Rendezte: Luis Piedrahita, Rodrigo Sopeña
A film Mafab adatlapja: La habitación de Fermat (2007)
Nagy divatja van a szabaduló szobás szórakozásnak mostanában. Persze, lehet, hogy régen is volt ilyesmi - pl. 1800-as években - lehet, hogy már az őskorban is - bedobták a kölyköt a verembe és ha legyőzte a pingvint, akkor a törzs tagja lehetett - mégis, mostanában látom az ezzel kapcsolatos hirdetéseket a neten, hogy ilyen-olyan szabadulós szoba, menekülj ki, éld túl, stb. Szóval nagy lett a divatja.
Egészen biztos, hogy az olyan filmeknek köszönhetően, mint a Fűrész és hasonló társai, melyben több eltérő karakter, valamilyen titokzatos ok miatt egy szobában - teremben, hajón, várban, könyvtárban, vidéki művelődési házban - találja magát és többnyire adott időegységen belül ki kell jutniuk esetleg kiszavazniuk egy társukat, miközben azt nyomozgatják, miért is kerültek szorult helyzetbe.
A Fermat szobájában pedig aztán tényleg szorult a helyzet, hiszen egy kies és kieső vidéken, olyan teremben találják magukat hőseink, amely a feladatok megoldása közben folyamatosan zsugorodik, ha rossz a válasz illetve későn érkezik, így gyakorlatilag kipréselheti négy delikvensünkből a szuszt.
Történik, hogy négy jó ésszel megáldott ember elvégez egy titokzatos, hozzájuk eljuttatott matek - kamu, mert sokkal inkább logikai - feladvány és ezzel meghívást nyernek egy mini taggyűlésre, ahol csak olyan kiváló szellemek vehetnek részt, akiknek sikerült a dedós feladat elvégzése. Egy fiatal matekzseni, egy idős matekzseni, egy lány, aki nem rossz matekból, meg egy férfi, aki nem rossz szabadulásból.
Leutaznak Varjúvetenyőre, átkelnek a nagy folyón, keresztül vágnak a csalitoson, hogy végül megérkezve egy pajtához, fogadja őket a szoba. Később megérkezik a házigazda is és miután megvacsoráznak, beindul a buli. A házigazdának le kell lépnie, ám az összejövetel ettől még saját medrében halad. Az ajtó bezárul, a telefon megcsörren és a másodpercek kínos lassúsággal versenyeznek a falak szűkülő távolságának közelségével. (Totális képzavar...)
 |
| - Valaki ideszart a szoba közepére és nincs gazdája??? |
A film kezdetben izgalmas és felcsigázza az érdeklődést, azonban, hamar be kell látnunk, a legtöbb - összes - feladat inkább gyerekjáték, mint matematikai felhívás keringőre, így sokat veszít a film a hitelességéből. Oké, értem én, hogy az egyszeri nézőnek is izgalmasnak kell lennie, és az egyszeri néző inkább töri fejét kvíz kérdéseken, mint olyasmin, aminek a képletében csak számok és jelek vannak. Így a Ferman szobája nagyon hamar átalakul egy órás szabadulós műsorrá, titkokkal, melyekre azért kapunk választ. Lassan összeáll a kép és ...
Erősen szpojleres leszek a végére!!!
Zavart pár dolog a filmmel, miután végignéztem. Nem mind fog eszembe jutni, de kettőt kiemelnék:
1. WTF, hogy a végén a szerencsétlen apuka áldozati bárány lesz, miközben aki miatt épült az egész szoba és kicsavart magyarázatok útján talán megérdemelni némi büntit, az meg boldogan elevez a helyszínről. Az élet igazságtalan, ám azért egy thrillerben az ilyen kicsavart befejezés nem hagy kellemes ízt a szájamban.
2. Az öreg matematikus azt az egérutat - amire viszonylag furmányosan jönnek rá a többiek - hogyan is képzelte, hogy használni tudja majd a végső pillanatban, miközben három társa simán méteres körzeten belül figyeli egymást, árgus szemmel?
Sehogy!
Amint kinyitotta volna, hogy lelépjen - még csak nem is egy pöccre nyíló ajtóról van szó, hanem be kell törni a használat előtt - a társai felkenik a falra és kiszöknek előtte. Hogy ezt a baromságot elpalástolják, inkább kitalálta forgatókönyv írója, hogy a gonosz addigra kiesik a képből. Köszi.
 |
| - Remélem a szobaszervizt hívja! |
A Ferman szobája még ezekkel a kis negatívumokkal együtt is kellemes szórakozás estére. Nem üt túl nagyot, amikor vége, addig azonban kellemesen hangulatos. A vágások, színészek jók.
Az eredeti spanyol nyelv meg kellemes.
A helyszínről a Twin Peaks egyik függönyös terme jutott eszembe. A misztikum és titokzatoskodás nem túl sokáig működteti a konfliktust, hiszen a szereplők végig együtt vannak a helységben és viszonylag hamar szembesülnek az információkkal, ami alapján felgöngyölhetik a rejtélyt, arról nem beszélve, hogy maga a helyszín sem túl nagy és egyetlen igazi funkciója nem maga a kulcs a nyomozásban, hanem eszköz a büntetéshez.
Csoda, hogy mennyit kihoznak mégis belőle a rendezők és írók.
60%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide tessék írni, ha van mit: