Az utolsó megálló Yuma megyében - The Last Stop in Yuma County (2023)
Rendezte: Francis Galluppi
A film MAFAB adatlapja: The Last Stop Yuma megyében (2023)
Nem mondom, hogy nem szórakoztam jól, de azt nem lehet letagadni, hogy a film ha nem is tudatosan, de olyan, mint egy Coen mozi. Kiszámíthatatlan bűnfilm, emlékezetes karakterekkel, egy világvégi, poros kisvárosban, ahol az erőszak alattomosan kúszik fel a bokánk iránmyából és szinte senki sem élvez védettséget. Mindenképp ajánlom, ugyanakkor a végén azért volt bennem egy kis feszítő érzés, hogy nem-e egy hatalmas blöff szemtanúja voltam és úgy vertek át, hogy magam sem tudom megfogni a pillanatot, amikor ez megtörtént.
Mire gondolok:
Lehetek szpojleres is, szóval inkább nézd meg a filmet, mielőtt ezt elolvasod. A film felépít egy feszült szituációt, fogja a kezed, húz végig magával, olyan bizarr mesében, ami után Horvát Oszkér (Önkényes mérvadó) is megnyalná a tíz ujját, mert itt aztán a rossz döntések elragadják a szereplőket, minden módon, hogy a lezárásban nem azt érzem, hogy kielégítő, hanem azt, hogy rajtam röhög a forgatókönyv író. Pedig, ezt már akkor sejtenem kellett volna, amikor kb. az első óra vége körül megtörténik a lövöldözés, ami szinte főhajtás vagy homage a Becstelen brigantyk (2009) pincés leszámolása előtt.
A film szinte egyetlen helyszínen játszódik, méghozzá az amerikai folklór részeként beépült, tipikus kisvárosi, leginkább megkerülhetetlen utolsó megállós étkezdében, ahol szusszansz még egyet, mielőtt neki vágsz a pusztának, mert itt bizony, a forróság és halálos napsugarak természetes határként választják el az utazót az élettől. Nem is szeretne senki benzin nélkül nekiugrani a távnak, ezért furcsa figurák gyűlnek össze itt, hogy feltankoljanak a következő etapig. A csinos kis étterem pedig barátságosan fogadja a vándorokat, minden más esetben, de most egy halálos veszély is betolakodik az álmos, izzadt nyugalomba, egy bankrabló testvérpár képében, és nem biztos, hogy ők a legerősebb láncszem.
Charlotte (Jocelin Donahue) vezeti Yuma megye legcsendesebb kávézó-falatozóját és nincs rá felkészülve, de kiderül, hogy a benzinszállító tanker érkezésének hiánya komoly forgalomnövelő esemény, mert a területi adottságok miatt, aki erre téved, kénytelen vagy itt feltankolni az egyébként benzinzabáló szörnyeiket (hetvenes években járunk, sehol nem volt még takarékos jármű) hogy tovább menve ne fulladjon le 100 mérfölden belül, vagy... Szóval nincs más lehetőséged, itt bizony fel kell tankolnod. De Vernon (Faizon Love) aki a helyi benzinkut és motel üzemeltetője, barátságosan közli mindenkivel, hogy a benzin késik, viszont amíg várakoznak, azt megtehetik Charlotte éttermében egy jó kávé mellett. A hasonló című és felépítésű Húzos éjszaka az El Royale-ban (2018) szerint jönnek is a válogatott karakterek sorban, hogy megtöltsék a helységet a cselekmény forrpontjához megfelelően. Az elmaradhatatlan utazóügynök, aki (Jim Cummings) most biblia helyett késkészlettel házal. Kifejezetten fifikás rabló páros, akiknek nem kell sok, hogy vért igyanak, Beau (Richard Brake) és Travis (Nicholas Hogan) akik egyrészt a feszültséget emeleki és a humorosnak szánt pillanatokat erősítik, már-már a paródia széléig, de nem átlépve azt.
Jön egy idősebb pár, akik világukról sem nagyon tudnak, de azért fegyver akad a táskában és befut majd egy fiatalabb pár is, akik csak azt hiszik, tudják mibe csöppentek, fegyver is akad az övbe tűzve, de rálátásuk a világra kb. annyi, mint az idős házaspárnak.
Akik még fontosak lesznek, azok a városka rendőrei, köztük Charlotte férjével, aki nem épp egy géniusz, de még mindig agytröszt, a kezdő zsaruhoz képest, aki meg tökéletes forgatókönyvi példája a töketlen porfészeki zsarunak, épp a hátán nem lóg egy papr, hogy zöldfülű.
Kifejezetten szeretem az ilyen világvégi éttermekben játszódó történeteket. Olyannyira, hogy sokat agyalok egy novellásköteten (amit nem fogok megírni) ami kifejezetten ilyen helyszíneken játszódik. Nem véletlen, hogy annyi mozi is használja ezt a mikrokörnyezetet, ha egy csapat embert akarnak mozgatni, izolált területen. Például azért is, mert a helyszínnél nem kell magyarázkodnod a karakterek teljesen eltérő háttere miatt. Egyetlen ami közös bennük általában, hogy A-ból mennek B-be és épp itt pihentek meg. Nagyon jól lehet azzal is dolgozni, hogy ezeket a karaktereket hogyan mutatod be. Egy-egy fél mondat, egy ruházat, az autó állapota mind a karakter építésére szolgál. Könnyen lehet őket mozgatni és mivel legtöbbször idegenek egymásnak, hamar össze lehet őket ugrasztani, nem érzék magukat féken tartva, hiszen ha bármi is történik, csak beülnek az autóba és irány toronyirányt.
Nem is akarok a cselekményről írni, mert azért sejtheted te is, ha egy alig tucatnyi emberből néhány a törvény elöl menekül. Ezért lesz az éttermi dráma amolyan neowestern. Ajánlott darab. Ha valami picit hiányt hagyott bennem, az talán a befejezés. Túl nagy meglepetéseket nem tud a film mutatni, ebből a szempontból megúszós kicsit, de már azzal is elszórakoztat, hogy tudsz kiért izgulni és azon filozófálni, hogy mikor van az a pillanat, amikor átléped azt a határt, ahonnan nincs visszaút még egy egyébként jó embernek sem. Vagy, lehet, hogy nem is olyan jó az az ember?
70%
Látott már valaki olyan filmet, amiben Richard Brake nem volt negatív karakter???
