Rendezte: Michael Ritchie
A film Mafab adatlapja: Prime Cut (1972)
És ezen az sem segít, hogy a főszereplő Lee Marvin, ellenlábasa Gene Hackman és első hivatalos nagyfilmje Sissy Spacek-nek.
Főszereplők:
Lee Marvin szerintem a csúcsra a "Piszkos 12 - Dirty Dozen (1967)" című háborús drámával ért. Imádom azt a filmet és alakítást. Személyes szégyenem, hogy Marvin munkásságának ismerése gyakorlatilag nálam ki is merül ebben, meg néhány rosszabb akció mozi ismeretében, pedig volt ott más is bőven. Pótolni fogom. 1985-ben, halála előtt két évvel még visszatért a Piszkos tizenkettőhöz, amely addigra teljesen feleslegesen sorozattá terebélyesedett. Marvin sorozatban hozta a kemény öklű hősöket, néha nem feltétlenül pozitív formában. Két feleséget fogyasztott el és rossz nyelvek szerint homoszexuális kalandjai is akadtak. Spielberg első választása volt "A cápa - Jaws (1975) Quint kapitányának főszerepére. Amerikai elnökök leszármazottja volt és mindhárom lányának C betűs nevet választott. Bármilyen hihetetlen, a legnagyobb sikerét a pénz miatt választotta és gyűlölte, mert hamisnak tartotta.
Gene Hackman ázsiója egy évvel korábban emelkedett az égig, a "Francia kapcsolatnak - The French Connenction (1971) köszönhetően. Ehhez képest a Prime Cut gonosz maffia főnökének szerepe (nem a hivatalos olasz maffia persze, csak hasonló módszerekkel éri el céljait, más környezetben) még inkább mellékszerepnek tekinthető. Hackman a nyolcvanas években lett igazán híres és népszerű, pedig legismertebb sikerei a hetvenes évekre tehetőek. (Dominó-elv, Szuperman, Magánbeszélgetés, A híd túl messze van, stb.
Az alapokat tehát a hetvenes években fektette le és később kasszírozott. Igazán népszerű pedig valamikor a nyolcvanas évek végén lett, végig a kilencvenes években. Sajnos, az 1930-ban született színész 2004-ben visszavonult a szakmától, így több, mint tíz éve alig hallani róla. Utolsó filmje egy érdektelenül közepes komédia, mely a "Szeretünk Raymond !" sorozat főszereplőjét revideálta volna, ha érdekelte volna a kutyát is. (Az elnök emberére talál - Welcome to Mooseport (2004)
 |
| Egyértelmű hadüzenet délről. |
Sissy Spacek egy igazi trashban jelenik meg először, még kislányért, hogy két évvel később, fura és érdekes arcát ebben az akció drámában ismerhesse meg a világ. 23 éves volt, amikor eljátszhatta a tizenéves Poppy szerepét. Spacek amúgy nem utoljára alakít valódi koránál fiatalabb lányokat, nőket. 27 évesen alakítja Carrie White-ot a "Carrie (1976)" című Stephen King - Brian De Palma moziban és még nagyobb bravúr, hogy elmúlt harminc, amikor elvállalta Loretta Lynn country-énekes szerepét "A szénbányász lánya - Coal Miner's Daughter (1980) amiért megkapta az Oscar-díjat, plusz Golden Globe, meg az apró!
Személy szerint a Carrie óta kedvelem a művésznőt és sajnálom, hogy mostanában alig kap tehetségéhez méltó munkát.
Michael Ritchie sorozatokkal kezdte és főleg komédiákat, vígjátékokat forgatott 2001-es haláláig. Meglepő lehet, de véres horrorfilmet is forgatott Michael Caine-nel a főszerepben "Rémségek szigete - The Island (1980)" és nem a Prime Cut volt első közös munkája Gene Hackman-nel "Verseny a lejtőn - Downhill Racer (1969)". Felsorolni is nehéz, mennyi hírességgel dolgozott együtt, míg végül visszatért halála előtt a tévézés világába. A Prime Cut a komolyabb munkái közé tartozik, és bár humort ebben is találhatunk, az inkább abszurd formában jelenik meg.
Történet:
A Chicago-i maffia szeretné behajtani bevételeit a kinnlévőségekből. Ez nagyjából zökkenőmentesen megy, kivétel a Kansas City-ben működő "leányvállalatot", ahol Mary Ann (Gene Hackman, beszédes név abból a szempontból, hogy mintha a gengszterfőnök és testvére között lenne valami meleg, testvérinél erősebb ragaszkodás...) a helyi vezető és egy ideje, ahelyett, hogy a nyereségéből utalna a központba, inkább a postásokat küldi haza, virsliként szervírozva, amivel gyakorlatilag beint egykori kinevezőinek, mint az USA tette Angliával. Az eléggé heréltnek tűnő konzorcium egyetlen lehetőségként legjobb ám független verőemberét bízza meg a feladattal, hogy tanítsa móresre a gengsztert és az eszköz vagy végeredmény alakításában szabad kezet kap. Nick Devlin (Lee Marvin) és jobb keze vállalják a feladatot és kapnak segítségként néhány tehetséges verőlegényt, hiszen bármilyen hihetetlen, a törvényeket a pénz motiválja, így a férfiak háborúba indulnak, nem hazai terepen, ahol segítséget nem remélhetnek senkitől
A mellékszereplő segédek annak rendje és módja szerint hullanak, mint a legyek, míg végül, egy western film befejezését imitáló leszámolásban Devlin érvényesíti morálisan ingoványos jogait. Közben megment egy tucat gyermekprostitúció közeli kislányt, Poppy (Sissy Spacek) segítségével.
 |
| Van, akinek mindegy, hogy szarvasmarha vagy nő, csak áruként tekint a testre. |
A film 1972-ben viszonylag véresnek és témájának köszönhetően meredek alkotásnak számított. Mai szemmel nézve idejét múlt és röhejesen komolykodó. Tele van kisebb-nagyobb logikai hibákkal, viszont a színészek hozzák a maximumot.
Jó a kontraszt a nagyváros embertelensége és zsúfoltságának ellentéteként ható szellősebb Kansas-szel. Másik környezet, másfajta bűnözés és megoldások. Itt, a rendőrség és a lakosság sztoikus nyugalommal figyeli az eseményeket és nem kezdenek sikítva menekülni, ezerfelé, miközben fegyveres emberek számolnak le egymással. Elég abszurd például az első komolyabb összecsapás a vásáron, ahol a lakosság tényleg komolyan veszi a "szöveg nélküli statiszták" kitételt, hiszen blazírt figyelemmel követik az eseményeket, éppen csak nem mutatva a menekülők után, hogy "arra fut, lődd le!"
Mary Ann egy igazi szociopata, de mi is lehetne más egy olyan ember, aki bedaráltat valakit virslinek másokat meg gyermekkorban kényszerít prostitúcióra. Szükséges is a karakter "mocskolása", mert először is Hackman kisugárzása még így is pozitív és a színész kedvelése elbillentené a mérleget irányába, másrészt, akárhogy szépítjük, a főszereplők is tilosban járnak, gyilkosok és verőemberek, akikkel csak akkor tudunk némiképp azonosulni, ha jobban utáljuk az ellenséget, mint őket.
A filmet szinkronosan, "Véres igazság" (Ezzel a magyar címmel egy 2014-es Dolph Lundgren film van magyarítva az imdb szerint) címmel láttam, de olvastam, ahol "Színhús" címmel írtak róla. A "Prime Cut" szerintem inkább amolyan "első vágás"-ként aposztrofálható, amikor elvágják a marha torkát és elkezdik kivéreztetni. Másrészt jelentheti azt is, amit elsőként vágnak ki az állatból, a legfontosabb részét, ami viszont akkor már színhúsként tényleg megfogalmazható. (Gondolom, a marha legértékesebb darabjait igyekeznek minél előbb eltávolítani az állatról és megfelelő körülmények között eljuttatni a vásárlóhoz, míg a lábszár például akár hegyekben állhat, míg összegyűjtik...) De ez csak szőrözés, ne vedd komolyan... A cím simán lehet a szűz lányok megnevezése, akiket eladnak szexre, így a cím még szójátékként is funkcionálhat.
A kezdő képsorok kellemes hangulatú zenére - Lalo Schifrin munkája a filmzene - mutatják be, eléggé visszafogottan, hogy néz ki az élet a vágóhídon, miközben, utalás szinten, láthatjuk, hogy az egyik verőember hogyan kerül egy sztaniol papír csomagba, mint hot-dog virsli. A jelenetsor nagyon finoman érinti az állatgyilkolás témáját, így nem láthatjuk, amikor a szarvasmarhát a bénító lövéssel leterítik - csak a pisztolyt mutatják - és azt sem, amikor az állatot először megvágják, csak, mikor már feldolgozás alatt áll, így aki undorodik az állatok legyilkolásától, nehezen kap támadható felületet a film során.
 |
| Van, hogy némi farokméregetés szükséges, mielőtt elszabadul a pokol. |
A film logikátlanságai között olyan baromságokat láthatunk, mint a vásárról menekülő Devlin, nyomában Polly-val és egy tucat puskás krapek, akik a búzamezőn feladják a pár keresését - azok lefeküdve elbújtak - és visszamennek a gazos fák közé, mert biztos ott vannak a menekültek, míg egyetlen farmer, akit egy kocsiból instruálnak egy perccel korábban, elkezdi a párost üldözni. Kapunk egy öt perces bukdácsoló menekülési jelenetet, ami egy percig félelmetes, utána már röhejes, aminek végén a vidék kontra város összecsapás vesztese a főszereplők autója lesz, amely, hogy a végzetes fogakat megállítsák, egyenesen belehajt és szegről-végről "megeteti" a kombájnt.
Ha csak egyetlen redneck úgy dönt, hogy a búzamezőt is átfésüli, más lett volna a jelenet kimenetele, de acél az volt, hogy némi izgalom után Devlinék időt nyerjen a leszámoláshoz.
A befejezésnél még megemlíthetjük, milyen cinikus, amikor Devlin eltérít egy kamion, hogy lezúzza Mary Ann portáját és megint ki szívja meg? A kisember kamionsofőr, akit belekényszerítenek egy ámokfutásba. Tudom, az én baromságom, de nem szeretem, amikor a kis gyalogok esnek el a "királyok" csatáiban. Vagy legalább legyen egy jó jelenetük előtte.
A film lezárása egyértelműen western. De mi is lenne, hiszen délen járunk, cowboyok őshazájában. (Felszisszent egy indián.)
65%
 |
| Pár perc kósza nézelődés után simán elsétálunk és hagyjuk a picsába az egész keresősdit. Nyomolvasás, vadászat: jeles. |
