Apa ég! - That's My Boy (2012)

Apa ég! - That's My Boy (2012)

Rendezte: Sean Anders
Todd - Andy Samberg
Donny - Adam Sandler

Nem fogok magammal harcolni, hogy jót írjak Sandler 2012-es faszságáról, mert nem értenék egyet azzal, hogy ebben a filmben bármi jó. Pedig de, csak azoknak az illetőknek semmi közük Sandlerhez.
James Caan, Susan Sarandon és Milo Ventimiglia.
Őket bármikor szívesen látom, ha filmről van szó. Sandlerrel együtt csak arra jók, hogy az amúgy trágya mozit kicsit feljebb emeljék fényükkel.

Donny Berger (Adam Sandler) 13 évesen olyan ótvar dumával környékezi meg bombázó tanárnőjét - Eva Amurri Martino, aki egyébként Susan Sarandon lánya - ,hogy az természetesen ráizgul a kölyökre és hagyja, hogy a pöcsös becsempéssze neki a lompost. Már itt elment a filmtől a kedvem, - nem az irigység miatt, persze - mert a pedofília és gerontológia témájának szerintem nem nagyon van helye komédiában, ilyen könnyed formában. Oké, van egy népcsoport, amelyik gerjed az ilyesmire és emlékszem, 13 évesen nekem is voltak romantikus képzelgéseim tanárnőkről, ettől még ezt filmben, vicceskedve ábrázolni, ízléstelen. Ennek ellenére vissza-visszaköszön a téma a hollywoodi filmgyárak darálói által kiköpött vígjátékoknak nevezett trágyákból.

Mondjuk ennek a tanárnéninek nem sok kisdiák akarna, merne, tudna ellenállni.

Egy túl energikus kefélés közben felszalad a színházi függöny és furcsa párosunk lebukik. Bíróság, tanárnéninek harminc év sitt. A dolgot tetézi, hogy kis lovagjától gyermeket vár. Miután szül, a kölyök apuhoz kerül, aki egy ideig nevelgeti, majd a srác öntudatra ébredés után elhagyja a családi koszfészket, nevet változtat és bedolgozza magát a vagyonos üzletemberek világába.

Donny hosszú évekig megélhetési celebként abból a pár kósza numerából próbál pénzt csinálni, amit gyerekként elkövetett. Mennek a talk show-k, celeb műsorok, de azért közben eltelt 25 év, megismertük Parish Hilton-t, az Internet ontja a sztárok home videóit, bármilyen perverzióba bele lehet futni, ezért Donny, az amorózó, mint hírforrás, elveszíti érdekességét. Az amcsi APEH pedig követeli a bevételek után neki járó jussát. Kb. 50 ficcs.

A kis Donny igaz Donny Juan de Marco.

  Donnynak pénze nincs csak egy egyszerű, pumpoló ötlete; fia házasodni készül és mivel egy pedofil botrány szerelemgyereke, el lehet adni a kiéhezett hiéna médiának. Donny csomagol és inkognitóban, hogy fiának ne okozzon túl nagy kellemetlenséget, bemutatkozik az apóséknál, mint legjobb cimbi. Fiacskája, alias Han Solo Berger, aki közben üzleti életben jobban használható nevet választott magának, nem nagyon örül. Nincs is miért, hiszen Donny sosem volt megfelelő társaság.
Most sem hazudtolja meg magát. Iszik, mint állat, ontja magából a szarabbnál szarabb "poénokat" és amit lehet, csípőből elbasz. Lehetne beilleszkedéséről vicces filmet készíteni, de ahhoz kellett volna némi munka. A forgatókönyvre sok mindent mondhatunk, de nem fifikás darab. Kiszámítható klisék, ameddig a szem ellát. Alpári poénok, ripacskodás határán egyensúlyozó alakítások, fárasztó mellékszereplők.
A végén pedig egy családi botrány majd hepiend.
Fantasztikus!

Adam Sandler jó ideje nem tartom humorosnak. Készített szórakoztató és értékelhető filmeket, ám mostanában valamiért Eddie Murphy félresiklott karrierje jut róla eszembe. Az eddigi mélypont a "Jack és Jill" című hulladék volt a "Nagyfiúk 2." című baromsággal megtámogatva. Azután láttam ezt a szart.
Sandler valamikor nevetésre tudott ingerelni egy egész klubot, amikor fellépett politikailag inkorrekt fellépéseivel, maszturbációról szóló haknijaival. Azután filmezni kezdett és bármilyen gyökér karaktert alakított is, valamiért az amerikai közönség zabálta a filmjeit, még akkor is, ha tudták, ez nem az igényes szórakozás. Nagyon nem az.

- Igen, mi jobban szórakoztunk a forgatáson, mint ti fogtok a nézőtéren!!! - What's up!, Yeah!

Sandler néha bevállalt pár komolyabb mozit is, hogy megmutassa, nem pojáca, hanem színész és el kell ismerni, akkor egészen fogyasztható produkciókban tud valamit nyújtani. Ettől függetlenül, az a sok fos, amit kihány magából a nevébe csomagolt egyszeri fogyasztású, mikrózható gyorskajaként dobozolt, hollywoodi gépezet, az értékelhetetlen. Eddig nem tudott meggyőzni róla, hogy jó színész, csupán elvan a kamera előtt és ökörködik. Meglepő számomra, hogy az imdb 5.6-ot adott jelen filmjére. Nem tudom, mi tetszett a nézőknek ennyire; vagy a rejszolás a nagymama fotóira - ebből az egyik jelenidejű, brrr - vagy a négycsöcsű rúdtáncos, vagy a kb. háromszor elsütött üveggel leütés poén, vagy a hotelszobában csúcspontként működő incest szex. Bocsánat, hogy szpojlerezek, de leszarom, másrészt, meg aki akarta és kedveli Sandlert, már látta a filmet. Aki meg nem, az ne olvasgasson mielőtt filmet néz, hanem tapasztaljon és csak utána kezdjen bele a kritikák tanulmányozásába. Hisz mi lenne, ha lehúzós véleményem hatására nem néznéd meg eme remekművet???
A puding próbája az evés, ebből a filmből meg elég a kevés...

Amit nem értek, hogy Sandler mennyit fizet a filmművészet még élő legendáinak, hogy lejárassák magukat ócska produkcióiban? Mivel veszi rá az igazi színészeket, hogy megkopott nimbuszukat tovább fakítsák?
A msáik, hogy Milo Ventimiglia ripacskodós 5 perce szórakoztatóbb volt számomra, mint a film összes többi része. Ez az ifjú színész, legyen bármilyen filmben - akár futurisztikus kamaradráma, vagy sci-fi sorozat, esetleg B krimi - élvezet figyelni. Azt azonban nem gondoltam, hogy ilyen sok humor van a gyerekben. Sandler biztos jól lökte a dumát, ám mostanában, ha a szövegelését figyelem egy filmben, az kimerül lagymatag poénkodásban és vicceskedésben, trágársággal körítve. Milo pedig pofákat vág, gizdul, ripacskodik és még így is jobb.

Valami hasonló poént már elsütöttek többek között a "Tökös tekés"-ben és a "Másnaposok 2."-ben is. Köszi, de eredeti. Azt hiszem, még a "Farkas - A kezdet" is dolgozott ezzel a poénnal.

Remélem, Sandler hamarosan eladhatatlan lesz, hiába van rá igény a tizenéves fiatal srácok és éretlen felnőtt férfiak körében. A lányok eleve nem hiszem, hogy célcsoportja a csávónak, olyan tiszteletlen a női szereplőivel. Többnyire. Itt teljesen.

20%, mert legalább kétszer felröhögtem - egyszer sem Sandleren - és a mellékszereplők között vannak kellemes csalódások. Vanilla Ice pl. Sokat nem tett hozzá, de legalább ön-ironikus és vicces.

Figyeld:
- A katona úr
- A pap úr
- A Sarandon lányok

Kultfilm: Pop, csajok satöbbi - High Fidelity (2000)

Pop, csajok satöbbi - High Fidelity (2000)

Rendezte: Stephen Frears

Főszereplők:
John Cusack - Rob Gordon
Iben Hjejle - Laura
Jack Black - Barry

Nick Hornby könyvéből készült életérzés kötelező olvasmány/filmélmény kell legyen nagyjából mindenkinek, aki bizonytalan az élet értelmét illetően, vagy akit már elhagytak, vagy aki már elhagyott valakit, vagy aki...
Hornby stilusa kicsit olyan, mint a szomszéd srác, akivel ha összefutsz a folyosón és dumálni kezdtek, belekezd valamibe és olyan színesen, szórakoztatóan mesél a legnagyobb közhelyekről, hogy csak félig eltátod a szádat és hallgatod, élvezed, elmerengve a hallottakon.

Rob Gordont villámcsapásként éri a hír, hogy barátnője, akire feltette életét, hirtelen ki akar lépni a semerre sem tartó kapcsolatból. Csakhogy Robnak van egy rossz szokása; bizonytalan és görcsösen kapaszkodik kapcsolataiba, képtelen függetlenként létezni. Ezzel nem lenne gond, de valójában Rob saját komplexusait partnereire vetíti ki és mikor végül szembesül önön tévedésivel, saját paráival, rálép a felnőtté válás rögös útjára. Erre szüksége van, hiszen harmincas férfi, nem kisiskolás.
A film gyakorlatilag Rob gondolatait és kétségeit jeleníti meg, humoros formában, monológokkal, életképekkel tarkítva. Folyamatosan válaszokat keres, mit ronthatott el, hogy élete legfontosabb női, sorban elhagyták. Válaszokat ugyan nem minden esetben kap megnyugtatót, de lassan kezd beérni.

Jack Black majdnem ellopja a showt. - Fogtok még nekem így tapsolni az Oscar-díj átadón...!

A film erőssége a rengeteg változatos helyszín és zene mellett a töménytelen mellékszereplő, akik kitöltik azokat a percek, amikor Rob éppen nem gondolkodik. Zeneboltjának két bedolgozója tipikus lúzer krapek. Egyikük Jack Black és ezzel elmondtunk mindent. A múltból előkerülő volt csajok pedig érdekes karakterek, akiket pár percnyi jelenlét után szinte magunk is megismerünk. - És a hátunk közepére sem kívánnánk. :)

Stephen Frears talán egyik legfogyaszthatóbb filmje. Már, ha lehet ilyet mondani Frears különleges munkásságáról. Cusack-kel már dolgozott együtt, most kihozta belőle amit lehet. Ez volt talán Cusack utolsó "kölyök" határeset karaktere. Innentől datálható felnőttsége a filmjeiben.

80%
Figyeld:
- Tim Robbins jelensége.
- Jack Black figurája
- A volt csajok...

Lisa Bonet fontos mellékszerepben

Catherine Zeta-Jones fontos mellékszerepben

Lili Taylor fontos mellékszerepben

- Cusack Ian monológja

Carrie (2013)

Carrie (2013)

Rendezte: Kimberly Pierce
Főszereplők:
Chloe Grace Moretz - Carrie White
Julianne Moore - Margaret White

Csak remélni tudom, hogy az amerikai átlagtini nem olyan, mint Kimberly Pierce King feldolgozásában, mert ha mégis, már értem, miért sétálnak be néha fiatalok fegyverekkel a suliba és azután lenullázzák osztálytársaikat. Amikor Sue Snell pasija amolyan kárpótlásként meghívja Carrie-t a sulibálra - amelynek biztos nagy szerepe lehet kis életükben, ha olyan balhét tudnak csapni, ha kimaradnak belőle - a háttérben látszik a többi sulis reakciója. Undorító. Tudjuk, hogy ez csak egy film, a háttér statiszták viselkedése tudatos rendezői koncepció, de... ha csak kis százalékában ilyen a valóság, akkor az amerikai tini, mint gyűjtőfogalom, szánalmas.

Carrie White Stephen King lényének része. Első - kukába dobott, majd kihalászott - kisregénye. Megjelenésével nem csak egy "horror hőst", adott az irodalomnak, hanem egy ikont a kultúrának. Később King ismét elővette a figurát, más környezetben persze, a "Tűzgyújtó" című regényében. Carrie több filmes feldolgozást megélt, sőt, folytatást is. Hiába, egy tűzcsináló, társasági perifériára szorult kislány figurája, érdekes játékokra ad lehetőséget.

Carrie White hamis vallási fanatizmus mögé rejtőző, enyhén bomlott elméjű édesanyjának egyetlen, törvénytelen gyermeke lenne, ha a mai társadalomban nem szarna mindenki az ilyen külsőségekre. De hol van már az negyvenes évek, amikor simán leírhatta magát egy gyermek, ha nem volt apu név a születési papírokon? (Sophia Loren tudna erről mesélni...) Mindenesetre Carrie különc, beilleszkedésre alkalmatlan fiatal lány, aki olyan elemi dolgokkal sincs tisztában, mint a menstruáció. Azért ez az oktatás hiányosságairól is elárul néhány dolgot. Még szerencse, hogy ez csak egy film! Elképzelhetetlen, hogy ilyesmi történjen egy amerikai iskolai intézményben.

Tényleg vele "égő" randizni???

A csajok, főleg egy kis gyökér, szívatják, anyja szintén nem túl egészséges lakótárs. A sok düh és sérelem felgyülemlik, kirobbanva felszínre tör és Carrie végül nem egy Internetről rendelt fegyverrel vesz a környezetén elégtételt, hanem a menstruációjával egyszerre megjelenő telekinetikus képességeit használja fel, hogy kő kövön ne maradjon. Suli-buli a javából.
A történetnek több forgatókönyvírója van, habár az alapokat már King lefektette és az új változat sem tud sok eredetiséget felmutatni. Szóval, nem értem, minek ehhez ennyi ember. :)
Néhány apróságot leszámítva hűen követi az 1976-os Brian De Palma klasszikus feldolgozás vonalát.

A film hangulatos, de nem sokkal erősebb, mint bármelyik utolsó tíz évben forgatott tini film, legyen az komédia vagy horror. Korrekt munka, semmi egyediség. A lassított, szélvédőn átfejelés, pár éve még új lett volna, de valahol a Wanted környékén már ellőtték ezt a puskaport is.
50%

Figyeld:
- Régen elég volt, ha csak meredt szemmel szuggerálta a kamerát a színésznő (pl. Sissy Spacek), most már Magneto-s mutogatás is jár a fellobbanó tüzek és repkedő tárgyak mellé.
- Carrie White vajon mire vitte volna az X-Men univerzumon belül???
- A kis rohadék főgenyó csaj tényleg olyan jól játszik, hogy belevernél abba a szeplős pofájába.
- Ki hiszi el, hogy Moretz egy lúzer és csúnya iskolás csaj? Még akkor is körüldongnák a pasik, ha úgy öltözne, ahogy a filmben. Túl cuki a kiscsaj, de legalább kivételesen nem felnőtt nő játszotta el a szerepet.
- A vége felé néha egészen olyan, mintha Moretz kisasszonyt kicserélték volna CGI-re.

- Moretz, ígérd meg, hogy nem aprózod el a tehetségedet olcsó tinifilmekben!
- Ígérem! Nem lesznek olcsók...

Figyelmeztetés: Az írás tökéletes megértéséhez szükséges látni a filmet.

Dögöljek meg, ha ez nem CGI... argh...