2015. augusztus 25., kedd

Fika: Fogtündér - The Tooth Fairy (2006)

Fika: Fogtündér - The Tooth Fairy (2006)


Rendezte: Chuck Bowman

A film Mafab adatlapja: The Thoot Fairy (2006)

Megtekintés: Hát persze. Borzalmas, de van célközönség. Pl. én, mert szeretem az olyan horrorfilmeket, amiben valamilyen össznépi, mitológiai figura hozza rám a frászt.

Lehet az bohóc, madárijesztő, aligátor a csatornából, egy vietnami veterán vagy maga a fogtündér! Ebben a filmben egy öregasszony az elsődleges veszélyforrás, aki a negyvenes években, miután a rákos kelései miatt nem lehetett óvónő, sokkal profánabb módon hozta a környék kölykeire a frászt: fogukért cserébe ajándékokat ígért nekik, de mivel gonosz volt, miután a fogakat megszerezte, simán szétbaltázta a kölyköket, akiket előtte azért kifaggatott róla, hogy egyedül jöttek e a házába.

Nos, hogy is van ez?
Gyerek odacsal, fogat elszed, balta elő, fej szétbasz.
Oké, és ebből lett ott a környéken egy városi legenda.

Már megint egy történet, amely szembe megy a logikával.
Ha elvileg titokban érkeznek a gyerekek, akkor hogyan terjedhet tovább a pletyka az egyáltalán nem előnyös csereüzletről?
Ha tényleg tűntek el kölykök a környéken, akkor a terjedő pletyka után a rendőrség miért nem cincálta szét a helyet, ahol elvileg mindez történik?
Vagy az összes kölyök aki eddig lépre ment, nem hiányzott otthonról anyunak?
A boszorkány - mert később így is nevezik - amolyan kényszerű és időben megkésett "fogamzásgátlásként" funkcionált?

Arról már nem is beszélve, hogy ha a gyerekek eltűnnek, miután elindulnak az ajándékokért és mint tudjuk, hogy egy ilyen információ azért el kell, hogy terjedjen, hogy városi legenda legyen, akkor kérdezem én, hogy a gyerekek minek próbálkoztak fogukért cserébe nekik tetsző ajándékot kicsikarni, ha tudják, hogy az üzlet a vérükkel lesz megpecsételve?

Mindez azért történhetett meg, mert olyan koherensen lett összerakva a forgatókönyv.

A film elején mindjárt két kis idiótát láthatunk, akik a fák között óvakodnak a házig, de mielőtt egyikük belépne utolsó tejfogát a magasba tartva, még megbeszélik, mennyire nem örülnének a szülők, ha itt a direkt marketing végül üzletté kovácsolódna.
Ezek után az egyik seggfejet lezúzzák odabent egy baltával, míg a másik istenbarma, hugyos gatyában elszalad. Mindezt 1949-ben - korhű díszletek között, amibe csak a bejárati ajtó zárszerkezete nem illik bele, bár mindegy.
A fiú nem tér vissza a korábban még mumusként emlegetett apukával sem a rendőrséggel, hogy ugyan Móriczka bement a házikóba bizniszelni, ám ki már nem jött.
Szóval lebegtették itt nekünk a prológust, nekem meg el kell hinnem. A menekülő fiú nyílván azért lett így beépítve a történetbe, hogy dramaturgiailag a párbeszédükön keresztül ismerjük meg a film alapjait. Szájbarágósan tehát - mint a cikkem - és logikátlanul.

De ennyi a felvezetés és utána a jelenbe kerülünk, ahol ezt az öreg házat - amit az enyészet nem evett meg - valaki épp felújítja panziónak.

Ugyan még van egy hét kb. a nyitásig, máris beköltözne egy mini-bombázó a sulija miatt. A kerti munkát egy izmos fiatalember végzi és ahogyan kell, érdeklődése nyílik a hölgy felé. A házigazda meg várja asszonykáját, aki kislányával érkezik, és még út közben belefut abba a Manson családba, akik korábban a házban laktak, de jogi úton kiebrudalták őket onnan és most egy benzinkutat üzemeltetnek és ott vertek tanyát.

- Hölgyem, hajnalban ne hozza ránk a frászt, hogy megossza velünk, milyen rossz döntés volt ideköltöznünk! Jöjjön nappal, mint más szomszédok és igyunk teát!

A találkozás egy röhejes menekülési jelenetbe torkollik, mert a két redneck ostoba és erőszakos módon úgy véli, hogy az ismeretlen nő megerőszakolásának eltervezését a gyermeke előtt, fényes nappal ültetik át a valóságba. A két seggfej végül beéri azzal, hogy betörik a menekülő asszony egyik hátsó ablakát. Már nem az asszonyét, hanem annak kocsijának az ablakát.
Ezek után a hölgy és a volt Megasztáros Tóth Lüszire megszólalásig hasonló kislány megérkezik pótapuhoz és az incidens simán félreteszik.

Ez is logikus.
Az erőszakos barmokat korábban hatóságilag kiebrudalják és ez nyilván csak karhatalmi erővel sikerülhetett. De megtették.
Most viszont csupán egy legyintéssel elintézik az atrocitást, melynek végén a nő valószínűleg hátulról sem lett volna szűz többé és gyermekének meg végig kellett volna azt néznie. Hát milyen logikus, nem igaz?

- Szívem, idefelé majdnem faszra húzott két paraszt a benzinkúton!
- A 34-es Balwini úton.
- Azt hiszem ja.
- Igen, azok olyanok.
- Akkor semmi baj, menjünk enni.

Valahogy így. Komolyan tudtam venni a filmet...

Amit másnap még lerendeznek a vontatás után - látni kell!
A két redneck és panzió tulaj, anyuka kombó.
A köztük lezajló verekedést tanítani kellene minden televíziós produkciós irodának. Így soha!
Nem vagyok az erőszak híve én sem nagyon, de amit ott lenyomnak egymással, azt simán felül voltam volna magam is. Ha hasonló helyzetben eljutunk addig a pontig, míg önjelölt panziósunk végül visszaüt, az biztos, hogy még most is a kerékkulccsal ütöm a két szarházit és nem itt írogatok.

Azután izmos fiút beáldozza a forgatókönyv, mint jelen idejű első áldozat.
Ott már nem is nagyon figyeltem.
A srác javítgat egy faforgácsoló gépet. Hátulról leütik, rákötözik egy deszkalapra, majd beküldik a nyíláson, mert a gép is elkészült. Vérfröccs és csk a közben kiszabaduló keze marad a gép oldalfalába kapaszkodva. A rendőrség simán megállapítja, hogy baleset volt.
Javítgatta, belefeküdt, elindult, meghalt.

Mivel így a szerelmi szál a friss lakó és a mindenes fiú között nem lett kibontva, új szereplők kellenek, akik meg is érkeznek másnap, olyan háttértörténettel, ami megint viszi a pálmát.
Panzió tulaj régi barátja, zenész. Fellépnek lépten-nyomon. Még a cédé is fogyogat a hakni alatt.
De pénz kéne a további példányok kiadásához, nyomtatásához, stb.
Segíteni nem tudnak, bár megígérték, viszont kéne 700-800 dollár a további zenei élethez. Igazi jóbarát, csak azt nem értettem, ha ennyire emelkedik az ázsió, meg a cédé is fogy, mint állat, minek is kell kölcsön számukra? Ha ennyire nem hozza ez a biznisz a pénzt, ki ölne bele egyetlen dollárt is?
Ha meg akkora nagy a siker, mint a meséből kiderül, mi ez a kunyerálás?

Ez a film egyik nagy baja, hogy úgy építkezik a történet, hogy egyetlen hiteles jelenete nincsen.

Egy másik gyöngyszemet még leírok.
Lüszi alszik, de felriad rá, hogy mintha valaki a szobájában bujkálna. És tényleg. Felverik a házat, az alak elmenekül vagy átmegy a falakon.
Másnap anyu és pótapu elviszik fagyizni, hogy egyen szépen, amíg ők beszélnek a seriffel. Azt mondjuk nem ártana a két faszfej miatt sem, de nem jut el addig a történet, mint később kiderül.

Az egyik legrosszabb szójáték, amit filmben láttam: - Hogy van a fejed? - Melyik! 

Lüszi nyalogatja a fagyit és belefut az egyik asztalnál valakibe, aki ránézésre pont olyan, min az éjszakai látogatója. Felsikkant és nézi és a kamera miatt mi is nézzük az elég lepukkant, ijesztő nőt.
Majd vágás.
Később Lüszi a napszemüvegeket próbálgatja.
Érted!
Feltehetően szembetalálkozott az éjszakai látogatóval és nem a szülőhöz rohan, eldobva fagyit és lófarkat, hanem csak... megy napszemüveget válogatni, szemlátomást kb. ugyanott, ahol félelmei tárgya egy asztalnál ül és csúnya.
Nem logikus. Vagy a dramaturgia vagy a vágás, vagy a karakter.

A vágástechnika hiányosságai a szellemlány megjelenésénél sincsenek kihasználva, hiszen gyakorlatilag a kamera és vágás elsőre lebuktatja a szellemlány figuráját, holott azt szoktuk meg az ilyen filmeknél, hogy későbbi csattanónak szánják az olyasmit, amikor egy szereplő nem létezik, csak egy másik képzeletében. Itt rosszul kufárkodnak ezzel, így a meglepetés-faktor egyetlen percig nem áll fenn.
Egy horrorfilmnél pedig erre szükség lenne.
És mindezek alatt valahol még csak az ötvenedik percben járunk.
Elnézést, ha nem szedtem eléggé lineárisan össze a látottakat, de szerintem ezzel nagyjából a film tempóját is sikerült visszaadnom.

Chuck Bowman rendező félszáz rendezésében nem véletlenül nincs mozifilm. Erősen meglepődnék, ha munkáinak bármelyike debütált volna széles vásznon.

A szereplők közül néhány ismerős lehet más filmekből, de a legnagyobb húzónév Lochlyn Munro, aki szinte soha nem játszott főszerepet, viszont alig van műfaj, amiben nem próbálta ki magát.
A főszereplő kislány, Nicole Muñoz, annyira hasonlít a mi Tóth Lüszink-re, hogy újra kellett néznem annak korábbi és sikeres klippjét:



Eszméletlen nehéz végignéznem és még hátra van a vége.

De, hogy írjak pozitívumot is:
Az első képsorok, nagyon hangulatosak a mezőről.

30%

Közben besötétedett.
Borzalmas ennyi időt ilyesmire pazarolni, még jó, hogy csak magamat hibáztathatom.

Végefelé:
Azért még tartogatott meglepetést a mozi, pedig igyekeztem lassan nézni.
A film utolsó harmadában eljuthatunk egy temetőbe is, ahol a fogtündér áldozatai vannak eltemetve, névvel, születési dátummal egy temetőben. A szellemgyerekek feloldozást kérnek Lüszitől, hogy végre szabad legyen a lelkük.
Külön temető!
Érted?
Mintha a szülők úgy döntenének, hogy ha egy sorozatgyilkos nyírja ki a gyerekeket, akkor őket egy gyűjtőhelyen kellene eltemetni, nem a család többi tagja mellé, szerte az országban. Zseniális húzás!

És igen, aki arra gondolt, hogy milyen morbid húzás lenne, ha a zenész csávó és az első panzió vendég szexelni akarna, miközben az emeleten a szétbaltázott gruppie holttestét még le sem vakarták a falról, az nyert! :) Tényleg félrevonulnak egy szobába, hogy a feszültséget alkalomhoz illő módon vezessék le.
Ki ír ilyen szarokat?
Csak meg kéne néznem, ki volt a forgatókönyvíró...

Végül, miután hőseink legyőzik az ellent, mi más maradhatna befejezésnek, mint, hogy erősebben összekovácsolódva, mint valaha, de megfutamodnak a panzióból és elhatározzák, inkább eladják azt. Ej, de ingatlanközvetítő legyen a talpán, aki értékelhető áron értékesíti majd a házat, ismerve az amerikai jogszabályozást a hasonló helyszínekre vonatkozóan.
- Kérem, tessék, olcsó ez a ház, lehet nézelődni.
- Miért adják áron alul?
- Semmi extra, egy sorozatgyilkos szellem gyerekeket ölt itt a negyvenes években, utána egy elmebeteg családé lett a közelben egy temető van, a sorozatgyilkos kis áldozataival, a múlt hónapban pedig három gyilkosság történt itt, kettő az épületben egy meg a fészerben, hogy az se maradjon ki.
- Megvesszük!
- Itt írja alá... vérrel, ha kérhetem!

Ha tök véletlenül felcsigáztam az érdeklődésedet ez iránt a remekmű iránt, egyik kedvenc oldalam segít a megtekintésben!
Tooth Fairy a fogalmatlan borzalom!



2015. augusztus 20., csütörtök

Rendőrautó - Cop Car (2015)

Rendőrautó - Cop Car (2015)


Rendezte: Jon Watts

A film Mafab adatlapja: Cop Car (2015)

Megtekintés: Bár nem voltunk teljesen elragadtatva tőle, azért a 86 perces játékidőt kibírtuk.

Amikor említettem Milónak, hogy hajnalban egy új Kevin Bacon filmet fogunk megnézni, szóvá tette, hogy nagyjából a "Hetedik érzék - Stir of Echoes (1999)" óta nem készített saját okán emlékezetes filmet. Ez azért nem teljesen igaz, másrészt tényleg nem kápráztatott el minket nagyon az elmúlt tizenöt évben, igaz, nekem a "Halálos ítélet - Death Sentence (2007)" kifejezetten bejövős volt. Azon kívül vagy nem láttuk a filmjeit, vagy ő a negatív karaktert és a mellékszerepet kapta meg, amire ráerőltetni, hogy Kevin Bacon filmről van szó, kicsit necces. Pedig dolgozik ő, csak valahogy nem jól választ.

Ebben a filmben viszont ő az abszolút főszereplő!
Ekkorát hazudni.
A film két főszereplője, két tizenpár éves töki, akik annyira segg-hülyék, hogy mindent megbeszélnek egymással - hogy a nézőnek legyen halványa fogalma róla, mit miért tesznek - amiből az átlagnéző is leszűrheti, hogy két igazi kis égetni való gyöksziről szól a film, akiknek gyakorlatilag egyetlen helyes döntést nem sikerül kierőszakolniuk magukból illetve egymásból. De szó szerint, két ilyan égetnivalóan barom gyereket még nem láttam együtt filmben.

Olyanok, mint Beavis és Butt-head, idegesítő nevetés nélkül. Ennek ellenére, mindketten Midász király ellenpólusai: amihez nyúlnak, szarrá válik.

A film elején Tarr Béla közeli felvételeken vándorolgatnak a kies amerikai pusztaságban, hogy végül (lehet félrefordítás is) vagy hetven mérföldre az otthonuktól ráakadjanak egy elhagyott rendőrautóra. A gazdi nem tudni, épp merre jár, ezért a kölykök, ahogy elvárható, finom kisegér üzemmódban becserkészik a járművet, hogy végül azzal száguldozzanak a sztrádán. Közben eltelik fél óra, mire végre megjelenik az isteni ám öregedő Kevin Beacon...


Kretzer seriff (Kevin Bacon) tilosban jár. Nem tudjuk meg, mennyire, igaz, később a film ad némi támpontot, viszont teljes és kimerítő magyarázatot a látott eseményekre nem fogunk kapni, hiszen nem része a történetnek, hogy mindent tudjunk. Nekünk a két kisgyerek a lényeges, így főleg az, ami velük történik vándorlásuktól a befejezésig.

Travis (James Freedson-Jackson) és Harrison (Hays Wellford) nem tökéletes családi idillből sétál el otthonról, hogy kalandozzanak egyet, mint Tom Sawyer és Huck Finn. Csupán két kiskrapek, akik unják magukat otthon. Csúnya szavakat kántálnak, nagyot álmodnak és belefutnak egy rendőrautóba. Mielőtt a gazdi, a környék seriffje visszatérne kocsijához - közben hullát rejtett el - a srácok meglovasítják a járművet, így a dráma magasabb fokozatba léphet. Bacon persze, nem szeretné, ha bárki megtudná, hogy a.) miket csinál munkaidőn belül b.) két pöcs, akinek a heréje sem szállt még le, leléptek a szolgálatival.

Pofon egyszerű történet, pofon egyszerű befejezéssel és még talán némi tanulságot is kapunk. No, nem sokat, csak egy kicsikét. Majd rájössz.

Jon Watts tavalyi filmje is hasonló bűnös szórakozás volt. Talán emlékeztek rá, mert írtam pár sort a "Bohóc - Clown (2014) című horrorfilmről.
Ez meg thriller és dráma keveréke és elég erős szanészi játékot sikerült belepakolni, mind a gyerekek, mind Bacon, mind a másik felnőtt szereplő, Shea Whigham részéről.

A filmet belengi egy számomra kedvelős fekete humor. Kicsit olyan érzésem volt, hogy a Fargo kistestvérét nézem, kevesebb karakterrel.

55%


A filmet az alábbi linken mindjárt meg is nézheted: Rendőrautóbaconbegönygölve!

2015. augusztus 17., hétfő

Véres igazság - Prime Cut (1972)

Véres igazság - Színhús - Prime Cut (1972)


Rendezte: Michael Ritchie

A film Mafab adatlapja: Prime Cut (1972)

Megtekintés: A valamikori kult-közeli bűnözői mozi mára teljesen nevetségesen idejétmúlt darab.

És ezen az sem segít, hogy a főszereplő Lee Marvin, ellenlábasa Gene Hackman és első hivatalos nagyfilmje Sissy Spacek-nek.

Főszereplők:

Lee Marvin szerintem a csúcsra a "Piszkos 12 - Dirty Dozen (1967)" című háborús drámával ért. Imádom azt a filmet és alakítást. Személyes szégyenem, hogy Marvin munkásságának ismerése gyakorlatilag nálam ki is merül ebben, meg néhány rosszabb akció mozi ismeretében, pedig volt ott más is bőven. Pótolni fogom. 1985-ben, halála előtt két évvel még visszatért a Piszkos tizenkettőhöz, amely addigra teljesen feleslegesen sorozattá terebélyesedett. Marvin sorozatban hozta a kemény öklű hősöket, néha nem feltétlenül pozitív formában. Két feleséget fogyasztott el és rossz nyelvek szerint homoszexuális kalandjai is akadtak. Spielberg első választása volt "A cápa - Jaws (1975) Quint kapitányának főszerepére. Amerikai elnökök leszármazottja volt és mindhárom lányának C betűs nevet választott. Bármilyen hihetetlen, a legnagyobb sikerét a pénz miatt választotta és gyűlölte, mert hamisnak tartotta.

Gene Hackman ázsiója egy évvel korábban emelkedett az égig, a "Francia kapcsolatnak - The French Connenction (1971) köszönhetően. Ehhez képest a Prime Cut gonosz maffia főnökének szerepe (nem a hivatalos olasz maffia persze, csak hasonló módszerekkel éri el céljait, más környezetben) még inkább mellékszerepnek tekinthető. Hackman a nyolcvanas években lett igazán híres és népszerű, pedig legismertebb sikerei a hetvenes évekre tehetőek. (Dominó-elv, Szuperman, Magánbeszélgetés, A híd túl messze van, stb.
Az alapokat tehát a hetvenes években fektette le és később kasszírozott. Igazán népszerű pedig valamikor a nyolcvanas évek végén lett, végig a kilencvenes években. Sajnos, az 1930-ban született színész 2004-ben visszavonult a szakmától, így több, mint tíz éve alig hallani róla. Utolsó filmje egy érdektelenül közepes komédia, mely a "Szeretünk Raymond !" sorozat főszereplőjét revideálta volna, ha érdekelte volna a kutyát is. (Az elnök emberére talál - Welcome to Mooseport (2004)

Egyértelmű hadüzenet délről. 

Sissy Spacek egy igazi trashban jelenik meg először, még kislányért, hogy két évvel később, fura és érdekes arcát ebben az akció drámában ismerhesse meg a világ. 23 éves volt, amikor eljátszhatta a tizenéves Poppy szerepét. Spacek amúgy nem utoljára alakít valódi koránál fiatalabb lányokat, nőket. 27 évesen alakítja Carrie White-ot a "Carrie (1976)" című Stephen King - Brian De Palma moziban és még nagyobb bravúr, hogy elmúlt harminc, amikor elvállalta Loretta Lynn country-énekes szerepét "A szénbányász lánya - Coal Miner's Daughter (1980) amiért megkapta az Oscar-díjat, plusz Golden Globe, meg az apró!
Személy szerint a Carrie óta kedvelem a művésznőt és sajnálom, hogy mostanában alig kap tehetségéhez méltó munkát.

Michael Ritchie sorozatokkal kezdte és főleg komédiákat, vígjátékokat forgatott 2001-es haláláig. Meglepő lehet, de véres horrorfilmet is forgatott Michael Caine-nel a főszerepben "Rémségek szigete - The Island (1980)" és nem a Prime Cut volt első közös munkája Gene Hackman-nel "Verseny a lejtőn - Downhill Racer (1969)". Felsorolni is nehéz, mennyi hírességgel dolgozott együtt, míg végül visszatért halála előtt a tévézés világába. A Prime Cut a komolyabb munkái közé tartozik, és bár humort ebben is találhatunk, az inkább abszurd formában jelenik meg.

Történet:
A Chicago-i maffia szeretné behajtani bevételeit a kinnlévőségekből. Ez nagyjából zökkenőmentesen megy, kivétel a Kansas City-ben működő "leányvállalatot", ahol Mary Ann (Gene Hackman, beszédes név abból a szempontból, hogy mintha a gengszterfőnök és testvére között lenne valami meleg, testvérinél erősebb ragaszkodás...) a helyi vezető és egy ideje, ahelyett, hogy a nyereségéből utalna a központba, inkább a postásokat küldi haza, virsliként szervírozva, amivel gyakorlatilag beint egykori kinevezőinek, mint az USA tette Angliával. Az eléggé heréltnek tűnő konzorcium egyetlen lehetőségként legjobb ám független verőemberét bízza meg a feladattal, hogy tanítsa móresre a gengsztert és az eszköz vagy végeredmény alakításában szabad kezet kap. Nick Devlin (Lee Marvin) és jobb keze vállalják a feladatot és kapnak segítségként néhány tehetséges verőlegényt, hiszen bármilyen hihetetlen, a törvényeket a pénz motiválja, így a férfiak háborúba indulnak, nem hazai terepen, ahol segítséget nem remélhetnek senkitől
A mellékszereplő segédek annak rendje és módja szerint hullanak, mint a legyek, míg végül, egy western film befejezését imitáló leszámolásban Devlin érvényesíti morálisan ingoványos jogait. Közben megment egy tucat gyermekprostitúció közeli kislányt, Poppy (Sissy Spacek) segítségével.

Van, akinek mindegy, hogy szarvasmarha vagy nő, csak áruként tekint a testre.

A film 1972-ben viszonylag véresnek és témájának köszönhetően meredek alkotásnak számított. Mai szemmel nézve idejét múlt és röhejesen komolykodó. Tele van kisebb-nagyobb logikai hibákkal, viszont a színészek hozzák a maximumot.

Jó a kontraszt a nagyváros embertelensége és zsúfoltságának ellentéteként ható szellősebb Kansas-szel. Másik környezet, másfajta bűnözés és megoldások. Itt, a rendőrség és a lakosság sztoikus nyugalommal figyeli az eseményeket és nem kezdenek sikítva menekülni, ezerfelé, miközben fegyveres emberek számolnak le egymással. Elég abszurd például az első komolyabb összecsapás a vásáron, ahol a lakosság tényleg komolyan veszi a "szöveg nélküli statiszták" kitételt, hiszen blazírt figyelemmel követik az eseményeket, éppen csak nem mutatva a menekülők után, hogy "arra fut, lődd le!"

Mary Ann egy igazi szociopata, de mi is lehetne más egy olyan ember, aki bedaráltat valakit virslinek másokat meg gyermekkorban kényszerít prostitúcióra. Szükséges is a karakter "mocskolása", mert először is Hackman kisugárzása még így is pozitív és a színész kedvelése elbillentené a mérleget irányába, másrészt, akárhogy szépítjük, a főszereplők is tilosban járnak, gyilkosok és verőemberek, akikkel csak akkor tudunk némiképp azonosulni, ha jobban utáljuk az ellenséget, mint őket.

A filmet szinkronosan, "Véres igazság" (Ezzel a magyar címmel egy 2014-es Dolph Lundgren film van magyarítva az imdb szerint) címmel láttam, de olvastam, ahol "Színhús" címmel írtak róla. A "Prime Cut" szerintem inkább amolyan "első vágás"-ként aposztrofálható, amikor elvágják a marha torkát és elkezdik kivéreztetni. Másrészt jelentheti azt is, amit elsőként vágnak ki az állatból, a legfontosabb részét, ami viszont akkor már színhúsként tényleg megfogalmazható. (Gondolom, a marha legértékesebb darabjait igyekeznek minél előbb eltávolítani az állatról és megfelelő körülmények között eljuttatni a vásárlóhoz, míg a lábszár például akár hegyekben állhat, míg összegyűjtik...) De ez csak szőrözés, ne vedd komolyan... A cím simán lehet a szűz lányok megnevezése, akiket eladnak szexre, így a cím még szójátékként is funkcionálhat.

A kezdő képsorok kellemes hangulatú zenére - Lalo Schifrin munkája a filmzene - mutatják be, eléggé visszafogottan, hogy néz ki az élet a vágóhídon, miközben, utalás szinten, láthatjuk, hogy az egyik verőember hogyan kerül egy sztaniol papír csomagba, mint hot-dog virsli. A jelenetsor nagyon finoman érinti az állatgyilkolás témáját, így nem láthatjuk, amikor a szarvasmarhát a bénító lövéssel leterítik - csak a pisztolyt mutatják - és azt sem, amikor az állatot először megvágják, csak, mikor már feldolgozás alatt áll, így aki undorodik az állatok legyilkolásától, nehezen kap támadható felületet a film során.

Van, hogy némi farokméregetés szükséges, mielőtt elszabadul a pokol.

A film logikátlanságai között olyan baromságokat láthatunk, mint a vásárról menekülő Devlin, nyomában Polly-val és egy tucat puskás krapek, akik a búzamezőn feladják a pár keresését - azok lefeküdve elbújtak - és visszamennek a gazos fák közé, mert biztos ott vannak a menekültek, míg egyetlen farmer, akit egy kocsiból instruálnak egy perccel korábban, elkezdi a párost üldözni. Kapunk egy öt perces bukdácsoló menekülési jelenetet, ami egy percig félelmetes, utána már röhejes, aminek végén a vidék kontra város összecsapás vesztese a főszereplők autója lesz, amely, hogy a végzetes fogakat megállítsák, egyenesen belehajt és szegről-végről "megeteti" a kombájnt.
Ha csak egyetlen redneck úgy dönt, hogy a búzamezőt is átfésüli, más lett volna a jelenet kimenetele, de acél az volt, hogy némi izgalom után Devlinék időt nyerjen a leszámoláshoz.

A befejezésnél még megemlíthetjük, milyen cinikus, amikor Devlin eltérít egy kamion, hogy lezúzza Mary Ann portáját és megint ki szívja meg? A kisember kamionsofőr, akit belekényszerítenek egy ámokfutásba. Tudom, az én baromságom, de nem szeretem, amikor a kis gyalogok esnek el a "királyok" csatáiban. Vagy legalább legyen egy jó jelenetük előtte.
A film lezárása egyértelműen western. De mi is lenne, hiszen délen járunk, cowboyok őshazájában. (Felszisszent egy indián.)

65%
Pár perc kósza nézelődés után simán elsétálunk és hagyjuk a picsába az egész keresősdit. Nyomolvasás, vadászat: jeles.