Rendezte: Lawrence Roeck
A film Mafab adatlapja: Diablo (2015)
Roeck néhány éve egy dokumentumfilm forgatásának apropójából megismerkedett az Eastwood klánnal és első két filmjéhez meg is nyerte őket. A Diablo a második olyan nagyfilmje, amelyben Scott Eastwood is részt vett. A film árnyalja az Eastwood csemete tehetségét - van még mit fejlődnie azért - és nem lesz közönség kedvenc sem, de azt nem lehet elvitatni, hogy összességében van hangulata a filmnek és rengeteg pozitívuma is, csak a lezárás az, ami teljesen felbaszarintja az embert, aki nem számított ilyesmire.
A film in medias res indít. A farmer, Jackson (Scott Eastwood) birtokát megtámadja négy mexikói bandita és elrabolják gyönyörű feleségét (Camilla Belle). A férfi alig ocsúdik fel a támadásból, azonnal utánuk indul. Közben szürreális találkozásokba keveredik a kies környéken élő farmerekkel, indiánokkal. Végül sikerül utolérnie az emberrablókat, de addigra már kissé megfordult a történet iránya.
Van potenciál a történetben, ám, amiért végül csalódott voltam, hogy túl keveset tudunk meg a főszereplőnkről - gondolom, a lényeget tekintve a szűkszavúság egyébként elég - és a befejezés túl negatív számomra. Hepiendet keresve sem találtam a filmben. Tudom, ez legyen az én hibám, de egy western filmdrámánál azért elvártam volna. Nem érzem, hogy olyan nagy újítás lenne, hogy a végén nem az "győz", akinek a néző addigra szurkol.
Sajnos, a film játékideje alatt a legtöbb szereplő motivációja és cselekedetei nem túl logikus. Ezek egy részére persze választ kapunk, más karakterek viszont a levegőben lógnak.
Több a kérdés, mint a válasz. Ez oké, egy szintig, ha misztikus magasságokba emeljük a történetet, de itt pont, hogy amire építhették volna a cselekményt, túl hamar eldurrantott patron. Voltak korábban hasonló filmek, amelyek a fordulóponttal jól kufárkodtak, és ezzel elképesztették a nézőt. Itt kissé hányaveti az egész és az elvileg nagy csavar kitalálható és még talán túl korán is lövik el.
 |
| Walton Goggins fegyver fog Scott Eastwood-ra. |
A film jó abban a tekintetben, hogy gyönyörűen van fényképezve, remeks színészeket vonultat fel, egészen apró szerepekben is - az első banditát pl. Joaquim de Almeida alakítja, akinek nevét több mint 120 film stáblistáján láthattuk és ebben vannak szinte főszerepek is: Végveszélyben, Desperado.
Scott Eastwood néhány gesztusával kísértetiesen közel hozza hozzánk az öreg Clint arcmimikáját, színészi játékát, igaz, fia még nagyon az elején van, ezért hiányzik még belőle az apjára olyannyira jellemző szikár játékmód. Néhány villanásában tiszta apja. (Szájhúzás, grimaszra egy az egyben.) Ettől még nem derült ki, hogy jó színész e. A Diablo erre nem nagyon ad módot.
Ettől függetlenül az Eastwood csemete félszáz western forgatókönyvből ezt választotta első western filmjének. annak ellenére, hogy ebben azért erős a pszicho-dráma vonal is.
A show-t ellopja a mostanában nagyon felkapott Walton Goggins. Itt azért nem hozza azt a már-már ripacs előadásmódot, amivel az "Aljas nyolcas"-ból szinte kilógott. (Igaz, ott szinte mindenkinek volt legalább egy ripacskodós magánszáma.) Goggins remek karakterszínész. Ne riasszon el minket az se, hogy kezdetben kissé érthetetlen a jelenléte vagy motivációja. Idővel minden kiderül.
 |
| Scott Eastwood fegyvert fog Danny Glover-re. |
Konklúzió:
Az összkép kellemes és ha megfelelően van megírva a forgatókönyv - Roeck és Carlos De Los Rios (Rios első munkájától folyamatosan és egyenletesen hanyatló minőségű tendenciát mutat.) - nagyon ütős is lehetett volna. Így egy kicsit megtörik a lendülete és a lezárás feleslegesen lett olyan, amilyen. Dark.
Mondjuk, akinek a nyers és logika nélküli erőszak letöri a pozitív lelkét, annak erős lesz a film és nyomokat is hagyhat az emlékezetében. Ha ez volt a cél, akkor viszont remek a film és a lezárás meg szinte dicséretes.
(Csak én jobban szeretem a pozitív lecsengésű mozikat.) (Enyém bajom!)
45%
Ha szeretnéd látni a filmet: D I A B L O
 |
| Scott Eastwood fegyvert fog... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide tessék írni, ha van mit: