2016. december 16., péntek

Spectral - Spectral (2016)

Spectral - Spectral (2016)


Rendezte: Nic Mathieu

A film Mafab adatlapja: Spectral (2016)

Megtekintés: Így kell jó arányérzékkel ötvözni a "Final Fantasy: A harc szellemét - Final Fantasy: The Spirits Within (2001)" "A bolygó neve: halállal - Aliens (1986)"

Itt olvashat néhány mondatot arról, amiről a filmben szó lesz: wikipédia (Hőmérsékleti sugárzás)

Volt Einsteinnek egy híres mondása arról, hogy ugyan nem tudja, hogy a harmadik világháborút mivel fogjuk megvívni, de a negyediket egészen biztosan kövekkel és botokkal, ami egy finom utalás rá, hogy az emberiség nagyon komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy hatékony gyilkoló eszközöket találjon ki és a zseni prognózisa szerint ezekkel a fegyverekkel előbb-utóbb olyan károkat okozunk magunknak, amelyek visszarepítik az emberiséget a fejlődésünk legkorábbi szakaszába, ergó lenullázzuk majd magunkat a fegyverversenynek köszönhetően. Mathieu filmje valami hasonló gondolatával játszik el és, hogy a filmre is mondjak valamit, nem is rosszul. Ian Fried és Mathieu ötletéből a végterméket George Nolfi írta meg és neki volt a legtöbb tapasztalata filmezésben. Többek között, mert írás mellett már rendezett is, pl. a nekem kifejezetten tetsző Sorsügynökséget!

Korábban olvastam valahol egy cikket a Netflix televíziós konszernről. Csupa pozitívat. Az egyik, hogy ha elkezdenek egy sorozatot, akkor nem a nézőszám alakulásától teszik függővé az évadokat, hanem, hogy mennyi fér bele a történetbe és azt leforgatják, de nem kívánják húzni, mint a rétestésztát. A másik pedig, hogy bár nem moziban mutatják be a filmjeiket, hanem tévéképernyőn, mégis igyekeznek igényes és nem olcsónak látszó produkciókat készíteni, amelyek megközelítik egy mozifilm kiállítását, minőségét.

A "Spectral" egy ilyen film. Először is, roppant kevés infóm van a rendezőről. A "Spectral" az első nagyfilmes munkája, azaz elsőfilmes direktorról van szó. Ennek ellenére a filmje nem tűnik olcsó fércmunkának és annak ellenére, hogy Mathieu adatlapja sovány, mint a zsírszegény tejpor, a moziját sok tapasztalat kollégája megirigyelhetné. Mert a "Spectral" néhány hibája ellenére hangulatos, izgalmas, van benne feszültség, a színészi játék megfelelő helyeken rendben van, a története a sablonok ellenére követhető és fogyasztható és tényleg csak hajszál választja el attól, hogy a mozikban is helyt álljon. Aki ilyen filmet ad ki a keze közül, elsőre, attól még biztos fogunk látni pár izgalmas filmet. Nagyon remélem.

Forgatási terület. 

Tegyük fel, vannak hibák a filmben. Akkor legyek szőrözős és tereljem össze pár mondatba:
Oké, vannak pillanatok, amikor nem pusztán hasonló az ajánlóban említett két korábbi filmhez, hanem egyenesen plágiumgyanús. De mondjuk, ha valaki "lop" egy másik filmből, akkor legalább jó filmből lopjon és stílusosan. (Egyértelmű jelenet, amikor az egyik kis túlélőre a katona ráteszi a sisakját. Mint amikor Hicks Newt fejére illesztette a sajátját. Vagy amikor a romok között a katona először tapasztalja a megjelenő ellenséget, az meg egyenesen a Final Fantasy animációs filmjéből köszön vissza, a gyilkosságokkal egyetemben, valamint a kommandósok reagálása az érkező tudósra.)
Vagy negatívum lehet a történet kiszámíthatósága, felépítése, ami persze minden hasonló témájú filmben ugyanez. Szóval az is megbocsájtható.
Még kicsit negatívum, hogy a főszereplőn kívül a kommandósok figurái nincsenek elmélyítve és amikor drukkolnunk kellene értük, elég arctalanok maradnak a rengeteg fegyverzetben, hogy szinte ne karakterként, hanem csupán díszletként gondoljunk rájuk. Talán lehetett volna még egy kicsit a személyessé tételre rágyúrni a mellékszereplőkkel kapcsolatban.
Ja, meg a lezárás szerintem még kaphatott volna néhány percet, nem kellett volna ilyen gyorsan befejezni.
Kb. ennyi ami a filmnek nem előnye.


A pozitívumok.
A főszereplő Clyne doki szerepében James Badge Dale egyértelműen telitalálat. Láttam már korábban és pl. a Vasember 3.-ban, mint Savin, szinte már jobban kedveltem, mint Tony Starkot. Csak idő kérdése volt, hogy Dale egymaga vigyen végig egy filmet és gondolom, olcsóbb volt, mint egy ismert név a szakmában, szerintem tökéletesen helytállt a szerepében.
Emily Mortimer halványabb, viszont öröm, ha néha látom. Bruce Greenwoodról ugyanezt tudom elmondani. Az az ürge bármikor megjelenhet egy moziban és elég jól választ szerepeket ahhoz, hogy A filmekből is rendszeresen visszaköszönjön a nézőkre.
A fényképezés amennyire megtudtam ítélni, egészen remek. A CGI effektek pedig szépen mutatnak. Velem elhitették, hogy nem Budapesten vagyunk, hanem a nem túl távoli jövőben egy szarrá lőtt idegen országban. Eltudom képzelni, mi munka lehetett elhitetni velem, hogy a Margit hídon gangolnak át a kommandósok bazi nagy terepjáróikkal, de nekem tetszett az összhatás. A szabadságszobrunk és a Budai vár helikopterektől terhes látképe is szememnek tetsző megoldás volt. Ha a végeredményből indulok ki, lehet, hogy a Spectral mivel nem kerül moziforgalmazásba, nem fog milliókat fialni a pénztáraknál, viszont a kész mű abszolút felülírja a fórumokon - és általam is hangoztatott - magyar átkot, ha Amerikai film, hazai környezetben való elkészítéséről van szó.
A Spectral nagyon kellemes szórakozás szombat estére.
Ha a Netfix és a rendező is tartja ezt a színvonalat, akkor nincs itt semmi hiba.
Az akciórészeket még lehetett volna kicsit kipofozni, egyedibbé tenni, de azért, amikor a házból menekülnek a kommandósok, ott volt rendesen para faktor.
Amikor meg a két menekítő jármű aknára futva cigánykereket hány, az külön gyönyörűen volt lassítva.

A film nagy részét nálunk forgatták még 2014 őszén, telén. Közel két évnek kellett eltelnie az utómunkálatokkal. Első körben 3D-s változatról is szó volt - a szellemek talán igényelték volna, de szerintem az nélkül is egészen nézhető a film - de az Amerikai forgalmazásról halvány gőzöm sincs, hogy végül mi valósult meg ebből.

Ha szeretnéd látni:
- Spectral (2016)

65%

2016. december 14., szerda

Súgd meg halálom - Tell Me How I Die (2016)

Súgd meg halálom - Tell Me How I Die (2016)


Rendezte: D. J. Viola

A film Mafab adatlapja: Tell Me How I Die (2016)

Megtekintés: Nagyon ráindultam a témák kevercse miatt, de az egyik műfajt elnyomta egy másik.

És innentől kezdve az érdeklődésem borzalmasan megcsappant. Pedig izgalmas a felütés és aki ismer, tudja, mennyire le tud venni a lábamról a jó fényképezés, a szélesvásznú látványvilág, a mozis hatás. Ehhez képest, az első fél óra erős kezdése után lassan a finom ötletek kivesznek a filmből és nem marad más, mint az unásig ismert, pszichopata és egyebek az épületben és kezdjünk szépen meghalni.

A film Viola első komoly mozis megmérettetése és annak azért nem rossz. Oké, a CGI hóvihar valami bűn-rossz lett, viszont nagyjából minden más egészen élvezhető. Így a film egy erős közepes, hiszen amúgy nem emlékszem, hogy lett volna benne bármi más kiemelkedő. mondjuk, engem általában a télies környezet, havazás, hideg kilóra megvesz filmen - egy-egy kivételtől eltekintve - itt azonban nem éreztem azt a zsigeri vonzódást, mint egyébként szoktam. (Még a "Vakító fehérség" volt hasonló hatással rám.)

Anna (Virginia Gardner, aki az Almanach tervből lehet ismerős, bár hiába láttam a filmet, nekem nem ugrott be. Ahhoz, hogy emlékezzem rá, ennél több - film - kell.), hogy kiegészítse egyetemista zsebpénzét, jelentkezik egy orvosi kísérletre. Valójában egy gyógyszerkészítmény tesztelése, azonban, mivel felléphetnek szövődmények, maradjunk annyiban, hogy valamennyi jelentkező egy kísérleti nyúl. Anna meg a legcsinosabb mind közül. (Nem mintha ez számítana...)

A csapat egyik fele placebót kap, a másik pedig valami agyserkentő tablettát. Az agyserkentés, meg mint már több hasonló filmből kiderült, néha együtt járhat a jövő ismeretével. Mintha az agyunk képes lenne olyan butaságra, hogy megfelelő anyagok segítségével stimulálható lenne annyira, hogy megismerhessük a lineáris idő folyásának azon részét, amely logikai úton még nem érkezett meg hozzánk. (Mi van? Te ittál???)

Amúgy de.
A film első felében megismerjük azokat, akikért majd később szurkolnunk kell. Mert amíg mi szurkolunk, addig valaki szurkálni fog.
Mi sem egyszerűbb, ha sci-fi horrort forgatunk, hogy vagy valamilyen idegen lényt helyezzünk a középpontba, vagy azzal dolgozzunk, ami a legkönnyebb horrorfilmes közegekben: teremtsünk egy gyilkost, aki levadássza a stáb többi tagját! Nem kell ide fifika és úri hancúr, amolyan szeretkezés az aggyal. Elégítsük ki az egyik legprofánabb emberi vágyat; vért! Vért forrón és sokat!


Az egyetlen, ami gyilkosunkat a többi killertől megkülönbözteti, hogy úgy tűnik, mintha az illető néha bizony előre gondolkodva, beelőzné a többieket.
Mint kiderül, a gyógyszer, amit dokink (William Mapother - Tom Cruise rokona) tesztel, nem friss készítmény. Egy korábbi tesztsorozatban részt vett egy fiatalember, aki a tablettákban lévő hatóanyagok hatását, amely szinte már isteni képességgel ruházta fel, a szokott módon nem megfelelően reagálta le és úgy vélte, a legegyszerűbb módja helyrebillenteni az agy kilengéseit, ha számára idegeneket, amúgy teljesen vétlen emberkéket kezd sorban legyilkolni. Innentől sajnos már nem is érdekes a mozi, leszámítva néhány időugrásos jelenetet, amikor szereplőink amolyan agybani időutazást tesznek a haláluk pillanatáig, de ez meg azért nem olyan nagyon érdekes, mert magát a szitut kimaxolta a Végső állomás sorozat vagy öt részben.

Szóval, bár bűnös élvezetnek merem a filmet ajánlani, sajnos nem lesz maradandó élmény és nem is az a történet, amit imádni fogok újranézni. A befejezés is kicsit összecsapottnak tűnt számomra, ami még ront az összképen.
A biztonsági őr halála a hóban volt a mélypont. De azért színészünk ráhajtott a legjobb egyedül szenvedő karakter díjára.

Erre mondom azt, hogy egynek jó.
Horrorkedvelőknek kötelező, sci-fi rajongóknak azonban kihagyható.

50%

Ha megtekintenéd:
- Súgd meg halálom (2016)

Azért van hasonlóság a Mapother fiúk között.

2016. december 10., szombat

Gólyák - Storks (2016)

Gólyák - Storks (2016)


Rendezte: Nicholas Stoller, Doug Sweetland

A film Mafab adatlapja: Storks (2016)

Megtekintés: Reakcióvideót ne csinálj közben, mert a befejezés utolsó perceit ciki lesz visszanézni, ha érzelmesebb beállítottságú vagy.

Avagy, pityeregtem, mint egy kölyök és ezért a fene egye meg az animációs filmek készítőit - főleg az írókat - mert tudnak valamit. Vagy túl szentimentális leszek, ahogy öregszem, vagy ők tolják túl néha a zsepifaktort. Pedig a mese alapjában véve még csak nem is jó.
Igen, ki merem jelenteni, hogy a gólyák sok újat nem tesz hozzá a mese mitológiához, hacsak azt nem, hogy majdnem meggyőzik a gyerekeket arról, hogy volt idő, amikor szex nélkül születtek a gyerekek és a gólyák ezt élvezték. De könyörgöm, a gyermeknemzés egyik legjobb pillanata - elnézést kérve persze a nőktől - az maga a nemzés.
Aztán, a szülésről pedig nekünk, önző férfiaknak halvány fogalmunk sincs és sovinizmus ide, feminizmus oda, pont ezért nem leszünk soha egyenlőek a nőkkel: A gyermekek kihordásának csodája egyedül az ő kiváltságuk, nekünk férfiaknak sosem adatik meg - természetes viszonyok között, ahogy az "úr akarja" legalábbis biztosan nem. És nincs ezzel semmi baj. Bocsássatok is meg nekem, kedves nők, de ennek ellenére, hogy valakinek - lehetsz az te saját magad is - mindig bizonyítani akartok és ezért férfias munkákban is jeleskedni kívántok, azt megértem, de ti is értsétek meg, hogy ha véletlenül ki kell engem menteni mind a közel 130 kilómmal egy lakástűzből, azt inkább bíznám rá egy közel ugyanekkora férfi tűzoltóra és nem egy 80-90 kilós fehérszemélyre. Sértődés nélkül.

A "Gólyák" nem fifikás és az alapszituációt is ismered már unásig, arról nem is beszélve, mennyi mesében kerültek már szóba a gólyák, mint szállítómunkások. (Pl. ha jól emlékszem, a Jumbo-ban is.) Főszereplők, küldetés, gyermeket vissza a szüleinek és még véletlenül sem vissza a "feladónak", pedig arra is lenne igény. A fő gonosz és ördögi terve sem új már a témában, te magad is emlékezni fogsz vagy tíz hasonló mesére az elmúlt húsz évből. Van vicces mellékszereplő is, aki genya, ahogy meg van írva.
A néhány problémája közül pont az egyike az a forgatókönyvnek, hogy a karakterfejlődés alig jelenik meg a filmben. Aki rossz, azt első pillanattól felismered és úgy is marad. Aki jó, az meg jó. Konfliktus a figurák között alig akad.
Ha nem jut eszedbe semmi, ami kb. ugyanez volt, akkor rendereld be a történetet a Szörny Rt. alapjaiba. Aha, leesett.


A gyermekcsináló masináról sem tudunk meg semmit, pusztán azt, hogy ha valaki levelet küld neki a baba kívánsággal, akkor azt teljesíti, ám nem feltétlenül megfelelően. (Nate öcsikét akar és a gép simán elcseszi a rendelést...)

Hogy az alapja a filmnek nem túl erős, ezt írtam. Elég csak megnézni a két rendezőt, akik korábban miket is csináltak. Stoller több filmet írt már és rendezett: Lepattintva, Felhangolva, Rossz szomszédság. Mi ezekben a közös? Korrekt filmek, el lehet rajtuk rötyögni, ám semmi több és pár nap múlva nem sok mindent fogsz tudni felidézni belőle. (Na jó, Jason Segel lógó farka azért sokkoló volt a Lepattintva elején.)
Sweetland már sokkal jobb produkciókban képviselte a filmes szakmát - bár ú meg nem volt ezekben elég fontos tényező: Hihetetlen család, Egy bogár élete, Toy Story.
Összefogásuk eredménye egy kedves mozi, ami nem tartogat sok meglepetést és nem elég bevállalós.

A poénok összességében rendben vannak, csak kevés. Az üvegvakság felhozása azonban zseniális, igaz nincs eléggé kihasználva. A farkasok transformers átlényegülése sem rossz ötlet, de a sokadik variációra már elcsépeltnek hat.
Junior a gólya (Andy Samberg) és Tulipán (Katie Crown), a szülők nélkül maradt felcseperedő lány párosa között van kémia, működik a történet, bár, miért ne működne, ha nem erőltették meg magukat benne.
Azért mennyivel érdekesebb lett volna a film, ha nem törekednek annyira a hepiendekre és mondjuk ott vége a mozinak, hogy Tulipán becsönget a sosem látott családjához, majd... ...snitt és szereposztás.
Nem kell mindig mindent a szánkba rágni.


Azért ez a gyereket a gólya hozza motívum is eléggé kisajátította a babák keletkezésének mitológiáját, hiszen más kultúrákba teljesen más a babák érkezésének kisgyerekek számára befogadott szinonimája a szex helyett. Érintőlegesen azért a film szóba hozhatott volna párat, mondjuk a káposztaföldeken talált gyermekek legendáját, akár lefitymálva azt, hiszen a szülők nem járnak a káposztaföldekre, ezért kell, hogy mi, a gólyák vigyük el a babát, házhoz! - mondhatta volna Junior.

Ettől függetlenül a "Gólyák" tökéletesen beleillik a Disney, Pixar és Dreamworks mozik filmjei közé, annak ellenére, hogy a Warner hozta tető alá. Egy csipetnyi fűszer azért hiányzik belőle.

60%

Ha megnéznéd:
- Gólyák (2016)
- Szörny Rt. (2001)