Péntek 13 II. rész - Friday the 13th Part 2 (1981)

Péntek 13 II. rész - Friday the 13th Part 2. (1981)

Rendezte: Steve Miner

A film Mafab adatlapja: Friday the 13th - Part 2. (1981)

Megtekintés: Mai szemmel elég kopottas egy régebbi Péntek 13 epizód, vagy a legtöbb slasher film, amit a nyolcvanas években hoztak össze, viszont, mivel ez egy elég jelentős horror-műfaji leágazás, ezért érdemes egyik-másik darabot megnézni belőle, hogy tudjuk, akkoriban mi volt divatos a mozikban és mivel hozták rá a frászt a tinikre, akik ilyen filmeket természetesen csak otthon, suttyomban nézhettek meg. (Mi is, csak kicsi csúszással.)

Steve Miner első rendezés(i) máris belecsaptak a lecsóba és egy olyan irányt mutattak a mozizás terén, amely főleg horrorfilmes témákban jeleskedett, pedig a legjobb filmjei talán nem is pont ezek a mozijai. Az első két film, amiben direktorként részt vett a Péntek 13 sorozat második és harmadik része, ami nem olyan rossz ajánlólevél, ha be akarjuk skatulyázni magunkat. Mégsem ezek a legjobb munkái szerintem, hanem pl. a későbbi kult-siker "A ház - The House (1986)" a személyes kedvencem és a későbbi folytatásokkal gyakorlatilag kiherélt "Warlock - Warlock (1989)", amely egy boszorkányüldözéses road-movie, amely sokkal jobb film annál, mint amilyen az utóélete lett és egy nyálas Mel Gibson film, amely számomra érthetetlenül került Miner kezei közé, de nem lett rossz film, csak nem érzem, hogy ez Miner saját terepe: Halhatatlan szerelem - Forever Young (1992) Nem mellesleg a forgatókönyvet az a J. J. Abrams írta, aki mostanra olyan franchise-ok újraélesztéséről híresült el, amiket két erősen egymással szemben álló sci-fi tábor rajongói emeltek az égig. Tudod, a Star Wars és a Star Trek...

Miner később is készített ismert filmeket, de valahogy a kimagasló siker olyannyira elkerülte, hogy mostanra főleg televíziós produkciókkal foglalkozik, azok elkészítésére kap megbízást. Első filmje, amelyben még nem rendezőként vett részt, "Az utolsó ház balra - The Last House On the Left (1972), amely a tavaly elhunyt Wes Craven mozis debütálása volt, így nem csoda, ha Miner a mentor hatására főleg a rémisztés terén tett le maradandót. Mára már "Az utolsó ház balra" megkerülhetetlen horrorfilm klasszikus, amit mindenkinek látnia kell, aki úgy érzi, hogy ezt a műfajt tartja kedvencének. Később Remake is készült a filmből, amely elég hatásosan dolgozta fel az eredeti filmet, leszámítva a profán befejezést, amelyre nem fordított a forgatókönyv kellő figyelmet, szerintem.

Tehát, közel tíz évvel a mozifilm világába csöppenés után Miner lehetőséget kapott, hogy annyi minden mellett végre rendezőként is bemutatkozhasson. A második rész Sean S. Cunningham karaktereit vitte tovább és két forgatókönyv író együttes munkájából épült fel. Ron Kurz és Victor Miller kutyafuttában dobta össze a Voorhees családi mozi második etapját. Kurz gyakorlatilag semmit nem csinált a Jason Voorhees legenda mélyítésén kívül a továbbiakban és Victor Miller is néhány félrekacsintás mellett főleg a Péntek 13 franchise-ot öregbítette munkáival. Ha a második rész kevés újdonságot kínált a nézőknek, az azért lehetséges, mert alig egy év alatt kellett összedobniuk az első rész sikere után, mivel a Paramount Pictures döntéshozói úgy vélték, aranytojás tojó tyúkot sikerült kihámozniuk a tojáshéjból. Mindjárt adtak is a költségvetésre 1.250.000 dollárt, hogy a lehető leggyorsabban moziba küldhessék a filmet. Angliában még így is pár nappal korábban került bemutatásra, mint Amerikában, Magyarországon pedig nem volt hivatalos mozibemutató, csupán 2002-ben jelent meg legálisan DVD forgalmazásban a film. (Pedig, mintha lett volna talán valamikor feliratos videókazettás verzió is, de lehet, hogy csak hallucinálok. Sokkal valószínűbb, hogy narrátorosan láthattam.) A film már a nyitó hétvégén többszörösét visszatermelte. A filmet egyébként az USÁ-ban, Kentben forgatták többnyire, Connecticutban, kivétel a bárban játszódó jeleneteket és azokat, amelyekben Mrs. Voorhees-t alakító Betsy Palmer megjelenik. Palmer már az első részt is csak azért vállalta el, mert új autóra volt szüksége, és végül a kész második részt nem nézte meg.

Talán a sietség és ötlettelenség az, ami miatt a film első tíz perce (más vágásban állítólag közel negyed órás verzió is akad) gyakorlatilag még a stáblista előtt lezajlik és ennek is a fele egy álomjelenet, amelyben újraélhetjük az első rész befejezését, Alice (Adrienne King), az egyetlen túlélő szemén/szemhéján keresztül. Adrienne King nehezen állt kötélnek, hogy részt vegyen a forgatásban, mert akkoriban egy őrült rajongója keserítette meg az életét. Végül így bár az első résznek ő lett a Final Girl-je, itt elsőként írták ki egy elég hosszú és ötlettelen jelenetsorban, A párbeszéd pedig gyakorlatilag egy improvizáció volt, amit King talált ki. Azután mielőtt elkezdődne a stáblista, Jason megjelenik és halántékon szúrja az első rész kedves arcú főszereplőjét. Elég drámai húzás és nem is sok sorozatban éltek vele később. (Mondjuk a Mániákus zsaru duplázott ebből a szempontból, mert ott a második részben az első rész két főszereplőjét is kicsinálja a gyilkológép zsaru, némi eltéréssel...)

A felütés tehát akkoriban talán még nem volt olyan klisés, mint ha most forgatták volna. A történet meg alig változott az első rész óta. Egy csapat fiatal kerül lemészárlásra, akiket összehívtak egy nyári táborba dolgozni. A film pár nappal tábornyitás előtt játszódik, hogy felkészítsék a helyszínt a gyerekek érkezésére és kissé összecsiszolódjanak. Ide érkezik Jason, aki valahogy életben maradt, miután elvileg vízbe fulladt gyermekkorában és látta az anyját is meggyilkolni, amikor az első részben Alice végül lefejezte. Jason egy állati gyilkológép, aki védelmezi a területét.
A film így gyakorlatilag csupán egyfajta ismétlése az első résznek, más gyilkossal.
Alice megölésén kívül amiben még érdekes volt a film, az az, hogy nem szégyelltek beletenni egy tolószékes fiút, akit a gyilkos ugyanolyan hidegvérrel öl meg, mint a többieket. Ez a húzás azonban annyira nem jellemző a horrorfilmes klisékre. Általában a gyerekek és elesettek védve szoktak lenni. A forgatókönyv ezzel a húzással igyekezett megmutatni, hogy Jason mennyi részvét nélküli karakter. Ehhez képest a Magyarországon elérhető változat elég szemérmes és a gyilkosságok mintha kissé gyorsabban meg lennének vágva, mint indokolt, merevítéssel, zoommal, dinamikailag túl gyors tovább lépéssel. Ebből a szempontból talán a legcsúnyább amikor a tolószékes fiút, Mark-ot (Tom McBride) gyilkolják meg; a tolószékben a magatehetetlen test bukdácsolni kezd a partra vezető hosszú lépcsőn, míg kimerevedik a kép, rázoomolunk a fiúra hátulról és kivilágosodik a képernyő. Borzalmasan buta, ötlettelen és olcsó megoldás.

Sikerült némi botrányt is összehoznia a stúdiónak, amikor a Sandra szerepét eljátszó Marta Kober-rel elkezdték rögzíteni a meztelenkedős-szeretkezős jelenetet, mert a vezetőségből valaki még idejében rájött, hogy a forgatás idején - még 1980 szeptemberében megtörtént - a színésznő fiatalkorú, ezért elég visszás lenne, ha meztelenkedve mutatnák. (Mondjuk nem tudom, a szülei ilyenkor hol voltak.) Kober mostanra teljesen lepukkant és 1995-ben dolgozott utoljára filmben.

Az első rész óta még bővült kicsit az áldozatok spektruma. Először csak a táborvezetőket gyilkolták halomra, Jason azonban már nem ilyen finnyás és bárkit levadászik, beleértve ebbe a környéken lakókat is vagy a rendőrség embereit.
A film egy a bárban elejtett beszélgetésből kiderül, hogy öt évvel az első rész után történik, azaz 1984-ben vagyunk. Ted (Stuart Charno) karaktere végül a bárban marad, így éli túl a halálos estét a kis mázlista.

Végül Ginny (Amy Steel) visszatér a tárborba és némi pszichológiai ráhatással Jason fölé kerekedik a lezárásban és sikerül - elvileg - megszabadulnia tőle.
De mint tudjuk, 1982-ben a harmadik részben Steve Miner visszatért egy 3 dimenziós változattal és ebben végül megkapta Jason az ikonikus hoki maszkját is.

Ha szeretnéd látni ezt a finom kis slashert: P É N T E K  1 3  I I .

Rém fontos tény:
- Ez az egyetlen epizód, amelyben Jasonnek haja is van!

60%

A bosszú gyökere - Mentőakció - Extraction (2015)

A bosszú gyökere - Mentőakció - Extraction (2015)

Rendezte: Steven C. Miller

A film Mafab adatlapja: Extraction (2015)

Megtekintés: Várd ki, amíg a kereskedelmi tévé lenyomja tíz körül. Este.

Nem tudom, mennyi akciófilmet akarnak még ráhúzni Bruce Willis kopasz fizimiskájára és ezzel együtt letolni az egyszeri néző torkán. A hatvan év az hatvan év, tartsa bármilyen jól is magát az öreg. Sosem volt harcművész, csak akciósztár, ezért nem lehet tőle elvárni, hogy hatvan évesen megfelelő kondija legyen ahhoz, hogy vágás nélkül verekedjen végig 5-10 másodpercet. Arra ott van az ifjabb generáció. Jelen esetben a filmben a fiát alakító Kellan Lutz, aki színészileg még nem nőtt fel a nagy golyófejhez, viszont közelharcban tudja azt a szintet hozni, amit a Die Hard filmekben produkált Willis.
Ez a film már sokat nem tesz hozzá Willis bőséges filmográfiájához, sem anyagilag - gondolom - sem színészileg. Pusztán azért volt rá szükség, hogy a nevével behúzzák azokat, akik még hisznek, és, hogy egy érdemes színész vezesse be az akciók világába a következő generációs izmos srácot. Lutz már szerepelt az Alkonyat sorozatban, ahonnan nem emlékszem ré, lévén, hogy nagyon felületesen követtem a vámpíros sorozatot és ami vele járt. Később eljátszhatta Herkulest is egy kalandfilmben, aminek meg azért nem volt akkora visszhangja, mert a sokkal izmosabb Dwayne Johnson is közel abban az időben nyomott ki fekve magából egy szintén a félisten kalandjaira épülő mozit. Egyértelmű, melyikük nyerte a vászon-versenyt.
Lutz még besomfordált a Feláldozhatók 3 gyülekezetébe, de tudjuk, hogy abban kik voltak a főszereplők.
Most nagyjából lehetőséget kapott, hogy akció sztárként fedezze fel magának a közönség. Nem lesz azonban könnyű dolga, mert A bosszú gyökere című akciófilm semmiben nem veszi fel a versenyt Willis legjobb akciófilmjeivel.
Valahogy olcsóság szaga van végig. A közelharcok elnagyoltak és kapkodóak és a kamera sem a legjobb szögből veszi az eseményeket. Az autós üldözések unalmasak. Ennél még a szarrá rángatott és zoomolt "A szikla" autós versenye is izgalmasabb volt, pedig második megtekintésre egyértelműen látszik, hogy aki részt vett benne, az alig érintette a kormányt. Sean Connery például...
A történet olyan egyszerű, akár a faék. Csoda, hogy van benne számomra is meglepetés, igaz, nem a csavarokat illetően, mert azokat egy üres lapon, egy hb-s ceruzával és fél kezem ujjait használva kiszámoltam előre.
Ami csavart beletettek, azt a film elején leírhatod egy borítékba és amikor bejön, csak add oda annak, akivel nézed a filmet és majd azt mondja, vagy láttad a filmet, vagy nem lepődik meg, mert nála is lesz egy boríték.

Valami nagyon hasonló jelenetet már láthattunk a Die Hard csúfos ötödik részében. Apa és fia fogolyként.

Willisre már alig számítanak akció ügyileg. A film elején van pár másodperce, de a továbbiakban a forgatókönyv nagyon takarékosan bánik a sztár idejével.
Hogy Lutz ne legyen azonban kevés a nyomozás alatt - amely nem bonyolult, pusztán lineáris, hisz minden információmorzsa után szintet lépnek a szereplők, gyakorlatilag mennek a végig - mellé rendeltek egy női akcióhőst is. Gina Carano azonban valahogy nem illik a fiúhoz. Talán, mert az arca még kicsit Lutz-nál is férfiasabb, vagy a testfelépítése miatt. Azért színészkedni már próbál és az akciójelenetei is eléggé le lettek szedálva. Remélem, nem azért, mert öregszik a leányzó, mert kár lenne érte. Szívesen venném még, ha pár, ennél tökösebb filmben osztaná a sallert, hiszen aki utoljára hasonló női verekedő volt számomra, az Cynthia Rothrock, de róla semmit nem hallok évek óta.
Carano karaktere eléggé erőltetett vagy fogalmazzunk úgy: klisés. Persze volt közös múltja a főhőssel, persze még szereti, persze, a feladat ellenében mellé áll. Too easy!
Willis papa fogságba kerül, őt kell menteni. Egy ilyen filmtől elvárnád, hogy szétrobbantsa a vásznat és a gyomrod, de az fog történni, hogy néha rápillantasz az órádra és nem érted, mitől tűnik nyolcvan perc olyan kurva hosszúnak.
Remélem, Lutz akciósztárrá protezsálásával nem ölik ki majd a következő generációs csihi-puhi filmekből a kilencvenes évek derekán megszokott remek kis egysorosokat, mert A bosszú gyökerében elvétve sem találni semmi vicceset. Amit meg annak szántak, azt hagyjuk.
Carano testére még hangsúlyosan ráhúznak a végén egy szoknyát is, hogy azután még véletlenül se láthassuk a lábának idomait. Mintha kínosan ügyelnének rá, hogy derékon alul ne sokat láthassunk. Aki ismeri Carano munkásságát, pontosan tudja, hogy nem egy filigrán alkat, de, hogy ennyire megkíméljenek tőle, az kemény. Még szerencse, hogy a film végefelé egy bunyó közben néha messziről is mutatja a kamera. Persze, ezzel közel sem leszünk kielégítve.
Fontosabb mellékszereplő még a szebb napokat látott D. B. Sweeney, akinek volt egy Porsche tolvajokja négy évvel a Holtpont előtt és valahogy, bár a történet eléggé hasonló, az valahogy nem kapart össze olyan masszív rajongó tábort, mint a szörfös-bankrablós akciófilm. Még készített egy a fű alatt sikeres sci-fit, az Égi tüzet aztán bár dolgozott továbbra is, elkerülték a fontos alakítások.
A fényképezés nem tökéletes - az akcióknál céloztam rá - viszont a színvilág az kellemes. A széles vászon hozzátesz kicsit a mozis hatáshoz. A zene említésre sem méltó. Ha megjelenik is a filmzenei album, nem fogják elkapkodni.

45%

Ha szeretnéd látni: A  B O S S Z Ú  G Y Ö K E R E

Hát, szexjelenetet végül nem forgattak le velünk...

A magyar címet én erőltettem a produkcióra a nyers fordítás után, mert az egyszerűen nem tetszett. Segíts terjeszteni, hátha... :)

Motorlovagok - Knightriders (1981)

Motorlovagok - Knightriders (1981)

Rendezte: George A. Romero

Megjegyzés: Kivételesen nem horrorfilm, hanem egy film az erkölcsi tartásról, barátságról, összetartásról. Kicsit hosszú, de nem unalmas.

Nem lehet azt mondani, hogy sokszor kirándult el Romero a horrorfilmes műfajtól. 1981-ben mégis megtette és elkészített egy érdekes drámát, amely egyszerre idézi fel/meg az Arthur király mondakört - ami azért, lássuk be, nem sok közösséget vállal Amerika történelmével - és enged bepillantást egy utazó motoros show mindennapjaiba - ami viszont már sokkal jellemzőbb az amerikai társadalomra. Mellesleg a karakterek nevei közé azért becsúszott néhány a Robin Hood történetekből is, és ez vagy figyelmetlenség a szerzők részéről, vagy úgy vélték, az egyszeri nézőnek nem tűnik fel, hogy kissé összemosták a dolgokat. Motorok, hajcihő, izgalom, benzinszag. A tömeg pedig jön, mert látni akarja a látványosságot, mert izgatja ez a világ, amelynek sokan nem részesei, mert szeretnék látni, amikor ember és fém összeolvad, akár véres masszaként. Mert nincs jobb buli a gladiátorharcoknál, legyen a háttér akár western, akár pankráció, akár kaszkadőrbemutató.

Billy (Ed Harris) egy ilyen motoros mutatványos csapat vezetője. Vannak elvei, vannak szabályai, van hite. Bízik magukban, nem szeret megalkuvó lenni, nem akarja, hogy a világ amolyan reklámarcként kezelje. Csapatát városról városra terelgeti, máról a holnapra élnek. Sokan viszont, a csapatból, kezdik megelégelni ezt a léha és gyökértelen életmódot. Ha már csinálják, szeretnének legalább jól megélni belőle, hiszen a munkájuk nem egy nyugdíjas állás. Morgan (Tom Savini) elhatározza, hogy megszerzi Billy-től a csapatvezetői tisztséget, de ennek egyetlen módja, ha lovagi torna közben legyőzi. Akkor kiérdemli a koronát és a továbbiakban a csapat az ő parancsait fogja követni. Vagy legalábbis erős vétójoga lesz a többiekkel szemben.
Billy-nek az a szerencséje, hogy egyelőre a csapat nagy része hozzá hasonlóan gondolkodik, így Morgan-nek nehéz dolga van, hogy megszerezze a koronát. Azonban a táborban már megindult a változás és készülődik a törés.
Vajon végül ki fog győzedelmeskedni?
A csapat eladja er magát a show és hírnévért, vagy továbbra is kicsiben játszanak, ám legalább szabadon?

- Arra menj tovább a sztárrá válás útján!

A film sajnos, hosszú játékideje alatt sem mutatja be teljes részletességgel a vándorló életforma valamennyi előnyét, így azokból csak alig pár percet kapunk. Láthatjuk kipakolni a kézműveseket, akik portékáikkal bővítik a forgalmat. Néhány montázs, ahogyan főznek, sütnek, ahogyan összeülnek a tűz köré. Alig pár képkocka jut a motorok karbantartására, ami szerintem a téma miatt sokkal többet érdemelt volna. Ezen az sem segít, hogy egyik fontos mellékszereplőnk Morgan személyes szerelője, hiszen a szakmázás helyett inkább a romantikus vonalat erősíti a hölgy. Ez az elnagyoltság lehet az egyik oka, hogy a néző nem tud túl könnyen azonosulni a szereplőkkel, hiszen ez a közeg, amiben mozognak, az átlagember számára teljesen ismeretlen. Romero pedig elég nagyvonalúan kezeli a színfalak mögötti részleteket. Pl. a földterületek bérbevételéről is pár mondatban értesülünk, hogy a helyi seriff aláírta a szerződést - gondolom ott ők adják ki az engedélyt - azonban a kövér zsernyák még bepróbálkozik némi plusz zseton behajtásával, amire Billy következetesen nem mond. Állítólag volt egy közel 17 órás nyers vágása is a filmnek, amit természetesen sehol nem mutattak be. Abban lehetnek az általam sérelmezett hiányzó részek. Mind egy szálig...

A történet nagy vonalakban Arthur király és lovagjainak életét eleveníti fel. Annyi a különbség, hogy jelen esetben a szent Grál nem felkutatásra kerül, hanem megsemmisítésre, hiszen egy pénzéhes menedzser hozza el hozzájuk a néhányuk által vágyott kegytárgyat, egy hosszú lejáratú exkluzív szerződés formájában, ami viszont kivenné a döntési jogokat a táborlakók kezéből.
Morgan és csatlósai hajlamosak lennének aláírni a szerződést, de ehhez előbb korrekt párbajban le kell győzni Billy-t, hiszen az íratlan szabályaik szerint az ő szava dönt. És ezzel meg is van a konfliktus forrás.

