Ryan közlegény megmentése - Saving Private Ryan (1998)

Ryan közlegény megmentése - Saving Private Ryan (1998)

Rendezte: Steven Spielberg

Egyértelműen Top10-es Spielberg film a háború brutalitásáról. Azon belül pedig elfilozofál egy érdekes kérdésen: Egyetlen ember élete többet érhet e, mint mondjuk egy szakaszé?





A film keretes felépítésű. Először a jelenben vagyunk, ahol megismerünk egy idős férfit, aki családjával a második világháborús elhunyt katonák temetőjében egy sír felé igyekszik, hogy lerója kegyeletét.
A keresztek fehérek és átvált a kép a fekete tankelhárító csapdákra, melyek ellepi Omaha beach-et, ahol történetünk indul, 1944. június 6.-án., egyenesen a Normandiai partraszállással.

Vin Diesel, mint Caparzo

Miller százados (Tom Hanks) szemén keresztül, őt követve figyelhetjük meg a háború poklát. Az egyik pillanatban még egy lélegző, gondolkodó katona, a másikban pedig deformált, élettelen húscsomó. Embertelen képek, melyből kiölték a háború pátoszát, hősiességét. Olyan drasztikusak a képek, hogy több országban igyekeztek megcenzúrázni a mészárlást. Volt, ahol Spielberg személyes közbenjárására volt szükség - pl. Indiában - hogy végül mégis bemutatták a teljes változatot.


Ha láttad az első 25 percet, nincs többé illúziód arról, hogy a háborúskodás jó móka. A 60-as évek háborús filmjeinek hamis képeit a "Ryan" tökéletesen
felül írja. A "Piszkos 12", "Kelly hősei" és társai remek filmek, de sehol nincsenek, ha a brutális öldöklés hű megfestéséről van szó.




Miller csapata tetemes veszteségek árán beveszi a partszakasz rájuk eső részét. Hamarosan új, lehetetlennek tűnő feladatot kapnak. A hadsereg parancsnokságról érkezik a feladat: Miután egy Ryan nevű család három fiúgyermeke közel egy időben hunyt el a második világháború harcaiban, Marshall tábornok (Harve Presnell) személyes ügyének tekinti, hogy hazahozassa a negyedik, legkisebb Ryan fiút, James Francis Ryan-t (Matt Damon) az édesanyjához.


A kényes és életveszélyes missziót pedig a veterán Miller nyakába varrják. Kap némi szabad kezet és félinformációkból megtudja, hogy akit keresnek, azok valahol az ellenséges vonalak senki földjén ragadhatott. Miller magához veszi a legjobb embereit - illetve akik inkább megmaradt a keze alatt - és egy tolmácsot, aki sosem látott háborút és megkezdik a road movie-t.

Jeremy Davies, mint Upham

A film közepe tehát egyfajta háborús road movie. Éles helyzetek, egy tévedés - másik Ryanre bukkannak rá - néhány pokoli szituáció, míg végül eljutnak a szétlőtt francia faluba, Rienne-be, amely egy fontos katonai logisztikai célpontra épült, egy hídra, melyet meg kell védeni az ellenséges csapatoktól. Ryan történetesen a szedett-vetett csapat egyik tagja és etikai kérdést csinál a parancsból, mely szerint hazamehet; a testvérei már meghaltak, azon változtatni nem lehet, de az itteni "testvérei" még élnek és amíg nem érkezik meg az erősítés, nem hagyja őket hátra.

Edward Burns, mint Reiben

Egyrészt érthető, hogy a vezérkari főnök miért akarja haza hozatni a fiút. Másrészt érthető, hogy Ryan miért mond ellent a parancsnak. Senkinek nincs igaza... vagy mégis? Ryan szimpatikus karakter lesz azáltal, hogy nem akarja hátra hagyni társait, ugyanakkor ambivalens az érzésünk, hiszen az utána küldöttek miatta "kénytelenek" maradni a csatában és gyakorlatilag, önkéntelenül feláldozzák az életüket, érte.
A film szereplői is boncolgatják ezeket a kérdéseket és nincs fehér vagy fekete, jó vagy rossz döntés.

A film vége egy a partraszálláshoz hasonló város ostrom és végül, egy szép váltással átsiklunk a jelenbe, a sírnál álló Ryan-be, aki Miller százados sírja előtt kéri meg a feleségét, hogy erősítse meg; nem hiába hoztak érte áldozatot.

Giovanni Ribisi, mint Wade a felcser

Gyönyörű fényképezés, remek színészek. Egy részük befutott, a többség a független filmek világában érvényesült, ki sorozatban. A zene John Williams munkája, nem tolakodó és amikor megszólal - viszonylag ritkán - akkor szépen aláfesti a látottakat.

Érdekességek:
- A keretes szerkezetet megerősíti, hogy Miller százados a film eleji és végi csatában mindkétszer megsüketül rövid időre, kb. azonos időben.
- Spielberg nem vezeti félre a nézőit; habár Miller megjelenésével arra asszociálhatunk, hogy ő állt a film elején a sír mellett, a vágás nem használja ki az öreg alteregót, hanem a keresztekről vált át az Omaha Beach-re, míg a film végén viszont egyértelműen Ryan arca öregedik hozzá a sír mellett forgatott jelenethez. Szóval a "tévedés", akinél jelentkezett - mint nálam is - a néző "hibája".
- A szereplőket a filmben apró szerepet kapó Dale Dye készítette fel a filmszereplésre. Tom Hanks már ismerte egy másik forgatás kapcsán, de a többi, fiatal reménységnek, emberpróbáló volt a rövid, de intenzív kiképzés. Egyedül Matt Damon-t kímélték meg a procedúrától, hogy a többi színész és közötte még érezhetőbb legyen a feszültség.
- Horvath őrmester (Tom Sizemore) eredetileg felajánlották Michael Madsen-nek. Ő maga helyett hozta a cimboráját, Sizemore-t.
- A film végi város és ostrom a forgatókönyv fikciója.

Tom Hanks, mint Miller százados

- James Doohan, a Star Trek filmek Scotty-ja és világháborús veterán, személyesen gratulált Spielberg-nek, amiért olyan élethűen ábrázolta a D-Day napi partraszállást. James Doohan a háborúban elveszítette a jobb kezének középső ujját.
- A film eseményeit megtörtént eset inspirálta, habár kicsit másképpen. A filmben példaként felhozott levéllel ellentétben a valóságban csak két testvér halt meg, a többiről kiderült, hogy élnek.
- Apró szerepekben feltűnnek ma már sokkal ismertebb nevek: Dennis Farina, Paul Giamatti, Leland Orser, Ted Danson, Nathan Fillion.

100%

wikipédia: Ryan