Frontera - Frontera (2014)
Rendezte: Michael Berry
Ed Harrist mindig élmény látni, hiszen olyan filmek után, mint "A mélység titka" vagy "Ellenség a kapuknál" eleve megkerülhetetlen filmszínésznek tartom. Pedig nem túl jóképű, inkább szikár. Haja sincs sok - legalábbis legtöbb filmjében. Ügyesen lavíroz a mainstream és a független filmek világában. Jelen filmje, a Frontera, egy lassan építkező, mégis végig izgalmas és nézhető dráma, amely valahol bűnügyi film, valahol akár western is lehetne. Mindezt a téma és a környezet miatt.Valahol Texasban járunk... túrót, Arizonában. Végül is mindegy, hisz mindkét állam határos Mexikóval, ahonnan a szerencsétlen, jobb sorsban bízó bevándorlók folyamatosan özönlenek az Egyesült Államokba.
Szóval, valami sivatagos városka szélén él az egykori seriff, Roy (Ed Harris) feleségével, Oliviával (Amy Madigan). A sok évi hivatali munkának és a mellette végzett kemény kétkezi munkának gyümölcse hatalmas farmjuk, ahol mindig van mit javítani. Főleg a szögesdrót kerítést, amelyet a határon illegálisan átcsorgó apró konvojok tönkre szoktak tenni.
A történet másik fontos szála a mexikói Miguel (Michael Pena), aki Roy földjén igyekszik keresztül sétálni az elvileg Kánaánnal kecsegtető szebbik oldalra. De az út veszélyes és hosszú víz nélkül, főleg, ha egyetlen társunk a nyakunkba vart ismerős felelőtlen kölyke.
És ha már felelőtlen kölykök, említsük meg a harmadik, eléggé elsikkadó mellékszálat, a három fiatal amerikai seggfejet, akik hobbiból lövöldöznek a határátlépőkre, hogy a fatális véletlennek köszönhetően sikeresen meggyilkolják Roy feleségét. Akaratukon kívül persze, de mit változtat ez a lényegen?
A "Frontera" filmdráma a helytelen döntésekről. Az egyetlen, aki végig sikeresen tud a kötélen maradva egyensúlyozni, az Roy, pedig egyszer roppant közel van ahhoz, hogy olyat tegyen, amit később megbánhatna.
A film nem egyszerűen egy nyomozás története, hiszen a rendező és forgatókönyvíró minden információt megoszt a nézővel. Pontosan tudjuk, mi történik Oliviával, ezért végig szurkolhatunk Miguelért. A film nem flashback útján lebbenti fel számunkra a fátylat a halálos baleset kimeneteléről, ami nem rossz húzás. Még így is marad elég feszültség és meglepő fordulat a száz perces természetfilmben.
Mert a Frontera más részről egy természetfilm. Igaz, csak Arizona poros útjait, néhány szurdokot és sziklát mutat meg, ám azt gyönyörű képekben.
Közben pedig emberi sorsokat, melyek a világ forgásának szempontjából baromira nem számítanak, de ott, a Mexikói határ közelében... csak ez van, más nem maradt.
Kiszolgáltatottság és düh.
Barátság és felelősség.
Berry filmje pedig a végére is tartogat egy apró kis poént, amely egyértelműen átíveli a filmet a klasszikus westernek világába. A jó győzedelmeskedik a gonosz felett.
A fehér kalapos seriff legyőzi a fekete ruhás rosszfiút.
Hogy nem tudjuk meg, mi lesz utána?
Hát nem kaptunk addig is elég drámát?
Hogy végül Miguel dolgavégezetlenül kulloghat vissza hazájába, a jövőre nézve semmilyen komoly ígérettel? Nem tudhatjuk...
Figyeld:
- Eva Longoria smink nélkül! (Vagy csak rejtett sminkkel)
- Michael Pena tehetetlensége a börtöncellában
- Ed Harris összes pillanata.
80%
Miért? Mert annak ellenére, hogy a film már-már Tarr Béla lassúsággal rendelkezik - ami faszság, mert sehol nincs az ausztrál fenegyerek, David Michod filmjeinek (pl. Országúti bosszú) tempójától, aki még így is csak negyedannyira lassú, mint Tarr Béla... - egy percig sem unatkoztam.