Ezek mellett megismerünk néhány karaktert, akik fontos szerepet töltenek be a táborlakók életében, ám őket is inkább egy mesevilág figuráiként mutatja be a film, nem mint hús-vér embereket. Van varázsló és bölcs, meg kikiáltó, stb. Aztán néha összeütközésbe kerülnek a való világgal is. Hol egy túlbuzgó helyi rendőr akarja őket lehúzni pár dollárral, hol az aktuális bemutató helyszínén jelenik meg pár hőzöngő helyi motoros redneck.

Billy csapata pedig végzi a dolgát és járja az országot.

Észrevételek:
- A buzogány kérdése, ami kezdetben eléggé fontos kelléknek tűnik, a végére egészen elsikkad. A valóságban feltételezem a biztonságosság jegyében nem nagyon használnának olyan kelléket, amely komoly sérülést okozhat a "szereplőknek", hiszen amiben a leginkább szűkében vannak az a biztosítás és orvosi ellátás.
- Billy makacssága néha már zavaró. Fogadjuk el, hogy ő rántotta össze a csapatot és elvileg ő adja a munkát nekik, de ne felejtsük el azt sem, hogy mivel ennyi emberért felel, a személyes hozzáállása nem nagyon mehet a közös érdek rovására. Úgy gondolom, hogy egy ilyen csoport nagyjából demokratikusan dönt mindenben és a rivalizálása nem nagyon fér bele a mindennapjaikba, hiszen anélkül is elég veszélyes és feszült életmódot folytatnak.
- Vannak pillanatok, amikor a karakterek kiszakadnak a lovagi világukból és végre valódi környezetben, jelmez nélkül látjuk őket. Ezek a váratlan és kevés jelenetek teszik teljesebbé a filmet.
- Néhány jelenetben a statisztéria kicsit túltesz önmagán. Egyértelmű, hogy dramaturgiai utasítás, hogy hangosan kell kiabálni, meg gesztikulálni, mint állat, ám néhány jelenetben kicsit színpadias vagy ripacskodó lett a végeredmény. Az egyik ilyen jelenet például, amikor egy férfi a párjával sétál a vásáron, megjelenik néhány motoros és a férfi túljátszottan igyekszik elugrani a motorok elől. Fáj a szemnek. Később a tömegjelenetekben is létható, ahogyan hasonlóan ripacskodva szurkul a harcoló feleknek.

Fárasztóak azok a figurák is, akik az átlagnézőt igyekeznek kifigurázni. A nagydarab alkoholista apuka, aki beájul a show elején majd a végére ébred, illetve a Stephen King által megformált, állandóan kekeckedő csupa retek néző, aki sörözés közben osztja az észt arról, hogy mennyire kamu az egész, amit látnak. (Akár egy pankrátor bunyó) King csupán azért került bele a moziba, mert Romero következő filmtervén dolgoztak együtt, a Borzongató Show-n. A rémmesék könyve - Creepshow (1982)




Billy karaktere ellentmondásos és kicsit unszimpatikus, amikor pl. nem írja alá a kissrác motoros magazinját, mert nem egyezik Billy hitvallása azzal, amit szerinte a magazin képvisel. (Pl. hogy túl populáris és agyon van reklámozva és az emberek a nagy neveket istenként tisztelik, pedig nem ez a motoros életforma célja.) Később azonban a maga módján megköveti a kisfiút.
Ed Harris még fiatal színész de egészen jó a szerepben. Amikor végül átadja a koronát, abban a jelenetsorban remekel és Tom Savini méltó társa lesz ebben.
A többiek hozzák a kötelezőt. Néhányukat egyéb korai Romero filmekben láthattuk. Főleg a zombis alkotásokban.
A zene részemről egy kicsit gyenge pontja a filmnek, bár, gondolom, kellett, hogy kicsit hangsúlyosabbá tegye a mítoszt, ezért sokszor reneszánsz hatást mutat. Azért az a rész kellett a filmbe, amikor végül a motoros csata közben felkerül a szalagra egy keményebb rock szám és ez is segít felheccelni a tömeget.
A menedzser szerepében Martin Ferrero tűnik fel, akit akkor jegyeztem meg örökre, amikor egy vécén ülve dinó vacsora lett a szentem a Jurassic Parkban. (Teszem hozzá a színészi játéka közben sokat fejlődött.)

Sajnálatos, hogy Romero nem készített több hasonló, horror műfajon kívüli filmet.

65%