2014. február 10., hétfő

A fiú és a kutyája - A Boy and his Dog (1975)

A fiú és a kutyája - A Boy and his Dog (1975)




Rendezte: L.Q. Jones

Megtekintés: Kultuszfilmmé ért az évek alatt, talán pesszimista világlátásának köszönhetően. A befejezés mindent visz.

Hiába voltam a nyolcvanas években igazi videómániás, hiába szedtem össze a világ létező összes amerikai filmjét, amire csak rá tudtam tenni a kezem, mai szemmel már látom, mennyi mindenről maradtam le. Többek között a híres sci-fi író, Harlan Ellison, már-már kultikus poszt-apokaliptikus művéről: A fiú és a kutyája című szatirikus drámáról.

2024. A fiú, Vic (Don Johnson - még bőven a Miami Vice sorozat sikeres befutása előtt) egy különleges kutyával bóklászik a IV. világháború után felperzselt amerikai kontinensen. A kutya, Blood, képes a fiúval telepatikusan kommunikálni. Ennek köszönhetően kalandozásaik közben hallgathatjuk maró gúnyolódásaikat. Miközben ételt és csöcsöket hajkurásznak, féligazságokat pufogtatnak el egymás felé, az emberi természetről. Vic mindenáron dugni szeretne, néha belemondja az arcunkba, Blood, a kutya pedig örökké éhes. Véletlenszerűen futnak bele embercsoportokba és hol elvegyülnek, némi mozizás reményében, máskor támadóan lépnek fel, hogy megszerezzenek pár doboz élelmiszert. Mert ez a világ káosz, por és hamu.

A régi városok, komplett temetőkkel, épületekkel, valahogyan a föld alá kerültek. Míg odafent szürke homok tenger lepi el a teljes horizontot, addig a földbe ásott lyukakon néha hatalmas "barlangokba" lehet lejutni, ahol akár városnyi túlélő tengeti a napjait. Egy ilyen város kiveti hálóját Vic-re, bízva abban, hogy spermája megtermékenyítheti a csoport szülni képes hölgy tagjait, de Vicnek nem fűlik a foga a lekötözős szexhez, ezért egy belevaló túlélő lánnyal együtt menekülnek el a totális diktatúrát képviselő apró birodalomból. Végül Vic dönt a lány és a kutyája között, hogy kalandjait kivel folytassa.

Vic messziről figyeli az erőszakoskodókat és kivárja, míg ő is támadásba lendülhet... a nő ellen.
Vic története egy átlagos egyetemista kifacsart életébe - erős ferdítéssel - enged bepillantást:
Blood, a kutya a legjobb gyerekkori pajtás. Vic-et csak a csajozás hajtja, tanulni nincs kedve. Az ellenségek a többi egyetemista, akik szintén a dugásra hajtanak. A föld alatti város egy campus, míg a fennhéjázó öreg városi tanács, maga a tanári kar és a dékán megfelelője. Vic pedig nem nagyon akar tanulni, inkább hagyná a fenébe az egészet...
De Ellison története ennél sokkal többrétegűbb, csak talán L.Q. Jones rendezői zsenije nem túl erős, hogy a sokkal erősebb alapanyagból többet tudjon kihozni, ennél az amúgy korrekt drámából, melyre fanyar fekete humor jellemző.

A föld alatti civilizáció egyedei egységes bohóc vagy inkább játékbaba arcot viselnek. Ezzel talán kihasználhatóságukat erősítik fel? Hiszen, végülis csak egy háromtagú testület bábui.
Vic nem a tipikus jófiú. Van benne kicsit Mad Maxből, de még több a későbbi "Vízvilág" mutáns matrózából: Főleg a saját sorsa érdekli, nem fél bepiszkolni a kezét, akár egy nőt is képes megütni. Vic például olyan éhes a testiségre, hogy adott pillanatban az sem érdekli, ha a lehetséges női partnert, előtte megerőszakolta egy csapat túlélő. Vic szintén rámozdul a lehetőségre, de a hátra hagyott női holtest azért nem vonzza az aktusra. Legalább nem teljesen aberrált. Habár, a befejezés ismeretében... ilyet kijelenteni...

A föld alatti világban egy tárgyalás, egy perc. Az ítélet általában halál.
L.Q. Jones öreg profi a szakmában. Rendező és színész. Filmben emlékszem rá "A vadon foglyai" című drámából, ahol Anthony Hopkins házigazdáját alakította a vidéki faház hotelben. Ott sem volt fiatal. Jelenleg Jones közelebb van a kilencvenhez, mint a nyolcvanhoz. Életében eddig háromszor rendezett, ebből ez az egyetlen mozifilmje és ez egyfajta kultikus státusznak örvendő darabbá nőtte ki magát.
Ez talán a furcsa hangvételű párbeszédeknek és az abszolút Hollywood ellenes befejezésnek köszönhető.

65%

A testület jobb szélső tagja: Jason Robards
Nem egy tökéletes rendezés. Nem tökéletes a színészvezetés sem. Ettől függetlenül van hangulata.

Figyeld:
- A föld alatti város védelmét ellátó robot halálos mosolya.
- Don Johnson fiatal és színészkedik. Később hasonló hangulatú filmet hozott össze Kevin Costner "A jövő hírnökében" csak az nem ilyen elcseszetten pesszimista mozi.
- Ez kőkemény dráma. Nem komédia, hiába írják róla sok helyen. Lehet rajta mosolyogni, de ez pesszimista mosoly, keserű szájízt hagyva maga után. Enyhén a Monthy Python humorára lehet ráismerni belőle. Az ilyen fekete néha.

Ha megnéznéd, itt keresd:
- A fiú és a kutyája (1975)

2014. február 9., vasárnap

Remake: Walter Mitty titkos élete - The Secret Life of Walter Mitty (2013)

Walter Mitty titkos élete - The Secret Life of Walter Mitty (2013)

Rendezte: Ben Stiller
A filmet Walter Mitty valóban ebben a szürke, kisegér külsőben kezdi el, de ahogyan halad előre a cselekmény, szépen kivetkőzik magából és átvált "színesbe".


Féltem megnézni Ben Stiller legújabb agymenését, mert a trailer és az, hogy nem ismertem az 1947-es "eredeti" filmet arra engedett következtetni, hogy a "Walter Mitty" egy szimpla keserédes komédia a férfiról, aki igazán csak az ábrándjaiban él, míg a valóságban félénk, gátlásos és talán a film végén övé lesz a nő. Stiller filmjének bemutatója félrevezetett. Nagyon.

A "Walter Mitty" egy szerethető mesefilm Dorothy férfi megfelelőjéről, aki nem egy tornádó hátán, de végül kalandos utazásra indul, hogy felfedezze magában mindazt, amit álmaiban már megtalált. Walter Mitty egy férfi Dorothy, aki nem Óz, a nagy varázsló elé igyekszik járulni, hanem egy legendás fotóst keres fel, terepen, hogy a megszűnés előtt álló magazinjának előkerítsen egy utolsó fényképet, melynek negatívja "elveszett", mielőtt a fontos fotó címlapra kerülhetett volna.

Ben Stiller jófiús nézése
Walter Mitty a "Life" magazin - a folyóirat a valóságban is megváltozott média formátumban folytatta tevékenységét - egyik negatívokkal foglalkozó fotótechnikai szerkesztő szakembere. Munkája veszélybe kerül, amikor a lap sztárfotósának, Sean O'Connell-nek (Sean Penn) a munkáját, a 25. képkockát nem tudják az új vezetőségnek átadni. A magazin standokra kerülő utolsó lapszámának megjelenése kérdésessé válik. Walter-t kirúgják. Abba ugyan még belenyugszik, hogy önhibáján kívül menesztik, ám 16 év szorgos munka után úgy véli, nem hagyja annyiban, megszerzi az értékes anyagot, még azon az áron is, hogy biztonságos közegéből kilép és felkutatja a sztárfényképészt.

Mielőtt azonban kalandos útjára elkísérnénk, még megismerjük az unalmas Walter Mitty-t, aki már akkor görcsöl, ha egy nőre lájkot kellene nyomnia a társkeresőn, vagy egy lifttel megy fel a lehetséges új főnökével. A film első felében tehát megismerjük Walter fantáziáit, melyek erősen elrugaszkodnak a valóságtól - megidézve más, híres amerikai filmeket - és kezünket tördelhetjük, hogy a film nem arról fog szólni e a további egy órában, hogy egy felnőtt férfi képzelődik. Szerencsére nem. Stiller, mint rendező, jól adagolja a történetet, alig hagy üresjáratot és mi szépen követjük őt a fantázia birodalmából a csodálatos földünk varázslatai közé.

Sean Penn annak idején sok paparazzót vert szarrá, míg végül hasonló munkakörben láthatjuk viszont...
A film sokat köszönhet Stuart Dryburgh  csodálatosan fényképezett látásmódjának. Nem tudom, mennyit tett hozzá Stiller a képekhez, amit a természetből kiragadtak, hogy azokat a tájakat elhozzák a néző elé, de Dryburgh egészen biztosan markánsan benne volt a látványvilágban. Ennek köszönhetően a film egy megelevenedő turisztikai képeslap, mely elkalauzol minket oda, ahova sokan sosem jutunk el. Ennek köszönhetően például láthattam Nepál hegyeit, melyek grandiózusan tornyosultak fölém, még ha a nagyját számítógép generálta vagy máshol vették fel. Az összkép nagyon szép lett. Külön tetszetős a sok totál plán, melyekben különböző járművek - melyeket Mitty a kalandozások során igénybe vesz - szépen keresztülhajtanak az amúgy nyugodt és szemet gyönyörködtető természetben. Mintha hatalmas festmények keltek volna életre. A fényképezés ezért sokat tesz a filmhez. (megért volna egy Oscar jelölést...)

Külön öröm a még nyolcvan évesen is szép Shirley MacLaine-t Walter Mitty mamájának a szerepében látni, bár szerepe sajnos sokkal kevesebb, mint a 47-es változatban volt. A hölgy fél évszázada van jelen a filmiparban, és ugyan ezalatt nem mutatott fel hetven filmnél többet, azért filmográfiájában találunk pár izgalmas, értékes darabot. Meg Oscar-díjat... (Becéző szavak plusz 5 jelölés!)

Mit lehet még elmondani a filmről?
A 25 képkocka titka végül megoldódik és egyszerre volt számomra giccses és könnyeztető, mert ... ha leírnám egyéb gondolataimat, az enyhén lenne szpojler.
Azért 16 év munka egy helyen, az nem kevés...

70%

Nem sci-fi, nem akciófilm, nem vígjáték. Stiller filmje keserédes történet. Egy finom desszert, vacsora után.
Olvasni a neten, hogy sokáig Jim Carrey és Will Ferrer szintén esélyes volt a szerepre, de örülök, hogy Stiller csinálta meg. Jó, talán Carrey hasonlókép megfelelő Walter Mitty lett volna, de Will Ferrer... ne már. Az ő humorát nem szeretem.

Azért ne felejtsük el, hogy a Walter Mitty egy Remake!


1947-ben Norman Z. McLeod elkészítette "Walter Mitty titkos életét", Danny Kaye-jel a főszerepben, aki akkor sikeres komikus volt. Azért Danny Kaye zsenialitás visszaköszön a filmből, nem hagyatkozik, nem tudott a számítógép generálta trükkfelvételekre hagyatkozni, ezért fantáziái "földhözragadtabbak". Ettől függetlenül amikor egy kantinban egy zeneszerzőt kelt életre, az zseniális jelenetsor. Ilyen magasságba sajnos Ben Stiller "zsenije" nem tud felkapaszkodni. Neki maradt a Himalája...

2014. február 4., kedd

2005 - Kedvenc filmjeim

10 filmet szedtem ki a 2005-ös termésből, amik nekem tetszettek. Többet láttam, sőt, volt, amelyik sikeresebb is volt, mint amiket csokorba szedtem, de nekem ezek tetszettek a legjobban. Nincs százalékolás, mert lehet, hogy adott film kevesebb csillagot kapna tőlem, mint a sikerfilmek, de lehet, hgy azokat nem szeretem újra nézni, amit meg itt felsorolok, szívesen indítom el.
Tessék, beszámozva, de sorszám nélkül:

1. Fantasztikus négyes - Fantastic 4

Igazi sci-fi-képregény-akció baromkodás. Stan Lee zsebe dagad, a négy szuperhős pedig megküzd a sith lovaggá avanzsált ötödik szuperhőssel. Jessica Alba szőke és kék szemű, az ité pedig elveszítette egy ujját. Ja, ahhoz, hogy tüzeskedj, nem árt ha kiabálsz: "Tűz be!" - úgy látszik, hangkapcsolós a képesség, nem mentális...

2. Serenity - Serenity

Joss Whedon sci-fi western sorozata egy évad után kifújt - sokan nem értették, nem érezték a koncepciót - de az évek múlásával masszív rajongótábora lett a történetnek. Egy moziváltozatra még éppen futotta a Han Solóba oltott űrhajós kapitánynak és elcseszett legénységének. Kedvenc Summer Glau-val, aki egyedül kipakol egy kocsmát vagy lekaszabol egy rakat marcangolót. Folytatást akarok!!!
Lehetne a címe mondjuk: Serenity: The Dark Identity... Majd később megírom az ötleteimet.

3. Négy tesó - Four Brothers

Négy örökbefogadott, öntörvényű őstulok hazatér a téli kisváros hóforgatagába, hogy kivégzett mostoha anyunak igazságot szolgáltasson. Nem szaroznak, lőnek akit érnek, közben fityiszt mutatnak rendőrnek, ellennek, vérnek. Mark Wahlberg kurva laza és Chiwetel Ejiofor a Serenity után másodszor alakít egy éveb belül pofán baszni való karaktert. Csipázom az ürgét! A végén kiöntik...

4. Világok harca - War of the Worlds
Ambivalens érzéseket keltő sci-fi posztap. akció movie, legendás filmrendezőtől, színész-árucikktől, tele bakikkal, következetlenségekkel, hülyeséggel, de mégis hangulatos. John Williams leggyengébb filmzenéinek egyike. Spielberg leggyengébb rendezéseinek egyike. Tom Cruise legnagyobb faszságainak egyike - hiába a vallás... Mégis szeretem nézni. Ennyit számít a hangulat és a stílus.

5. Match Point - Match Point

Az egyre inkább pedofil Woody Allen "Tehetséges Mr. Ripley"-be hajló szinte már horror filmje, egy feltörekvő kis geciről, aki eléri célját, csak közben kinyírja a stáb nagyját. Woody Allen forgatókönyve leginkább Patricia Highsmith "Ripley" regényeire emlékeztet. Akár beismeri a mester, akár nem. Nincs hepiend és ez jó!

6. Fegyvernepper - Lord of War

Nicolas Cage kétféle filmet csinál: szar vagy jó. Ez jó! Fegyverkereskedés trollkodással, költségcsökkentés, családcsökkentés, és agy eszméletlenül kitalált és kivitelezett főcím. Ami a szerencsejátéknak a "Casino" az a fegyverkereskedelemnek a "Fegyvernepper".

7. A remény bajnoka - Cinderella Man

Russell Crowe félálmos bokszoló. Családja éhezik, amíg ő újra nem verekszik. Kell a pénz, mert beütött a gazdasági válság. Nincs munka, nincs élelem, nincs gáz. Ez gáz... A történelmi hűséggel csínján bánó múltidézés, későn érkezik, amúgy viszont megelőzi "korát", és Rocky Balboát.

8. A barlang - The Descent

Eszméletlenül hangulatos kamara horror. Néhány csajszi alászáll a barlang mélyébe, hogy megküzdjön érzéseivel és egy csapat undorító lénnyel, akik ki tudja miként és mióta mutálódtak a hegy gyomrába. Egy második részt még megért a koncepció, de sajnos, azóta semmi.

9. Erőszakos múlt - A History of Violence

David Cronenberg kultikus hírnevű kanadai bio-horror rendező talán leginkább közönségbarát, képregényből tallózott erőszakos drámája egy önmagát "tanúvédelmi-program" alá helyező nem átlagos csirkefogóról, akinek addig jár a múltja a kútra, míg el nem törik a mécses. Két család közül melyiket választja? Egyetlen dolgot nem tudtam csak meg a filmből: Miért is lépett ki az egészből, mi elől menekült és miért?

10. Carter edző - Coach Carter

Samuel L. Jackson megirigyelte Denzel Washington szerepét az "Emlékezz a titánokra" című sportfilmben, amely a játék helyett inkább a toleranciáról és barátságról szólt és megcsinálta a saját változatát. A "187" című dráma után megint egy erős jellemű tanár ember, megint izgága fiatalok, de belül a lelkek mélyén még van némi remény a változásra.

Hát ez az első 10 film, ami eszembe jutott 2005 kapcsán. Tudom, készült egy Nolan féle Batman film is, meg egy tucat sikeresebb, látványosabb film, de nekem ezek a kedvenceim, tetszőleges sorrendben. Ez változhat.

Amik nem kerültek be, de eszembe jutottak:

Sin City - mert annyira azért nem kápráztatott el
A sziget - mert összecsapottnak érzem
King Kong - mert csak látványos, de sok újat nem mesélt el
Cukorfalat - mert eszméletlen dráma, de egyszer nézős
München - mert kicsit kommersz a végeredmény
Ha igaz volna - mert túl limonádé, hiába szeretem
Capote - mert az íróról nem tudtam meg sokat, csak azt, hogy Seymour Hoffman zseniálisan alakítja R.I.P.
Kőkemény család - mert karácsonyi filmnek majdnem kiváló, csak kicsit komor
Kőkemény Minnesota - kicsit száraz lett, Jenkis monológja a végén eszméletlen

és így tovább...