Detention of the Dead (2012)

Tartósan, halottan - Detention of the Dead (2012)

Rendezte: Alex Craig Mann

Kiszámítható, uncsi zombie komédia. Vígjátéknak eléggé humortalan. Ami meg van, azt már máshol láttuk.

1985-ben készült egy iskolásokról szóló kultikus tini mozi; The Breakfast club - A nulladik óra. Ebben a filmben az akkori idő szerint - nyolcvanas évek - épp legnagyobb reményekkel a jövőbe tekintő sztárpalántákat tették össze, hogy ilyen-olyan kisiklásaik miatt kicsit bűnhődjenek a suli után, egymással összezárva. Az a film jól működött: több különböző karakter nyílik meg egymásnak, hogy végül kiderüljön a sokféle élet és életszemlélet ellenére nem ők egy generáció és nem egymásban kell keresniük az "ellenséget". John Hughes ebben a filmben még karakterközpontú filmet rendezett, nem az akció felé tolta el a mesét, mint később pl a "Reszkessetek, betörők!"-nél. Nem véletlen, hogy az egyébként egyszerű film simán besöpört 8 csillagot az imdb-n.


Mann filmjében hasonló a felütés és nem sokat szarakodik sem magyarázattal, sem időhúzással. Már az ötödik percben elszabadul a pokol és a horrorfilmes klisék összes figurája elkezdi unalmas harcát a túlélésért. Sok meglepi nincs a filmben...

Eddie (Jacob Zachar) az okos lúzer. Hülye blézer, vastag, műanyag keretes szemüveg, félszegség. Eddie titkon vonzódik az iskola szépéhez, Janet-hez (Christa B. Allen), de az meg a suli kanegerével kavar, Brad-del (Jayson Blair), aki viszont legszívesebben Eddie-t alázza. Mellettük még megismerjük a gót - emós - zombiefilm imádó Willow-t (Alexa Nikolas), aki természetesen titokban a hasonló érdeklődésű Eddie-re kattant rá. Van kötelező drogos ferde szemű humorsrác, Ash (Justin Chon), és nagydarab, lassú verőember, Jimmy (Max Adler).

- Ne baszd meg, a forgatókönyv csak két oldal??? 

Egyetlen bajom velük, hogy senki sem eléggé "önmaga". A vicces srác nem elég vicces és elborult, a verőember nem egy buldózer és még csak nem is szarja magát össze krízishelyzetben - mert az is humorforrás, ha a kemény legényről kiderül, hogy a légytől is fosik.

A suli szépe bár kedves arcú és hágható, nem egy igazi csöcsös dög, a sportos fiú pedig vetkőzhetne lánybúcsún, de nem olyan irritáló, mint várnánk és nem is olyan sportos.

A gót csaj viszont megfelel a filmek sugallta kívánalmaknak: az emós csajok kicsit kövérek, combjuk vastag, hajukban rózsaszín tincs és belül törékeny, szerelmes rózsák.
Egyedül Eddie az, akinek van lehetősége jellemfejlődésre, hiszen két nő között őrlődik, ami a film egyetlen minimális feszültségforrása. A zombiek nem azok.







A zombiek eléggé közepesek, mozgásuk egyénenként változó... Kinek mi jutott eszébe.
Willow, mint színésznő, a film "meglepetése". 2012-ben a "The Walking Dead"-ben szintén volt szerepe, de míg ott egy dögös és vékony fruskát hozott, jelen tárgyalt műben már Robert De Niro kaméleon színészbravúrját megszégyenítve húzott a lány magára legalább 5-10 kiló pluszt. Nagyobb segg, vastagabb comb, hörcsögibb arc. Ilyet, amennyire emlékszem, Mary Elizabeth Winstead tudott hozni a "Die Hard 5.-ben".

 Frank most tudta meg, hogy mennyi lett a diákhitele...

Nem tudom, Alex Craig Mann teljesen odatette e magát, amikor a filmet forgatta. Színészként már előfordult itt-ott, de ez a marháskodás az első rendezése. Nem vállalhatatlan, de azért mellet verni meg kevés.
Akció jelenet forgatásból azonban van még mit tanulnia, mert pont a drasztikus pillanatok megvalósítása a leggyengébb. Mondok példákat: Amikor leszakad a szellőző járat, elég gagyi megoldás rángatni a kamerát majd gyors vágással a földön fekvő szereplőkre váltani, miközben körülöttük alig látszik törmelék a földön, sőt, por sem kavarog. Ez így gagyi és olcsó. Vagy amikor valakit kidobnak az ablakon, azt szándékosan nem mutatják, vagy nem végig. Mintha a kaszkadőrökön spóroltak volna. Ha megnézed a filmet, fel fog tűnni, az ilyen jeleneteket milyen szarul oldották meg.
A befejezés is pongyola - szpojler - A felütés in medias res a befejezés hasonlóan. Emlékeztet pl. a "Haláli hullák hajnala" végére, csak az ezerszer viccesebben állt a témához. Oké, van ebben is legalább egy érdekes hitvallás - miért lesz valaki az iskola szépe, de ez kevés, hogy a film érdekfeszítő legyen.
Pozitívum, hogy a másfél óra hamar elrepül. Még mielőtt komolyan unatkozni kezdenénk.
40%

Figyeld:
- Kevés ötlet. Kevés humor. Kiszámíthatóság
- Még a végefőcím utáni jelenet is unalmas, ötlettelen.
- A tanárnő "szerepe", mint fej, biztos komoly szakmai kihívás volt a színésznőnek. Ciki.

