Végső lány - Final Girl (2015)

Végső lány - Final Girl (2015)

Rendezte: Tyler Shields

A film Mafab adatlapja: Final Girl (2015)

Megtekintés: Még Abigail Breslin ellenére sem merem ajánlani. Az imdb pontozása partidrog fogyasztásnak köszönhető. Tiszta fejjel ennyit nem kaphatott volna!

Ez a film nem jöhetett volna létre, ha Abigail Breslin nem veszít el részegen egy fogadást. Józanul biztos nem vállalja el. Vagy csőbe húzták, Wes Bentley-vel egyetemben. Valamelyik producer felhívta Wes Bentley-t:
- Szia! Forgatunk egy filmet Breslinnel. Épp most végzett egy drámával, amelyben Schwarzenegger volt a partnere. Sikk vele szerepelni. Érdekel a film?
- Hogy a viharba ne! - felelte Wes és aláírt.
Egy másik producer közben felhívta Breslin-t:
- Épp forgatni kezdünk egy kemény filmet Wes Bentley-vel, aki olyan jó volt az Amerikai szépségben! Van kedved a partnerének lenni? Tudjuk, hogy te is egy amerikai szépség vagy! Benne vagy?
- Hát, hogy az ördögbe ne lennék?
És volt két mini sztárjuk, hogy kihúzza a filmtervüket a szarból.
Hogy nem sikerült, az nem nekik köszönhető.

Tyler Shields nem túl tehetséges rendező. Vagy nagy pofátlanság első rendezés után ezt kijelenteni??? Az egész film mesterkélt, színpadias. Olyan, akár egy végtelenül egyszerű bosszú dráma, a felesleges Shakespeare-i töltet nélkül.
Gyakorlatilag két jelenetre lehet szedni:
1. Wes 12 évig edzi a kislányt, hogy felnőve bosszút álljon pár gyökéren.
2. Bosszút áll pár gyökéren.
Mindezt unalmasan, kiszámíthatóan, kb. annyi meglepetéssel, mint egy kinder tojás. Az is olyan, hogy tudod, hogy valami kis szar lesz benne, de amíg nem bontod ketté és nem látod, képes vagy hinni benne, hogy a tiédben véletlenül egy gyémántot csempésztek. De nem...
A 12 évet meg letudjuk egy inzertben, csak az a zavaró, hogy a végeredmény nem meggyőző. Veronica nem tűnik olyannak, mint akit 12 évig képeztek ki gyilkolásra. Meg minek is tennék, őszintén? Nem célravezetőbb fogni egy hangtompitós pisztolyt és egyesével levadászni a szarháziakat? Komolyan 12 évig érleljük a bosszút? Oké, a bosszú hidegen jó, de ez már megfagyott...

Nem érződik elég gördülékenynek ez a felkészülési hacacáré. Inkább olyan kötelező jelenetsor. 

Már a felvezetés sántít.
William (Wes Bentley) magához veszi az elárvult Veronicát (Abigail Breslin), hogy felnevelje és kiképezze egy baró kis vérengző orvgyilkosnak, akiket felesége gyilkosaira rá tud majd szabadítani. A kiképzés nem kerül többe, mint 12 év! Ezalatt Veronica felnő és elvileg igazi gyilkos lesz. Ezt abból tudjuk, hogy a helyszín, amely egy pincehelyiség, beszélgetnek és elvégeznek két próbát? egy fojtogatósat és egy igazságszérumos-paráztatós keverék beadási próbát. Erre azért van szükség, mert gyakorlatilag ez a kettő fogja meghatározni a film befejezését, második felét.

Kérdés:
- Ha William a gyilkosok ellen képzi ki 12 évig a kislányt, akkor a gyilkosok, akik a film második felében megjelennek és kb. 25 év körüliek, azok 10-15 évesen gyilkoltak?
És ha ezt William tudta, akkor miért nem csinálta ki a kölyköket még akkor?

Szóval elég bután indul az egész és utána sem emelkedünk filozófiai szintekre.
Veronica becserkészi a fiúkat, azok elviszik magukkal a flottul kivilágított erdőbe, üldözni kezdik, a kiscsaj meg levadássza őket.
Pont ennyi. Nem több. Ami színesíti a történetet, az annyi, hogy benne van ez a keverék drog, amivel leitatja a srácokat, erősen lerövidítve a játékidőt és mutat pár közelharci jelenetet, amin annyit dolgozhattak, mint én szoktam a Halloween napi dekoráción...

Aranyos, aranyos, de hiányzik még az az igazi, ragadozó macska kisugárzás. A forgatás alatt 16 éves volt a kis hölgy. 

Nem lett jó film.
Hülyeség az alaptörténet.
Ripacskodóak a fiatalemberek.
Nem elég meggyőző Breslin karakterének játéka.
Bentley motivációi és egyáltalán, megjelenése - pl. mikor meghal az uccsó majom, hirtelen ott terem egy puskával - teljesen kihagyott figura.

Gondolom, a büdzsé ennél a filmnél a két sztárra ment el, mert a pénz nem látszik semmi máson.
Eleve röhejes, amikor néhányan futkároznak az erdőben, amely szakmailag tökéletesen be van világítva, ráverve az Erdő szellemére, aminek kritikájánál anno, már előkerült ez a probléma. Tény, annak ellenére, hogy a film éjszaka játszódik, semmiről nem maradunk le. Olyan, mintha stúdióban építették volna fel az egész helyszínt azután behordták volna az összes alkalmas helyre a lámpákat és tessék, lehet futkározni benne.

Ettől lett az egész film egy bugyuta horrorfilm, amelyben nem maradt horror. Akciónak is igen szegényes. Drámának meg röhejes. Elvileg egyfajta főhajtás lett volna a slasher filmek előtt, amelyek női főszereplőit, hívják a filmes szakmán belül "Final girl"-nek. A baj, hogy a film még a slasher műfajba sem fér bele, pedig, ha belegondolok, hogy megtámogatták volna némi eltúlzott, képregény erőszakkal, akár még szórakoztató darab is lehetett volna.

A legvértelenebb lebaltázás, amire filmből így hirtelen emlékszem... Pedig milyet dobott volna rajta egy szép nagy vérfröccs! 

Nem gondoltam volna, hogy Breslin képes lesz ennyire ár alatt adnia magát, pedig már láttam már tőle filléres mozit. Az sem volt nagy szám, de legalább eredeti volt. Ez a film ellenben megidézi kicsit a keleti kultúra anime világát, mind öltözetben, mind képi világban. Kár, hogy a külsőségek mögött nincs semmi tartalom.
Még a legjobb az egész filmben Logan Huffman, Danny szerepében, aki beimprózta a filmben a baltás táncolgatását és egyébként is sokat hozzátett a karakteréhez.
Dobhatott volna a filmen még az egyértelmű utalgatás a Piroska és a farkasra, de még ezt sem erőltetik. Az legalább egy klasszikus. Ez nem lesz az.

20%

Ha szeretnéd megnézni ezt a borzalmat, szerencsére van rá lehetőség: Végső lány!
Ha neked tetszett, írd meg... miért???

213-as cella - Cell 213 (2011)

213-as cella - Cell 213 (2011)

Rendezte: Stephen Kay

A film Mafab adatlapja: Cell 213 (2011)

Megtekintés: Egészen kellemes, kicsit logikátlan horror.

Már kb. az ötödik percben feltűnt, hogy főszereplőnk, az ügyvéd Michael Grey (Eric Balfour) nem lesz átlagos és szerethető főhős. Először megcsalja az asszonyt a tárgyalás előtt a mosdóban, utána meg kifizeti a verőembert, aki megfélemlített egy tanút és így könnyebben nyernek. Itt már tudtam, valami nincs rendben a szerep leosztással, hisz ki az, aki azonosulni tudna ezzel a figurával, miután börtönbe kerül. Pedig ez is a kaland része, mint az utolsó percekben kiderül.

Michael egyik beszélgetése a sok sittes ügyfele közül, végül gyilkosságban csúcsosodik ki. Elvileg Michael halálra szurkálja tollával védencét és csak a nézők tudják, hogy a koronatanú - aki jelen esetben egy nem kicsit pszicho börtönőr és a főleg The Walking Deadben megkedvelt Merle, azaz Michael Rooker alakítja (akinek azért filmográfiája nem ebben a két filmben merül ám ki)  - hazudik, amikor azt állítja, szándékos volt a gyilkosság.
A fiatal ügyvéd egy pillanat alatt a falak között találja magát és ha már ott van, külön szárnyban "tárolják", a 213-as cellában, amely korábbi lakóinak utolsó napjait rendesen megkeserítette. Michael sem pihenhet nyugodtan, hiszen mind erősebb hatások érik, mind fizikálisan, mind mentálisan. A cella úgy tűnik, valóságos varázsgomba, és még egy nigga srác is feltűnik a színen, mint esetleges nem kívánt szerető.
Ha ez nem lenne elég, kísért a múlt, hogy végül az egész katyvasz maga alá temesse a főszereplőt.

Egy másik szálon egy szociális munkás, aki az államnak dolgozik és feladata, hogy a börtönállapotokról írjon jelentéseket, Audrey (Deborah Valente) belefut Michael-be és nyomozni kezd, nem a börtönőrök verik e rendszeresen a lassan az őrület jeleit mutató férfit. Mit ad isten, egyre több a bizonyíték Ray (Michael Rooker) bűnösségéről és úgy tűnik, a börtönigazgató (Bruce Greenwood) sem töri magát, hogy változzanak az állapotok.

A végén sok dominó lapocska a helyére kerül, néhány elkallódik.

Észrevételek, amik erősen szpojleresek:

- Ray karaktere teljesen - számomra legalábbis megfejthetetlen módon - feleslegesen segít egyetlen mondatban Michael-nek, amikor a börtönben megteszi első lépéseit. Rászól, a szája sarkából, hogy szegje fel a fejét, tekintete ne a földet pásztázza, mert azt gyengeségnek vennék a régi rabok és nem kellene már az első nap félelmet mutatnia. Michael veszi a lapot és onnantól előre néz, szúrós szemmel.
Nem jöttem rá a film végéig, mit akartak ezzel az egy gesztussal, hiszen a film további részében Ray semmilyen formában nem utal rá, hogy segíteni akarna Michael karakterének. Sőt!
- Ray Columbo szintű feleségének története lebeg a semmibe. Arra gondolhatnánk, hogy Ray megkattant és megölte, ám ez a szál nincs felépítve. Ha csak simán lelépett az asszony, az azért lenne fura, mert Ray erősebb karakternek tűnik, hogy utána eljátsszon magának egy one man show vacsit, amelyben a másik tányérnál a láthatatlan felesége ül.
- Ray-t rajtakapta Audrey, hogy fantázia randi vacsit végez a levegővel. Ezek után Ray simán levadássza és megfoj... elsőre úgy tűnik, hogy megöli a nőt. Ereje, szaktudása van a gyilkossághoz. Ez helyett azonban fogja magát, visszamegy a sittre - nem hosszú autóút, amennyire a vágásokból kiderül, így kérdéses, hogy Ray annyira magának való volt e a melóhelyéhez ilyen közel, hogy egyetlen kollégája ne látott volna rá a kapcsolatára, amelyből lelépett az imádott feleség - és Michael vegzálja. Elég szellősek a börtönben a védelmi rendszerek, hiszen alig apró segítséggel bejut a 213-as cellába és kiviszi onnan Michael-t, hogy ...
...hogy mi? Mi vele a terve, miután bebukta a feleség történetet???
- A büntető intézmény is megér egy misét, olyan gyengének tűnnek a biztonsági protokollok.
- Audrey miután felriad a Ray háza gyepén lefolytatott fojtatásból, természetesen tököt növeszt és a férfi nyomába ered, hiszen egyértelmű, hogy az a közjáték után csak Michael vérét akarhatja!
- A börtönigazgató egyengeti Audrey útját, hogy megmenthesse Michael-t - vagy csak a kezébe adja az eszközt, amely szükséges, hogy Michael végül megtegye, amit...
- Mikor mindennek vége, Ray pedig rossz kisfiúként egy rendőrautó csomagtartójának dőlve várja, hogy foglalkozzanak vele. Ne mondd, hogy miután kétszer is majdnem megölte az ellenőrnőt, nem ültetik be egy rabomobilba!
- Ha végül is kihámozzuk a történések lényegét - amit nem akarok leírni, hogy maradjon min merengeni a film végén is - még akkor is marad a kérdés, hogy mi szükség volt a nigga srác meggyilkolásának a történetfonalával?
Csak annyi, hogy végül Michael kezéhez ne csupán közvetve tapadjon vér???
És amikor Michael levadássza a nigga srácot, miért gondolja, hogy azzal kiengesztelheti az őt bántó szellemeket? Ezt a baromságot miért vette a fejébe, ha tudjuk - flashback-ből - hogy neki sokkal inkább lett volna miért bűnhődnie a szellem szemszögéből.

