2016. március 1., kedd

Sérülés - Concussion (2015)

Sérülés - Concussion (2015)


Rendezte: Peter Landesman

A film Mafab adatlapja: Concussion (2015)

Megtekintés: Nem olyan szórakoztató, mint egy Will Smith akciófilm, de a Föld után fiaskója után kellett egy ilyen is.

Landesman jó érzékkel választ színészeket, témát és korrektül le is vezényli a forgatást. Valami ettől függetlenül mégis hiányzik ebből a rendezéséből is, annak ellenére, hogy korrekt munka épp csak nem fogja meg az embert. Lehet, hogy bennem van a hiba, de kicsit több egyediséget vártam el a filmtől, amely egy olyan orvosi esetről mesél, amelyhez nekem diploma sem kellett.

Spojler Alert!

Azt szoktam nehezményezni bizonyos valóság alapú filmeknél, hogy a téma számomra lehet, hogy nem releváns.  Erre ez a mozi a tökéletes példa, hiszen az NFL berkein belüli erős társadalmi hatásokról és egy olyan betegségről szól a film, amelyet bárki megjósolhat, aki látott egy amerikai football meccset. Mert mit látsz a filmben?
Egy nagy csapat férfi mint megvadult bika öli egymást a pályán, hogy azután, a negyvenes éveikre, mikor már "leszereltek" és csak élvezniük kellene a kihunyó pompát, inkább megőrülnek és végeznek magukkal. Sarkítva.
Dr. Bennet Omalu (Will Smith), aki kényes rá, hogy dokinak szólítsák, hiszen közel tíz diplomája halmozódott fel rá az évek során, a lehetőségek országában putris munkából tartja fenn magát; boncol.
Omalu persze ennek is megadja a módját és összes páciensének a tiszteletet, amivel felettesénél néha kihúzza a gyufát/tepsit. Omalu másik felróható hibája, ami elindítja az eseményeket, hogy válaszokat akar, bármi áron. Amikor egy olyan sportembert vizsgálgat, aki kora alapján még fénykorát élhette volna, ellenben állapota arra enged következtetni, hogy valami komoly baj van a háttérben, Omalu nem elégszik meg egyszerű válaszokkal, amik ki sem elégítik, hanem pénzt és időt nem kímélve, górcső alá veszi a holttestet és megdöbbentő felfedezést tesz. Az agyban történik valami visszafordíthatatlan folyamat, ami később kiderül, annak a megterhelésnek köszönhető, amit a játékos teste és főleg a feje - sisak ellenére is - elszenved a játékidő alatt.
Omalu jelentése lassan eljut a megfelelő emberekhez, akik mivel a sportra egész iparág, sőt, Amerika is támaszkodik, igyekeznek szőnyeg alá söpörni a jelentést, amelynek tartalmát is tagadják, habár, saját berkeken belül kezdték felismerni, hogy a probléma létezik.
Omalu-tól azonban távol áll a sport ismerete, őt csak az ember érdekli, ezért értetlenül áll az ellehetetlenítő kampány előtt, amely éri és mindaz a kellemetlenség, azért, mert igyekszik felnyitni a lezárt szemeket...

Dr. Bennet Omalu és Dr. Julian Bailes a sportorvos, eszmét cserélnek és kivesézik a lehetőségeket, mielőtt előállnának az eredményeikkel.

Különvélemény:
Nem győzöm mondani, hogy a film korrekt és igyekszik érdekes is lenni, csupán az a baj, hogy amiről szól, beleértve magát az orvosi következtetéseket, bármilyen józan ítélőképességű ember le tudná vezetni, diploma nélkül. Lehet, hogy tizenöt éve az orvostudomány ennyire butuska volt, de ma már pontosan tudjuk, hogy a sport is veszélyes - lásd a rengeteg fiatal focistát, akik a pálya közelében halnak meg hirtelen - és néha bizony, nem megfelelően "használva", komoly egészségkárosító hatásai lehetnek.
Tényleg azt hitte bárki is, hogy nem lesz annak meg a böjtje, ha száz kiló feletti emberek tehervonatként rohannak egymásba?
Már eleve ott a rengeteg törés és ficam és húzódás. És ezek csak a testet érő erőhatások. De ott van a fej is, amiben kialakul Omalu által definiált CTE, a hatalmas csattanások, ütközések hatására. Tényleg van ember, aki úgy véli, hogy a sokszor a karambolból alig feleszmélő játékosoknak, akiket azonnal visszazavar az edző a pályára - mert a show-nak mennie kell - nem lesz később semmilyen kialakuló egészségkárosodása az esetekből?
Úgy, hogy néha még nézni is fáj, ami történik???
Nem véletlen, hogy sok sportoló fiatalon vonulna vissza, a lehető legjobb ajánlatok aláírásával a papíron. Egyszerűen, ha támadó vagy egy csapatban, bármikor kiütközhetnek rajtad a jelek, hiszen a fejedben az agyad, gyakorlatilag alig kap védelmet. Az a kevés agyvíz nem igazán megfelelő lengéscsillapító, ha a fejeddel hárítasz egy esést.
Ezért úgy vélem, hogy ha Omalu nem találja meg a választ a megvizsgált sportolók agyában, előbb-utóbb jött volna valaki más, aki megtalálja az összefüggést a fiatalon elhunyt sportolók és a karrierjük alatt elszenvedett "balesetek" között.
Talán ez miatt nem volt számomra érdekes a film.
Először húztam is a szám, amikor szóba kerül, hogy Omalu majd saját maga fedezi a vizsgálatait/nyomozását, már kiemeli a film, hogy mennyire drága is az ilyesmi. Én meg magamban - na, mi olyan drága??? csak nem a holdra kell utazni az eredményekért - de azután láttam, hogy mennyi babra munkát és vizsgálatot igényel egy ilyen speciális, minden részletre kiterjedő boncolás, így befogom a számat.


Jól sejted, ha úgy véled, hogy a film inkább beszélgetős dráma és nem akciófilm. Gyakorlatilag az akció a filmben kimerül a sportolók ámokfutásában - egyikük halálos balesetét (Justin Strzelczyk csatárt a hatalmas termetű, színészként egyre foglalkoztatottabb Matthew Willig alakítja, akit eléggé közelről érintett a téma, hiszen maga is tizennégy szezont húzott le a NFL-ben!) még az Interneten is megtalálod és a film is beemelte a videót a filmbe - és egy a valóságnál sokkal feszültebbnek beállított autós... nem üldözésben, csak autós követésben.
Ennek ellenére van valami enyhén horrorfilmszerű a film felépítésében, ahogy a sportolókat megismerjük, majd egymás után elveszítjük őket. Azonban a film nem akar felesleges sebeket feltépni és egy kivételével eléggé finoman kezeli a haláleseteket, inkább csak mellékes tényként említi meg.

Ami viszont megérte, hogy Will Smith már régen nem az a kölyökképű rap-per, akit túlhype-oltak. Beért és komoly drámai színész lett belőle. Ezek a filmek sokkal jobban állnak neki, mint a vicceskedő komédiák. Drámát neki!
A film arra máris jó volt, hogy Smith-et több filmes platform jelölte díjakra és többek között a Hollywood-i Film Awards például a 2015-ös év színészének választotta.
Ahhoz, hogy Smith felkészüljön a szerepre, több boncoláson is részt vett, amelyek zömét pont a főszereplő valódi arca, Dr. Bennet Omalu végzett el! Mondjuk Baldwin is tanulmányozta a Pittsburghi orvosokat, hogy beleélje magát Bailes szerepébe.
A többi színész alakítása megfelelő, Alec Baldwin ismét kapott egy jó jelenetet. Albert Brooks pedig sajnos nagyon megöregedett. Hiányzik, hogy már nem készíti az elgondolkodtató komédiáit, amikben megkedveltem.

Hogy kicsit színesebb legyen a történet és a női nézők se aludjanak el, behoztak egy szerelmi szálat is, Gugu Mbatha-Raw-val ami egészen jól működik.

David Morse-nak külön örültem, egészen addig, míg kiderült, hogy mennyire kevés szerepet kapott. Nos, ha ismertem volna az Amerikai foci történelmét, biztos nem lepődök meg annyira, ahogy ezek a híres sportolók kilépnek a történetből. Így azonban volt rácsodálkozásom az eseményekre. Nem is értem, hogy ha más ne, de a rajongók nem gyanakodtak, hogy lehet e összefüggés a sportolók nem természetes elhalálozása és sportmúltjuk között? Ehhez tényleg egy olyan ember kellett, aki véletlenül semmit nem tudott a fociról, ellenben mindent az anatómiáról?
A fényképezés szép, de alig van benne valami egyedi. Mondhatnám, hogy unalmasra van vágva, pedig egy montázst elbírt volna. Talán az egyetlen érdekesebb megoldás, amikor beépül a filmbe a valóság egy youtube videó által. Vagy amikor Omalu meglátogat egy egyetemi focimeccset, majd letörten távozik, miközben a válla felett látszik, hogy mennyire élvezik a fiatalok az edzést.
A zene meg nem maradt meg bennem, ami azt jelenti, hogy nem tolakodott. Talán egy masszív és szívhez szóló főtémát elbírt volna a film.
Ezzel a filmmel is csak az a bajom, hogy kissé száraz, mint az Oscar-díjas Spotlight is, és a témája nem fogott meg.
Ezért hasonlóan 65%-ot adnék neki.

Ha szeretnéd látni: S É R Ü L É S

2016. február 26., péntek

Amerika kapitány: Az első bosszúálló - Captain America: The First Avenger (2011)

Amerika kapitány: Az első bosszúálló - Captain America: The First Avenger (2011)


Rendezte: Joe Johnston

A film Mafab adatlapja: Captain America: The First Avenger (2011)

Megtekintés: Képregényfilm. Ha szereted a műfajt, evidens. Ez még függetlenül is szórakoztató.

A Captain America képregényfilm. Ennek most nagy a respektje.
Az első kalandja egy füzet részeként jelnt meg, 1940-ben. Nem véletlen az időpont, hiszen már amerika is belépett a háborúba: szükségessé vált egy hazafi, aki kicsit elterelheti a harcoló amerikai ifjak figyelmét a háború pokláról. Joe Simon és Jack Kirby megalkotta a szerintem minden idők legpatriótább szuperhős képregényfiguráját; Captain Americát, aki címeres pajzsával és nemzeti lobogóból varrt hacukájában aprítja az ellent, anélkül, hogy gyilkológéppé válna.
A karakter neve Steve Rogers, aki eredetileg egy csenevész fiatalember és testi adottságai miatt - elméje vág mint a beretva - folyamatosan elutasítják a sorozóbizottságok, pedig próbál a hadsereg szerves része lenni.
Miután felfigyel rá egy kutató, megcsillogtatnak előtte egy lehetőséget: kísérleti patkányt játszhat és ha sikeres a projekt, része lehet a haza védelmének.
A többi történelem.

Amerika kapitány jelenleg hetven éves múltra tekint vissza. Számtalan magazin és sorozat szereplője lett, szövetkezve más szuperhősökkel. Az évek alatt Rogers végigküzdötte a világ összes lehetséges problémáját, kezdve a náciktól a mai terrorizmusig bezárólag!
A képregény a hatvanas években érte el sikerei csúcsát és a hatalmas szakmai név, Stan Lee is dolgozott rajta.

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerika_Kapitany

A film és a cselekmény:
Steve Rogers (Chris Evans - A fantasztikus négyes, Mobil) amerikai jófiú. Átlag alatti fizikummal, ami miatt hiába buzog benne a tettvágy és segíteni akarás, elutasítják a katonai sorozáson, mint Buster Keaton-t a "Generálisban", igaz, más okból.
Rogers egyetlen barátja már rég a fronton harcol, amikor egy titkos katonai kísérleteket folytató társaság belső embere, Dr. Abraham Erskine (Stanley Tucci - A mag, Komfortos mennyország), aki már Németországban elkezdte a kutatásait, ám Hitler fajelméleti ideológiájával nem értvén egyet, áttelepült az Egyesült Államokba, ahol tárt karokkal várták.
Rogers kap a lehetőségen és hamar bizonyítja is belső rátermettségét. A külső adottságait meg a kísérlet teszi hozzá, hogy emberfeletti erejével a fiú az országa becsületére váljon. Kiképző tisztje, Chester Phillips tábornok (Tommy Lee Jones - Az ügyfél, A szökevény, Úszó erőd) kezdetben nem örül a fiú érkezésének, ám ahogyan az lenni szokott, a dörmögő medve szíve belül arany.
Rogers, jelmezben és táncos revüjével a határokon belül népszerűsíti a honvédőket, majd, mikor tapasztalja, hogy azok, akiket éltet, nem hisznek igazán benne, a gyakorlatban is kamatoztatná tehetségét.


Rogers az Európai frontot járja, amikor rövid úton bizonyíthat. Él az alkalommal és rögvest hőssé avanzsál, miután szinte veszteségek nélkül kimenekít közel 400 katonát a hadifogságból.
Amerika kapitány ettől fogva nem haknikkal varázsolja el a reménykedőket, hanem a frontvonalon bizonyít. Egy akcióban elveszíti egyetlen igaz barátját, Bucky-t (Sebastian Stan - Fekete hattyú) ami arra sarkalja, hogy személyesen fogja el a németek hasonló képességekkel rendelkező katonáját, az okkult tudományokkal is foglalkozó Johann Schmidt-et, alias a Vörös koponyát (Hugo Weaving - Mátrix trilógia, Gyűrűk ura trilógia).
A romantikus szál miatt hősünkért végig izgul egy dögös szőke, aki nem mellesleg legalább annyira tökös, mint Rogers, azaz zsák és a foltja; Peggy Carter, a katonai informátor (Hayley Atwell - Kasszandra álma, A katedrális - minisorozat).


Összkép:
Az Amerika kapitánya elég erős képregényfilm. A trükkök egészen jók, de a pálmát Rogers nyeszlett teste viszi. (Lásd fentebb)
A karakterek nagy része szerethető. Kiemelném Dr. Amim Zola szerepében Toby Jones-t (A köd, A hírhedt, Király!).
Érdemes figyelni, milyen ötletesen használják a filmben többször is a pajzs motívumot.
A zene erős közepes, Alan Silvestri munkája. Hol vannak már azok a fantasztikus muzsikák, mint a Predator idején, vagy a Forest Gumpban? Oké, a film alatt jól szól, anélkül azonban semmi maradandó.
A fényképezés szép.
A színészek rendben vannak.
Neal McDonough végre pozitív szerepben!

70%

Nálam még mindig az X-men a csúcs képregény film, ettől függetlenül ez is egy eléggé szerethető darab.

A cikk 2011-es és a jerrycomovie.com oldalról lett átmentve, ami szponzorálási nehézségek miatt megszűnt.

Ezt a filmet érdemes megnézned: A M E R I K A  K A P I T Á N Y


Brooklyn - Brooklyn (2015)

Brooklyn - Brooklyn (2015)


Rendezte: John Crowley

A film Mafab adatlapja: Brooklyn (2015)

Megtekintés: Bizonyos, általam hibának vélt dramaturgiai megoldások mellett is azt mondom, hogy egy nagyon kellemes filmélmény.

Crowley munkásságát nem ismerem, így nem tudom méltatni. Viszont a Brooklyn egy korrekt filmdráma, ami néhol számomra megbicsaklik és mégis szórakoztató.
Miközben néztem, tényleg érdekelni kezdett Eilis, az ír lány (Saoirse Ronan) új élete, amelyet Amerikában készült kiépíteni. Amennyire észrevettem, egészen korhű a mozi, a szellőzőrendszer képbe belógó csövén meg nagyvonalúan átugorhatunk.

Eilis hazájában, a gyönyörű Enniscorthy-ban nem találja a helyét. Munkahelye nem elégíti ki, sőt, visszahúzza. A városka lehetőségei tökéletesen kimerülnek számára, ezért latba véve nővére ismeretségét, kigründol magának egy munkát és szállás lehetőséget az írek új hazájában, az Amerikai Brooklyn-ban, amely szegről-végről ír negyed lett. A csillogó Bartocci's-ban pultos lány és a közösség papjának támogatását élvezi. Az átlagos lány egy táncmulatságon összeismerkedik az olasz Tony-val (Emory Cohen), aki vonzódik az ír lányokhoz és szemet vesz Eilis-re. A két fiatal bevándorló hamar összebarátkozik és kialakul közöttük a szerelem. Mikor végre révbe érnek és álmaikat kezdik tervezni választott új hazájukban, Eilis borzalmas híreket kap otthonról és hazautazik. Amikor hazaért, eltitkolja Tony létezését, pedig titkon már egybe is keltek. Édesanyja, ha már hazatért, igyekszik otthon fogni őt és bemutatja neki egy ismerősének a fiát, Jim-et (Domhnall Gleeson) akiről úgy gondolja, megfelelő partner a lányának. Eilis korábbi nehézségei mostanra elhárultak előle, ezért komolyan elgondolkodik rajta, hogy talán szülőhazájában marad és lezárja az Amerikai etapot. Kétségek gyötrik, vajon mi a jó neki és mit tegyen, mi a helyes?
Erről szól ez a leány-dráma.


Szpojleres különvélemény:
A könyvet nem olvastam, így a filmből indulok ki.
Bár szerettem a filmet és különösképpen Saoirse Ronan alakítását, azt kell mondjam, hogy a film cselekménye és problémája, amely a második órában veszi kezdetét, számomra túlságosan művi. Elhiszem, hogy hazatérve történik némi agymosás a lányban és a honvágy kontra környezeti elvárások belehajszolhatják az embert egy új szerelembe, perspektívába, de nem érzem úgy, hogy ennek a kétségnek a forgatókönyv - Nick Hornby, angol kult-író munkája, nem saját regényből - kellőképpen megágyazott volna. Jim karaktere olyan, mintha légből kapott lenne. Ha esetleg lett volna rá utalás a filmben korábban - amit én nem vettem észre első megtekintés alatt - akkor talán hitelesebbnek éreztem volna Eilis döntésképtelenségét és erkölcsi megingását, így azonban, olyan, mintha az első óra után úgy érezték volna, hogy valamivel fel kell turbózni a melankolikus szerelmi drámát, szükséges a feszültséget megteremteni, hogy legyen két választási lehetőség, ám úgy gondolom, nincs ilyesmi.

Egészséges értékrendű ember, aki nem csapong az érzelmek és a hozzájuk kapcsolható személyek között, rendelkezik annyi józan ésszel és etikai morális hozzáállással, hogy az új lehetőség elől elzárkózzon, még akkor is, ha mégoly kecsegtető a karakternek.
Eilis már megtette a nagy lépést, amikor elhagyta családját és elköltözött. Ki is alakított egy új, kezdetben még döcögős, de egyre épülő, erősödő egzisztenciát magának. Tony-val alakuló kapcsolata pedig eleve bármilyen más filmben maga lenne a nagybetűs romantikus szerelem. Mert Tony-ra és megismerésére bőven elég időt fordít a forgatókönyv, míg Jim karaktere pont olyan mellékes és távolságtartó marad számunkra, mint ahogyan belekerült a filmbe. Volt bárki, aki úgy vélte, Eilis végül otthon marad, Írországban???
Számomra evidens volt, hogy az a múlt. Egyetlen percig sem izgultam, hogy végül visszatér Tony-hoz, mert a film első órája azt mutatta meg, hogy Eilis és Tony kapcsolata mennyire egészséges és erős lábakon álló szimbiózis. Ebbe nem tud belekavarni egy pár hónapos kényszerpihenő az óhazában. Nem, felejtsük el!


Mondjuk, az szomorúan olcsó és koncepcióidegen húzás a filmtől, hogy erre végül Eilis pont akkor döbben rá, amikor korábbi munkaadója, az irreálisan rosszindulatú karakter, boltvezetőnő, Miss Kelly (Brid Brennan) magához rendeli és cinkos gonoszsággal rávilágít Eilis-nél, hogy tisztában van az elhallgatott titkával, amellyel férjét leplezi. Sajnos, nem derül ki a filmből, hogy ezzel valójában mit akart a figura elérni, viszont jó apropó arra, hogy Eilis a sok otthoni pozitívum után kapjon egy akkora hideg-zuhanyt, amely felébreszti és visszatereli a helyes útra, habár, megjegyzem, ez a visszatérő Eilis már régen nem az a törékeny és befolyásolható nő, akit a film elején Kelly kisasszony kizsákmányolhatott volna, ezért is olyan erőltetett ez a dramaturgiai megoldás.

De legalább az történik, ami a nagykönyvben meg vagyon írva.
Eilis, ahogy elvártam, most már hazautazhat olasz szerelméhez és megvalósíthatják közös álmaikat, ahogyan azt korábban már eltervezték.
Ezért lesz végül egy szép romantikus film ez a majdnem dráma, a kis bicegés ellenére is.

A Tony-t alakító színész kiváló, Ronan remek a többiek pedig jól asszisztálnak a filmhez. Végre kihasználhatta, hogy eredetileg ír és az akcentusát megmutathatta ebben a filmben. Tetszett a keretezése a filmnek, ahogy először Eilis-t tanítja egy már korábban letelepedett emigráns hölgy, akinek "szerepét" később már Eilis fogja átvenni a film végén, szépen megmutatva, hogyan illeszkedhet be az ember és kezdhet új életet bárhol a világon.
Kellemes meglepi volt Jim Broadbent-et és Julie Walters-et ismét dolgozni látni.

A döcögősségért 75%.

Ha látni szeretnéd: B R O O K L Y N