Blog: Schumacher perelni fog?

Ez bizony kérdés, hiszen a cikkből pont az derül ki, hogy Schumacher (természetesen nem a Forma1 versenyző, szegény, hanem jelen esetben a felesége) pereli az összes olyan nyomtatott sajtót - illetve egyéb média formációkat - amelyek valótlan tényeket közölnek az olvasóikkal. Ez jól kiderül a cikkből.
Vajon Corinna perelné a magyar life.hu oldalát, ha tudná, hogy az egyik oldalon a cikket a férje örömködésével reklámozzák, hogy meglegyen a klikk szám?
Hiszen, nem tudjuk, hogy a komoly fejsérülést elszenvedő sportoló örülne e. Gyakorlatilag semmit nem tudunk egészségi állapotáról, hiszen a cikkek amik a témában megjelennek, összehordanak hetet-havat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a feleség sorra nyeri a pereket, amelyeket kamu és hatásvadász cikkek ellen indít.
Teszem hozzá, hogy jogosan, még akkor is, ha ez egy sziszifuszi harc. De talán hoz egy kis pénzt a konyhára, hiszen Schumi kezelése biztosan sokba kerül.

A kérdés, hogy ha a life.hu értelmes bértollnokai értik a cikk tartalmát, akkor miért mennek azzal szembe és reklámozzák egy hatásvadász címmel, amiről gyakorlatilag a cikk szól?
Oké, a magyar bulvár média könnyen ficánkol, bízva abban, hogy Corinna Schumacher az életben nem fog beléjük botlani, de azért az elemi tisztesség is azt kívánná, hogy ne fogalmazzon egy bulvár tollnok tiszteletlenül. Pedig, ez a cím így tiszteletlen és csupán egy feltételezés. Feltételezi, hogy egy beteg ember elvileg most örül.
Ez sértő.
Ne egy kamu firkász képzelgéseit kelljen már olvasnom a napi hírekben. Miért kell a sportoló nevét pofátlanul kihasználva őt megtenni a címben főszereplőnek, miközben a cikk sem róla szól, hanem a felesége harcáról, senkiházi, hazug emberek ellen. Mert a média arctalansága mögött igenis emberek vannak. Emberek, akik sokszor egy forintot nem érnek, hiszen pont emberségből vizsgáznak egyesre...

De tudod jól, hogy példákkal szoktam alátámasztani kifakadásomat:

A cím egyértelműen a sportoló nevével hirdeti magát és ráadásul egy olyan eseményt sejtet az átlagolvasó számára, amely miatt azonnal ráklikkel az ember a kamu cimkére: Csak nem felébredt végre??? - kérdezhetnénk.

Megint csak túlzás a cikk, bár itt már sejthető, hogy Michael Schumacher csak felületesen érintett az ügyben. A cikk amúgy arról szól, hogy egyes újságokat a felesége beperelt, mert felületesen érintették a férjét, miközben a férje nevével visszaélve koldultak olvasókat. 

A cikk befejezése pedig nagyjából összemosható jelen cikk valóságtartalmával: Schumacher neve szerepel benne, viszont, gyakorlatilag csak hatásvadász lépésként. Corinna pont az ilyenek ellen pereskedik.

A life.hu ismét levizsgázott korrektségből, etikából és morálból.
Ja, mondanom sem kell, hogy amikor a cikket mentettem, írói nevet keresve sem találtam a pongyola tartalom mellett.

Ben Franklin-effektus

Nos, ezt az effektust még nem sikerült a szexuális életemben kamatoztatnom...:
- Csinálnám nekem orális szexet?
- Kizárt!
- Szánalomból sem???

Rettegés alkonyat után - The Town That Dreaded Sundown (2014)

Rettegés alkonyat után - The Town That Dreaded Sundown (2014)

Rendezte: Alfonso Gomez-Rejon

A film Mafab adatlapja: The Town That Dreaded Sundown (2014)

Megtekintés: Ha két csoportja osztjuk a horrorfilmeket, akkor ez a hangulatosabb darabokat erősíti. Szóval, ha szereted a műfajt, akkor tessék megnézni!

Tíz epizódnyi tévésorozattal a háta mögött G-J jobb horrorfilmet rendezett, mint sok, évek óta a pályán tevékenykedő rendező. A túl hosszú című horrorfilmje izgalmas, érdekes, szépen fotografált, sok egyedi kamerabeállítást használ és hangulatában igen közel áll az általam nagyon kedvelt "Valami követ - It Follows" című horrorhoz. A hangulat alatt itt értem azt, hogy bár elvileg 2013-ban játszódik a film, sokkal inkább olyan, mintha egy meghatározhatatlan nyolcvanas években lennénk. A színekkel való játék meg emlékeztet Dario Argento és George A. Romero legjobb munkáira. A sok pasztell, a sok vörös, zöld, sárga, kék.

A film nem hivatalos folytatás, pedig karcolgatja azt és talán kicsit a Remake műfaji leágazást is. Vagy spin-off. Vagy mi.

Texarkana-ban az ötvenes évek körül tevékenykedett egy sorozatgyilkos. Párokra csapott le. Később ebből a gyilkosság sorozatból mozifilm készült, amelyet évente levetítenek, okulásul, vagy csak morbid szórakoztatási vágyból. 2013-ban valaki másolgatni kezdi a gyilkosságokat. Ez a rendőrségnek igen kellemetlen, hiszen az eredeti gyilkost sosem fogták el és a város amolyan helyi átokként éli meg az eseményeket.

Jami (Addison Timlin) első komoly pasijával végre eljut addig a pontig, hogy mozi helyett szívesen szexelne a sráccal is akár a mozitól kissé félreesőbb helyen. Az aktus igazán el sem kezdődik, amikor megjelenik egy maszkos ürge, aki legyilkolja a fiút és üldözőbe veszi Jami-t. Mikor végre megölhetné, inkább elengedi a halálra rémült lányt.
A rendőrség magasabb helyről szerez segítséget és közben Jami legyőzve félelmét, nyomozgatni kezd a múltat erősen érintő gyilkossági ügyben.
Közben, ahogy elvárható a filmtől, egyre több lesz az áldozat és nem nagyon finomkodik a film a vérben tocsogásban. Szerencsére. A tini horrornak induló film nem lesz szívbajos, nem kezd nyálaskodni. Amikor gore van, akkor az nagyon a helyén van. Egy nyílt töréses jelenetnél rendesen felszisszentem és nekem fájt.
A film végére apró csavar is jutott, ami nem biztos, hogy hiányzott, de elfért.

Szomorú, de a film hiába 2014-es keltezésű, mert az ismertebb színészek közül, akik szerepelnek benne, már többen nincsenek velünk 2015-re.
Egyikük Ed Lauter, aki főleg rendőröket alakított akció filmekben és kellemetlen alakokat sorozatokban. Címeket nem írók, de az imdb segít megismerni.
A másikuk a papot alakító, 71 éves Edward Herrmann, aki pl. a "Az elveszett fiúkban" vámpírkodott.
Az ismert nevek listáját erősíti a mostanra a nagymama szerepekbe beleszokó Veronica Cartwright, aki az "Alien - Nyolcadik utas: a halálból" lehet ismerős. Többek között.
A film szemnek kellemes, érdekes megoldásokkal szórakozik az operatőr. De inkább ilyet, mint a sok unalmas tucathorror. A történet alapján ez is lehetett volna egy a tucatból, viszont GJ-ben van némi plusz tehetség, amit remélem, a továbbiakban is bőszen használni fog.

Megjegyzések:
- A helyi megbízottak és hülye kalapjaik.
- A mozgásérzékelős lámpák nem sok fényt adnak a kertek mögött.
- Ha viszonylag ismert név valaki a szakmában (A Corey-t alakító Spencer Treat Clark olyan filmekben jelent már meg, mint a Gladiátor vagy A sebezhetetlen!) és a film elején megölik, az vajon mit jelenthet?
- Aki a filmben dug, az meghal! Ez viszont spojler, amiért bocs. Kivétel a Jami, akinek a neve emlékeztet az angol Yammi szóra, ami egyfajta elégedett nyammogás. :)
- Az eddigi legvéresebb trombita játék.

Szerencsére ezt a viszonylag jobb horrorfilmet itt meg tudod nézni: Rettegés alkonyat után!

70%

Fekete-tenger - Black Sea (2014)

Fekete-tenger - Black Sea (2014)

Rendezte: Kevin Macdonald

A film Mafab adatlapja: Black Sea (2014)

Kellemes aranyszínű árnyalatok. Nem véletlenül.

Megtekintés: Habár Macdonald most sem adta alább a minőségi munkát rendezőként, mint korábbi filmjeinél megszoktuk, sajnos a Fekete-tenger egy középszerű, unásig elkoptatott filmdráma.

Ha a film első fél órája után már nagyjából sejtjük, mi lesz a film vége, úgy elég nehéz izgulni a film közben és a kényelmetlen fészkelődés sem a borzongás javára írható, hanem inkább a "na ugye" érzésnek tulajdonítható.

Egy kirúgott tengeralattjáró kapitány (Jude Law) fülébe jut a nagy lehetőség, hogy felszínre hozhassanak némi második világháborús aranytartalékot. Mivel eléggé belterjes a szakma, hamar összetrombitálja az elsőre megfelelőnek tűnő embereket, kiknek fele saját környezet, másik fele pedig orosz derékhad. Annyira nem logikus, de ha már csak egy orosz tengeralattjárót tudtak megszerezni, sajnos szükséges lépés.

Hamar kiéleződnek az érdekellentétek, erősödik a paranoia és van, aki az arany szavának nem bír ellenállni és teljesen kifordul magából. Kapunk a "Bolygó neve: a halál" című filmből már ismert beépített "Burke" karaktert, aki gondolkodás nélkül áldoz be másokat, akkor, amikor még közel sem biztos, hogy megmenekülhet az ürge... A másik meg gyakorlatilag sportból öli az oroszokat. Nem is értettem, hogy az első késelés után, minek köszönhetően Blackie (Konstantin Khabenskiy) elhalálozik, miért nem végezték ki a felelőst. De ott helyben, kisbaltával. Gondolnám, hogy ebben a klausztrofóbiás, igen zárt rendszerben működik a "szemet, szemért" elve, ha már a kapitány többször is megszellőzteti, hogy ha valakinek nem tetszik valami, az takarodhat. Egy késelés meg eléggé nem tetszik valami, szerintem. (Milyen szerencse, hogy a nagy késes az egyetlen tapasztalt mélytengeri búvár, akire meg szükség van az arany kiemelésénél.)

Aztán csőstül jön a baj.
Babona a szűz fiúról... ki mennyit kapjon... kapunk e valamit... hopp, elromlott valami, amit csak a másik roncs segítségével orvosolhatunk... stb.

Ha láttál legalább három tengeralattjárós filmet, akkor ezt is láttad.
Vagy három akció filmet, ami zárt térben játszódik: barlang, piramis, bánya.
A szereplők jók, a szituáció túlvezérelt. Vagy tényleg ennyire hülyék azok, akik egymás kezére bízzák odalent az életüket?
Talán csak az oxigén keverék nem volt rendesen beállítva, ezért jött olyan gyorsan elő a vérszomj faktor.
Vagy az arany szaga? Szava?
A poén, hogy a kötelező "basszameg" csavart még itt sem bírták kihagyni. Kicsit erőltetett és talán halványan esetleges, de azért kicsúszhat némi anyázás, amikor megtudjuk.

60%

Jó dolog egy búvár mentő ruha, de vajon mennyi aranyat pakolhatsz bele, hogy a víz felszínére tudjon emelkedni?
Jude Law jól hozza a lassan megtébolyodó kapitányt, de nem hiszem, hogy azért, mert korábban három egész napot eltöltött egy tengeralattjárón, hogy jobban átérezze azt, amit kell.
Részemről, ha lehetőségem lesz, akkor sem fogok tengeralattjárón utazni.

Blog: Amiért Amerikában már perre lehetne menni...

Ha szoktál szörfözni a világháló, biztos akadtál már néha bizarr cikkekre arról, hogy milyen apróságok miatt pereskednek az elvileg lehetőségek hazájában.
Pl. Ha valaki kezet rázva valakinek ígéretet tesz, akkor egyes államokban az lehet egyfajta szerződés is, ha van tanú, amely kötelezettségekkel jár.

A következőnek felhozott példa alapján már ott simán fejest lehetne ugrani egy pereskedésbe:
Okos Internet kommentelő feldobja a lehetőségét annak, hogy a veséje eladó egy általa megnevezett összegért:

Ugye milyen vicces, hogy három millió forintért megvásárolható Várkonyi úr veséje? Honnan tudjuk?
Ő maga írta ki egy kommentben.
Amikor persze mosoly jel nélkül felhívjuk a delikvens figyelmét rá, mit is tett, azonnal megy a visszalépés. (Épp, hogy azt nem teszi hozzá, hogy feltörték az adatlapját:

Várkonyi Csaba természetesen csak viccelt! Igaz, a két mondatból, amellyel slendrián nyomott hagyott az Interneten, amely mindent megőriz az utókornak, még véletlenül sem volt képes a magyar helyesírás szabályainak megfelelni, ezért feltételezem, hogy a vesével humorkodó fiatalember egy suttyó paraszt.

Milyen kár, hogy egyelőre nincs szükségem a veséjére!
Milyen kár, hogy nincs erre a project-re kerek három millióm!
Milyen kár, hogy ez nem Amerika, mert ott még az is lehet, hogy üres zsebbel perelem be és kártérítéssel és +/- egy vesével lennék gazdagabb!

De neked lehet, hogy van, hát tessék!
Szabad felhasználást kapsz a fotóhoz!
Nem kell a mese, vesére fel!

Blog: Nem úgy illenék, hogy ha nevet írnak egy cikkbe, akkor a mellé illesztett fotón a név gazdája szerepeljen?

Természetesen nem, ha magyar bulvár oldalról van szó. Azon már meg sem lepődöm, ha egy cikket egy héten keresztül minden nap átneveznek, hogy újra és újra ráklikkeljenek az olvasók - akik már a második eset után kurva anyázva zárják be az olvasott írást - azonban az még engem is meglepett, hogy egy cikk címében megemlítenek egy francia színésznőt, hogy a mellé rendelt fotón egy amerikai pályatársa szerepeljen, még akkor is, ha volt közös filmjük és a cikk valójában ezt a filmet emlegeti fel.
Íme a nevetséges és újságíráshoz méltatlan párosítás:

Mellesleg a film címe: Az éhség - The Hunger (1983)

Aztán persze lehet, hogy a cikk mellé azért került Susan Sarandon fényképe, mert ő volt az, aki nem kívánt ágyba bújni a francia sztárral...
Ettől függetlenül is cikk(i).

Blog: Egy feltört adatlap margójára

Nagyon szar dolog, amikor az ember facebook oldalát illetéktelenek csak úgy feltörik. Ez, hogy lehetséges?
Néha, elég, ha más is hozzáfér a géphez és a megfelelő helyen megkeresi a jelszót, amely listázva van és akár egy gombnyomásra előhozható.
Máskor, elég, ha rafkós az illető és simán kifigyeli a szerencsétlent, amikor beírja a kódját.
Meg van az, amikor erős a gyanú, hogy kurvára nem törtek fel semmit, de az adatlap mögött eleve egy gyökér bujkál, aki visszaél az anonimitással és kicsal idegenektől bármit.
A következő adatlap eleve gyanúra adhat okot, hiszen alig 26 ismerőssel, egy viszonylag fiatalkorú határát súroló fényképpel (amiből persze csak egy hozzáférhető az adatlapon, amíg nem jelöljük ismerősnek, így innen is védve) máris egy olyan facebook csoport tagról van szó, aki elvileg felnőtt tartalmat használó csoportba keveredett be. Egy amolyan vad vágyakat megosztó csoportba. Mondjuk, a csoport vezetőjének is felelőssége, hogy a csoportjába milyen szűrű szerint verbuvál tagokat. Pl. ha kéretlenül helyez oda be embereket, az sem etikus, vagy erejét fitogtatja, miközben egy dedós szintjét üti meg a helyesírása, az meg nevetségessé és hiteltelenné teszi az egész csoport működését.
Alanyunknak, elvileg feltörték az adatlapját, hogy egy órán belül valami provokálót tegyenek ki a nevében, majd egy órával később, ugyanolyan borzalmas helyesírással arra hivatkoznak, hogy sajnos feltörték az adatlapot és visszaéltek azzal, így csalva ki a jelentkezőktől ilyen-olyan kommenteket és kitudja még mit privátban. Elég kényelmes, nem igaz?
Beizgatjuk a célközönséget, majd kihátrálunk.
Oh, yeah!
Teszem hozzá, a helyesírás megegyező magyartalansága alapján arra merek következtetni, hogy szó sincs feltörésről - egy hacker aki számokon keresztül utasításokat ad és ért annyira a számítógéphez, hogy feltörje azt, általában nem arról híres, hogy egy nyolc éves szellemi szintjén képes használni a magyar nyelvet.

Szóval, ha már találtunk egy érdekes esetet, miért ne osszuk meg veletek, ha érdekel titeket ez a fajta téma?

A felső kép magáért beszél. Van egy állítólagos ifjú hölgy, akinek adatlapját feltörték és nevében feltettek egy vadító üzenetet. Erre a fiúk ugrottak és kb. egy óra múlva a hölgy adatlapján a következő üzenet jelent meg:

"Ne írjon senki, mer fel torték a facémat" - Milyen érdekes. Ahogyan az is, hogy ezek az anonim nethuszárok képtelenek, helyesen, egybe írni az olyan szavakat, mint "feltörték". Komolyan sportot űznek abból, hogy külön írják.
Azért azt is megkérdezem: Ha valaki feltöri egy hülye liba adatlapját és a nevében elkezd valamit, akkor miért tud a hülye liba egy órával később belépni és figyelmeztetni a kommentelőket? A hacker élvezete komolyan kimerült a feltörés után abban, hogy beírja a szexre invitáló felhívást, majd ennyi károkozás után kilép az oldalból, hogy az igazi tulajdonosnak legyen lehetősége a korrekcióra? Hagyjuk már...