2014. április 27., vasárnap

Emlékezz a titánokra - Remember the Titans (2000)

Emlékezz a titánokra - Remember the Titans (2000)




Rendezte: Boaz Yakin

A film Mafab adatlapja: Remember of the Titans (2000)

Sportfilm. Nem a száraz fajta, amelyben röpködnek a szakszavak és végig magát a sportot látjuk. A sport csupán a kerete egy drámának, amely az elfogadásról, toleranciáról szól. Sok apró változtatástól eltekintve egy igaz történet.

1971-ben, felsőbb utasításra a TC Williams középiskola az első intézmény, amely összeereszti a fehér és fekete lakosságot. Nem csak az időjárás forró; a hangulat szintén. Azonban előtte, próbaként, a suli focicsapata az első, amelyik kiveheti részét ebben a hatalmas társadalmi forradalomban. Elvileg a fehér edző mellé behoznának egy fekete segédedzőt, de mire kialakul a végleges helyzet, kiderül, a friss, fekete edző, egyenesen a vezetői posztra érkezik. Ez ellen az egész kisváros lázadozik, egyetlen kivétellel: Bill Yoast (Will Patton) a fehér edző, nem véletlenül lett példaképe az alatta sportoló fiúknak, hiszen benne van annyi tolerancia és alázat, hogy elfogadja ezt a fennálló fonák rendszert. Lázadozhatna ő is, sőt, kezdetben elgondolkozik azon, hogy családjával tovább álljon, máshol folytatva, építve karrierjét, ám nem azért, mert képtelen elfogadni a feketéket és a ráerőszakolt "főnököt", hanem mert úgy érzi, eddigi eredményei alapján megillette volna a főedzői állás.

Yoast (Will Patton) és Boone (Denzel Washington)
Az érkező fekete edző, Boone (Denzel Washington) talán nem rendelkezik olyan komoly eredményekkel, mint Yoast, és elsőre tűnik inkább kérlelhetetlen Gestapós tisztnek, ám ha odafigyelünk a motivációira, hamar kiderül számunkra, hogy amellett, hogy nem rossz sportember, hihetetlen érzéke van a pszichológiához, ami a keze alatt formálódó emberpalánták miatt elengedhetetlen fegyvertény. Egyik kedvenc jelenetem, amikor a nyári sporttáborba indulás előtt a csapat két frontembere "megkörnyékezi". Bertier (Ryan Hurst), a csapatkapitány nyeglén közli az edzővel, hogy hogyan képzelik el a csapat felosztását a feketék és fehérek között. Amit utána verbálisan kap, az egy nagyon szép fejmosás, hogy ráébredjen a fiú, ki kinek van alárendelve. Azután pedig, Boone felrúgva az elvárt formákat, a két busz utasait nem szín szerint indítja az edzőtáborba, hanem támadó és védő játékosok szerint. Ez elengedhetetlen lépés, ha valaha is össze akarja kovácsolni a kezdetben acsarkodó feleket.

Lastik (Ethan Suplee) nem nagyon zavartatja magát a bőrszínek miatt. Ő az első fehér srác, aki alkalmazkodik.
A továbbiakban pedig részesei lehetünk, hogy egy toleranciára nem túl nyitott közösség, hogyan rázódik gatyába, hogyan kezdik felfedezni és megkedvelni egymást. Aki képes alkalmazkodni, az marad, akit legyűrt az előítélet és betokozódott megszokás, az pedig kibukik.

Boone makacssága néhol már idegesítő. Ennek ellenére többnyire igaza van. Akkor is, amikor végül hallgat Yoast-ra.
Megemlíteném:
- Yoast kislányát alakító Hayden Panettiere talán itt volt a legédesebb és legjobb színésznő, pedig a forgatás alatt alig volt tizenegy éves.
- Yoast karaktere ritka szimpatikus az elfogadó másodhegedűs szerepében.
- Boone néha már idegesítően önfejűnek tűnik, ám valahogy az események fordulatai őt igazolják.
- A jelenet, melyben az első fehér játékos megérkezik a fekete fiúk közé, szükséges és csak ebben a formában működik, fordítva nem. Louie Lastik (Ethan Suplee) az esetlen, nagydarab és melegszívű parasztlegény észre sem veszi, hogy mennyire kirí a fekete fiúk közül. Ő játszani akar és nem érzékeli a különbséget a bőrszínek között, ezért is tudják a feka srácok gyorsan elfogadni. Lustik csak játszani akar, mert az esze nem forog túl gyorsan, ezért számára csak a sport marad, ha a tanulmányi eredményeit fel akarja javítani. Suplee végig jól hozza a kissé lassú figurát és bár nem mondhatni, hogy egy észlény, néha nagyon jó meglátásai vannak az eseményekről.
- Bertier, a csapatkapitány és Julius (Wood Harris) a védelem vezetője között lassan alakul ki a kölcsönös szimpátia, amely végül elég hamar komoly barátsággá alakul. A két fiú alapjában bármikor egymás torkának esne, hiszen mindketten roppant erős egyéniségek. Boone azonban eléri, hogy a kezdeti versengés a játék tudatformáló erejének köszönhetően közel hozza egymáshoz a két fiút, olyannyira, hogy később Bertier egy nehéz helyzetben eljut arra a pontra, hogy a fekete fiúk érdekeit szem előtt tartva simán kirúgja fehér csapattársát és egyben legjobb barátját, mert az képtelen legyűrni a feketék iránti ellenszenvét.
- Bosley szerepében Ryan Gosling, még mielőtt felkapta volna az a nagy hype, ami mostanában tombol körülötte.
- Kate Bosworth megkapta Bertier barátnőjének "hülye picsa" szerepét. Sokat nem látni a filmben, ennek ellenére itt még nagyon helyes volt és nem olyan lepukkant, mint a 2013-as "Harcban élve" című Jason Statham drámában. Hiába, múlnak az évek.
- A filmet kissé finomították a valósághoz viszonyítva. A valóságban Boone edző ablakán egy komplett fajanszot dobtak be, nem csak téglát és mivel Disney produkcióról beszélünk, elég rendesen kinyírták a káromkodásokat a forgatókönyvből.
- Yoast-nak a valóságban nem egyetlen lánya van, hanem négy. Talán így volt egyszerűbb elég időt fordítani legalább az egyikük karakterére.
- Yakin a forgatásig semmit nem tudott erről a sportágról. Gyakorlatilag a forgatás előtt a producer, Bruckheimer elküldte őt is egy edzőtáborba, mint a fiúkat a filmben. Talán a rendező tapasztalatlansága miatt kerülhettek bele apró hibák a filmben, amik a sportjelenetekkel kapcsolatosak, mint például a pályán történő akciókban látható, vagy akár a felszerelés formájában, mint pl. a sisakjuk.
- Meglepő lehet, de a film nagy részét Grúziában forgatták és nem az eredeti helyszíneken. A film után a helyszínekre vándorló rajongók csúnyán meglepődtek, amikor szembesültek vele, hogy a filmben látott iskola nem úgy néz ki, mint ami előtt rajonganak! A filmben látható suli egy másik Amerikai kisvárosban található.
- A meccsek főleg nappal, délben zajlottak, nem úgy, mint a filmben.
- Bertier végig játszotta a 13 meccset és később sérült meg egy autóbalesetben, de nem másik kocsival ütközött, hanem valami mechanikai probléma miatt csapódott oszlopnak.

A film zenéjének borítója:
Bár Trevor Rabin kiváló zeneszerző, ebben a családi moziban inkább a betétdalok azok, amik a fülbe másznak.

90%

Értékelés:
Élvezet nézni a filmet. Denzel Washington a legjobb formáját hozza benne. Kérlelhetetlen karaktere talán becsúszna egy Washington Top10-be. Will Patton-t kedvelem a jövő hírnöke óta, és bár nálunk nem számít olyan ismert arcnak, ettől függetlenül olyan filmekben találkozhattunk vele, ha figyeltünk, mint pl. "A jövő hírnöke", amiben a szadista, de intelligens hadvezért alakítja, vagy a "Megszólít az éjszaka" című természetfeletti thriller.
Napocska szerepében látható Kip Pardue, akinek az ázsiója 2000 körül emelkedett, de azóta a karrierje valahol nagyon félre siklott.
A fényképezés nagyon szép, néha jól elkapják a karakterek arcán az érzelmeket. Viszonylag feszesre van vágva, alig találsz üresjáratot a moziban, pedig közel két órás darabról beszélünk.
Minden évben újra tudom nézni és tanulok belőle kicsit.
A mellékszereplők egyike-másika egészen eltalált, és bármilyen kevés idejük van a vásznon, kihozzák a karakterből a legtöbbet. Gondolok itt pl. Bertier egyértelműen fajgyűlölő barátjára, Ray-re (Burgess Jenkiss)

Apróság: A film szinkronos változatában az edzőt folyamatosan "főnök"-nek szólítják a megszokott edző szó helyett. Kicsit félreérthető.

Ha ez a film nem tetszett neked, nagyon furcsa ízlésed lehet.

2014. április 23., szerda

2000 - Kedvenc filmjeim

Minden évben jönnek ki felejthetetlen alkotások - valakinek - és mellette tucatnyi mocsok szar. Azokról nem is beszélve, amiket sosem fogunk látni. (Pl. India filmtermése, keleti produkciók zöme, FÁK országain belüli kamerázás műremekei, stb.)
Jelen gyűjtésben megint 10 olyan filmet szedtem össze, amelyek nekem nagy kedvenceim, szeretem őket, vagy fontos emlékek kapcsolódnak hozzájuk. (Igen, filmhez is lehet...)
Sorrendben 10 film, de nem fontossági, vagy top10-es lista számozás alapján.

1. Requiem egy álomért - Requiem For A Dream

Aronofsky rémlátomása négy sorsot köt össze a függőségek veszélyeinek mezsgyéjén. Színészeiből kihozta a maximumot - még az egyébként ripacskodó Marlon Wayans is színészként üzemelt. Jared Leto szerintem kb. innen datálható Method Acting-nak. Jennifer Connelly megmutatja bájait és Ellen Burstyn pedig zseniálisat alakít. Nem láttad még ezt a filmet? Valamiről lemaradtál. Kötelezővé tenném egyetemeken, iskolákban, mert ennél jobb propaganda film a kábítószer élvezés ellen nem készült. Clint Mansell zenéje pedig szuggesztív és lebilincselő. Befüvezve... is. 100%
A film zenéjét ezen a youtube videón hallgathatod meg, köszönet Clint Mansell-nek!


2. X-Men: A kívülállók - X-Men

Az egyik legjobb képregényfilm, amelyik ráadásul elindított egy sorozatot, sok leágazással. Bryan Singer rendező igazi rajongója a darabnak, értő kezekkel nyúlt hozzá a mutánsok történeteihez és izgalmas filmet kovácsolt belőle össze, mely meghozta az étvágyat a kultikus képregény fogyasztásához. A folytatások színvonala erősen hullámzó, mégis érdemes megtekinteni őket, mert olyan világban találjuk magunkat, amely egyszerre komor, varázslatos és kívánt. Ki ne akarná Rozsomák képességeit, adamantium karmát? Én egészen biztosan! A filmről nem érdemes pár sorban írni, hiszen nagy részét a látvány teszi ki, az meg itt elvész. 90%







3. A hazafi - The Patriot

Mel Gibson a családját féltő, exkatona, aki, mikor gyermekei életét fenyegetve érzi, a milícia élére áll és háborút hirdet egész Anglia ellen, beleértve az Amerikai szövetségeseket is. Egyetlen dologgal nem számolt az ellen: Benjamin Martin (Gibson) valamikor a legkeményebb gyilkológépe volt a betelepült hadseregben. Tudása és brutalitása könyörtelenül megdézsmálja az ellenség sorait. Emmerich, ha véletlenül nem valami katasztrófát vagy idegen inváziót dirigál a vásznon, belenyúl kosztümös témákba is, amelyek egyszerre cukormázas nyalánkságok és szórakoztató, de nem túl komolyan vehető tabló képek. 70%







4. Emlékezz a titánokra - Remember the Titans

Nagyon érzékeny sportdráma, ami a sport mellett főleg a rasszizmussal, kirekesztéssel és beilleszkedéssel foglalkozik. Denzel Washington egyik legjobb alakítása a félelmet és megalkuvást nem ismerő edző, Boone karaktere, egy olyan időben és helyen, ahol a feketék és fehérek között még javában fennállt egy "háború", melyet nem fegyverekkel, hanem pofonokkal, sértésekkel és megaláztatással harcoltak. Boone pedig mint egy hadvezér irányítja "fiait", aminek végül meglesz a sikere, hiszen a kezdetben egymást gyűlölő srácok hamarosan barátok csapatává kovácsolódnak, így mutatva példát a forrongó városnak, majd az országnak.
90%






5. Battle Royale - Battle Royale

Koushun Takami kultikus regényének lebutított filmváltozata a véresebb filmek kedvelőinek egészen kellemes másfél órás kikapcsolódás. A közeli jövőben Japánban elterjedt egy durva, vérre menő "játék", melynek résztvevői a felső vezetés által, találomra kiválasztott iskolai osztály, amelyet egy elszigetelt helyszínre szállítanak és ott aztán adj neki. Akár a Hegylakó sorozatban: Nem maradhat, csak egyetlen egy! Sajnos olyan mélységekebe nem mászunk le, mint a regény, ettől függetlenül van hangulata. 70%








6. Erin Brockovich, zűrös természet - Erin Brockovich

Julia Roberts Oscar díjas alakítása, egy többgyermekes családanyáról, akinek nincs munkája, elcseszett az élete és kis szerencsével egy ügyvédi irodánál helyezkedik el, ahol beletenyerel az évtized pereskedési ügyébe. Egyik oldalon a multi cég, a másikon egy városnyi beteg ember. Nem elég, hogy Erin-nek meg kell küzdenie az előítéletekkel - hiszen nem tanult nő, inkább intuitív - másrészt a családját akarja egyben tartani, illetve szeretne némi pénzt előteremteni. Roberts egyik legjobb alakítása. Évente meg tudom nézni ezt a filmet. 80%








7. Végső állomás - Final Destination 

Ebben az évben indult útjára ez a sikeres sorozat, amely a halálról szól, szó szerint. Alex (Devon Sawa) elalszik a Franciaországba induló gépen, még a felszállás előtt. Olyan élethű rémálmot lát a gép lezuhanásáról, hogy pánikba esik és eléri, hogy többedmagával leszállítsák. A gép pedig, ahogy sejthető, lezuhan. A túlélők nem örülhetnek sokáig, mert a halál vadászni kezd rájuk és drasztikus módon leszámol velük. A film pár évente folytatást fialt, változó minőségben, de kreatív haláleseteket felsorakoztatva. 60%








8. Táncos a sötétben - Dancer in the Dark

Lars Von Trier, aki embergyűlölő és provokatív nézeteiről, filmjeiről híres, kipróbálta magát a musical fronton. Elképesztően egyedi és zavarbejtő darab, egy szembeteg anyukáról, akinek fia örökölte a betegséget és a vakság réme fenyegeti, ha anyu nem gyűjti össze a pénzt egy műtétre. A pénz lassan gyűlik, míg egy kedves udvarlónak köszönhetően lába nem kél. Anyu rájön, ki lophatta el és végzetes lépésre szánja el magát, melynek végén a hóhér kötele vár rá. Nagyon elvont zenei világ, Björk tolmácsolásában. Egyik másik dal zseniális, van amelyik zavarba ejtően fura. Björk nem rossz színésznő és mellette további világsztárok dolgoznak a filmben. Trier egyik emészthető darabja. Bár... 80%






9. Frequency - Frequency

Majdnem átlagos krimi lenne, ha nem szőtték volna bele az időutazás egyik furcsa formáját. John a rendőr komor valóságában éli a napjait. Apja régen meghalt egy tűzvészben, anyjával sincs túl jó kapcsolata, csak a munkájának él. Egyik este előkerül a lomtárából apja régi cb rádiója és a sarki fény hatásának köszönhetően beszélgetni kezd az apjával. Harminc évvel ezelőtti apjával! Frank tűzoltó volt és harminc éve bent égett egy raktártűzben. Mikor John rájön, hogy ami történik az nem racionális, de igaz, tippet ad az apjának, hogyan élje túl a katasztrófát. Frank először nem hisz a fiúnak, aki azt állítja, három évtized múlva fog a rádió mellett ülni, de megfogadja a tanácsát és túléli a tüzet. Ekkor indul be igazán a történet, hiszen azzal, hogy apja él, megváltozik a jövő, melyben szerepet kap egy sorozatgyilkos is, aki akár megölheti John anyját, Frank feleségét. Elindul a versenyfutás, hiszen senki nem tudja, meddig lesz képes a rádió erre a csodára. Jól kidolgozott történet és ha van is benne logikai baki, elsiklunk felette, mert izgalmas. 80%



10. Túszharc - Proof of Life

Ha pofátlan akarok lenni, akkor azt mondom, ez volt Meg Ryan egyik utolsó igazán jó filmje. Russell Crowe túszmentő, aki egy üzletembert igyekszik kimenteni a dzsungel mélyéről. Kezdetben próbálkozik a pénzzel és tárgyalással, azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy ha nem nyúl keményebb eszközökhöz, David Morse sosem jut vissza a felesége karjaiba, akibe a főszereplőnk kicsit bele is szeret. Nem a legnagyobb film az évben, kicsit lassú is, mégis, jól szórakoztam rajta, szeretem újra nézni, talán a téma miatt. Crowe pedig kiváló. 70%

Filmek, amik sikerek voltak az évben, de vagy nem voltak kedvenceim, vagy nem fértek bele a listába. Néha hajszál híján:

Gladiátor - Gladiator - Nagy film, de valamiért nem szeretem.
Blöff - Snatch
Mementó - Memento - Nem sokon múlt.
A sebezhetetlen - Unbreakable - Talán mert túl lassú...
Tigris és sárkány - Crouching Tiger, Hidden Dragon - Pedig szeretem.
Billy Elliot - Billy Elliot - Hajszál híján!
stb.








A.C.A.B. - Minden zsaru rohadék - A.C.A.B. - All Cops Are Bastard (2012)

A.C.A.B. - Minden zsaru rohadék - A.C.A.B. - All Cops Are Bastard (2012)



Rendezte: Stefano Sollima






2012 egyik legerősebb filmdrámája. Csupán azért nem krimi a műfaj, vagy bűnügyi film, mert ebben a darabban nem egy nyomozás lineáris végigvezetése a mondanivaló, hanem a készenléti rendőrök mindennapjai, személyes drámái adják a történet vázát.

Röviden: A nagy öregek közé, mint Cobra (Pierfrancesco Favino), Negro (Filippo Nigro) és Mazinga (Marco Giallini) sorai közé bekerül a tapasztalatlan és túlkapásai ellenére is naiv és törvényeket nagyjából tisztelő Adriano (Domenico Diele), aki ugyanakkor forrófejű és kompromisszumra szinte képtelen, lázadó fiatalember. Az öregek látnak benne potenciált - hogy részesévé tegyék, a csoporton belüli, erőszaktól sem visszariadó banda tagjának - ezért először beavatják, mint az egyetemi gólyákat, majd szárnyaik alá veszik. Adriano magának való, de azért igyekszik megfelelni társai elvárásainak, egészen addig, míg nem érzi úgy, hogy azok bizonyos határokat átlépnek, a jelvényük biztonsága mögé bújva. Akkor el kell döntenie, hogy beáll a sorba és korrumpálja magát, vagy hátba döfve társait, "patkánnyá" változik.

Néha egy meccs elég ahhoz, hogy végül háborús helyzet alakuljon ki: Melyik oldalon állnál?
A film cselekményének fő váza ez lenne. Ezek mellett pedig megismerjük a többieket és, hogy miért lettek olyanok, amilyenek. Belelátunk kicsit a politikába, hogyan taposnak azok fején, akik az életüket kockáztatják, ha arról van szó. Megismerjük, mindazt a frusztrációt, ami a készenléti rendőröket nap, mint nap éri. Az erős forgatókönyv így próbálja közelebb hozni a karaktereket a nézőhöz, hogy végül nekik drukkoljon. Ez pedig nagyon nehéz feladat, mert elsőre Cobra és társainak "túlkapásai" az átlagos polgárbó (nézőből) ellenérzést vált ki és bizonytalan fejbólintásokat. Érezzük, hogy a köz érdekében néha disznóságokat kell cselekedniük és amit tesznek, azt a kisebbik rossz miatt követik el, ugyanakkor, végig ott motoszkál a nézőben, hogy bizony, akár mi is lehetünk a gumibot másik oldalán, olykor talán nem is jogosan.


Sollima filmje komoly témát feszeget és 2012 egyik legjobb filmje lett. Ha a címe kevésbé provokatív, talán előbb találkozom vele. Megtekintés előtt azt hittem, valami foci drukkeres, klános marhaság, de tévedtem.
Ha belebotlassz, azonnal nézd meg egyszer.

Rendőrként nyakon vágnád e a huligánt, akinek tarkóját egy rendőrellenes tetoválás díszíti? (Miért nem?)
Figyeld:
- Az egyes karakterek személyes drámája, amely egyenesen viszi őket a végső összecsapásba, ahol szinte már minden mindegy: a háború elől nem fognak kitérni.
- Adriano furcsa karaktere. Azt hinné az ember, hogy forrófejűsége miatt sok baromságba bele lehet vinni, azonban a fiúnak vannak elvei. Erre basznak rá a többiek.
- A karakterekkel lehet szimpatizálni, de vajon meg fogod őket kedvelni?

80%

Ha megnéznéd:
- Minden zsaru rohadék (2012)

Elvileg ők értünk vannak, ám nagyon keskeny a határvonal, amely átlépésével végül nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza, ha ütni kezdik a jó népet.