- Selena Gomez színész kelléktárát.
- A kopott westerncsizma orrát.
- Mol kút!
- A nem túl eredeti vége csavar, melyben egy percen belül két öreg rosszfiú is cameozik.

A film szinte élvezhetetlenre van vágva, a végén meg kapunk egy indokolatlanul hosszú autós videót, hogy már-már azt hittem, valamikor átkapcsoltam a youtube-ra.


40%

2013. szeptember 17., kedd

Sorozatok: Beugró


A magyar televíziózás egyik legszórakoztatóbb műsora, négy remek színésszel, néha vendégművészekkel, rengeteg ötletes játékkal. Nem ismered?
Pótold.
Rudolf Péter eszméletlen humora sokat tett a produkcióhoz. Többet lehetett röhögni rajta, mint a "Gálvölgyi-show-n".
Én kérek elnézést.
Köszönet Tutyilának, aki feltette az epizódokat a youtube-ra! :)

Touchback - Játékidő (2011)

Touchback - Játékidő (2011)


Rend.: Don Handfield

Két dolog jutott eszembe a közel két órás film megtekintése után. A tartalmon kívül ezekről szólnék.

1. A "Touchback - Játékidő" Nem szigorúan vett értelemben vett időutazásos sci-fi. Bár a főszereplőnk egy öngyilkossági kísérlet miatt visszakerül a múltba, ez a múltidézés simán írható egy halál előtti/helyetti trip számlájára.

2. A főszereplő kálváriája kísértetiesen emlékeztet George Bailey (James Stewart) történetére Frank Capra csodálatos "Az élet csodaszép" című örökbecsű darabjából. Itt is bank szorongatja a főhőst, itt is semmi nem jön össze, itt is van szerető családja, odaadó feleséggel és imádni való gyerekekkel, itt van határidő és dráma, és végül itt is van összefogás és szeretet.

Mindezt két órában, tévéfilmes hangulattal. Handfield filmje nem éri meg a mozijegyet, még akkor sem ha kellemes szórakozás. Húsz perccel hosszabb az élvezhetőnél, néhány karakter nincs kellőképpen kidolgozva, a múltban történő kalandozás nincs eléggé megbolygatva, felturbózva, a lezárás pedig nem olyan katartikus, mint 1946-ban volt Jimmy Stewart esetében.

A film ettől még nézhető, a maszkolás sikeres. Magam is meglepődtem, Kurt Russell fizimiskáján - ilyen öreg már az öreg? - majd talán Capra klasszikusának bennem erősen élő hatására derengeni kezdett, hogy merre tart a történet.
Mondhatjuk, plágiumgyanús a film, mert Handfield a stáblistában semmilyen formában nem utal a híres elődre, a filmben nem tesz rá nyomokban sem utalást, vagy én nem találtam rá ezekre.
Így egynek elmegy, de ha már olyan korrektül felmondja a leckét, lehetett volna kicsit elsöprőbb is akár.
A színészek közül senkit nem emelnék ki. Russell egyenesen elsikkad a szerepében, a főszereplő (Brian Presley - Borderland/Határvidék) meg hozza, amit kell. Macy szerepében egy nem túl felkapott női karakterszínésznő édeskedik, mint jóravaló, odaadó feleség; Melanie Lynskey.


Lynskey 17 évesen kapott lehetőséget "A gyűrűk ura" rendezőjétől, Peter Jackson-tól a különös hangvételű drámában, a "Mennyei teremtményekben", ahol Kate Winslet "párját" alakította, majd tucatnyi közepes mozifilmben kapott felejthető, de bájos mellékszerepeket. Néhány cím, a teljesség igénye nélkül: Törjön ki a frász!, Örökkön-örökké, Sakáltanya, Mindenütt nő. Ha láttad ezeket a filmeket, akkor sem biztos, hogy emlékszel szegényre...

50%

Az erős tévéfilmes érzés miatt. Don Handfield harmadik munkája, egyben első nagyfilmje. A 120 perces játékidő sok.
Másrészt meg a főszereplő annyira szerethető, szinte nincs sötét oldala. A legnagyobb káoszban is alig emeli fel a hangját, pedig már nyakig ér a szar. Dustin Hoffman kisebb kellemetlenségekért is nagyobb műsort csinált a "Kramer kontra Kramer"-ben.
Nagy ölelés apunak! Ugyan a probléma még nem oldódott meg, de a szeretet mindennél fontosabb.
Időutazás a sci-fi műfaj karcolgatása nélkül. Ahhoz kevés. Sportfilmként sem funkcionál. Együtt tűrhető dráma lett belőle.

Alan Silvestri zsenialitása: The Croods

Egy szerintem eltalált, zseniális filmzene a Croodék című, ősemberes animációs filmből. Alan Silvestri már megmutatta, hogy tud felejthetetlen lenni, olyan zenékkel, mint a Predator vagy a Vissza a jövőbe zenei anyaga.
A "Smash and Grab" a "The Croods" album legerősebb tétele. A film képeivel együtt eszméletlen jelenetsor, ahogy a család egy tojást igyekszik biztonságosa ellopni, hogy meglegyen a napi betevő.
Ha láttad a filmet, erre emlékszel, az biztos.
Ha még nem, keresd!
Most pedig élvezd!