2017. július 21., péntek

R.I.P.: Elhunyt George A. Romero

Ismét eltávozott egy legenda a filmvilágból. George A.(ndrew) Romero, aki 1940.-ben született, február 4.-én, Bronxban, Amerikában, hosszú betegeskedés után elhunyt a Kanadai Torontóban, 2017. július 16.-án.
Ha neked nem mond semmit a híres rendező neve, akkor nem vagy járatos a horrorfilmek világában és a zombifilmek sem lehetnek a kedvenceid.
A modern zombi filmes megjelenítését ugyanis Romerohoz kötik, aki még 1968-ban készítette el, az azóta kultikus magasságokba emelkedő alapművét, amelyhez több folytatást is készített, "Az élőhalottak éjszakáját - Night of the Living Dead"-et. A film a szélesebb körökben elsőre nem szerzett túl sok nézőt, ám valamiért, néhány évvel később, underground szinten és a fiatal amerikai értelmiségi osztály valamint egyetemisták által nagyon kedvelt horrorfilmjévé vált, amelynek talán egyik oka volt a tökéletesen pesszimista befejezés, a bátor témaválasztás és, hogy a főszerepre Romero nem egy tipikus amerikai szépfiút választott ki - a karakter aki ennek megfelelt volna, elsőnek halt meg a film első perceiben - hanem egy fekete fiatalembert, Duane Jones-t.
Romero már ebben az első filmjében nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a zombifilm ne csupán ijesztgessen és undort váltson ki a nézőiből, hanem törekedett arra is, hogy a klausztrofóbiás szituáció közben minél több karaktert mutasson be és azok motivációit, kapcsolatrendszerét a szorult helyzetben.
Érettségi után Romero rövidfilmeket és reklámokat forgatott, majd baráti szponzori segítséggel tető alá hozta a később kedvenc témájává avanzsált élő halott történetet. Ebből a témából végül kettő, egymástól eléggé eltérő trilógiát forgatott le, többnyire reflektálva a forgatás idején éppen dívó trendekre.
Nem mondhatni, hogy túl termékeny rendező lett volna, ettől függetlenül nem csupán horrorfilmeket készített, hanem drámai darabokat is, és pl. talán neki köszönheti Ed Harris is az ismertségét, hiszen Romero tette meg főszereplőnek egy az Arthur legendakőrt mai környezetbe ültető kaszkadőrökről szóló filmdráma főszereplőjévé a "Motorlovagok - Knightriders (1981)"-ban.
A rendezőt jó barátság fűzte Stephen King horroríróhoz is. Kapcsolatuk együttműködése során készítettek egy horrorantológiát - Rémmesék könyve - Creepshow (1982) és egy sötét misztikus thriller - Halálos árnyék - The Dark Half (1993).
2009 óta nem forgatott filmet, azonban neve itt-ott még megjelent a stáblistákon, íróként, producerként vagy akár, ritka esetben, színészként is.
Legismertebb filmje az említett első zombis mozin kívül talán az anyagilag még sikeresebb "Holtak hajnala - Dawn of the Living Dead (1978)", amelynek 2004-ben Remake-je is készült.
Töfi:
- A legtöbb filmjét Pennsylvaniában forgatta.
- A feleségét, Christine Forrest-et egy 1972-es film forgatása közben ismerte meg, amelyben az asszony nem is szerepelt és 1981-ben házasodtak össze, majd Romero haláláig együtt is maradtak, ami ritka filmeséknél.
- Az élőhalottak éjszakája bevételeiből sem ő sem a producerek nem tudták megszedni magukat némi rosszul lebonyolított jogi procedúra miatt, pedig a film miután bemutatták, lassan hatalmas népszerűségnek kezdett örvendeni és rengeteg bevételt hozott a videó és dvd eladásokból.
- Egyik állandó alkotótársa volt a make-up és egyéb gore effekteket kikísérletező Tom Savini, aki később Remake-t készített az Élőhalottak éjszakájából.


2017. július 20., csütörtök

Trailer: Jigsaw (2017)

Mikor kell bemutatni egy ilyen mészárszéket?
Naná, hogy Halloween-kor!


Volt már vagy 6 vagy 7 része. (Azért sem imdb-zek utána.)
Előkerültek társak a mészárlásban. Áldozatok, akik megérdemelték és akik nem.
Ártatlanok is hullottak.
Egyre bizarrabbak lettek a halálnemek.
A végén már azt sem tudtad, ki volt az értelmi szerző és mire megy ki a játék, aminek azután Game Over.
Amikor már lezártam magamban, hogy kifújt a franchise, akkor kijött egy új előzetes.
És bár nem tekintek rá, mint az eredeti film bármilyen leágazása, folytatása, satöbbije, csak simán várom.
Mert a trailer engem felcsigázott.
Mint a gyilkos néhány áldozatát.
Vagy csörlőzte...?


2017. július 19., szerda

Titokzatos bőr - Mysterious Skin (2004)

Titokzatos bőr - Mysterious Skin (2004)


Rendezte: Gregg Araki

A film Mafab adatlapja: Mysterious Skin (2004)

Megtekintés: Bárki is a célközönség, nem az anyád az és nem is a gyereked.

Gregg Araki el akarta mondani ezt a történetet és el is mondta. Én pedig most is vallom azt a nézetemet, hogy alapjában azt szeretem, ha egy film az elgondolkodtatás mellett elszórakoztat. Az rendben van. Az sem feltétlenül baj, ha szórakoztatás közben mélyebb sóhajokat sajtol ki belőlem, vagy esetleg, megfelelő tálalás esetén, akár könnycseppeket.
Azt azonban annyira nem kedvelem, ha egy film feszengést vált ki belőlem és ha a témája miatt eleve kizökkenek belőle.
Márpedig a "Titokzatos bőr" témája az egyik legkeményebb, amit vászonra lehet vinni: a pedofília. Ez az, ami fórumokon is a legszélsőségesebb vélemény nyilvánításra ragadtatja az embereket. Az átlag néző - ismerőseim pl. - ezt a témát kedvelik legkevésbé filmben.
Mert mindenki volt gyerek és sokuknak van gyereke.

A legszomorúbb, hogy mégis van ezeknek a filmeknek létjogosultsága, hiszen néha pont ezek a művek segítenek jobban odafigyelni a környezetünkre és ezzel talán, akarva vagy akaratlanul is tenni tudunk ellene.
Persze ne arra gondolj, hogy felgöngyölítünk bűnszervezeteket, de esetleg adunk néhány tanácsot a környezetünkben élő kölyköknek, hogy ha esetleg "történik valami", akkor védettebben álljanak az szituációhoz.

Nem tudom, hogy manapság milyen oktatásrendszer dívik az iskolákban és, hogyan készítjük fel a jövő generációját olyasmire, mint a visszaélés a kiskorúakkal és annak kezelése. Valójában arra sem emlékszem, hogy az én gyerekkoromban hogyan oldották meg szüleink az ilyesmit. Mintha valami cukros bácsiról beszéltek volna...
Akinek nem volt ilyesmiben része, az adjon hálát érte a karmájának, ha hisz benne. Sajnos, bizonyos felmérések szerint, azért az egész világon, globálisan, igen nagy százalékban éri a gyerekeket valamilyen szexuális atrocitás. Ez az egyetlen oka, hogy nem zárkózom el teljesen a filmtől, hiszen igyekszik viszonylag nem túl hatásvadász módon felhívni erre a problémára a figyelmet. Egyedül a téma kényessége miatt lehet számunkra maga a mozi zavaró. Én végig feszélyezve éreztem magamat és mindezt annak ellenére, hogy a felvételek elkészítésénél különösen ügyeltek arra, hogy a gyerekszínészek lelki fejlődését ne zavarják meg túl profán mód felvett jelenetekkel. Mert, a készítőket is "zavarja" a téma.
Meg az egyszeri nézőt is, mint engem.

A film két fiúról szól, akik közül az egyik homoszexualitását azután fedezi fel, hogy legkedvesebb tanárja bevezeti ocsmány és deviáns világába, míg a másik fiú blokkolja emlékeit, egészen odáig jutva, hogy azt képzeli, idegenek rabolták el, mert az igazság annyival befogadhatatlanabb számára. A fiúk kezdenek felnőni, de az elszenvedett abúzus miatt komoly lelki terhet cipelnek vállukon, amelynek súlyát végül együttesen igyekeznek ledobni magukról.


A szereposztásban több olyan színésszel is találkoztam, akiket kedvelek más művekből. A főszereplő mindjárt az azóta eltelt 13 évben igen sok blockbusterben és kiemelkedő moziban nyomuló Joseph Gordon-Levitt. Ha azt gondoltad eddig, hogy csak egy szépfiú - valójában nem igazán jóképű - aki szerencsés volt a szerepválasztásaival, akkor nézd meg ebben a filmben és kiderül, hogy mennyire bevállalós volt kamaszként. (A film készítésekor persze már elmúlt 22, csak eléggé tinis volt a fizimiskája.) Úgy látszik, generációnk nagy színészei mind elvállalnak egy-egy neccesebb karaktert is, hogy komolyan vegyék őket szereposztó berkekben.

Az anyukáját gyermekkorom egyik nedves álma, Elizabeth Shue alakítja. Itt még csak 41 éves volt a hölgy, de már elhagyták a főszerepek - Az utolsó abszolút főszerepe számomra "Az árnyék nélkül" volt, azóta alig "találkoztam" vele.

Chris Mulkey apafigurája csupán egy beugrós szerep, amit a színész egy napos forgatással lezavart. Az ilyenektől duzzad az a filmográfia 200 cím fölé... Mulkey hitvallása is az lett, mint sok korabeli színésznek - Michael Madsen, Billy Zane, stb. - hogy egy kérdéses főszerep helyett inkább tíz cameo és beugrás, jobban hoz a konyhára.

Michelle Trachtenberg inkább eyecandy, a cselekményhez nem éreztem, hogy érdemben hozzá tudna tenni.

Bill Sage igazi szerepálma: A pedofil tornatanár.

Richard Riehle az igazi szerepfaló. Közel 400 film jelenleg a filmográfiája és ha megnéztél idén tíz amerikai filmet, könnyen lehet, hogy egyben legalább alakított valamit. Én, ha meglátom a stáblistán a nevét, korábban mindig mosolyogtam, mert általában a szereplése kimerül 4-5 percben. Itt alig két percet van vásznon és ezalatt sikerült elérnie, hogy undorodjam tőle.
Billy Drago, aki sosem tudott kitörni a rosszfiú szerepkörből, kb. ugyanazt a karaktert kapta, mint Riehle: egy kiéhezett perverz öregembert.
Hát köszi, srácok!
Hol vannak a nagy filmsikerek, mint a (Riehle) Hivatali patkányok, Az őslakó vagy (Drago) Aki legyőzte Al Caponét?

Scott Heim könyvét 1995-ben fejezte be és kiadót rá egy évre talált hozzá. miután színpadra állították, utána találkozott vele Gregg Araki.
A film, hogy viszonylag könnyedebb hangon szólaljon meg - persze elég nehéz ezt a témát tompítani - használ képvágásokat és narrátor technikát is. Sok arc-közelivel igyekszik a belső vívódásokat megmutatni.
Hiába igyekezett az operatőr és a rendező, hogy olyan keveset mutasson, amennyit csak lehet, a komfortzónámat átlépte a film és néhány beállítást még így is kissé explicitnek tartottam.

65%

Ha megnéznéd:
- Titokzatos bőr (2004)