2014. június 3., kedd

Blog: Szánalmas híradás

Az origo mindig is híres volt arról, hogy egy klikkelésért megbaszná a szomszéd kecskéjét. Ha komoly hírportál lenne, ilyen pongyola cikkeket nem engedne az oldalára. Tessék figyelmesen elolvasni:

Ami biztos a hírből, hogy az elkövető fiatal!
Nem tudom, fiú vagy lány... De fiatal. Hogy mennyire? Nem tudom. De fiatal.
Ja, és, hogy hol történt?
Az sem derül ki...
Vagy a Baross utcánál... vagy a Baross térnél.
Origo... kik vagytok ti? Buzik vagytok?

Ma, Magyarországon, lehetséges, hogy működik egy olyan információ forrás, amely kb. annyira megbízható, mint egy Pitbull, ha elé raksz egy tál zsírtól csöpögő húsos cupákot.
Tudod mi a szégyen?
Hogy ha mondjuk meglátogatod a freemail levelezésed, utána automatikusan erre a hírportálnak nevezett valamire irányít a kilépés.
Siető fiatal.
A Barosson.
Még, hogy origo.
Találóbb lenne a "szomszéd néni neked pletykál" elnevezés.

A cikkhez való link: Ez de gyökér!

15-ös eseményszint - Event 15 (2013)

15-ös eseményszint - Event 15 (alternatív cím: Alpha Alert) (2013)

Rendezte: Matthew Thompson

Pár cikkel odébb méltattam egy kamara darabot, a Cheap Thrills című thrillert, hogy milyen jó lenne, ha több ilyen filmet látnék. A 15-ös eseményszint ezen a nyomvonalon halad. Nem állítom, hogy nem tévedt el többször... kígyózott fel-alá, míg végül egy érdektelen drámát kaptunk, melynek csavarjait - nem a lift tetejéből kiszedett csavarokat - könnyen kiforgatjuk, ha sok hasonló filmet láttunk már.

Van három katonánk, aki pszichológushoz járnak, különböző problémák miatt. A problémák számomra homályban maradtak, csak az volt biztos, hogy poszt-traumatikus stressz lehet. Valami harctéri idegesség szerű. Egy nő, legmagasabb rangban és két férfi, akik közül egyikük rendkívül destruktív és mintha többet tudna a nőről, mint kellene.

White, (Jennifer Morrison) anya, aki haza szeretne jutni lányához. Morrison a legismertebb a három katonát játszó színész közül. Láthattuk a Dr. House sorozatban, a kezdő csapatot erősítve, a Star Trek-ben megszülte Kirk kapitányt és cukiskodott a "Kegyenc fegyenc" című baromságban. Többek között.

Diego, (Stephen Rider) egy katonatársáért érez aránytalanul nagy felelősséget, hiszen az illetőt kimentette a harckocsijukból, ám eközben olyan sérüléseket kapott be a társa, hogy rá van utalva a férfire, aki mint barát és sorstárs, otthon gondozza. Rider a produkció legkevésbé ismert tagja, habár olyan filmekben jelent meg, mint "A burok", vagy a "Védhetetlen". A nagy kiugrás nem ez a film.

Oldsman, (Josh Stewart) a leginkább kezelhetetlen. Téveszméinek köszönhetően több tucatnyi ártatlan nőt és gyermeket ölt meg egy elvileg el nem hangzott parancs mögé bújva. Neki főleg a saját démonaival kellene megküzdenie. Stewart titkos favoritom. Eddig kevés filmben láttam, de szomorú szemei és karakteres arca nagyon jól eladja a figuráit. Számomra szimpatikus, mióta a "The collector" című horrorfilmben szembe szállt a tömeg és sorozat gyilkossal. a nagy kiugrása még várat magára, ám nevét érdemes megjegyezni.

Ők hárman szorulnak egy liftbe, amely megreked valahol, hogy azután kényszerűen összezárva szereplőinket beleerőszakolja egy olyan szituációba, melyben ha helyt állnak, mondhatjuk, hogy gyógyuló félben vannak.
Vagy valami más van az egész mögött?
Nyolcvan perc klausztrofóbia, remek fényképezés - hiszen a kamerát a sok tükör ellenére sem vettem észre.
Morrison arcán nem sok sminket fedeztem fel. Bátor nő, mer "csúnya" lenni. A koránál kicsit többnek néz ki, pedig ha odateszi magát, tud dögös lenni. Gondolom, a karakter koncepciója volt, hogy katona lévén, minimális smink legyen rajta. A díszlet egészen pöpec, bár egy liftről beszélünk. Viszont az eredeti ötleteket és megoldásokat hiányoltam, rendesen.

Ezért hiába akartam szeretni, max. 40%.
De mint kamara-dráma, egynek jó.
Nem kétszer nézős...

Ha tetszett, vagy nem, tessék néhány liftes mozi:

- Ördög - Devil (2010) Hat utas egy liftben, egyikük maga az ördög.
- Szilveszter éjjel - New Year's Eve (2011) Több szálon futó érzelgősség, ebből egyik egy énekesnő és egy életművész, akik bent szorulnak a liftben.
- Elevator - Elevator (2011)
- A felvonó - Blackout (2008)

Sorozat: Mob City (2013) második méltatás...

Mob City (2013) Első évad. 1.-6. Rész



Frank Darabont szeret jó filmeket kiadni a kezei közül és szeret olyan témákba belenyúlni, melyekről úgy gondolja, jó filmanyagot adnak.
Készített már több sikeres Stephen King adaptációt, útjára engedte a kultikus zombie-dráma képregényt a televízióban és most ez.
Saját összeesküvés elméletem, de szerintem a Mob City azért rekedt meg csupán a hatodik epizódnál, mert Darabont emlékezett, mi történt a Walking Dead-del, hogyan túrták ki belőle és nem akart ismét abba a hibába esni, hogy elkezdi a sikeres sorozatot, majd a főnökök kirántják alóla a produkciót. Ezért lett olyan a Mob City, amilyen. Ez a saját szubjektív véleményem.


John Buntin regényéből Darabont rakta össze a tervezett első évad hat epizódját. A negyvenes évek Amerikájában játszódik a történet, amikor a Los Angeles-i rendőrség már nagyon szeretné lekapcsolni Bugsy Siegelt a rafinált és könyörtelen maffiózót. Néhány csavart leszámítva a sorozat tipikus bűnügyi filmes jegyeket visel magán. Van itt jó zsaru, rossza zsaru, szürke zsaru, zsarolás, bérgyilkosok, femme fatale, leszámolások, nyakkendős bűnözők, szocipaták, vér és halál. A sorozat erőssége pedig elsősorban a Darabont féle precizitás és finomságok. A hat rész megfelel egy hosszabb mozifilmnek. Egy hajnal alatt le lehet és érdemes darálni. Az első rész a ráhangolódás. Sokan nem szeretik a lassú, noir stílusú filmeket. Az első ötven perc az ilyen nézőket szűri meg. Aki itt feladja, egy remek filmélménytől kímélte meg magát. Aki viszont túl van az első ötven - és talán legvontatottabb ötven percet, míg megismerjük a főbb karaktereket - percen, jól fog szórakozni. Darabont főleg a kedvenc színészeivel dolgozik, sokukat egyenesen a Walking Dead stábjából emelte át, ám vendég sztárokat szintén foglalkoztat, így szinte mind a hat részre jut valami húzónév. Jó, nem De Niro, Pacino szintű aktorokról van szó, de Edward Burns, Simon Pegg és Ernie Hudson megjelenése kellemes pozitívum. Robert Knepper-ről már nem beszélve, aki sokaknak már csak örökre T-Bag marad a "Szökés" sorozatból.

Darabont biztonsági játékot játszott. Az első hat rész nagyjából egy kerek egész. A néző nem lesz bosszús, ha nincs folytatás, hiszen a fő történetszálat eléggé sikeresen elvarrták, és a megpedzegetett folytatást, ha nem kapnak támogatót a folytatáshoz - nem folytatták - akár el is lehet hagyni.

A főszerepre sikerült a Walking Dead feltörekvő sztárját, Jon Bernthal-t átemelni. Bernthal ott is zsarut játszik, megkérdőjelezhető morális és etikai hozzáállással. Amíg ott a nézők többsége ellene szurkolt, addig itt szimpatikusan hozza a szürke egyenruhást, aki a kavargó folyóban evickél, több part között, ahonnan kapja az áldást. Múltja homályos, vannak benne titkok, amiket lassan bont ki a sorozat. Azért hamar kiderül, hogy a kőkemény zsarunak a szíve puhább a vajnál, ha exnejére kell gondolnia. Mozgatórugójának a lényege a hűvös szépség, Alexa Davalos.

A történetről nem írok. Látni kell.
A díszletek tökéletesek, a városkép gyönyörű, a jazz néha kicsit sok, de atmoszférateremtő hatása van. Sok aktor jelent majd a rutinos sorozatnézőnek kellemes pillanatot. A film eléggé hozza a mozis hatást, amolyan "Gengszterosztag" stílusban.

Miló barátommal hajnalban ugrottunk neki a sorozatnak, mert korán értem haza, volt idő filmezésre. Miló nehezen hangolódott rá, sőt, az első rész végére némi bóbiskolást mutatott a monitor előtt, ám a második résztől figyelmesen követte a filmeket és nem kérdezett hülyeségeket. Illetve egyszer, hogy ehet e a süteményből, amit egy kedves barátosném sütött, de ez nem tartozik a filmhez.

80%

A filmről már írtam korábban itt: Mob City

Második megtekintésre is 80%-os nálam.

Kedvenc rész:
Amikor a szemtanút elkapják és a két zsaru is kap a golyókból, a védett házban.

Leggagyibb jelenet:
Ebben megegyeztünk Milóval; a banános ánusz bünti. Nem azért mert sok, hanem mert kicsit... gagyi.

Különvélemény:
Nem baj, hogy nem tudták folytatni a sorozatot. Magam nem rajongok a bünügyi noir műfajáért, hiszen amit el lehetett a témában mondani, azt számomra már elmesélték olyan filmek, mint a "Volt egyszer egy Amerika", a "Szigorúan bizalmas" és a "Gengszterkorzó" sorozat. Egy jó sorozatot a csúcson kell abbahagyni, hiszen utána már csak a hanyatlás várható. Annak ellenére mondom ezt, hogy bízok Darabont zsenijébe, ám úgy érzem, a sorozat, ha tovább nyújtják, hamar önismétlő és klisés lett volna. Legalább nem estek abba a hibába, mint "A szökés" készítői.