A végén kapunk egy kis misztikus többletet.

Ezekből a kis különvéleményekből is kiviláglik, hogy a film felépítése kissé hézagos és a végére a koherensből átmegy összecsapottba. Viszont végig bírtam nézni, ami már nagy szó egy horrorfilmnél. Nem azért mert olyan lebilincselő a történet, hanem mert sokat hozzátesznek a színészek, akiket korábban megkedveltem jobb szerepekben. Balfour jól hozza a megőrülő embert és elhiszed neki, hogy mennyire gátlástalan. Rooker csípőből hozza a börtön Ray alakját. Greenwood, meg beleöregedett ebbe a szerepkörbe, hogy valami fontos emberként, irányítson valamit. Meg sem kellett erőltetnie magát.

60%

Szeretnéd megnézni?
Klikkelj ide: Cell 213

Fermat szobája - Fermat's Room - La habitación de Fermat (2007)

Fermat szobája - Fermat's Room - La habitación de Fermat (2007)

Rendezte: Luis Piedrahita, Rodrigo Sopeña

A film Mafab adatlapja: La habitación de Fermat (2007)

Megtekintés: Thriller beütésű egyszeri vicc.

Nagy divatja van a szabaduló szobás szórakozásnak mostanában. Persze, lehet, hogy régen is volt ilyesmi - pl. 1800-as években - lehet, hogy már az őskorban is - bedobták a kölyköt a verembe és ha legyőzte a pingvint, akkor a törzs tagja lehetett - mégis, mostanában látom az ezzel kapcsolatos hirdetéseket a neten, hogy ilyen-olyan szabadulós szoba, menekülj ki, éld túl, stb. Szóval nagy lett a divatja.
Egészen biztos, hogy az olyan filmeknek köszönhetően, mint a Fűrész és hasonló társai, melyben több eltérő karakter, valamilyen titokzatos ok miatt egy szobában - teremben, hajón, várban, könyvtárban, vidéki művelődési házban - találja magát és többnyire adott időegységen belül ki kell jutniuk esetleg kiszavazniuk egy társukat, miközben azt nyomozgatják, miért is kerültek szorult helyzetbe.

A Fermat szobájában pedig aztán tényleg szorult a helyzet, hiszen egy kies és kieső vidéken, olyan teremben találják magukat hőseink, amely a feladatok megoldása közben folyamatosan zsugorodik, ha rossz a válasz illetve későn érkezik, így gyakorlatilag kipréselheti négy delikvensünkből a szuszt.

Történik, hogy négy jó ésszel megáldott ember elvégez egy titokzatos, hozzájuk eljuttatott matek - kamu, mert sokkal inkább logikai - feladvány és ezzel meghívást nyernek egy mini taggyűlésre, ahol csak olyan kiváló szellemek vehetnek részt, akiknek sikerült a dedós feladat elvégzése. Egy fiatal matekzseni, egy idős matekzseni, egy lány, aki nem rossz matekból, meg egy férfi, aki nem rossz szabadulásból.

Leutaznak Varjúvetenyőre, átkelnek a nagy folyón, keresztül vágnak a csalitoson, hogy végül megérkezve egy pajtához, fogadja őket a szoba. Később megérkezik a házigazda is és miután megvacsoráznak, beindul a buli. A házigazdának le kell lépnie, ám az összejövetel ettől még saját medrében halad. Az ajtó bezárul, a telefon megcsörren és a másodpercek kínos lassúsággal versenyeznek a falak szűkülő távolságának közelségével. (Totális képzavar...)

- Valaki ideszart a szoba közepére és nincs gazdája???

A film kezdetben izgalmas és felcsigázza az érdeklődést, azonban, hamar be kell látnunk, a legtöbb - összes - feladat inkább gyerekjáték, mint matematikai felhívás keringőre, így sokat veszít a film a hitelességéből. Oké, értem én, hogy az egyszeri nézőnek is izgalmasnak kell lennie, és az egyszeri néző inkább töri fejét kvíz kérdéseken, mint olyasmin, aminek a képletében csak számok és jelek vannak. Így a Ferman szobája nagyon hamar átalakul egy órás szabadulós műsorrá, titkokkal, melyekre azért kapunk választ. Lassan összeáll a kép és ...

Erősen szpojleres leszek a végére!!!

Zavart pár dolog a filmmel, miután végignéztem. Nem mind fog eszembe jutni, de kettőt kiemelnék:

1. WTF, hogy a végén a szerencsétlen apuka áldozati bárány lesz, miközben aki miatt épült az egész szoba és kicsavart magyarázatok útján talán megérdemelni némi büntit, az meg boldogan elevez a helyszínről. Az élet igazságtalan, ám azért egy thrillerben az ilyen kicsavart befejezés nem hagy kellemes ízt a szájamban.

2. Az öreg matematikus azt az egérutat - amire viszonylag furmányosan jönnek rá a többiek - hogyan is képzelte, hogy használni tudja majd a végső pillanatban, miközben három társa simán méteres körzeten belül figyeli egymást, árgus szemmel?
Sehogy!
Amint kinyitotta volna, hogy lelépjen - még csak nem is egy pöccre nyíló ajtóról van szó, hanem be kell törni a használat előtt - a társai felkenik a falra és kiszöknek előtte. Hogy ezt a baromságot elpalástolják, inkább kitalálta  forgatókönyv írója, hogy a gonosz addigra kiesik a képből. Köszi.

- Remélem a szobaszervizt hívja!

A Ferman szobája még ezekkel a kis negatívumokkal együtt is kellemes szórakozás estére. Nem üt túl nagyot, amikor vége, addig azonban kellemesen hangulatos. A vágások, színészek jók.
Az eredeti spanyol nyelv meg kellemes.

A helyszínről a Twin Peaks egyik függönyös terme jutott eszembe. A misztikum és titokzatoskodás nem túl sokáig működteti a konfliktust, hiszen a szereplők végig együtt vannak a helységben és viszonylag hamar szembesülnek az információkkal, ami alapján felgöngyölhetik a rejtélyt, arról nem beszélve, hogy maga a helyszín sem túl nagy és egyetlen igazi funkciója nem maga a kulcs a nyomozásban, hanem eszköz a büntetéshez.
Csoda, hogy mennyit kihoznak mégis belőle a rendezők és írók.

60%