Rendezte: Craig Viveiros
A film Mafab adatlapja: And Then There Were None (2015)
Stáb: Viveiros rendező mellett még ketten segédkeztek az epizódok elkészítésében: Basi Akpabio és Rebecca Keane. Semmit nem mondanak neked ezek a nevek? Ne csodálkozz. Agatha Christie legtökéletesebb szellemi termékét három olyan személyre bízták, akiknek a nevét még a megrögzött filmimádók sem hallották soha, pedig, szegről-végről, mindhárman dolgoznak egy ideje a filmvilágban. A végeredmény lehetett volna pocsék is, fárasztó, művészieskedő. Végül egy korrekt mini-sorozatot dobtak össze - vagy tekintsük egy három órás nagyfilmnek? - ami nem mentes némi angol modorosságtól, ám ezt tekinthetjük úgy is, hogy kiállításában meg akart felelni mind a történet stílusának, mind a helyszín ködös ridegségének.
Christie regényét gyerekként, kb. 12-13 évesen olvastam (100 millió példányban kelt el mostanáig!) és mély hatással volt rám, ami a krimiirodalmat jelenti; soha többet nem olvastam hasonlóan izgalmas, csavaros és megdöbbentő befejezésű regényt, mint Christie agymenését, és nem is nagyon kerestem hasonló műveket. Tudtam, hogy a csúcson kell abbahagyni. Mindezt úgy, hogy a könyvet pár óra alatt ki lehet végezni - az ember jobb esetben falja az oldalakat - és ezt a könyvet egy nő írta! Nem ám egy férfi, aki szőrös, maszkulin, durva és körbelengi a szivar nehéz füstje. Nem. Agatha Christie minden ízében Angol úri hölgy volt, aki kezdetben a maga, majd később az egész világ szórakoztatására írta meg műveit. Interjúiban hangoztatta, hogy a legjobb ötletei mosogatás közben jönnek, mert olyankor legszívesebben megölne valakit. Fanyar humorra vall. Műveit rendre megfilmesítik és színpadra dolgozzák. A legtöbb esetben a bűncselekményt megoldja az éppen helyszínen tartózkodó - és Christie két leghíresebb figurája persze - elsőre nem túl agyafúrtnak látszó Belga származású Poirot, aki inkább komikus figurának tűnhet, mintsem borotvaéles gondolkodással megáldott nyomozónak vagy a törékeny és teljesen veszélytelen személy látszatát keltő vénkisasszony, Mrs. Marple. (Valójában Miss. - Scal)
" – A következő vádakat emeljük önök ellen:
– Edward George Armstrong okozta Louisa Mary Clees 1925. március
14-én bekövetkezett halálát.
– Emily Caroline Brent a felelős Beatrice Taylor 1931. november 5-én
bekövetkezett haláláért.
– William Henry Blore idézte elő 1928. október 10-én James Stephen
Landor halálát.
– Vera Elizabeth Claythorne ölte meg 1935. augusztus 11-én Cyril
Ogilvie Hamiltont.
– Philip Lombard a bűnös abban, hogy 1932 februárjában egy keletafrikai
törzs huszonegy tagja elpusztult.
– John Gordon Macarthur 1917. január 14-én előre megfontolt
szándékkal halálba küldte felesége szeretőjét, Arthur Richmondot.
– Anthony James Marston a vétkes abban, hogy tavaly november 14-én
John és Lucy Combes meghalt.
– Thomas Rogers és Ethel Rogers idézte elő 1929. május 6-án Jennifer
Brady halálát.
– Lawrence John Wargrave a vétkes abban, hogy 1930. június 10-én
meghalt Edward Steton.
– Vádlottak, fel tudnak-e hozni valamit a mentségükre?"
A Tíz kicsi katona (Eredetileg Tíz kicsi néger, de később különféle megfontolásból sok országban más címeken futott a regény, majd az elkészült filmadaptációk is. Amerikába a sorozat címén jelent meg: És akkor senki sem.) egyik érdekessége, hogy nincs központi nyomozó figurája, sőt, a szereplők gyakorlatilag mind csak sodródnak az árral, egészen a lebilincselő befejezésig, amely választ ad ugyan a kérdéseinkre, de ettől még a befejezés ismeretében, elég nyomasztó marad és bizony, hagy némi keserű szájízt az emberben, aki egyfajta hepiendre készült. Ennek ellenére is merem állítani, hogy a kész mű a világ egyik legjobb bűnügyi regénye, apró hibáinak és némi fellelhető rasszizmus ellenére is.
Christie rengeteg novellát írt és pár tucat regényt. Több visszatérő figurája volt. Érdekességképp megemlítendő például egy tarka ruhás férfi, aki legalább tizennégy novellában tűnt fel és a neve: Harley Quin. Honnan olyan ismerős ez a név mostanában? Nem valami erősen hasonló volt Margot Robbie karakterének a neve az Öngyilkos osztagban??? De bizony!
A regény rigmusa, amely kulcsfontosságú információt is rejt.
Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc.
Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott,
Egy el is aludt másnap, s nem maradt, csak nyolc.
Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten,
Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten.
Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat,
Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt.
Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között,
Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt.
Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s marad, csak négy.
Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac
Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad.
Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő,
Egyet keblére ölel, és így marad kettő.
Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül és nem marad, csak egy.
Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg,
Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.
A Tíz kicsi katona - nem túl nagy változtatásokkal - követi az eredeti mű cselekményét, amelyben nyolc, egymásnak idegen ember különböző okokkal meghívást kap egy szigetre, hogy ott töltsön pár kellemes napot. Már ketten, a személyzet tagjai a szigeten tartózkodnak. Mikor együtt a csapat, hamar kiderül, hogy egy számukra ismeretlen személy gondosan kiválasztotta őket a múltban elkövetett hibáikért és szent céljának tekinti, hogy halálos büntetést mérjen rájuk, egytől egyig. A tíz ember közötti feszültségre épít a regény, a viszonyrendszerekre, a titokzatosságra és a jó ütemben adagolt gyilkosságokra és az azokra tett reakciókra, míg végül elérkezünk a végéhez. A történetről kár lenne többet elárulni, hiszen erősen szpojleres és mindenképpen ajánlott darab, megtekintésre és olvasásra is. Több adaptáció, film készült belőle és színpadi változatok is. Talán ez a mostani áll legközelebb a regény szellemiségéhez, habár néhány részletet átírtak a könyvhöz képest, beleértve a lapokon tökéletesen működő befejezést, ami viszont képernyőre ültetve sokkal nehézkesebb lett volna. Szpojleres rész, csak a kijelölés útján/után jelenik meg: Ezt kicserélték egy dinamikusabb változatra, ami legalább olyan drámai, mint a könyvben található palackpostába rejtett lezáró vallomás.
A főszerepekre többnyire ismert arcokat sikerült megnyerni, de nem feltétlenül a karakterek fontossága szerint. Sam Neill figurája például sajnálatosan mellékesen lesz elintézve, pedig a színészből még többet szerettem volna látni. A főszerep egyértelműen Maeve Dermody-é, aki a kezdeti hűvös hidegségből a második részre átmegy hisztérikává, hogy aránylag megnyugodjon a harmadik epizódra. Ezt kicsit furának is éreztem, ahogy a szobrok miatt kiakad, kicsit karakteridegennek tűnt, még annak fényében is, amik kiderülnek róla a film végére. A másik a "magánnyomozó" (Valójában a filmben egy, korábban Afrikában tevékenykedő ex-katona, de a szigetre amolyan probléma megoldóként vették fel, hogy ha esetleg "történne valami" akkor kéznél legyen, és ezért éreztem talán helyénvalónak a magánnyomozó meghatározást a figurára.) Lombard, akit Aidan Turner alakít egy elég hálátlan szerepben. Azért a Hobbit sorozatban sokkal szerencsésebb volt a fiú. Még fontos szerepet kap a Trónok harca sorozat Lannystere, Charles Dance és emlékezetes a doktort játszó, amúgy totál mellékszerepekre kárhoztatott Toby Stephens (Volt James Bond görény, meg lefejezett irodista magyar vonatkozású horrorfilmben.) Miranda Richardson titkos kedvenc az Álmosvölgy legendája óta és bár nem egyszerű visszaellenőrizni, de szinkronhang volt A kis Vuk című magyar animációs-fiaskó angol változatában.
A film végig lekötött, habár, lehetett volna belőle húzni vagy fél órát. Csúszott be némi baki is: a kedvencem, mikor Toby Stephens a doktor szerepében Marston-t, a tenyérbemászó arcú srácot (Douglas Booth) Heimlich manőverrel próbálja megszabadítani a fulladástól. Talán ezzel akart törleszteni a karakternek, aki korábban majdnem leszorította az útról, hogy olyasmivel próbálkozik nála, amit csak a hetvenes években fejlesztettek ki. :)
A filmben legalább hárman játszanak fontos szerepet olyanok, akik korábban vagy megjelentek valamilyen Agatha Christie sorozatban vagy a Trónok harcában haltak csúnya halált.
Marston figurája minden filmváltozatban más karakter volt, többnyire zenész. Ez volt az első változat, amelyben gyerekek meggyilkolásával vádolják.
75%
Szeretnéd látni?
Akkor próbáld itt:
Tíz kicsi katona
Vagy itt:
Tíz kicsi katona
Esetleg itt:
Tíz kicsi balfasz
A könyv pdf formátumban itt elérhető!
Köszönet a 18pedagogia.hu oldalnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide tessék írni, ha van mit: