Az éjszaka törvénye - Live by Night (2016)

Az éjszaka törvénye - Live by Night (2016)

Rendezte: Ben Affleck

A film Mafab adatlapja: Live by Night (2016)

Megtekintés: Kicsit hosszú, kicsit lassú, ezért hangulatfüggő bűnügyi dráma.

"Nem az az erős, aki megszegi a szabályokat, hanem az, aki saját szabályokat hoz."

Dennis Lehane regényét forgatókönyvvé adaptálta maga Affleck. A szerző korábbi regényeihez mérten ez a darab sokkal profánabb és kiszámíthatóbb munka. Nincsenek benne nagy csavarok, a következő lépések borítékolhatóak, mégis, érdemes ráfordítani két órát, mert ha el tudunk merülni benne, akkor egy igen kellemes múltidéző drámával lesz dolgunk. Csak ne rakjunk be sülni valamit, mert sokat ront a film befogadásán, ha elvonják a figyelmünket.

Sok helyen botlottam olyan kritikákba, hogy Affleck rendezői ereje, mintha gyengülni látszana, de nem értek ezzel egyet. "Az éjszaka törvénye" ahol kell, kellően komoly, képes beszippantani a nézőjét, és bár lehet, hogy nem olyan szikár, mint a "Hideg nyomon" vagy a "Tolvajok városa", bőven van helye a húszas években játszódó maffia történetek között, igaz, Scorsese és Coppola mélységeit nem éri el, de azt a szintet, amennyire visszagondolok, nem is tudja senki se meglépni. Az azonban nem zárható ki, hogyha Affleck csak a rendezésre figyelt volna és nem maga alakítja a főszereplő ír Joe Goughlin-t, akkor egy sokkal sötétebb tónusú, komolyabb film is készülhetett volna az alapanyagból.

A történet szinopszisa hajaz az összes hasonló maffia családon belüli karriertörténetre, bár, ebben a filmben azért jócskán előkerülnek népmesei elemek is, aminek köszönhetően végül már nehéz a főszereplőért izgulni, mert érezhető, hogy a forgatókönyv az oldalán áll. Felemelkedése a filmben töretlenül egyszerűnek tűnik - mennyit számít egy jól megválasztott verőember! - és a befejezés sem jellemző a hasonló környezetben játszódó filmekre, amiért lehet néhány férfinézőnek némi hiányérzete. Néha a szereplők motivációi sem teljesen tiszták, a forgatókönyv történései is megkérdőjelezhetőek logikusságuk hiánya miatt, az összkép azonban egészen rendben van, bár, ha valaki szeretne elmerülni a filmben látható érában, annak inkább ajánlható a "Volt egyszer egy Amerika", a "Fékezhetetlen" vagy az HBO sorozata, a "Gengszterkorzó".

Háttal Matthew Maher, szemben Chris Messina, Ben Affleck.

"- Üljön fel arra a vonatra Gary L., különben alá kell fektetnünk!"

Színészek, akiket kiemelnék:
Matthew Maher és Ben Affleck között a szakmai kapcsolat egészen a Dogmáig nyúlik vissza, Ebben a szatírába csomagolt komédiában Affleck egy földre űzött angyalt alakított, míg Maher egy villanásnyi szerepben a csapost. Útjuk később is keresztezte egymást, azonban Maher fizimiskájának előnytelensége miatt sosem fog betörni az A ligába, viszont ha megbízhatóan ellenszenves figurát kell alakítani, rá lehet számítani. Lubickol RD Pruitt szerepében és nagyon kevés játékidővel sikerül elérni, hogy a néző a vérére szomjazzon.
Elle Fanning fiatal kora ellenére igyekszik kliséktől és cukisságtól mentes szerepeket elcsípni, mióta elhagyta a tinikort. Habár megjelenése főleg mesefilmek és tini vígjátékok főszerepeire kárhoztatná, Fanning rendszeresen átlépi a tőle elvárható komfortzónát és különlegesebb produkciókban is vállal szerepeket. Egyik utolsó és kellően zavarba ejtő mozija, amit sikerült látnom tőle a Neon Démon volt. (Bővebben róla itt!) Fanning tökéletesen hozza a lelkében megtépázott áldozati bárányt, aki vallási fanatizmusa mögé bújik védelemért. Loretta Figgis szerepe tipikus tragikai szerep: A fiatal lány a hírnév és csillogás ígéretével elutazik Hollywood-ba, hogy azután legközelebb akkor halljunk róla, mikor már kábítószerfüggőként a testét árulja. Hallottunk már ilyet. Ami viszont a szerep drámaiságát növeli, hogy a lány annak a seriffnek a lánya, akinek városába költözve Joe Goughlin igyekszik megvetni a lábát, ezért több esetben is keresztezi apa és lánya útját, aminek később tragikus következményei lesznek.
Figgis rendőrfőnök szerepét az Oscar-díjas Chris Cooper alakítja. A legtöbb kérdést az ő karaktere és szerepe vetette fel számomra - kezdve azzal, hogy miért engedi el egyetlen ártatlan lányát a nagyvilágba, hogy az szerencsét próbáljon, később miért érzi azt, hogy vezeklésképpen pont Joe a megfelelő ember, akin bosszút kell állnia, ha annyira korrumpálhatatlan, hogyan tud maffiózókkal "üzletelni", stb. - azonban a színészre nem lehet panaszunk. Cooper kellően képzett színész, hogy életet leheljen a figurába.
Az én szégyenem, hogy a filmben Affleck feleségét alakító Zoe Saldana-t rendesen összekevertem arcra Thandie Newtonnal. Én kérek elnézést. A szerep amúgy hálás, bár lehetne kidolgozottabb is értve ezalatt Graciela (Saldana) családi hátterét is, mert arról fivérén kívül alig tudunk meg valamit. (Pedig igényeltem volna, hogy a film jobban bemutassa Joe kapcsolatát a lány rokonságával, hiszen annak később fontos szerepe lesz a végjátéknál.)
Dion Bartolo szerepében Chris Messina sikeresen elhappolta a film legjobb karakterének szerepét. Az imdb fotóján egy jóképű fickó néz vissza ránk, Dion ezzel szemben egy köpcös kis digó dugó, amit nem tudom, hogyan sikerült megformálnia, annyira nem emlékeztet korábbi önmagára, vagy rondán öregszik a negyvenes aktor.

Zoe Saldana, Ben Affleck. Mennyire lehet idilli egy maffiaszerelem?

Még három nevet említenék meg, akik igen rövid szerepet kaptak a filmben, viszont öröm őket látni:
Brendan Gleeson Joe apjaként amolyan Dzsóker-kártya a karrierista maffiózó palántának. Szerepe nem túl hosszú, de megjelenése és tevékenysége erősen emeli Joe mesebeli karakterének kialakulását.
Joe első szerelmét Sienna Miller formálja meg. A karakternek egy hibáját rónám fel: Túlságosan eltér azoktól a női karakterektől cinizmusában, akiket hasonló filmekben eddig láttam. Utolsó megjelenése a filmben pl. hátborzongatóan modern hozzáállású nőt mutat be és a szereplő szinte lelép a vászonról realizmusával. Miller még sosem volt számomra ennyire unszimpatikus. Gesztusai sokáig kísérteni fognak nyúlfarknyi szerepe miatt.
A nyolcvanas években nagyon csíptem Anthony Michael Hall-t, aki gyerekszínészből lett érett férfi, mostanra pedig egy kora ötvenes, akinek bájos és kisfiús charme-ja tökéletesen felőrlődött felpuffadt arca mögött. Csúnyán öregszik és talán ez is az oka, hogy nem dobálják főszerepekkel. Sajnálom őt. Gary L. szerepében ő is meggyőző.

A film fényképezése szép, de semmi kiemelkedő. Talán nem volt cél, hogy elkápráztassák a nézőt vizuális orgiával, mert az elvonja a figyelmet a történetről. Azért igyekeztek megvilágítással és finom kameratrükkökkel Fanning karakterét éteribbé tenni, amennyire a forgatókönyv megkívánta. A film zenéje sem kiemelkedő, azonban jól működik a képek alatt.
Tény, hogy a film hangulatát el "kell kapni", ha ez sikerült, onnan figyelni fog a néző.

65%

Ha megnéznéd:
- Az éjszaka törvénye (2016)

Töfi:
- Egy időben szó volt róla, hogy Di Caprio alakítaná a főszerepet, végül producerként szállt be.
- A film nagyja Floridában játszódik. Amúgy Grúziában forgatták!
- Az első vágás átlépte a három órát.
- Dion Bartolo szerepére Jon Bernthal is esélyes volt.

A film végi lövöldözésnél nem voltam 100%-ig meggyőzve, hogy az Ben Affleck. Az arca még filmen is kicsit msának tűnt...

-

Amerikai mesterlövész - American Sniper (2014)

Amerikai mesterlövész - American Sniper (2014)

Rendezte: Clint Eastwood

Megtekintés? - Részemről Clint Eastwood első elhibázott lépésének vélem. De nála belefér.

Általában kedvelem Eastwood filmjeit. Főleg a klasszikusokat, amelyekben főszerepet játszott, de a rendezéseivel sincs bajom. Filmjei hangulatos darabok, szólnak valamiről, remek alakításokkal támogatják meg a néha egyszerű történetet.
Az amerikai mesterlövész is korrekt munka, mégsem hiszem, hogy nagy kedvencem lesz. Elhiszem, hogy megtépázott Amerikának szüksége van hősökre. Elhiszem, hogy vannak náluk emberek, akik látnak két felhőkarcolót összeomlani és vérszemet kapva más vallású embereket akarnak eltörölni a föld színéről, vélt és valós sérelmeiket orvosolandó. Elhiszem, hogy Amerika még hisz a könnyeknek.
Viszont nem tudok teljesen azonosulni velük, hiszen annyi dokumentumfilmnek köszönhetően már egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy az a két felhőkarcoló idegen kezektől omlott az utcára.
Meg egyáltalán, annyit olvas össze az ember Amerikáról és szerepéről a világpolitikában, gazdaságban, hogy néha el kell hinnem, hogy egy tudatos mumusról van szó, aki kérlelhetetlenül kebelezi be a gyengébb hatalmakat. (A gyengébb az lehet hatalom?)
Mindegy, hiszen nem vagyok otthon a filmben felvázolt történelmi és politikai háttér elemzésében. Viszont láttam egy drámát.

Az Amerikai mesterlövész főszereplője Chris Kyle (Bradley Cooper), aki valós személy. Élt, lélegzett és életrajzi regényét alapul véve készülhetett el az életéről szóló film.
Kyle vérbeli patrióta, de ha kívülállóként akarnék róla véleményt mondani, egyetlen igazi pozitívuma van a karakternek: komolyan elhiszi, hogy munkájával képes másokon segíteni. Tehetsége - melyet nem isten adott neki, hanem komoly munkával fejlesztette ki magában - ,hogy nagyon pontosan tud célozni, így néha egyetlen golyóval tucatnyi amerikai katona életét menthette meg.
Másrészt, ez a kilőtt golyó viszont egy ember haláláért lett felelős. Kyle hivatalosan 160 ellenséget semmisített meg ilyen módon.
Hitvallása erről, ha kérdezték, milyen érzés idegeneket meggyilkolni: "Minden esetben úgy gondoltam, hogy akit lelövök, az gonosz!"
Érdekes. Gyakorlatilag kitalált magának egy magyarázatot és ebbe a kontextusba helyezte az összes célpontját.
De ez meg pszichológia, ami ugyancsak nem az erősségem.

Eastwood a legrázósabb jelenetet - Kyle kénytelen egy kisfiút lelőni - a film elejére, első felére időzítette. Erre azért volt szükség, hogy később, árnyalhassa a karaktert, megismerhessük családja környezetében, hogy a néző, később adhasson egyfajta morális felmentést és amit a film elején lát, azt kicsit elmossa a játékidő maradéka.
Ettől még Kyle katona marad, aki idegen földön, talmi önigazolással, számára ismeretlen emberek ellen fordított fegyver.
Innen nézve hős, onnan nézve gyáva gyilkos - hiszen távcsővel vadászni eléggé egyoldalú "harc". :)
Eastwood igyekszik valahol középen egyensúlyozni a figura bemutatását illetően. Nem ítéli el és nem is dicsőíti. Vagy egy kicsit mégis?

Bradley Cooper közel húsz kilót szedett fel, hogy megformázza a katona alakját. Szó szerint is.

A film alapanyaga egy életrajzi regény, így óhatatlan, hogy kicsit szentként tekintve magára, maga felé hajoljon a keze.
Cooper nem rossz színész, igaz, jómagam nem értem, tehetségének vagy helyes arcának szól a körülötte kialakult hype és sztárolás.
(Tény, hogy háromszor jelölték zsinórban Oscar-díjra, ami nem kis teljesítmény, főleg, ha tudjuk, hogy az akadémia tagjai többnyire férfiak. Vagy túl sok köztük a ho...)

A film két órában meséli el, hogy a Texas-i parasztfiú hogyan lesz választott hivatásán belül legenda.
Ehhez képest a lezárás - amelynek kibontása talán túl fájdalmas lett volna a készítőknek, illetve még nem is érthették meg igazán, miért is kellett Kyle-nak meghalnia, miközben egy poszttraumás társán igyekszik segíteni - egészen puritán.

Kyle szinte már fanatikusan akar harcolni, figyelmen kívül hagyva, hogy van egy másik élete is, gyerekkel, asszonnyal.

Figyeld:
- Sienna Miller a feleség, Taya.
- A film trailerében is látott jelenetsor.
- Eastwood nem igyekszik ember közelbe hozni Kyle nemezisét, a másik oldalon harcoló mesterlövészt, Mustafa (Sammy Sheik) akivel gyakorlatilag párbajt vívnak. Az "Ellenség a kapuknál" mennyivel elegánsabb volt ebből a szempontból!
Ott komoly bujkálást rendeztek maguknak a lövészek itt néha hihetetlenül meggondolatlanok. (Vagy a másik film spilázta túl?) Így szinte úgy tűnik, hogy orvlövésznek, mesterlövésznek lenni egyfajta futószalag meló: felmész a ház tetejére oszt osztod.

60%

A könyv magyarul is megjelent.

Chris Kyle