Rengeteg filmet nézek meg és nagyjából ez az egyetlen módja van, hogy egyik-másikra még egy évvel később is emlékezzem.
Ha véleményedet írnád meg, ide teheted: leszegett@freemail.hu
A blog használhat különböző cookie-kat, melyről tájékoztatnom kell az olvasókat. Pontosan nem tudom, az mi, de van! 2018.05.25. napjától van egy rendelet, ami érinti az adatgyűjtést is a neten. Én nem értek a technikai részéhez, de elvileg csak a blogspot és a google+ által használt lehetőségeket használom.
A filmet Walter Mitty valóban ebben a szürke, kisegér külsőben kezdi el, de ahogyan halad előre a cselekmény, szépen kivetkőzik magából és átvált "színesbe".
Féltem megnézni Ben Stiller legújabb agymenését, mert a trailer és az, hogy nem ismertem az 1947-es "eredeti" filmet arra engedett következtetni, hogy a "Walter Mitty" egy szimpla keserédes komédia a férfiról, aki igazán csak az ábrándjaiban él, míg a valóságban félénk, gátlásos és talán a film végén övé lesz a nő. Stiller filmjének bemutatója félrevezetett. Nagyon.
A "Walter Mitty" egy szerethető mesefilm Dorothy férfi megfelelőjéről, aki nem egy tornádó hátán, de végül kalandos utazásra indul, hogy felfedezze magában mindazt, amit álmaiban már megtalált. Walter Mitty egy férfi Dorothy, aki nem Óz, a nagy varázsló elé igyekszik járulni, hanem egy legendás fotóst keres fel, terepen, hogy a megszűnés előtt álló magazinjának előkerítsen egy utolsó fényképet, melynek negatívja "elveszett", mielőtt a fontos fotó címlapra kerülhetett volna.
Ben Stiller jófiús nézése
Walter Mitty a "Life" magazin - a folyóirat a valóságban is megváltozott média formátumban folytatta tevékenységét - egyik negatívokkal foglalkozó fotótechnikai szerkesztő szakembere. Munkája veszélybe kerül, amikor a lap sztárfotósának, Sean O'Connell-nek (Sean Penn) a munkáját, a 25. képkockát nem tudják az új vezetőségnek átadni. A magazin standokra kerülő utolsó lapszámának megjelenése kérdésessé válik. Walter-t kirúgják. Abba ugyan még belenyugszik, hogy önhibáján kívül menesztik, ám 16 év szorgos munka után úgy véli, nem hagyja annyiban, megszerzi az értékes anyagot, még azon az áron is, hogy biztonságos közegéből kilép és felkutatja a sztárfényképészt.
Mielőtt azonban kalandos útjára elkísérnénk, még megismerjük az unalmas Walter Mitty-t, aki már akkor görcsöl, ha egy nőre lájkot kellene nyomnia a társkeresőn, vagy egy lifttel megy fel a lehetséges új főnökével. A film első felében tehát megismerjük Walter fantáziáit, melyek erősen elrugaszkodnak a valóságtól - megidézve más, híres amerikai filmeket - és kezünket tördelhetjük, hogy a film nem arról fog szólni e a további egy órában, hogy egy felnőtt férfi képzelődik. Szerencsére nem. Stiller, mint rendező, jól adagolja a történetet, alig hagy üresjáratot és mi szépen követjük őt a fantázia birodalmából a csodálatos földünk varázslatai közé.
Sean Penn annak idején sok paparazzót vert szarrá, míg végül hasonló munkakörben láthatjuk viszont...
A film sokat köszönhet Stuart Dryburgh csodálatosan fényképezett látásmódjának. Nem tudom, mennyit tett hozzá Stiller a képekhez, amit a természetből kiragadtak, hogy azokat a tájakat elhozzák a néző elé, de Dryburgh egészen biztosan markánsan benne volt a látványvilágban. Ennek köszönhetően a film egy megelevenedő turisztikai képeslap, mely elkalauzol minket oda, ahova sokan sosem jutunk el. Ennek köszönhetően például láthattam Nepál hegyeit, melyek grandiózusan tornyosultak fölém, még ha a nagyját számítógép generálta vagy máshol vették fel. Az összkép nagyon szép lett. Külön tetszetős a sok totál plán, melyekben különböző járművek - melyeket Mitty a kalandozások során igénybe vesz - szépen keresztülhajtanak az amúgy nyugodt és szemet gyönyörködtető természetben. Mintha hatalmas festmények keltek volna életre. A fényképezés ezért sokat tesz a filmhez. (megért volna egy Oscar jelölést...)
Külön öröm a még nyolcvan évesen is szép Shirley MacLaine-t Walter Mitty mamájának a szerepében látni, bár szerepe sajnos sokkal kevesebb, mint a 47-es változatban volt. A hölgy fél évszázada van jelen a filmiparban, és ugyan ezalatt nem mutatott fel hetven filmnél többet, azért filmográfiájában találunk pár izgalmas, értékes darabot. Meg Oscar-díjat... (Becéző szavak plusz 5 jelölés!)
Mit lehet még elmondani a filmről?
A 25 képkocka titka végül megoldódik és egyszerre volt számomra giccses és könnyeztető, mert ... ha leírnám egyéb gondolataimat, az enyhén lenne szpojler.
Azért 16 év munka egy helyen, az nem kevés...
70%
Nem sci-fi, nem akciófilm, nem vígjáték. Stiller filmje keserédes történet. Egy finom desszert, vacsora után.
Olvasni a neten, hogy sokáig Jim Carrey és Will Ferrer szintén esélyes volt a szerepre, de örülök, hogy Stiller csinálta meg. Jó, talán Carrey hasonlókép megfelelő Walter Mitty lett volna, de Will Ferrer... ne már. Az ő humorát nem szeretem.
Azért ne felejtsük el, hogy a Walter Mitty egy Remake!
1947-ben Norman Z. McLeod elkészítette "Walter Mitty titkos életét", Danny Kaye-jel a főszerepben, aki akkor sikeres komikus volt. Azért Danny Kaye zsenialitás visszaköszön a filmből, nem hagyatkozik, nem tudott a számítógép generálta trükkfelvételekre hagyatkozni, ezért fantáziái "földhözragadtabbak". Ettől függetlenül amikor egy kantinban egy zeneszerzőt kelt életre, az zseniális jelenetsor. Ilyen magasságba sajnos Ben Stiller "zsenije" nem tud felkapaszkodni. Neki maradt a Himalája...
Kissé félre magyarázott poszt-apokaliptikus dráma, direkt az átlagfogyasztó - főleg itt az amerikai nézőkre gondolok, igen, lenézően - kedvére formázva.
Robert Neville (Will Smith) katonai kutató orvos, egyedül maradt élő ember New Yorkban. A kulcsszó: ember. Rajta kívül még sokan élnek a felszínen kihaltnak tűnő városban; a kutyája, Sam, őzek, oroszlánok, valószínűleg a New York-i állatkert teljes kiszabadult állománya, és a fertőzöttek. A fertőzöttek valamikor ugyanolyan emberek voltak, mint Robert Neville. Egy balul elsült orvossági mellékhatásának következményei ők, akik/amik miatt végül az egész várost evakuálták és elzárták a külvilágtól. Robert a káosz közepén hagyta volna el a várost, de mivel a mentőakció közben a családja odaveszett egy szerencsétlen balesetben, a fertőző és mutáns vírusra immúnis orvos végül jobb ötlet híján a városban marad egy viszonylagos védett épületben és folytatja kutatásait, hogy kiküszöbölje a gyógyszerből eredeztethető, vírusként terjedő kórt. Közben éli a magányos "hős" mindennapjait. Eszik, iszik, elüti az időt. A városban autókázik vörös sportautóján - egy Ford Shelby GT500 Mustang (amúgy a film egyértelműen Ford reklám... - dvd tékába jár, házakat kutat át, miközben élelmet szerez és néha befog egy-egy fertőzöttet, hogy a kutatásokkal is haladjon. Miközben lassan kezd beleőrülni a magányos mindennapokba, rá kell döbbennie, hogy a fertőzöttek, akiket gyakorlatilag agyatlan hordaként képzelt el, sokkal "okosabbak", mint tudni vélték a káosz előtt. Vagy egyszerűen a vírusnak köszönhetően ők egy következő evolúciós lépés az ember fejlődésében. Legyen számunkra ez a fejlődés bármilyen leírhatatlanul alkalmatlan.
Sajnos, az 1970-ben leopciózott regény ezen forgatókönyv változata szinte teljesen elfelejti az eredeti Richard Matheson regényének koncepcióját. A filmből nem derül ki - sőt, a végével kapcsolatban egy elég leegyszerűsített magyarázatot kapunk arra, Robert Neville miért lett végül maga a legenda... Matheson 180 fokkal arrább keresgélte a választ és mennyivel érdekesebb az ő verziója; gyakorlatilag a fertőzött emberek - akik egy idő után előlépnek az uralkodó fajjá, mivel Neville egyedüli képviselője a homo sapiensnek - közösségi életet kezdenek élni, és az éjszaka mélyén, tábortűz mellett, mesélni kezdenek kölykeiknek egy lényről, aki módszeresen vadászik rájuk, gyilkolja őket. Neville így lesz rémálom mesék mumusa, ahogy telik az idő és az egyéni tudat kollektív emlékezetté alakul, a mumus legendává érik. Maga lesz az ördög, ha úgy vesszük.
Apuci azért betolta kicsi csillagát a filmbe...
Azért ez érdekesebb hozzáállás, mint ami végül a 2007-es verzióra maradt. Ne felejtsük el, hogy a történetnek már készült korábban két kevésbé kommersz változata, majd egy Asylum szar verzió:
1964-ben Vincent Price-szal a főszerepben elkészült a történet első filmes adaptációja "Az utolsó ember a földön - The Last Man on Earth". Technikailag talán nem túl erős változat, fekete-fehér, szinte kamaradráma, erős világvége hangulattal. Látni kell, már csak Vincent Price játéka miatt is, hiszen az úr gyakorlatilag harminc éven keresztül képviseltette magát az amerikai filmművészet legfontosabb horror filmjeiben.
Az 1971-es "Az omega ember - The Omega Man" sokkal populárisabb, már csak főszereplő választása okán is; Charlton Heston közel hetven éves mozis pályafutása alatt a Ben-Hur című ál-történelmi dráma hatására Amerika egyik üdvöskéje lett, majd szinte minden műfajban kipróbálta magát. Talán ebben a verzióban emelik ki legjobban azt, amit Matheson mondani akart...
És a cseresznye a tortán - bár kukacos és savanyú - az ugyancsak 2007-ben forgatott Asylum fos, az "Omega vagyok - I Am Omega" című Mark Dacascos nevével eladott trágya, mely csak gyakorlatilag az alapszituációt vette át és talán egy tucat zombivá maszkírozott kaszkadőrt. Megtekintésre nem ajánlom, még akkor sem, ha a jól sikerült ajánló poszter igazi mészárlást ígér.
Este a páros a kádban fekszik le... majd milyen érdekes, az ágyban, párnák között ébred.
Szóval, a "Legenda vagyok" kissé egyszerűsítette a filozófiai mondani valót, hogy ne kelljen rajta sokat moralizálni, ami szerintem nem tett túl jót az egyébként érdekes alapötletnek. Helyette kapunk egy fele részben hangulatos poszt-apokaliptikus drámát, amit azután (szerintem) átemelnek egy bűn rossz CGI munkával beoltott akció filmbe.
Fikázós rész:
CGI. Valamikor a kilencvenes években a számítógépnek köszönhetően a széles vásznat elöntötte a generált figurák garmadája. Nem csak űrhajókat készítettek vele, hanem őslényeket, idegen fajokat, űrlényeket, fantázia szörnyeket, majd végül akár embereket, tereptárgyakat, hátteret, füstöt, repedést, szakadást, robbanást. Vagy csak szájmozgást... malacoknak. Eltelt 15 év az első komoly felbukkanástól és 2007-ben Francis Lawrence drámájában olyan gagyi munkát kapunk - mind az animált állatok, mind a lények figurájának kidolgozása terén - ami nem válik a film előnyére. Itt igaz lett volna a mondás; a kevesebb, több.
A film első 5 percében már azt kell látnunk, hogy silány minőségű négylábú csorda cikázik egy sportautó elől, fedezéknek használva a csúcsforgalomban leragadt autók között. A sportkocsi sem lassú, de amit ezek a szarvasok és őzek véghezvisznek, az azt sejteti, hogy a trükktechnikusok vagy nem láttak szaladó patást, vagy véletlenül kétszeres sebességgel vizsgálgatták a referencia anyagot.
Azután jön egy oroszlán támadás. Ez is villámcsapás gyorsaságú. Persze, hogy az őz nem tud menekülni. (Mondjuk furcsa, hogy a vírus terjedése óta eltelt három év alatt ezek az állatok a természetes közegük helyett, a vadontól távol, gépkocsik között cikázva érzik jól magukat. Beleértve az állatkertből valahogy megszökött vadállatokat.
Azért hangulata van a filmnek. Köszönjük neked: New York!
Végül megismerjük a fertőzötteket. Sok fórumon lezombizzák New York új lakóit, de szerintem ők inkább a fertőzött filmes mumus kategóriát képviselik. Amikor például csoportban állva "lihegnek" kifejezetten fenyegető. Amikor támadnak az viszont a valóságtól és a fizikai tényezőktől, szabályoktól teljesen elrugaszkodott látványosság. Oké, a vírus miatt gyorsabbá mutálódtak. Oké, szomjazzák a friss húst, vért. Oké, ipari alpinistákat megszégyenítő testmozgást visznek véghez bármelyik jelenetükben. Oké.
De azért, hogy a vírus még biológiailag is elbassza őket... Példa: Néha üvöltés közben akkorára tátják szájacskájukat, amit utoljára nyolc évvel korábban "A múmia" című kalandfilmben láttunk Imotephtől. Csontozatuk ugyancsak erősen megnyúlik. A CGI miatt teljesen átmennek emberből gibbonba. Jó, írjuk ezt a vírus számlájára. Nem csak viselkedésüket, hanem külsejüket is mutációnak teszi ki.
Majd ott vannak a CGI kutyák. Már öt évvel korábban a "Resident Evil"-ben jobban néztek ki a kutyák, mint itt.
De azt is baromságnak tartom, amikor a kutyusok a fénytől félve, mintegy sorompóként tekintenek a lenyugvó nap utolsó sugaraira. Szerintem egy ösztönlény kutya nem sokat szarozik, ha ellenséget lát. Ugrik egyet és máris túl van a "napfordulón" (Ha láttad a filmet, tudod, mire gondolok.)
Oké, a fertőzöttek vezére tanul Neville módszereiből és felhasználja ellene a saját csapdáját. Neville meg vakon sétál bele... És ha ilyen okosak vagy ravaszak ezek a fertőzöttek, miért nem csillan meg ez a ravaszságuk egyéb jelenetekben? Vagy csak a vezér volt aggyal eleresztve?
Neville három évig, minimum hetente ad le vészjelzéseket a rádión, mikor végül két túlélőt talál - illetve azok találnak rá - hisztis gyerekként ragaszkodik álláspontjához, miszerint nincs több túlélő.
És tényleg, amikor beütött három éve a szar, mi történt, miután lezárták a várost?
Hova lett az a rengeteg ember?
Lebombázták a hidakat... Hogyan jutott be a városba sértetlenül a két idegen, Anna (Alice Braga) és Ethan (Charlie Tahan). (A kivágott jelenetekből kiderül, hogy az egyik híd amolyan utolsó hátvédként sértetlen maradt, de ezt csak akkor tudom meg, ha látom a kivágott részeket... nem abból kéne megtudni, hanem a mozi változatból, nemde?)
Hova lett az a rengeteg ember, katona, repülőgépek pilótái, kormányzás, a röpke három év alatt?
Egyáltalán, hogyan ette be magát a kusza növényzet és enyészet röpke három év alatt a nagyváros falai közé?
CGI szarvas: Amíg nem mozdul, tűrhető.
Egy egyértelműen félig feka nő , hogyhogy nem ismeri, nem hallott Bob Marley-ről??? Talán ez rasszista megjegyzés tőlem, de milyen hiteltelen már? Ez olyan, mintha egy fehér nem hallott volna Elvis Presley-ről!
Ha Neville immúnis volt a fertőzésre, miért csak az utolsó pillanatokban jött rá a megfejtésre? A vérében biztos ott volt minden a gyógyuláshoz, ő meg kutató orvos volt. A három év alatt még egy házat is össze tudott kapirgálni, amiben a kutatásait elvégezhette. A fali képek alapján, nem egy fertőzöttet szedett már össze, hogy meglelje a gyógymódot. (Oké, filmes klisé)
A kísérleti patkányok hogyhogy még nem szabadultak ki a plexi ketrecekből, amikor az alatt az egy perc alatt, amíg Neville vizsgálgatta őket, kettőt is megrepesztettek?
Anna és a gyerek - egyik sem tűnt nagy túlélőnek - mit csinált a három év alatt, hogyan éltek mindent túl?
Anna honnan tudta, merre keressen túlélőket? A fiolában lévő vérrel vajon tudtak mit kezdeni a túlélők?
A túlélők városkáját alig 5-10 méter magas fal védte. Oké, a hideg a fertőzöttek ellensége, de komoly védelemnek gondolták azt a kb. 10 méteres falat olyan lények ellen, akik a mennyezeten is képesek négykézláb mászkálni?
Ha Neville kivételével a város összes lakója fertőzött lett a három év alatt, miért voltak olyan kevesen?
Ha nem, akkor hova tűnt a többi kimenekített ember?
Neville miért nem erősítette meg a három év alatt módszeresen a ház falait is? Miért csak a nyílászárókat? Az ajtót például miért csak keresztzárral toldotta meg, ami kb. egy nyomorult galerit tartana kint, nem a fertőzötteket?
CGI fertőzött: Bármit csinál, ciki. Egy ilyen drága filmtől ez kevés.
Ha nem erősítette szarrá a falakat, miért telepítette a bombákat a házhoz olyan közel, hogy krízis helyzetben majdnem ő is otthagyja a fogát?
Amikor a fertőzött vezér ráengedi a kutyáit Neville-re, miért nem támad az embereivel? (Vagy már akkor arra várt, hogy majd Neville elvezeti az elrabolt Alfa nőstényhez?
Anna és a kölyök az éjszakában hogyan tudta megközelíteni Neville-t a stégen, ha közben ezer fertőzött szabadult a sötétséggel a városra? A kocsi lámpái megállították őket, de a film végén a reflektorok már nem?
Neville a pincében "elrejti" Annát és Ethan-et egy elvileg szenes gödörben. Azután robban minden. A két ember, hogy éli túl a forróságot és a levegőtlenséget? Egyáltalán, amikor kijönnek, hogyan hagyják el a várost, hiszen Neville gyakorlatilag szarrá robbantotta a teljes utcát, ezzel elpusztítva a saját járművüket is, fertőzőtek meg biztos maradtak elegen a városban, hogy a két ember ne nagyon tudjon mihez kezdeni.
Anyway...
Az 1971-es "Az omega ember" posztere
'7 1964-es "Az utolsó ember a földön" posztere
A 2007-es Asylum fostalicska posztere
A "Legenda vagyok" érdekes film. Már többször megnéztem, több esélyt adtam neki, hogy szeressem ezt a filmet, de sosem sikerül, mert hibái vagy számomra vélt hibái kiragadnak a fantázia világból, melyben játszódik.
Will Smith első közel órás self marketingje szerintem egészen jó lett. Hihetőek a megmozdulásai, van kellő feszültség, annak ellenére, hogy nincs kivel megosztania a vásznat. Az utolsó fél óra túlságosan összecsapott katyvasznak tűnik. Mintha sietve akarták volna befejezni a mozit, hogy valamiért gyorsan kerüljön bemutatásra.
Kár, hogy végül ez lett belőle. Kár, hogy Ridley Scott-nak nem sikerült a saját változatát elkészítenie Arnold Schwarzenegger-rel, bár nem ez az első eset, hogy egy hollywoodi kacsa röppenjen fel, majd essen alá. Valószínűleg Schwarzenegger legendája sem nagyon sokat hagyott volna meg Matheson kettős, tudathasadásos befejezéséből.
Érdekességek, az imdb felhasználásával:
A Warner Bros. már 1970 óta ült a könyv filmjogain, ennek ellenére a forgatás előbb kapott zöld utat, minthogy a forgatókönyv végleges változata a stúdió fejesei elé került volna.
Will Smith a forgatás után szerette volna megtartani a német-juhász kutyust, a Sam-et játszó Abbey-t, de a trénere nem vált meg tőle.
Sam-et két kutya alakította a filmben: Abbey és Kona.
A film elején a doktornő, aki a stúdióban a gyógyszerről tart előadást, Emma Thompson.
A film visszatérő motívuma a pillangó, ami talán bújtatottan visszahozza Matheson értelmezését: a változás nem feltétlenül rossz, vagy legalábbis, nem mindegy, honnan nézzük...
50%
Ehhez képest az imdb: 7,2 2014. februárjában. Szerintem sok érte...
A "Within the Woods" hozzáférhető a youtube-on. Sajnos a minősége erősen kalózvideós. 31 perc, de innen eredeztethető Ash kálváriája.
Sam Raimi valamikor 1978-ban megteremtette a gonosz halott mítoszt, amikor megrendezte a "Within the Woods" című fél órás videó szösszenetet és ezzel útjára engedett néhány démont, hogy filmes horror kultikust teremtsenek. Szerintem sikerült.
Pár évvel később, 1981-ben némi harácsolás után együtt volt a pénz, hogy leforgassa a közben egész estéssé terebélyesedett történetet, a már "A gonosz halott" - nálunk a videós kalóz korszak keresztségében "Erdő szelleme" - címmel.
Aki gyerekkorában látta ezeket a jeleneteket, sosem fogja elfelejteni... két ágyba hugyozás között.
A kritikusok - már akinek zsánerébe és elevenébe vágott - áradoztak az ifjú tehetségről, még Stephen King is dicsérő szavakkal méltatta a friss, nem kevés gore-t, de egyben sok groteszk és fekete humort felvonultató filmet. Több országban betiltották, van ahol csak ocsmány módon - a film áldozataihoz hasonló módon - megcsonkított változatot mutattak be.
A kalózkópiák beterítették a piacot, élvezhetetlen narrátor hanggal és erősen villódzó, kékes árnyalatú színekkel együtt tarolt a film. Horrorrajongók emelték képletesen vállukra a direktort és kollégiumi tettestársát, a lassan sorozattá nőtt filmek ikonikus démonvadászát - aki kezdetben csak sodródik az árral, majd felnő a feladathoz - Ash-t (hamv), akit Bruce Campbell alakított először hihetően, majd saját magát karikírozva.
Sam Raimi saját kocsiját használta fel a filmben. Egyfajta kabalaként megmaradt, így több filmjében visszaköszön a sárga Cadillac.
A sztori elképesztően egyszerű: öt fiatal, barátok, rokonok, erdei házikóba utaznak hétvégére, ahol egy démonok megidézésére szolgáló könyvet találnak. A körülmények összejátszásának köszönhetően egy démon megjelenik, sorban megszállja őket, módszeresen elpusztítva a fiatalokat.
A horrorfilmes klisék egyik alapja. Az ellenőrizhetetlen és irányíthatatlan gonosz belülről támad ránk és társainkra. Nem tudom, szükséges e metaforaként tekinteni a történetre, bújtatott mondanivalót keresgélni benne, hacsak nem a hetvenes évek végén mind jobban elterjedő, egyre agresszívabb kábítószerek hatását nem szőjük bele, mely miatt sok használó ön és közveszélyesen kezdett viselkedni. Már túl voltunk a virág gyermekein, a természetes drogokon. Az ecstasy pl. ugyan már 1912-ben "elkészült", ám a hetvenes évek végéig nem került ki forgalomba, amikor is orvosi célokra kezdték felhasználni, majd tudjuk, mi lett a sorsa.
Szóval nem gondolom, hogy Raimi mélyebb mondani valóval akarta felruházni meséjét, szerintem pusztán véresen akart szórakoztatni. Rendezése magán viseli a kezdő rendezők sok hibáját - technikai bakik tömkelege, olcsó és vicces megoldások, ugyanakkor érdekes kamera mozgás, vágástechnika, stb. - ennek ellenére nézhető darab.
A már emlegetett kontaktlencse, használat közben. Csoda, ha olyan ideges a csaj?
Érdekességek a filmről, amiket lehet, hogy nem tudtál:
- Eredetileg a kábítószer megjelent volna a filmben. Amikor a magnót lejátsszák, a rendezői instrukció az volt, hogy a fiatalok éppen füveznek. Kipróbálták. A fűtől a reakciók, nos, nem voltak a filmhez megfelelőek, így végül a kábítószeres ötlet simán ugrott.
- Sam Raimi humorérzékére vall, hogy a Tennessee-ben forgatott külső helyszínen - valahol Morristown-ban - , egészen pontosan a filmben fontos feladatot betöltő kandalló alá elásott egy időkapszulát a stábbal. Sajnos az épület idővel az enyészetté lett, de a kapszulát megtalálta néhány lelkes "Evil Dead" rajongó. Gondolom, féltve őrzött kincsük lett a csomag.
- Létező faházban forgatták a filmet. Úgy találták...
- Gyakorlatilag Stephen King kritikájának köszönhető, hogy a filmet forgalmazásra el tudták adni a New Line Cinema-nak.
- A két turázó, aki mellett a kis csoport elhajt az autóval, mielőtt megérkeznének, a rendező, Sam Raimi és Robert G. Tapert a producer. Kicsit kevesen voltak a forgatáshoz.
- A pince jeleneteket Robert G. Tapert tanyáján forgatták, mivel a filmes faházban nem volt kiásott pincehelyiség. Ennek ellenére az illúzió tökéletes. A házban csak egy gödröt ástak, amiben elfért egy ember, meg egy kis létra.
- Az egyik operatőr forgatás közben sikeresen szétcsapta a kamerát Bruce Campbell fején, akinek pár foga bánta az akciót. Természetesen nem direkt történt.
- A forgatás alatt sokszor fagypont alá hűlt a levegő. A stáb és a szereplők sokat panaszkodtak a mostoha körülmények miatt.
- A filmnek készült több folytatása, remake-je, képregény sorozata és musical változata is. A harmadik résznek kétféle befejezése van, melyeket az elterjedt dvd kiadásoknak köszönhetően bárki megnézhet.
- Egy városi legenda szerint a film finn változatából maga Renny Harlin faragott le közel 12 percet. Ezt nem tudtam ellenőrizni...
- A három női szereplő - Linda (Betsy Baker), Shelly (Theresa Tilly), és Cheryl (Ellen Sandweiss) - a film után minimum kilenc évig nem szerepelt másik filmben, viszont mindhárman kaptak rövid szerepet a 2013-as "Óz, a hatalmas"-ban!
- A forgatási kellékek közül a legtöbb problémát egy apróság okozta; a fehér kontaktlencse. Kényelmetlen volt viselni, a színészek nem láttak ki mögüle és negyedóránként ki kellett venni, egészségügyi okokból!!!
A nyaklánc megmaradt, a halálfejet formázó lánc szintén, csak a funkció tűnt el...
- Eredetileg a Lindának ajándékozott nyakláncnak a szerepe "komolyabb" lett volna. A nagyítós lencsével Ash összegyűjtötte volna a felkelő nap sugarait és úgy gyújtja meg a holtak könyvét. Ezt a tervet végül elvetették, hiszen még olvasva is látszik, hogy egy mészárlás közepén egyszerűen kivitelezhetetlen. Végül sokkal profánabb módon maradt bent a nyaklánc a filmben, ha már annyit tököltek vele.
- Mivel a film utómunkálatokkal együtt közel két évig készült, nem véletlen, hogy a vér mennyisége és elhelyezkedése szinte vágásról vágásra változik a szereplőkön. Ez vonatkozik szinte minden tárgyra, ami a filmben látható. Na, puff neki!
Aztán azt se felejtsük el, hogy Joseph LoDuca zeneszerző itt csatlakozott a Raimi, Tapert brigádhoz és később olyan sorozatokban dolgozott velük, mint a Xena és a Herkules.
Közben eltelt harminc év és eljött a Remake ideje.
Részemről a legtöbb Remake-t feleslegesnek tartom, mert véleményem szerint sokat nem tesznek hozzá a történethez, még akkor sem, ha nem szolgai módon utánozzák, hanem csak simán a már megszeretett eredeti drágább, mégis, ötlettelenebb másolatai.
A jó Remake viszonylag ritka. Az nem elég, hogy több pénzünk van a forgatásra, vagy úgy gondoljuk, egy franchise-ból még több pénzt akarunk kizsigerelni.
Manapság mégis a horror műfaja az, amiből a legtöbb Remake készül. Talán, mert az érzelmileg egyre eltunyulóbb nézőket a számítógépnek köszönhetően sokkal véresebb gore effektekkel akarják kirázni a fásult nézelődésből. De a sok vér szerintem nem feltétlenül segít egy Remake sikerében.
Most nem kezdek bele, az utolsó kb. 10 évben mennyi horrorfilmnek készült újra-változata. 2013-ban Raimi és néhány pénzember úgy vélte, ideje leporolni a sorozatot és elkészíteni egy modernebb változatot.
Többé kevésbé sikerült. Durva, kellően véres. De, hogy jobb lenne, mint az eredeti?
Kétlem.
"- Cuki, cuki vagyok!"
Az első, amivel frissítettek, hogy Ash figurája kimarad a filmből. (A stáblista alatt és végén narrátorkodó Bruce Campbell szereplése itt nem számít. Aki Ash-re éhezik, ezzel nincs kielégítve.) A másik, hogy bár Fede Alvarez rendező igyekszik stílusosan megragadni a híres elődöt, nem látszik a kész művön az a kísérletező kedv illetve szeretet, amivel az eredeti filmet megcsinálták. A szereplők tehetségesek, a gore jelenetek szépen el vannak készítve - a CGI effekteket igyekeztek minimálisra állítani - van izgalom, bőven, mégis, hiányzik némi koszosság, ami 81-ben jelen volt. Az "Evil Dead" tökéletesen belesimul abba a Remake hullámba, amit közel 10 éve "élvezhetünk". Hiányossága, hogy bár behozza a kábítószert, mint lehetséges metaforát, nem sokat kezd magával a szituációval és néha a szereplők cselekedetei nem hajaznak élő ember reakciójára. De ne várjunk többet egy tini horror-tól...
Öt fiatal, egy erdészház. Hol is hallottunk erről???
Vér hullik a 2013-as változatban is, van pince, van láncfűrész, csak valahogy az erdő szelleme érzés marad el. Legalábbis nekem.
A film felvezetése pedig szerintem ugyan megágyaz a lehetséges folytatásnak, de teljesen felesleges jelenet. Viszont a könyv meg sokkal kevesebb szerepet kapott szerintem, mint kellene, a legtöbbet felemlegetett fa-erőszakolós jelenetet meg egészen gyerekbarátra tompították.
2013-ban erre futotta. Hiányzik a mesteri operatőr és vágó.
Véleményem szerint amit elvettek, azt kellett volna bent hagyni, hogy Remake-ként helyt álljon a film. Ami viszont bent maradt, az inkább a tucat horrorok felé vitte az irányt.
