Rendezte: Jalmari Helander
A film Mafab adatlapja: Big Game (2014)
Megtekintés: Nekünk "Magic Boys" és Michael Madsen jutott, északra meg a Big Game és Samuel L. Jackson. Valahogy ez a film jobban üt.
Európai filmesek néha azt az ötletet veszik a fejükbe, hogy filmjüket megdobják egy Amerikai sztárral. Ahol kevesebb a pénz és kapcsolat, oda inkább kifutott sztárok jutnak, míg máshová, akár egy épp aktuális hírességet is meg lehet nyerni. Helander-nek sikerült L. Jacksont meginvitálnia, hogy együtt összedobjanak egy inkább gyerekeknek való enyhén "Cliffhanger" beütésű akció marháskodást, amelyet, szeretnél komolyan venni, csak ehhez nem játszik alád a rendező.
Az alapsztori egészen rendben van: Amerikai elnök északra érkezik egy tárgyalásra. Gépét megtámadják, az elnököt menekítik. Magára utalva zuhan az erdők rengetegébe és egyetlen lehetséges megmentője egy férfiassági próbára ideiglenesen "száműzött" finn, tizenpár éves kisfiú, miközben a terroristák aljas indokból tűlevéllé teszik értük az erdőséget.
Ezt az alapot lehet akár teljesen véresen komolyan venni, vagy lehet kikacsintva, megmosolyogtatva feldolgozni. Helander első komoly megmérettetése a 2010-es Rare Exports, amely egy télapós horrorfilm volt, morbid humorral feltöltve. Gyerekszereplő már ott is volt és elég hangulatos darab lett még akkor is, ha érezhetően olyan horrorfilmek voltak az elődök, amelyben a kis közösséget gyilkos támadás éri külső erők által. Helander négy év pihenő után összedobta ezt a kellemesen gyermeteg darabot, amiben bárkit is vennél komolyan, nem tudod. Szóval annyira azért nem röhejes, hogy rá tudd sütni, hogy egy akció-komédia, ugyanakkor a gyerek főszereplővel és a költségszegény kalandokkal együtt a film nem is vehető teljesen komolyan.
Oskari (Onni Tommila) felkészült élete férfiassági próbájára. A finn falu öreg szárazföldi medvéi kiviszik a közeli hegyre, ahol felavatják a fiút és megkapja fegyverét - elég komoly felszereléssel együtt - hogy a következő egy napot a nagy vad elejtésének szentelje. Egy másik szálon az Amerikai elnök érkezik valami tárgyalásra Finnországba, ám mielőtt megérkezne - mikor máskor, te hülye? - a célhoz, idegenkezűség által lezuhan a repülőgépe és csak az elnök és legfelkészültebb testőre (Ray Stevenson) éli túl a támadást. Elszakadnak egymástól, így az elnök, miután belebotlik Oskari, a gyerek segítségével igyekszik életben maradni, míg értük jön a segítség. Persze, menekülniük kell közben, mert a gépet elpusztító rakétát olyan emberek lőtték rájuk, akik még a mentőakció előtt szeretnék begyűjteni az Amerikai elnök skalpját, amolyan trófeaként. Drága egy vadászat, de hát egy részt az elnök a nagyvad, másrészt pedig Oskari lehetséges zsákmányállata, amelynek megszerzésével bizonyíthatja a közösségében, hogy férfivá ért. (És gondolom, utána már lehet csajozni meg lehet inni a sima méhsört, ami sima.)
Megjegyzések:
Onni Tommila gyerekszínész igazán szerencsés, hogy két ilyen nagy névvel dolgozhatott együtt és még a show-t is ellophatta. A film nagy kedvence lesz a finn kölyköknek. Nem olyan, mint mondjuk a mi "Égigérő füvünk".
A történet néha megbicsaklik, azért csavar szerűségek is jutnak bele, igaz, kiszámíthatóak, leszámítva a nyilazós részeket... Viszont a finn hadsereg és rendvédelmi erők nincsenek a helyzet magaslatán, hogy terroristák könnyen bejutnak hegyeik közé, de az elnökmentő csapat szinte fáziskéséssel jelenik meg a vásznon. A gép lelövéséről nem is beszélve, hiszen a védelmi rendszerük ennél jóval összetettebb. A védelmi tojás meg már a "Menekülés New Yorkból" című klasszikusban is feltűnt. Bár valójában nem létezik...
Aztán a nagyobb nevek mellett vannak alig kisebb nevek is, szóval Helander rendesen megszórta sztárokkal a filmjét, ami kicsit dob az összképen, annak ellenére is, hogy van, aki súlytalanul van jelen - Felicity Huffman méltánytalanul mellőzve van pl.
Victor Garber, Jim Broadbent és Ted Levine is megjelenik, ki fontosabb, ki mellékesebb szerepben.
A főgonosz karaktere sajnos inkább röhejes, pedig Mehmet Kurtulus igyekszik, csak sajnos legalább olyan karikatúra gonosz, mint a Die Hard 5. gonoszai.
Helanderre érdemes odafigyelni, mert van érzéke a hangulatkeltéshez.
A fényképezés nagyon szép, a trükkök már kicsit gyengébbek.
A karakterek szerethetőek.
50%
Nem az év akciófilmje, de legalább gyerekbarát.
Finnországi gyorstalpaló itt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide tessék írni, ha van mit: