Rendezte: Steve Miner
A film Mafab adatlapja: Friday the 13th - Part 2. (1981)
Steve Miner első rendezés(i) máris belecsaptak a lecsóba és egy olyan irányt mutattak a mozizás terén, amely főleg horrorfilmes témákban jeleskedett, pedig a legjobb filmjei talán nem is pont ezek a mozijai. Az első két film, amiben direktorként részt vett a Péntek 13 sorozat második és harmadik része, ami nem olyan rossz ajánlólevél, ha be akarjuk skatulyázni magunkat. Mégsem ezek a legjobb munkái szerintem, hanem pl. a későbbi kult-siker "A ház - The House (1986)" a személyes kedvencem és a későbbi folytatásokkal gyakorlatilag kiherélt "Warlock - Warlock (1989)", amely egy boszorkányüldözéses road-movie, amely sokkal jobb film annál, mint amilyen az utóélete lett és egy nyálas Mel Gibson film, amely számomra érthetetlenül került Miner kezei közé, de nem lett rossz film, csak nem érzem, hogy ez Miner saját terepe: Halhatatlan szerelem - Forever Young (1992) Nem mellesleg a forgatókönyvet az a J. J. Abrams írta, aki mostanra olyan franchise-ok újraélesztéséről híresült el, amiket két erősen egymással szemben álló sci-fi tábor rajongói emeltek az égig. Tudod, a Star Wars és a Star Trek...
Miner később is készített ismert filmeket, de valahogy a kimagasló siker olyannyira elkerülte, hogy mostanra főleg televíziós produkciókkal foglalkozik, azok elkészítésére kap megbízást. Első filmje, amelyben még nem rendezőként vett részt, "Az utolsó ház balra - The Last House On the Left (1972), amely a tavaly elhunyt Wes Craven mozis debütálása volt, így nem csoda, ha Miner a mentor hatására főleg a rémisztés terén tett le maradandót. Mára már "Az utolsó ház balra" megkerülhetetlen horrorfilm klasszikus, amit mindenkinek látnia kell, aki úgy érzi, hogy ezt a műfajt tartja kedvencének. Később Remake is készült a filmből, amely elég hatásosan dolgozta fel az eredeti filmet, leszámítva a profán befejezést, amelyre nem fordított a forgatókönyv kellő figyelmet, szerintem.
Tehát, közel tíz évvel a mozifilm világába csöppenés után Miner lehetőséget kapott, hogy annyi minden mellett végre rendezőként is bemutatkozhasson. A második rész Sean S. Cunningham karaktereit vitte tovább és két forgatókönyv író együttes munkájából épült fel. Ron Kurz és Victor Miller kutyafuttában dobta össze a Voorhees családi mozi második etapját. Kurz gyakorlatilag semmit nem csinált a Jason Voorhees legenda mélyítésén kívül a továbbiakban és Victor Miller is néhány félrekacsintás mellett főleg a Péntek 13 franchise-ot öregbítette munkáival. Ha a második rész kevés újdonságot kínált a nézőknek, az azért lehetséges, mert alig egy év alatt kellett összedobniuk az első rész sikere után, mivel a Paramount Pictures döntéshozói úgy vélték, aranytojás tojó tyúkot sikerült kihámozniuk a tojáshéjból. Mindjárt adtak is a költségvetésre 1.250.000 dollárt, hogy a lehető leggyorsabban moziba küldhessék a filmet. Angliában még így is pár nappal korábban került bemutatásra, mint Amerikában, Magyarországon pedig nem volt hivatalos mozibemutató, csupán 2002-ben jelent meg legálisan DVD forgalmazásban a film. (Pedig, mintha lett volna talán valamikor feliratos videókazettás verzió is, de lehet, hogy csak hallucinálok. Sokkal valószínűbb, hogy narrátorosan láthattam.) A film már a nyitó hétvégén többszörösét visszatermelte. A filmet egyébként az USÁ-ban, Kentben forgatták többnyire, Connecticutban, kivétel a bárban játszódó jeleneteket és azokat, amelyekben Mrs. Voorhees-t alakító Betsy Palmer megjelenik. Palmer már az első részt is csak azért vállalta el, mert új autóra volt szüksége, és végül a kész második részt nem nézte meg.
Talán a sietség és ötlettelenség az, ami miatt a film első tíz perce (más vágásban állítólag közel negyed órás verzió is akad) gyakorlatilag még a stáblista előtt lezajlik és ennek is a fele egy álomjelenet, amelyben újraélhetjük az első rész befejezését, Alice (Adrienne King), az egyetlen túlélő szemén/szemhéján keresztül. Adrienne King nehezen állt kötélnek, hogy részt vegyen a forgatásban, mert akkoriban egy őrült rajongója keserítette meg az életét. Végül így bár az első résznek ő lett a Final Girl-je, itt elsőként írták ki egy elég hosszú és ötlettelen jelenetsorban, A párbeszéd pedig gyakorlatilag egy improvizáció volt, amit King talált ki. Azután mielőtt elkezdődne a stáblista, Jason megjelenik és halántékon szúrja az első rész kedves arcú főszereplőjét. Elég drámai húzás és nem is sok sorozatban éltek vele később. (Mondjuk a Mániákus zsaru duplázott ebből a szempontból, mert ott a második részben az első rész két főszereplőjét is kicsinálja a gyilkológép zsaru, némi eltéréssel...)
A felütés tehát akkoriban talán még nem volt olyan klisés, mint ha most forgatták volna. A történet meg alig változott az első rész óta. Egy csapat fiatal kerül lemészárlásra, akiket összehívtak egy nyári táborba dolgozni. A film pár nappal tábornyitás előtt játszódik, hogy felkészítsék a helyszínt a gyerekek érkezésére és kissé összecsiszolódjanak. Ide érkezik Jason, aki valahogy életben maradt, miután elvileg vízbe fulladt gyermekkorában és látta az anyját is meggyilkolni, amikor az első részben Alice végül lefejezte. Jason egy állati gyilkológép, aki védelmezi a területét.
A film így gyakorlatilag csupán egyfajta ismétlése az első résznek, más gyilkossal.
Alice megölésén kívül amiben még érdekes volt a film, az az, hogy nem szégyelltek beletenni egy tolószékes fiút, akit a gyilkos ugyanolyan hidegvérrel öl meg, mint a többieket. Ez a húzás azonban annyira nem jellemző a horrorfilmes klisékre. Általában a gyerekek és elesettek védve szoktak lenni. A forgatókönyv ezzel a húzással igyekezett megmutatni, hogy Jason mennyi részvét nélküli karakter. Ehhez képest a Magyarországon elérhető változat elég szemérmes és a gyilkosságok mintha kissé gyorsabban meg lennének vágva, mint indokolt, merevítéssel, zoommal, dinamikailag túl gyors tovább lépéssel. Ebből a szempontból talán a legcsúnyább amikor a tolószékes fiút, Mark-ot (Tom McBride) gyilkolják meg; a tolószékben a magatehetetlen test bukdácsolni kezd a partra vezető hosszú lépcsőn, míg kimerevedik a kép, rázoomolunk a fiúra hátulról és kivilágosodik a képernyő. Borzalmasan buta, ötlettelen és olcsó megoldás.
Sikerült némi botrányt is összehoznia a stúdiónak, amikor a Sandra szerepét eljátszó Marta Kober-rel elkezdték rögzíteni a meztelenkedős-szeretkezős jelenetet, mert a vezetőségből valaki még idejében rájött, hogy a forgatás idején - még 1980 szeptemberében megtörtént - a színésznő fiatalkorú, ezért elég visszás lenne, ha meztelenkedve mutatnák. (Mondjuk nem tudom, a szülei ilyenkor hol voltak.) Kober mostanra teljesen lepukkant és 1995-ben dolgozott utoljára filmben.
Az első rész óta még bővült kicsit az áldozatok spektruma. Először csak a táborvezetőket gyilkolták halomra, Jason azonban már nem ilyen finnyás és bárkit levadászik, beleértve ebbe a környéken lakókat is vagy a rendőrség embereit.
A film egy a bárban elejtett beszélgetésből kiderül, hogy öt évvel az első rész után történik, azaz 1984-ben vagyunk. Ted (Stuart Charno) karaktere végül a bárban marad, így éli túl a halálos estét a kis mázlista.
Végül Ginny (Amy Steel) visszatér a tárborba és némi pszichológiai ráhatással Jason fölé kerekedik a lezárásban és sikerül - elvileg - megszabadulnia tőle.
De mint tudjuk, 1982-ben a harmadik részben Steve Miner visszatért egy 3 dimenziós változattal és ebben végül megkapta Jason az ikonikus hoki maszkját is.
Ha szeretnéd látni ezt a finom kis slashert: P É N T E K 1 3 I I .
Rém fontos tény:
- Ez az egyetlen epizód, amelyben Jasonnek haja is van!
60%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide tessék írni, ha van mit: