Irány délre! - Goin' South (1978)

Irány délre! - Goin' South (1978)

Rendezte: Jack Nicholson

Jack Nicholson nem véletlenül maradt színész. Nem jó filmrendező. Négy filmet készített, mint direktor; ez a harmadik. Az összes lehetséges rendezői hibával. Nehézkes színész vezetés - néha érezni, hogy egy-egy karakter nem tud mit kezdeni magával a képen belül. Az operatőr sem az igazi - túl sok közeli, néha homályos a kép, pl. amikor Nicholson a függőágyban monologizál. Nicholson bele van buzulva a színészeibe és magába - nagyon sok közeli és olyan vágókép, melyben a színészek egyenesen a kamerába grimaszolnak, felé fordulva beszélnek. A vágások ritmusa sem a legjobb és rengeteg helyen nem a megfelelő helyre állították fel a kamerát, így a kész képek rengeteg információt nem tartalmaznak.

Az "Irány délre!" egy unalmas komédia, sok, kihasználatlan karakterrel. Ebből a filmből sem derült ki, mit ettek John Belushi-n annak idején. Danny DeVito mellékszereplőnek is kevés. Egyedül, a főszereplők mellett, talán csak Christopher Lloyd-nak van némi tere a játékra. Nicholson amolyan jutalomjátékként tekinthetett erre a filmjére. Sajnos, túl sokat van jelen benne, néha már fárasztó a szófosása. Még a magyar szinkron sem tud sokat menteni a buta és felesleges párbeszédeken. A forgatókönyv erősen húzható lett volna. Ha a szükségtelen részeket kivesszük, alig egy órás filmünk marad, és abban sem sok jó ötlet.

Mary Steenburgen

Henry Lloyd Moon (Jack Nicholson) egy piti tolvaj, gyáva bandával, így mikor a Mexikói határ közelében elkapják, nincs, aki kimentse nyakra szorult helyzetéből, kivétel egy helyi törvényt, amely kapóra jön: ha talál magának egy tehetős, de férjezetlen asszonyt, aki kiváltja, akkor megmenekül a bitófától és elmehet férjnek. Julia Tate (Mary Steenburgen) már szinte vénkisasszony, aki egy bánya tulajdonosa, melyben reményei szerint hatalmas aranytelérek rejteznek, viszont pénze nincs, hogy kitermeltesse és senkiben nem bízik. Az ingyen férj = ingyen munkaerő. A törvény szerint Henry egyébként sem léphet le, mert akkor mehet vissza az akasztófa alá. A fiatal nő - Steenburgen első filmszerepe, huszonöt éves volt ekkor!) kihasználja a fickót, ami azért furcsa, mert ne feledjük, Henry egy bűnöző. Ennek ellenére lassan megkedvelik egymást és mikor Henry régi bandáját a tanyára eszi a franc, együtt állnak fel ellenük, hogy miközben megtalálva az aranyat, közös jövőt tervezzenek.

Veronica Cartwright egy évvel a Nyolcadik utas: a halál előtt.

Döcögősen, unalmasan csörgedezik a film. Nicholson remek színész, de itt egy kicsit sok a jelenléte. Steenburgen egészen szexi. Nem emlékszem, láttam e valaha dögös ruhában... Első filmjében már együtt játszik a "Vissza a jövőbe sorozat" dokijával. Ott, a harmadik részben szerelmespárt alkottak, itt Julia még véletlenül sem akar a seriffhelyettessel közös jövőt.

Talán a legjobb a filmben, Christopher Lloyd

Milóval néztük a filmet és hol ő aludt el, hol én. Hiába a későbbi remek színészek, ez egy gyenge film.

30%
Az imdb 6 csillag fölé értékeli. Szerintem erős túlzás.

Figyeld:
- A film legjobb jelenete az első pár percben látható: Miközben Nicholson átlépve a határt a rendőröket gyalázza, lova fogja magát és elájul.

Ha szeretnéd megnézni:
- Irány délre! (1978)

Rövidített változat: A szürke ötven árnyalata

- Jó estét. Mr. Gray vagyok. Egy szűz kurvát szeretnék magamnak. Az előző kicsit elrongyolódott...
- Mr. Grey... ha nem...
- Gray. Ha kérhetem. Gray.
- Nos, Mr. Gre.. Gray. volt némi kis incidens legutóbb.
- De van pénzem.
- Oh, ebben az esetben azonnal küldök önnek egy fiatal...
- Valahol húsz alatt, ha lehet.
- ...egy fiatal, húsz év alatti kislányt...
- Nőt nem lehetne?
- ...húsz év alatti nőt, akiben kedvét lelheti és...
- Szüzet.
- Tessék?
- Szűz lányt szeretnék.
- Annyi pénze nincs, Mr. Gray.
- Nem tudja, mennyi pénzem van.
- Nézze, ha ön szűz lányt akar, akkor átléptünk a soft-pornóból a kőkemény sci-fi világába. Nincs ma élő, önnek megfelelő húsz éves, szűz nő a földön.
- De hiszen a múlt héten olvastam egy harmincasról a neten, aki még szűz volt...
- Mr. Gray, higgyen nekem, az a harmincas úgy nézett ki, hogy nemhogy ostorral, de bottal sem piszkálta volna meg.
- Szóval, azt állítja, az ügynöksége nem tud számomra egy használható, húsz éves nőt küldeni, aki szűz és még az alázást is hajlandó lenne eltűrni?
- Szerintem adjon fel egy hirdetést. Persze, nem garantált a siker, sőt, elképzelhető, hogy ráharapnak az újságírók is, hiszen ön csakugyan gazdag...
- Mi van a fiúkkal?
- Tessék?
- Mi van a húszas fiúkkal?
- Ezt most nem értem, Mr. Gray.
- Ha nem tud nekem egy megfelelő lányt szerezni, akkor talán szerezzen egy megfelelő fiút.
- Nem ez a profilunk, Mr. Gray.
- Az, hogy mi a profiljuk, számomra irreleváns, hiszen most mondta, hogy nem tud megfelelő nőt szerezni.
- Ön most a szakmai hozzáértésemet kérdőjelezi meg, Mr. Gray?
- Hát van önnek olyan?
- Te kis buzi, már akkor ribancokat közvetítettem ki, amikor az apád faszában még csak egy apró csepp sem voltál! Tudod ki vagyok én?
- Mr. Angus Volter, a közvetítő.
- Nem.
- Tessék?
- Nem én vagyok Angus Volter.
- Nos, ebben az esetben akkor téves. De miért nem szólt előbb, amikor bemutatkoztam? Hiszen mondtam, hogy Gray vagyok.
- Hát, összekevertem Mr. Grey-jel, de azt hittem, én értettem félre.
- Akkor elnézést.
- Viszont hallásra és sok sikert.

- Tessék.
- Angus Volter?
- Igen...
- Az az Angus Volter, aki fiatal nőket közvetít ki?
- Igen. Angus Walter vagyok. Az o inkább a-nak hangzik...
- Mr. Grey vagyok... nem... Gray vagyok. Szükségem lenne egy alázható nőre.
- Még az este folyamán átküldök önnek egy iszlám nőt. Ezekkel azt tehet, amit akar, csak a csadort nem veheti le róla.
- Tessék? És akkor, hogyan fenyítsem?
- Másszon be a csador alá. Garantálom, hogy extra nagy méretű csadorban fog érkezni a hölgy.
- De hiszen ostorral akarom ütni!
- Küldjek lovat?
- Tessék?
- Ha ostort akar használni, vannak lovaink.
- Mi ez a baromság...?
- Nézze, egy férfi, aki egy nőt alázni akar, az egy állat. Önnek egy lóra van szüksége.
- Feladom. Küldjön egy lovat. De kancát. Ha nem nagy kérés.
- Rendben. Egy kanca rendel. Van saját ostor, vagy küldjek?

18+: A Fekete ötven árnyalata

A nő bebújt a férfi mellé a takaró alá. Egyik tenyerét - értelem szerűen azt, amelyikkel ebben a pózban kényelmesebben elérte a lábát - a combjára fektette és simogatni kezdte. Közben arra gondolt:
- Végre beteljesülnek a vágyaink. Magával fog ragadni, akár a szélvész, tornádó. Felemel. testem a hideg levegőben fog pörögni. A kis hámsejtek, bőrredők felhörögnek majd, megráncosodnak. Én a szélvész közepében fogok kapálózni, sikítok, mert fáj, mert jó. Ő rám nehezedik, de lassan. A makkja a puncimhoz nyomódik, ami ezer tüzes, vörös lámpácskát gyújt az agyamban, amelyeket mind el kell fújnom, különben elégek. És én égni vágyom. Azt akarom, hogy belém tolja és adja meg nekem, mert szomjazom rá és inni akarom. Végtelen cseppekben nyelem magamba a szerelmet, egy hosszú cérnáról, mely a számba lóg és olajosan csillogva araszol rajta végig az érzés. Pókhálószerűen vonja be alakomat az erotika és ő tudja, minek hol a helye. Bennem, rajtam. Akarom, hogy megtegye, igaz, ez az első. A fülemben dobog a szívem. Az sikoltja: Ma megtörténik. Ő pedig erős lesz és uralkodó. Lefogja a testem, hiába hánykolódom, akár egy hajó. Hiába vergődöm, mint a medúza, amely a tengerpart homokjában haldoklik. Nő vagyok, ő pedig a férfi, az uram. Szükség van rá, hogy megtegye. Hagyni fogom. Szememet lesütöm, nem nézek rá. Érezze a tisztaságom. Érezze, hogy ő az első és ez egy kiváltság. Másnak már nem adhatom oda. Mintha szűz hóban lépdelnék, ami mégis égeti a talpam. Ez maga a csoda. Ő pedig maga az élet. És én is az élet vagyok. Egymásból nyerünk erőt. Egymás lelkét isszuk magunkba.

A férfi a nő felé fordul. Mosolyog. Közben arra gondol:
- Na, szívem, megbaszlak, mint a lovat!
Mert romantikus. A ló pedig egy romantikus állat...