Vakszerencse - Runner, runner (2013)

Vakszerencse - Runner, runner (2013)

Rendezte: Brad Furman

Pofátlanul biztonsági játékos film, csupa klisével, nagy nevekkel, semmi extrával.

Richie Furst (Justin Timberlake) az apja csecséből szopta magába a szerencsejáték szeretetét és ismeretét. Hogy egyetemi tandíját összekaristolja, Internetes szerencsejáték oldalak reklámozásából tartja fenn magát, míg az igazgató rá nem száll, mert a campus nem nézi jó szemmel az illegális pénzszerzési formát - főleg, ha abban több diák érintett. Az igazgató - Bob Gunton a már megszokott negatív és egyben rövid szerepben - megzsarolja Richie-t, hogy vagy visszavesz életmódjából, mely szorosan összefügg a játékkal, vagy lehet csomagolni és menni a picsába.
Richie utolsó estéjét arra használja, hogy megtakarított pénzén hazardírozzon kicsit, hogy összeszedje a hatvanezer dolláros tandíjat. Ez az álom egy hosszú netes pókerjátszma alatt kar közelbe kerül, de simán átverik és lehúzzák a pénzét. Richie nem hagyja annyiban. Pár kockával rászáll az oldalra és az egyesek és nullák világában kalandozva észreveszik, hogy nem legálisan lett megkopasztva, hanem valahogy meghackelték a játékot. Ezt a filmben pár mondatban elmagyarázzák, de hiába szájbarágós, aki nem kocka nem nagyon fogja érteni. Utána hasonlóan buta néző üzemmódban megtudjuk, mi Richie terve; elmegy az oldal gazdájához és Ivan Block-hoz (Ben Affleck) - biztos szójáték - és figyelmezteti, hogy oldalán nem éppen pozitív háttérmunka folyik. Éppen nem megzsarolni akarja, dehogy, csak figyelmeztetni, hogy valakik a háta megett settenkednek.
Richie kapja magát és bár lenullázta a bankszámláját, azért még ki tud rándulni Costa Ricába, mert apja szerint és a bennfentes körök tippjét követve, éppen itt van a webpénzfaló guru, Ivan Block székhelye. Block magához édesgeti a srácot és mentorkodni kezd felette.
A néző azonban már tudja, hogy ebből sok jó nem sülhet ki. Aki mások pénztárcáján és szenvedélyén keresztül szedi meg magát, jó ember nem lehet...
Megismerjük - na ez így erős túlzás - a netes kaszinók világát, a korrupciót, a pénz és csillogás világát. Magasra lehet itt kapaszkodni, de zuhanhatsz utána lefele.

Block szarrá keni a Costa Rica-i rendőrséget és felügyeletet, hogy az üzlet simán menjen. Ám nem megy úgy. Ebben a veszélyes világban próbál Richie érvényesülni, egészen addig, míg nem érzékeli, hogy az egész talmi álom egy veszélyes húsevő virág, ő pedig a légy.
Hogy ki az üzleti élet hiénája, azt pedig az dönti el, kinek a kezében van több fegyver. Így az egyik nap kurva kemény felügyeleti szerv adja a bankot, másnap pedig akár krokodil vacsoraként végezheti. Ha jó helyre tejelsz, szinte bármit megúszhatsz.
Brad Furman rendezése nélkülöz minden egyediséget. Feszültség alig.
Érdekes, hogy ebben a világban milyen könnyen dobálóznak a pénzzel, de valahogy olyan művi az egész. A történet sajnos nem eredeti, Affleck karaktere olyan semmilyen. A mentor és tanítvány szál nem nagyon van kiemelve. Semmi Sherlock Holmes-i bűnügyi szarkavarás.
A film vége teljesen kiszámítható, csavar kevés és a legtöbbet már láttuk ezerszer, csak jobb filmekben.
Igazából egyszer röhögtem fel a filmen - a krokodilos befosatós résznél - de az meg azért volt furcsa számomra, mert az addig eszméletlenül kemény ellenfelet túl könnyen "lágyították" meg. Talán ha ezzel kezdik a munkakapcsolatot, sok egyéb keménykedés és izgalom kimarad a történetből.
Tucatkrimi, átlagos karakterek, szituációk. Egynek elmegy, de lefogadom, pár hét múlva semmire nem fogsz belőle emlékezni.
50% - jóindulattal.
A magyar címnek so

k köze nincs a filmhez... Az eredeti "runner, runner" sem nagyon jön át. Egyszerűen nem jól kufárkodnak sem az akcióval, sem a feszültséggel.
Van kötelező szerelmi szál is, de az is unalmas és Gemma Arterton valahogy most sokat nem tesz a karakterhez.
Kicsit olyan, mintha álmukban írták volna alá a szerződést a filmhez és unottan nyomták volna le, ha már megígérték. Tévéfilmes hangulat.

Csapatszellem - Forever Strong (2008)

Csapatszellem - Forever Strong (2008)

Rendezte: Ryan Little

Főszereplők:
Sean Faris - Rick Panning
Sean Astin - Marcus Tate
Gary Cole - Larry Gelwix


Rick Panning szépreményű egyetemista, hatalmas sportkarrier előtt, melynek útját egykori sztárjátékos apja is egyengeti. De Rick sajnos nem egy csapatjátékos. Csak ő számít, a csak most és a csak nekem. Ebből kifolyólag gyönyörű autójával a segge alatt, gyönyörű barátnőjével az oldalon, bebaszva, ahogy kell száguldozni, kisiklik az útról, kisiklik az élete és egyszerre nullázza le a csúcsverdát és a bájos barátosnét. Ippeg csak nem halnak bele.

Ezek után választható, hogy vagy a fiatalkorúak börtönében szív magába némi tisztességet és alkalmazkodási hajlamot, vagy játszhatja az eszét és amit betölti a tizennyolcat, ugyan piát még nem vehet jogilag, de mehet a felnőtt sittre, kicsit tapasztalni, mi a hülyék jussa. Természetesen ez nem tetszik neki, de a beilleszkedés sem kicsit döcögős. Larry Gelwix edző, akinek közös múltja van Rick apjával, Richard Penning-gel (Neal McDonough), felkeresi az öntörvényű kölyköt, hogy csapatában a Highlander-ben, esélyt adjon neki, amit apja annak idején nem kaphatott meg egy sérülés miatt. Rick feladata nem az, hogy helyt álljon az edzésen és győzelemre vigye a csapatát. Gelwix szerint nem. Sokkal több.
A fiúnak magára kell találnia, hogy a lázadás helyett sokkal értelmesebb dolgokba ölje felesleges energiáit, mert egy csapatjátékban nem elég, ha az ember a saját szerencséjének a kovácsa. A csapatjátékban néha bizony el kell felejtened, hogy ÉN, mert ott csak akkor működik a játék, ha felismered, hogy valójában a csapat a MI.

Ezek mellett még fel kell nyitniuk a fiú szemét a világra, mert a társai már tudják, hogy az élet sokkal szebb és teljesebb, ha nyitott szemmel járunk, megfogva a csodák tündérszárnyát. Ami nekünk büntetésnek tűnhet, vagy unalmas feladatnak, másnak kellemesebbé teheti az életét, kicsit vidámabbá színezi a szívét. Erre jó példa pl. a fakultatív kórházlátogatás.
Szóval Ricknek nem csak a pályán kell bebizonyítania, hogy értékes ember, hanem a környezetében is, a mindennapi életben. Saját magát kell legyőznie...
Sikerül e neki?

Nézd meg a filmet.

A labdát soha, de az agyamat eldobhatom...

Sean Astin, akit ha valaki ismer, valószínűleg Samuként tud azonosítani a "Gyűrűk urából", ismét mellékszerepben. Fontos szerep, de híresebbé nem fogja tenni. A Rick-et játszó Sean Faris igazi amerikai tini, akit kezdetben még a mentőben is ütnél. Szerencsére jól adagolt forgatókönyvi fogásokkal a film végére lehet vele szimpatizálni. A show-t Gary Cole viszi el, akinek szinte már túl eszményi a karaktere. Egy igazi Csernus* rejtezett el benne.)
A mellékszereplők tűrhetőek, a csajok szépek - a második szerelem főleg. Aki kiemelkedik az átlagból, azt a film felénél kiírják, de nem erőltetik túl a drámát, kicsit súlytalan is marad ez a szál.

* - Valami pszichológus, aki tudja, mi a bajod...

A csapattárs húgi, akire rá kéne menni...

A rendezés korrekt, de nem lép túl a mozicsatornák színes sportfilmjeinek keretén. Furcsának tartom, hogy jelenleg 2014 januárjában tetszési indexe megegyezik a "Carter edző"-vel, ami szerintem egy pöttyet komolyabban vehető film a témában.

- Rendben, ha a húgit nem adod, téged smárollak le...! Kocsog!

50%
imdb: 7,2 csillag, ami szerintem ennek a filmnek sok. Iparos munka, de erős közepes.