Remake: Legenda vagyok - I Am Legend (2007)

Legenda vagyok - I Am Legend (2007)

Rendezte: Francis Lawrence

Kissé félre magyarázott poszt-apokaliptikus dráma, direkt az átlagfogyasztó - főleg itt az amerikai nézőkre gondolok, igen, lenézően - kedvére formázva.

Robert Neville (Will Smith) katonai kutató orvos, egyedül maradt élő ember New Yorkban. A kulcsszó: ember. Rajta kívül még sokan élnek a felszínen kihaltnak tűnő városban; a kutyája, Sam, őzek, oroszlánok, valószínűleg a New York-i állatkert teljes kiszabadult állománya, és a fertőzöttek. A fertőzöttek valamikor ugyanolyan emberek voltak, mint Robert Neville. Egy balul elsült orvossági mellékhatásának következményei ők, akik/amik miatt végül az egész várost evakuálták és elzárták a külvilágtól. Robert a káosz közepén hagyta volna el a várost, de mivel a mentőakció közben a családja odaveszett egy szerencsétlen balesetben, a fertőző és mutáns vírusra immúnis orvos végül jobb ötlet híján a városban marad egy viszonylagos védett épületben és folytatja kutatásait, hogy kiküszöbölje a gyógyszerből eredeztethető, vírusként terjedő kórt. Közben éli a magányos "hős" mindennapjait. Eszik, iszik, elüti az időt. A városban autókázik vörös sportautóján  - egy Ford Shelby GT500 Mustang (amúgy a film egyértelműen Ford reklám... - dvd tékába jár, házakat kutat át, miközben élelmet szerez és néha befog egy-egy fertőzöttet, hogy a kutatásokkal is haladjon. Miközben lassan kezd beleőrülni a magányos mindennapokba, rá kell döbbennie, hogy a fertőzöttek, akiket gyakorlatilag agyatlan hordaként képzelt el, sokkal "okosabbak", mint tudni vélték a káosz előtt. Vagy egyszerűen a vírusnak köszönhetően ők egy következő evolúciós lépés az ember fejlődésében. Legyen számunkra ez a fejlődés bármilyen leírhatatlanul alkalmatlan.

Sajnos, az 1970-ben leopciózott regény ezen forgatókönyv változata szinte teljesen elfelejti az eredeti Richard Matheson regényének koncepcióját. A filmből nem derül ki - sőt, a végével kapcsolatban egy elég leegyszerűsített magyarázatot kapunk arra, Robert Neville miért lett végül maga a legenda... Matheson 180 fokkal arrább keresgélte a választ és mennyivel érdekesebb az ő verziója; gyakorlatilag a fertőzött emberek - akik egy idő után előlépnek az uralkodó fajjá, mivel Neville egyedüli képviselője a homo sapiensnek - közösségi életet kezdenek élni, és az éjszaka mélyén, tábortűz mellett, mesélni kezdenek kölykeiknek egy lényről, aki módszeresen vadászik rájuk, gyilkolja őket. Neville így lesz rémálom mesék mumusa, ahogy telik az idő és az egyéni tudat kollektív emlékezetté alakul, a mumus legendává érik. Maga lesz az ördög, ha úgy vesszük.

Apuci azért betolta kicsi csillagát a filmbe...

Azért ez érdekesebb hozzáállás, mint ami végül a 2007-es verzióra maradt. Ne felejtsük el, hogy a történetnek már készült korábban két kevésbé kommersz változata, majd egy Asylum szar verzió:
1964-ben Vincent Price-szal a főszerepben elkészült a történet első filmes adaptációja "Az utolsó ember a földön - The Last Man on Earth". Technikailag talán nem túl erős változat, fekete-fehér, szinte kamaradráma, erős világvége hangulattal. Látni kell, már csak Vincent Price játéka miatt is, hiszen az úr gyakorlatilag harminc éven keresztül képviseltette magát az amerikai filmművészet legfontosabb horror filmjeiben.
Az 1971-es "Az omega ember - The Omega Man" sokkal populárisabb, már csak főszereplő választása okán is; Charlton Heston közel hetven éves mozis pályafutása alatt a Ben-Hur című ál-történelmi dráma hatására Amerika egyik üdvöskéje lett, majd szinte minden műfajban kipróbálta magát. Talán ebben a verzióban emelik ki legjobban azt, amit Matheson mondani akart...
És a cseresznye a tortán - bár kukacos és savanyú - az ugyancsak 2007-ben forgatott Asylum fos, az "Omega vagyok - I Am Omega" című Mark Dacascos nevével eladott trágya, mely csak gyakorlatilag az alapszituációt vette át és talán egy tucat zombivá maszkírozott kaszkadőrt. Megtekintésre nem ajánlom, még akkor sem, ha a jól sikerült ajánló poszter igazi mészárlást ígér.

Este a páros a kádban fekszik le... majd milyen érdekes, az ágyban, párnák között ébred.

Szóval, a "Legenda vagyok" kissé egyszerűsítette a filozófiai mondani valót, hogy ne kelljen rajta sokat moralizálni, ami szerintem nem tett túl jót az egyébként érdekes alapötletnek. Helyette kapunk egy fele részben hangulatos poszt-apokaliptikus drámát, amit azután (szerintem) átemelnek egy bűn rossz CGI munkával beoltott akció filmbe.

Fikázós rész:
CGI. Valamikor a kilencvenes években a számítógépnek köszönhetően a széles vásznat elöntötte a generált figurák garmadája. Nem csak űrhajókat készítettek vele, hanem őslényeket, idegen fajokat, űrlényeket, fantázia szörnyeket, majd végül akár embereket, tereptárgyakat, hátteret, füstöt, repedést, szakadást, robbanást. Vagy csak szájmozgást... malacoknak. Eltelt 15 év az első komoly felbukkanástól és 2007-ben Francis Lawrence drámájában olyan gagyi munkát kapunk - mind az animált állatok, mind a lények figurájának kidolgozása terén - ami nem válik a film előnyére. Itt igaz lett volna a mondás; a kevesebb, több.
A film első 5 percében már azt kell látnunk, hogy silány minőségű négylábú csorda cikázik egy sportautó elől, fedezéknek használva a csúcsforgalomban leragadt autók között. A sportkocsi sem lassú, de amit ezek a szarvasok és őzek véghezvisznek, az azt sejteti, hogy a trükktechnikusok vagy nem láttak szaladó patást, vagy véletlenül kétszeres sebességgel vizsgálgatták a referencia anyagot.
Azután jön egy oroszlán támadás. Ez is villámcsapás gyorsaságú. Persze, hogy az őz nem tud menekülni. (Mondjuk furcsa, hogy a vírus terjedése óta eltelt három év alatt ezek az állatok a természetes közegük helyett, a vadontól távol, gépkocsik között cikázva érzik jól magukat. Beleértve az állatkertből valahogy megszökött vadállatokat.

Azért hangulata van a filmnek. Köszönjük neked: New York!

Végül megismerjük a fertőzötteket. Sok fórumon lezombizzák New York új lakóit, de szerintem ők inkább a fertőzött filmes mumus kategóriát képviselik. Amikor például csoportban állva "lihegnek" kifejezetten fenyegető. Amikor támadnak az viszont a valóságtól és a fizikai tényezőktől, szabályoktól teljesen elrugaszkodott látványosság. Oké, a vírus miatt gyorsabbá mutálódtak. Oké, szomjazzák a friss húst, vért. Oké, ipari alpinistákat megszégyenítő testmozgást visznek véghez bármelyik jelenetükben. Oké.
De azért, hogy a vírus még biológiailag is elbassza őket... Példa: Néha üvöltés közben akkorára tátják szájacskájukat, amit utoljára nyolc évvel korábban "A múmia" című kalandfilmben láttunk Imotephtől. Csontozatuk ugyancsak erősen megnyúlik. A CGI miatt teljesen átmennek emberből gibbonba. Jó, írjuk ezt a vírus számlájára. Nem csak viselkedésüket, hanem külsejüket is mutációnak teszi ki.
Majd ott vannak a CGI kutyák. Már öt évvel korábban a "Resident Evil"-ben jobban néztek ki a kutyák, mint itt.
De azt is baromságnak tartom, amikor a kutyusok a fénytől félve, mintegy sorompóként tekintenek a lenyugvó nap utolsó sugaraira. Szerintem egy ösztönlény kutya nem sokat szarozik, ha ellenséget lát. Ugrik egyet és máris túl van a "napfordulón" (Ha láttad a filmet, tudod, mire gondolok.)
Oké, a fertőzöttek vezére tanul Neville módszereiből és felhasználja ellene a saját csapdáját. Neville meg vakon sétál bele... És ha ilyen okosak vagy ravaszak ezek a fertőzöttek, miért nem csillan meg ez a ravaszságuk egyéb jelenetekben? Vagy csak a vezér volt aggyal eleresztve?

Neville három évig, minimum hetente ad le vészjelzéseket a rádión, mikor végül két túlélőt talál - illetve azok találnak rá - hisztis gyerekként ragaszkodik álláspontjához, miszerint nincs több túlélő.
És tényleg, amikor beütött három éve a szar, mi történt, miután lezárták a várost?
Hova lett az a rengeteg ember?
Lebombázták a hidakat... Hogyan jutott be a városba sértetlenül a két idegen, Anna (Alice Braga) és Ethan (Charlie Tahan). (A kivágott jelenetekből kiderül, hogy az egyik híd amolyan utolsó hátvédként sértetlen maradt, de ezt csak akkor tudom meg, ha látom a kivágott részeket... nem abból kéne megtudni, hanem a mozi változatból, nemde?)
Hova lett az a rengeteg ember, katona, repülőgépek pilótái, kormányzás, a röpke három év alatt?
Egyáltalán, hogyan ette be magát a kusza növényzet és enyészet röpke három év alatt a nagyváros falai közé?

CGI szarvas: Amíg nem mozdul, tűrhető.

Egy egyértelműen félig feka nő , hogyhogy nem ismeri, nem hallott Bob Marley-ről??? Talán ez rasszista megjegyzés tőlem, de milyen hiteltelen már? Ez olyan, mintha egy fehér nem hallott volna Elvis Presley-ről!
Ha Neville immúnis volt a fertőzésre, miért csak az utolsó pillanatokban jött rá a megfejtésre? A vérében biztos ott volt minden a gyógyuláshoz, ő meg kutató orvos volt. A három év alatt még egy házat is össze tudott kapirgálni, amiben a kutatásait elvégezhette. A fali képek alapján, nem egy fertőzöttet szedett már össze, hogy meglelje a gyógymódot. (Oké, filmes klisé)
A kísérleti patkányok hogyhogy még nem szabadultak ki a plexi ketrecekből, amikor az alatt az egy perc alatt, amíg Neville vizsgálgatta őket, kettőt is megrepesztettek?
Anna és a gyerek - egyik sem tűnt nagy túlélőnek - mit csinált a három év alatt, hogyan éltek mindent túl?
Anna honnan tudta, merre keressen túlélőket? A fiolában lévő vérrel vajon tudtak mit kezdeni a túlélők?
A túlélők városkáját alig 5-10 méter magas fal védte. Oké, a hideg a fertőzöttek ellensége, de komoly védelemnek gondolták azt a kb. 10 méteres falat olyan lények ellen, akik a mennyezeten is képesek négykézláb mászkálni?
Ha Neville kivételével a város összes lakója fertőzött lett a három év alatt, miért voltak olyan kevesen?
Ha nem, akkor hova tűnt a többi kimenekített ember?
Neville miért nem erősítette meg a három év alatt módszeresen a ház falait is? Miért csak a nyílászárókat? Az ajtót például miért csak keresztzárral toldotta meg, ami kb. egy nyomorult galerit tartana kint, nem a fertőzötteket?

CGI fertőzött: Bármit csinál, ciki. Egy ilyen drága filmtől ez kevés.

Ha nem erősítette szarrá a falakat, miért telepítette a bombákat a házhoz olyan közel, hogy krízis helyzetben majdnem ő is otthagyja a fogát?
Amikor a fertőzött vezér ráengedi a kutyáit Neville-re, miért nem támad az embereivel? (Vagy már akkor arra várt, hogy majd Neville elvezeti az elrabolt Alfa nőstényhez?
Anna és a kölyök az éjszakában hogyan tudta megközelíteni Neville-t a stégen, ha közben ezer fertőzött szabadult a sötétséggel a városra? A kocsi lámpái megállították őket, de a film végén a reflektorok már nem?
Neville a pincében "elrejti" Annát és Ethan-et egy elvileg szenes gödörben. Azután robban minden. A két ember, hogy éli túl a forróságot és a levegőtlenséget? Egyáltalán, amikor kijönnek, hogyan hagyják el a várost, hiszen Neville gyakorlatilag szarrá robbantotta a teljes utcát, ezzel elpusztítva a saját járművüket is, fertőzőtek meg biztos maradtak elegen a városban, hogy a két ember ne nagyon tudjon mihez kezdeni.
Anyway...

Az 1971-es "Az omega ember" posztere

'7 1964-es "Az utolsó ember a földön" posztere

A 2007-es Asylum fostalicska posztere

A "Legenda vagyok" érdekes film. Már többször megnéztem, több esélyt adtam neki, hogy szeressem ezt a filmet, de sosem sikerül, mert hibái vagy számomra vélt hibái kiragadnak a fantázia világból, melyben játszódik.
Will Smith első közel órás self marketingje szerintem egészen jó lett. Hihetőek a megmozdulásai, van kellő feszültség, annak ellenére, hogy nincs kivel megosztania a vásznat. Az utolsó fél óra túlságosan összecsapott katyvasznak tűnik. Mintha sietve akarták volna befejezni a mozit, hogy valamiért gyorsan kerüljön bemutatásra.
Kár, hogy végül ez lett belőle. Kár, hogy Ridley Scott-nak nem sikerült a saját változatát elkészítenie Arnold Schwarzenegger-rel, bár nem ez az első eset, hogy egy hollywoodi kacsa röppenjen fel, majd essen alá. Valószínűleg Schwarzenegger legendája sem nagyon sokat hagyott volna meg Matheson kettős, tudathasadásos befejezéséből.

Érdekességek, az imdb felhasználásával:
A Warner Bros. már 1970 óta ült a könyv filmjogain, ennek ellenére a forgatás előbb kapott zöld utat, minthogy a forgatókönyv végleges változata a stúdió fejesei elé került volna.
Will Smith a forgatás után szerette volna megtartani a német-juhász kutyust, a Sam-et játszó Abbey-t, de a trénere nem vált meg tőle.
Sam-et két kutya alakította a filmben: Abbey és Kona.
A film elején a doktornő, aki a stúdióban a gyógyszerről tart előadást, Emma Thompson.
A film visszatérő motívuma a pillangó, ami talán bújtatottan visszahozza Matheson értelmezését:  a változás nem feltétlenül rossz, vagy legalábbis, nem mindegy, honnan nézzük...

50%
Ehhez képest az imdb: 7,2 2014. februárjában. Szerintem sok érte...

Átemelés: Underworld (2003)

Underworld (2003)

Rendezte: Len Wiseman

Selena (Kate Beckinsale) családja gyermekkorában egy farkasember támadásának lett az áldozata. A gonosz lénytől egy hatalmas erővel rendelkező vámpír menti meg (Bill Nighy), aki a szép kislányban halott leányát találta meg. Viktor, a mostohaapa, harcost nevel Selenából, akinek feladata felkutatni az esztelenül mészároló farkasembereket, és társaival módszeresen ki kell irtaniuk őket, míg a nevelőapa két társával hosszú álmát alussza. Selena végezné is a dolgát, de a törzs vezetésével megbízott Kraven (Shane Brolly) akadályozza ebben, titokzatoskodva, és megpróbálva kierőszakolni a lány szerelmét. Egy tűzpárbajba keveredve Selena rádöbben, hogy harcuk egyre nehezebb lesz, mivel a farkasok kitaláltak néhány új fegyvert a harchoz, arról nem is beszélve, hogy megtalálták a módját annak, hogyan legyenek legyőzhetetlenek, és ehhez már csak egyetlen ember vérére van szükségük: Michael-éra (Scott Speedman), akinek hasonlóan sötét a múltja, mint Selenáé.

A film alig 30 millió dollárból készült, de ennek ellenére (és mivel idehaza forgatták, ami jól sejthetően olcsó helynek bizonyult) egész tűrhetően sikerült. A díszletek komorak, akár az összes színész, leszámítva az Ameliát alakító Görög Zitát, aki gyönyörű, mosolyog, és kap kb. 1 percet a filmből, annak ellenére, hogy folyamatosan jelen van az utalásoknak köszönhetően. Talán legközelebb több figyelmet kap, ez a helyesen-érdekes arcú leányzó.

Kate Beckinsale fiatalon kezdte a színészi pályát, és jó ritmussal váltogatja a kommerszt a komolyabb filmekkel. A szép színésznő nevét akkor ismerhettük meg, amikor Shakespeare és Kenneth Branagh hőseként (utalás karaktere nevére) megformálta Hero szerepét a Sok hűhó semmiért-ben (Much Ado About Nothing). Emlékezeteset alakított a Börtönpalota (Brokedown Palace) szenvedő Darlene-ként, A Szerelem a végzeten-ben (Serendipity) John Cusack, a Pearl Harbor-ban Ben Afflack és Josh Harnett, míg egy vadonatúj (hasonlóan vámpíros-farkasos) akciómoziban, a Van Helsing-ben Hugh Jackman partnereként.

Scott Speedman filmsorozatokban mutatkozott egészen 2000-ig, amikor a Duets-el debütált a filmvásznon. Még játszott a Dark Blue című krimiben, de elképzelhető, hogy szerepelni fog az Underworld folytatásában is.

Michael Sheen, aki a farkasok vezérének szerepét, Lucian karakterét kapta, játszott az Othello egyik feldolgozásában, Mary Reilly-ban, az Oscar Wilde árnyoldalával foglalkozó Wilde-ban, vagy a hazai mozikba nem biztos, hogy eljutó, Michael Crichton nevével fémjelzett időutazásos-lovagkori sci-fiben, azIdővonal-ban (Timeline) melyet Richard Donner rendezett.

Az intrikus Kraven “hálátlan” szerepét Shane Brolly kapta. Eddig kevés filmben kapott szerepet, de láthattuk felvillanni például az Imposztor (Impostor) című sci-fiben.

Bill Nighy-t nem nagyon kell bemutatni, hisz egyre több filmben csillog-villog mostanság. Az idős úriember egyik legjobb alakítását a kiöregedett Rocksztár szerepében hozta, az Igazából szerelem-ben (Love Actually). Róla kevesen tudják, de komponál is. Néhány fontosabb filmje: The Phantom of the Opera, Ember a talpán (Being Human), Still Crazy, amelyben ugyancsak rockénekest játszik, vagy az excentrikus fodrász szerepe a Fújd szárazra, édes!-ben (Blow Dry).

Len Wiseman első rendezése ahogy a mondás tartja: “Kezdőtől nem rossz!”
Nincsenek nagy újításai, nem tökéletesen ura a világának, de lényegesen jobb, mint az Új faj-t jegyző Michael Oblowitz. Lassításai, képi megoldásai nem olyan erőltetettek, és a kevés pénz ellenére néhány egészen kellemes trükkre is futotta. A második rész büdzséje biztosan magasabb lesz!

A zene Paul Haslinger műve, aki a Tangerine Dream szintetizátoros felállásból lehet ismerős. Még készített dalt a Különvélemény-hez (Minority Report), dolgozott a Claire életre-halálra (Picture Claire) mozin, valamint dalt írt Az olasz meló-hoz is (Italian Job).

Röpke másfél óra harapás és sikoly, néhány látványosabb jelenettel megdobva. Lehetett volna jobb is, de az anyagból ez is szép teljesítmény! A második rész pedig csak jobb lehet, és nem azért, mert az Underworld rossz film, dehogy! Egyszerűen csak nem öltek bele elég pénzt, és ez bár nem egyértelműen szembetűnő, de mindenképpen olyan tény, amely felett nem lehet elsiklani.

Detention of the Dead (2012)

Tartósan, halottan - Detention of the Dead (2012)

Rendezte: Alex Craig Mann

Kiszámítható, uncsi zombie komédia. Vígjátéknak eléggé humortalan. Ami meg van, azt már máshol láttuk.

1985-ben készült egy iskolásokról szóló kultikus tini mozi; The Breakfast club - A nulladik óra. Ebben a filmben az akkori idő szerint - nyolcvanas évek - épp legnagyobb reményekkel a jövőbe tekintő sztárpalántákat tették össze, hogy ilyen-olyan kisiklásaik miatt kicsit bűnhődjenek a suli után, egymással összezárva. Az a film jól működött: több különböző karakter nyílik meg egymásnak, hogy végül kiderüljön a sokféle élet és életszemlélet ellenére nem ők egy generáció és nem egymásban kell keresniük az "ellenséget". John Hughes ebben a filmben még karakterközpontú filmet rendezett, nem az akció felé tolta el a mesét, mint később pl a "Reszkessetek, betörők!"-nél. Nem véletlen, hogy az egyébként egyszerű film simán besöpört 8 csillagot az imdb-n.


Mann filmjében hasonló a felütés és nem sokat szarakodik sem magyarázattal, sem időhúzással. Már az ötödik percben elszabadul a pokol és a horrorfilmes klisék összes figurája elkezdi unalmas harcát a túlélésért. Sok meglepi nincs a filmben...

Eddie (Jacob Zachar) az okos lúzer. Hülye blézer, vastag, műanyag keretes szemüveg, félszegség. Eddie titkon vonzódik az iskola szépéhez, Janet-hez (Christa B. Allen), de az meg a suli kanegerével kavar, Brad-del (Jayson Blair), aki viszont legszívesebben Eddie-t alázza. Mellettük még megismerjük a gót - emós - zombiefilm imádó Willow-t (Alexa Nikolas), aki természetesen titokban a hasonló érdeklődésű Eddie-re kattant rá. Van kötelező drogos ferde szemű humorsrác, Ash (Justin Chon), és nagydarab, lassú verőember, Jimmy (Max Adler).

- Ne baszd meg, a forgatókönyv csak két oldal??? 

Egyetlen bajom velük, hogy senki sem eléggé "önmaga". A vicces srác nem elég vicces és elborult, a verőember nem egy buldózer és még csak nem is szarja magát össze krízishelyzetben - mert az is humorforrás, ha a kemény legényről kiderül, hogy a légytől is fosik.

A suli szépe bár kedves arcú és hágható, nem egy igazi csöcsös dög, a sportos fiú pedig vetkőzhetne lánybúcsún, de nem olyan irritáló, mint várnánk és nem is olyan sportos.

A gót csaj viszont megfelel a filmek sugallta kívánalmaknak: az emós csajok kicsit kövérek, combjuk vastag, hajukban rózsaszín tincs és belül törékeny, szerelmes rózsák.
Egyedül Eddie az, akinek van lehetősége jellemfejlődésre, hiszen két nő között őrlődik, ami a film egyetlen minimális feszültségforrása. A zombiek nem azok.







A zombiek eléggé közepesek, mozgásuk egyénenként változó... Kinek mi jutott eszébe.
Willow, mint színésznő, a film "meglepetése". 2012-ben a "The Walking Dead"-ben szintén volt szerepe, de míg ott egy dögös és vékony fruskát hozott, jelen tárgyalt műben már Robert De Niro kaméleon színészbravúrját megszégyenítve húzott a lány magára legalább 5-10 kiló pluszt. Nagyobb segg, vastagabb comb, hörcsögibb arc. Ilyet, amennyire emlékszem, Mary Elizabeth Winstead tudott hozni a "Die Hard 5.-ben".

 Frank most tudta meg, hogy mennyi lett a diákhitele...

Nem tudom, Alex Craig Mann teljesen odatette e magát, amikor a filmet forgatta. Színészként már előfordult itt-ott, de ez a marháskodás az első rendezése. Nem vállalhatatlan, de azért mellet verni meg kevés.
Akció jelenet forgatásból azonban van még mit tanulnia, mert pont a drasztikus pillanatok megvalósítása a leggyengébb. Mondok példákat: Amikor leszakad a szellőző járat, elég gagyi megoldás rángatni a kamerát majd gyors vágással a földön fekvő szereplőkre váltani, miközben körülöttük alig látszik törmelék a földön, sőt, por sem kavarog. Ez így gagyi és olcsó. Vagy amikor valakit kidobnak az ablakon, azt szándékosan nem mutatják, vagy nem végig. Mintha a kaszkadőrökön spóroltak volna. Ha megnézed a filmet, fel fog tűnni, az ilyen jeleneteket milyen szarul oldották meg.
A befejezés is pongyola - szpojler - A felütés in medias res a befejezés hasonlóan. Emlékeztet pl. a "Haláli hullák hajnala" végére, csak az ezerszer viccesebben állt a témához. Oké, van ebben is legalább egy érdekes hitvallás - miért lesz valaki az iskola szépe, de ez kevés, hogy a film érdekfeszítő legyen.
Pozitívum, hogy a másfél óra hamar elrepül. Még mielőtt komolyan unatkozni kezdenénk.
40%

Figyeld:
- Kevés ötlet. Kevés humor. Kiszámíthatóság
- Még a végefőcím utáni jelenet is unalmas, ötlettelen.
- A tanárnő "szerepe", mint fej, biztos komoly szakmai kihívás volt a színésznőnek. Ciki.