Rengeteg filmet nézek meg és nagyjából ez az egyetlen módja van, hogy egyik-másikra még egy évvel később is emlékezzem.
Ha véleményedet írnád meg, ide teheted: leszegett@freemail.hu
A blog használhat különböző cookie-kat, melyről tájékoztatnom kell az olvasókat. Pontosan nem tudom, az mi, de van! 2018.05.25. napjától van egy rendelet, ami érinti az adatgyűjtést is a neten. Én nem értek a technikai részéhez, de elvileg csak a blogspot és a google+ által használt lehetőségeket használom.
Megtekintés: Bár nem voltunk teljesen elragadtatva tőle, azért a 86 perces játékidőt kibírtuk.
Amikor említettem Milónak, hogy hajnalban egy új Kevin Bacon filmet fogunk megnézni, szóvá tette, hogy nagyjából a "Hetedik érzék - Stir of Echoes (1999)" óta nem készített saját okán emlékezetes filmet. Ez azért nem teljesen igaz, másrészt tényleg nem kápráztatott el minket nagyon az elmúlt tizenöt évben, igaz, nekem a "Halálos ítélet - Death Sentence (2007)" kifejezetten bejövős volt. Azon kívül vagy nem láttuk a filmjeit, vagy ő a negatív karaktert és a mellékszerepet kapta meg, amire ráerőltetni, hogy Kevin Bacon filmről van szó, kicsit necces. Pedig dolgozik ő, csak valahogy nem jól választ.
Ebben a filmben viszont ő az abszolút főszereplő!
Ekkorát hazudni.
A film két főszereplője, két tizenpár éves töki, akik annyira segg-hülyék, hogy mindent megbeszélnek egymással - hogy a nézőnek legyen halványa fogalma róla, mit miért tesznek - amiből az átlagnéző is leszűrheti, hogy két igazi kis égetni való gyöksziről szól a film, akiknek gyakorlatilag egyetlen helyes döntést nem sikerül kierőszakolniuk magukból illetve egymásból. De szó szerint, két ilyan égetnivalóan barom gyereket még nem láttam együtt filmben.
Olyanok, mint Beavis és Butt-head, idegesítő nevetés nélkül. Ennek ellenére, mindketten Midász király ellenpólusai: amihez nyúlnak, szarrá válik.
A film elején Tarr Béla közeli felvételeken vándorolgatnak a kies amerikai pusztaságban, hogy végül (lehet félrefordítás is) vagy hetven mérföldre az otthonuktól ráakadjanak egy elhagyott rendőrautóra. A gazdi nem tudni, épp merre jár, ezért a kölykök, ahogy elvárható, finom kisegér üzemmódban becserkészik a járművet, hogy végül azzal száguldozzanak a sztrádán. Közben eltelik fél óra, mire végre megjelenik az isteni ám öregedő Kevin Beacon...
Kretzer seriff (Kevin Bacon) tilosban jár. Nem tudjuk meg, mennyire, igaz, később a film ad némi támpontot, viszont teljes és kimerítő magyarázatot a látott eseményekre nem fogunk kapni, hiszen nem része a történetnek, hogy mindent tudjunk. Nekünk a két kisgyerek a lényeges, így főleg az, ami velük történik vándorlásuktól a befejezésig.
Travis (James Freedson-Jackson) és Harrison (Hays Wellford) nem tökéletes családi idillből sétál el otthonról, hogy kalandozzanak egyet, mint Tom Sawyer és Huck Finn. Csupán két kiskrapek, akik unják magukat otthon. Csúnya szavakat kántálnak, nagyot álmodnak és belefutnak egy rendőrautóba. Mielőtt a gazdi, a környék seriffje visszatérne kocsijához - közben hullát rejtett el - a srácok meglovasítják a járművet, így a dráma magasabb fokozatba léphet. Bacon persze, nem szeretné, ha bárki megtudná, hogy a.) miket csinál munkaidőn belül b.) két pöcs, akinek a heréje sem szállt még le, leléptek a szolgálatival.
Pofon egyszerű történet, pofon egyszerű befejezéssel és még talán némi tanulságot is kapunk. No, nem sokat, csak egy kicsikét. Majd rájössz.
Jon Watts tavalyi filmje is hasonló bűnös szórakozás volt. Talán emlékeztek rá, mert írtam pár sort a "Bohóc - Clown (2014) című horrorfilmről.
Ez meg thriller és dráma keveréke és elég erős szanészi játékot sikerült belepakolni, mind a gyerekek, mind Bacon, mind a másik felnőtt szereplő, Shea Whigham részéről.
A filmet belengi egy számomra kedvelős fekete humor. Kicsit olyan érzésem volt, hogy a Fargo kistestvérét nézem, kevesebb karakterrel.
Megtekintés: A valamikori kult-közeli bűnözői mozi mára teljesen nevetségesen idejétmúlt darab.
És ezen az sem segít, hogy a főszereplő Lee Marvin, ellenlábasa Gene Hackman és első hivatalos nagyfilmje Sissy Spacek-nek.
Főszereplők:
Lee Marvin szerintem a csúcsra a "Piszkos 12 - Dirty Dozen (1967)" című háborús drámával ért. Imádom azt a filmet és alakítást. Személyes szégyenem, hogy Marvin munkásságának ismerése gyakorlatilag nálam ki is merül ebben, meg néhány rosszabb akció mozi ismeretében, pedig volt ott más is bőven. Pótolni fogom. 1985-ben, halála előtt két évvel még visszatért a Piszkos tizenkettőhöz, amely addigra teljesen feleslegesen sorozattá terebélyesedett. Marvin sorozatban hozta a kemény öklű hősöket, néha nem feltétlenül pozitív formában. Két feleséget fogyasztott el és rossz nyelvek szerint homoszexuális kalandjai is akadtak. Spielberg első választása volt "A cápa - Jaws (1975) Quint kapitányának főszerepére. Amerikai elnökök leszármazottja volt és mindhárom lányának C betűs nevet választott. Bármilyen hihetetlen, a legnagyobb sikerét a pénz miatt választotta és gyűlölte, mert hamisnak tartotta.
Gene Hackman ázsiója egy évvel korábban emelkedett az égig, a "Francia kapcsolatnak - The French Connenction (1971) köszönhetően. Ehhez képest a Prime Cut gonosz maffia főnökének szerepe (nem a hivatalos olasz maffia persze, csak hasonló módszerekkel éri el céljait, más környezetben) még inkább mellékszerepnek tekinthető. Hackman a nyolcvanas években lett igazán híres és népszerű, pedig legismertebb sikerei a hetvenes évekre tehetőek. (Dominó-elv, Szuperman, Magánbeszélgetés, A híd túl messze van, stb.
Az alapokat tehát a hetvenes években fektette le és később kasszírozott. Igazán népszerű pedig valamikor a nyolcvanas évek végén lett, végig a kilencvenes években. Sajnos, az 1930-ban született színész 2004-ben visszavonult a szakmától, így több, mint tíz éve alig hallani róla. Utolsó filmje egy érdektelenül közepes komédia, mely a "Szeretünk Raymond !" sorozat főszereplőjét revideálta volna, ha érdekelte volna a kutyát is. (Az elnök emberére talál - Welcome to Mooseport (2004)
Egyértelmű hadüzenet délről.
Sissy Spacek egy igazi trashban jelenik meg először, még kislányért, hogy két évvel később, fura és érdekes arcát ebben az akció drámában ismerhesse meg a világ. 23 éves volt, amikor eljátszhatta a tizenéves Poppy szerepét. Spacek amúgy nem utoljára alakít valódi koránál fiatalabb lányokat, nőket. 27 évesen alakítja Carrie White-ot a "Carrie (1976)" című Stephen King - Brian De Palma moziban és még nagyobb bravúr, hogy elmúlt harminc, amikor elvállalta Loretta Lynn country-énekes szerepét "A szénbányász lánya - Coal Miner's Daughter (1980) amiért megkapta az Oscar-díjat, plusz Golden Globe, meg az apró!
Személy szerint a Carrie óta kedvelem a művésznőt és sajnálom, hogy mostanában alig kap tehetségéhez méltó munkát.
Michael Ritchie sorozatokkal kezdte és főleg komédiákat, vígjátékokat forgatott 2001-es haláláig. Meglepő lehet, de véres horrorfilmet is forgatott Michael Caine-nel a főszerepben "Rémségek szigete - The Island (1980)" és nem a Prime Cut volt első közös munkája Gene Hackman-nel "Verseny a lejtőn - Downhill Racer (1969)". Felsorolni is nehéz, mennyi hírességgel dolgozott együtt, míg végül visszatért halála előtt a tévézés világába. A Prime Cut a komolyabb munkái közé tartozik, és bár humort ebben is találhatunk, az inkább abszurd formában jelenik meg.
Történet:
A Chicago-i maffia szeretné behajtani bevételeit a kinnlévőségekből. Ez nagyjából zökkenőmentesen megy, kivétel a Kansas City-ben működő "leányvállalatot", ahol Mary Ann (Gene Hackman, beszédes név abból a szempontból, hogy mintha a gengszterfőnök és testvére között lenne valami meleg, testvérinél erősebb ragaszkodás...) a helyi vezető és egy ideje, ahelyett, hogy a nyereségéből utalna a központba, inkább a postásokat küldi haza, virsliként szervírozva, amivel gyakorlatilag beint egykori kinevezőinek, mint az USA tette Angliával. Az eléggé heréltnek tűnő konzorcium egyetlen lehetőségként legjobb ám független verőemberét bízza meg a feladattal, hogy tanítsa móresre a gengsztert és az eszköz vagy végeredmény alakításában szabad kezet kap. Nick Devlin (Lee Marvin) és jobb keze vállalják a feladatot és kapnak segítségként néhány tehetséges verőlegényt, hiszen bármilyen hihetetlen, a törvényeket a pénz motiválja, így a férfiak háborúba indulnak, nem hazai terepen, ahol segítséget nem remélhetnek senkitől
A mellékszereplő segédek annak rendje és módja szerint hullanak, mint a legyek, míg végül, egy western film befejezését imitáló leszámolásban Devlin érvényesíti morálisan ingoványos jogait. Közben megment egy tucat gyermekprostitúció közeli kislányt, Poppy (Sissy Spacek) segítségével.
Van, akinek mindegy, hogy szarvasmarha vagy nő, csak áruként tekint a testre.
A film 1972-ben viszonylag véresnek és témájának köszönhetően meredek alkotásnak számított. Mai szemmel nézve idejét múlt és röhejesen komolykodó. Tele van kisebb-nagyobb logikai hibákkal, viszont a színészek hozzák a maximumot.
Jó a kontraszt a nagyváros embertelensége és zsúfoltságának ellentéteként ható szellősebb Kansas-szel. Másik környezet, másfajta bűnözés és megoldások. Itt, a rendőrség és a lakosság sztoikus nyugalommal figyeli az eseményeket és nem kezdenek sikítva menekülni, ezerfelé, miközben fegyveres emberek számolnak le egymással. Elég abszurd például az első komolyabb összecsapás a vásáron, ahol a lakosság tényleg komolyan veszi a "szöveg nélküli statiszták" kitételt, hiszen blazírt figyelemmel követik az eseményeket, éppen csak nem mutatva a menekülők után, hogy "arra fut, lődd le!"
Mary Ann egy igazi szociopata, de mi is lehetne más egy olyan ember, aki bedaráltat valakit virslinek másokat meg gyermekkorban kényszerít prostitúcióra. Szükséges is a karakter "mocskolása", mert először is Hackman kisugárzása még így is pozitív és a színész kedvelése elbillentené a mérleget irányába, másrészt, akárhogy szépítjük, a főszereplők is tilosban járnak, gyilkosok és verőemberek, akikkel csak akkor tudunk némiképp azonosulni, ha jobban utáljuk az ellenséget, mint őket.
A filmet szinkronosan, "Véres igazság" (Ezzel a magyar címmel egy 2014-es Dolph Lundgren film van magyarítva az imdb szerint) címmel láttam, de olvastam, ahol "Színhús" címmel írtak róla. A "Prime Cut" szerintem inkább amolyan "első vágás"-ként aposztrofálható, amikor elvágják a marha torkát és elkezdik kivéreztetni. Másrészt jelentheti azt is, amit elsőként vágnak ki az állatból, a legfontosabb részét, ami viszont akkor már színhúsként tényleg megfogalmazható. (Gondolom, a marha legértékesebb darabjait igyekeznek minél előbb eltávolítani az állatról és megfelelő körülmények között eljuttatni a vásárlóhoz, míg a lábszár például akár hegyekben állhat, míg összegyűjtik...) De ez csak szőrözés, ne vedd komolyan... A cím simán lehet a szűz lányok megnevezése, akiket eladnak szexre, így a cím még szójátékként is funkcionálhat.
A kezdő képsorok kellemes hangulatú zenére - Lalo Schifrin munkája a filmzene - mutatják be, eléggé visszafogottan, hogy néz ki az élet a vágóhídon, miközben, utalás szinten, láthatjuk, hogy az egyik verőember hogyan kerül egy sztaniol papír csomagba, mint hot-dog virsli. A jelenetsor nagyon finoman érinti az állatgyilkolás témáját, így nem láthatjuk, amikor a szarvasmarhát a bénító lövéssel leterítik - csak a pisztolyt mutatják - és azt sem, amikor az állatot először megvágják, csak, mikor már feldolgozás alatt áll, így aki undorodik az állatok legyilkolásától, nehezen kap támadható felületet a film során.
Van, hogy némi farokméregetés szükséges, mielőtt elszabadul a pokol.
A film logikátlanságai között olyan baromságokat láthatunk, mint a vásárról menekülő Devlin, nyomában Polly-val és egy tucat puskás krapek, akik a búzamezőn feladják a pár keresését - azok lefeküdve elbújtak - és visszamennek a gazos fák közé, mert biztos ott vannak a menekültek, míg egyetlen farmer, akit egy kocsiból instruálnak egy perccel korábban, elkezdi a párost üldözni. Kapunk egy öt perces bukdácsoló menekülési jelenetet, ami egy percig félelmetes, utána már röhejes, aminek végén a vidék kontra város összecsapás vesztese a főszereplők autója lesz, amely, hogy a végzetes fogakat megállítsák, egyenesen belehajt és szegről-végről "megeteti" a kombájnt.
Ha csak egyetlen redneck úgy dönt, hogy a búzamezőt is átfésüli, más lett volna a jelenet kimenetele, de acél az volt, hogy némi izgalom után Devlinék időt nyerjen a leszámoláshoz.
A befejezésnél még megemlíthetjük, milyen cinikus, amikor Devlin eltérít egy kamion, hogy lezúzza Mary Ann portáját és megint ki szívja meg? A kisember kamionsofőr, akit belekényszerítenek egy ámokfutásba. Tudom, az én baromságom, de nem szeretem, amikor a kis gyalogok esnek el a "királyok" csatáiban. Vagy legalább legyen egy jó jelenetük előtte.
A film lezárása egyértelműen western. De mi is lenne, hiszen délen járunk, cowboyok őshazájában. (Felszisszent egy indián.)
65%
Pár perc kósza nézelődés után simán elsétálunk és hagyjuk a picsába az egész keresősdit. Nyomolvasás, vadászat: jeles.
Alfred Hitchcock (1899.aug.13. - 1980.ápr.29.) az angol és amerikai filmművészet megkerülhetetlen tehetsége, aki, legyen bármilyen nagy rajongótábora munkásságának, valahogy elkerülte az Oscar-díj, hiszen életében nem sikerült egyetlen egyet sem rendezőként megnyernie. (1941 és 1961 között ötször jelölték a legjobb rendezőnek, míg végül 1968-ban Irving G. Thalberg emlékdíjjal kellett vigasztalódnia. Valahol szégyen ez, ha belegondolunk, hogy töretlen filmes pályafutása alatt mennyi ma is idézett, sikeres filmet készített!)
Talán ebben közrejátszott az is, hogy Hitchcock egy viszonylag mostohán megítélt filmes műfaj keretein belül készített maradandó alkotásokat. A thriller és horror határát súroló filmek varázslója volt ő. (Meg a kémfilmek.)
A Londoni Leytonstone negyedben született az új évezred kapujában, 1899 augusztus 13.-án. Egy erősen vallásos ír katolikus családban kapott jezsuita neveltetést, amely szellemében és tanítási módszereiben egyáltalán nem találkozott a gyermek Hitchcock elképzeléseivel. Későbbi munkáiban, ha nem is túl erősen, de visszaköszön a vallás elleni lázadása. Pont, mint a rendőrök ellen megnyilvánuló zsigeri ellenérzése, amely egy gyermekkori "trauma" eredménye, mikor rossz viselkedését kordában tartandó, édesapja levelet küldetett vele a rendőrösre, ahol tíz percre cellába záratta csemetéjét, hogy érezze, mi jár a rosszcsontoknak. (Persze lehet, hogy ez csak egy apró marketingfogása a legendának, hogy választ adjon későbbi filmjeiben megjelenő, sokszor képletesen impotens rendőri karakterek csetlésére-botlására.)
Húsz évesen már egy amerikai érdekeltségű, de londoni leányvállalattal rendelkező stúdióban, a Famous Players-Lasky-nál végzett lóti-futi és másodlagos munkákat, mint pl. feliratok, inzertek készítése, vágások csiszolása, beállítások tervezése. Annyira jól végezte a munkáját, hogy mikor a cég anyagi okokból végül eladta angliai érdekeltségeit, a következő tulajdonos, Michael Balcon igényt tartott munkájára. Balcon végül egyik legnagyobb rajongója lett és bőszen egyengette pályáján, mert hitt a független gondolkodású fiatalemberben és ötleteiben. Hitchcock életében mindig hálával emlékezett vissza munkaadójára; Talán a köztük lévő három év is segített a gyümölcsöző kapcsolat kialakításában. Elképzelhető, hogy ha Balcon egy megcsontosodott angol milliomos, nem biztos, hogy vevő lett volna Hitchcock zsenijére. Hitch - később ezen a becenéven is illették barátai - első nagyjátékfilmjének már Balcon a producere: A gyönyörök kertje - The Pleasure Garden (1925). Ez természetesen még egy fekete-fehér némafilm volt és műfajában a romantikus drámához húzott. Balcon néhány film erejéig bábáskodott Hitchcock feje felett, majd a mecénási szerepet John Maxwell vehette át, aki mellett tucatnyi filmet készített a rendező és kezdett kialakulni a sajátos, rejtélyek mentén haladó filmjeinek stílusa. Kedvenc témája, a gyanús ártatlan és az ártatlannak tűnő bűnös dramaturgiai keverése, hogy elbizonytalanítsa a nézőit, hogy végül, feloldva a Suspense-t, fellélegezzen a nézője. (Hitchcock hitvallása az is, hogy a Suspense és a Suprise egy filmben nem ugyanaz. Szemléltessük egy példával: Hegyi szerpentinen autó kanyarog, kerekeket csikorgatva, benne beszélgetnek ketten, azután, egy viszonylag nyugodtabb résznél hirtelen elmegy a fék és az autó átszakítva a korlátot, a mélybe zuhan! Na, ez volt kb. a Suprise, ami meglepetés. Várható, de meglephet. Másik változat szerint, mielőtt elindul az autó, látjuk, hogy mondjuk a lakáj egy ollóval bemászik a motorháztető alá és feltehetően megrongál valamit, majd látjuk, hogy eloldalog, szereplőink pedig beülnek az autóba és elindulnak a korábban felvázolt jelenetbe. Nos, az a Suspense, ami kb. a bizonytalanság. Többek között ezekről is beszélgetett a híres rendező, a francia új-hullámos filmes fenegyerekkel, François Truffaut-val, egy könyv formájában is megjelent interjúfüzér alkalmával.)
1926.dec.02.-án elveszi Alma Reville-t, aki hű társa és filmes jobbkeze lesz. Fura apróság, hogy Alma csupán egyetlen nappal született később, mint férje és alig két évvel élte túl!
Hitchcock a harmincas évek végéig tevékenykedett szülőhazájában, majd - miután a Londoni randevú (1938) és a Jamaica fogadó (1939) elég sikeresnek bizonyult, - engedett a tengeren túli csábításnak - David O. Selznick producer és filmmágnás kérésére - és áttelepült Amerikába., ahol később több korábbi filmjének elkészítette Remake változatát is.
1940-ben a Rebecca (magyar címén; A Manderley-ház asszonya) című misztikus rejtélyes filmjében már világsztár szerepelt: Laurence Olivier. (Még a Hamlet világsikere előtt egyébként) Selznick azonban csupán köztes állomás, hiszen alig pár filmet készített a rendező a producer kezei alatt.
Közel tíz évig ontotta magából a megbízható thriller elemeket felvonultató kémfilmeket és drámákat, hogy végül elkészítse azt a néhány gyöngyszemet, aminek köszönhetően én is megismertem a nevét. Az egyik a sorozatgyilkos Norman Bates históriája a másik pedig az állatos horrorfilmek egyik ősatyja, amiben az öko-katasztrófafilmek összes klisés eleme megtalálható. A Psycho (1960) és a Madarak (1963). Ne legyek azonban buta, hiszen Hitchcock nem ezzel a két filmmel lett híres és nem ezért, bár hozzá lehet tenni, hogy ezek után már alig készített igazi remekművet. Életművét folyamatosan kitöltötték a remek filmek és sokban kísérletező kedve is megmutatkozik. (Hicthcock például játszott a filmkeret adta lehetőségekkel. Egyik ötlete, hogy a történet, amely némi akciót és nem kevés thriller elemet felvonultat, egyetlen helyszínen játszódjon, korlátozott szereplőkkel - Mentőcsónak (1944) - és később a szűk környezetet megtoldotta a vágás nélküliség illúziójával, - A kötél (1948) - ami komoly technikai bravúr és valójában szükségtelen húzás, kivéve, ha a nézőt akarjuk megtenni cinkosnak, mert akkor viszont jól működik ez a filmes megoldás.
Legendás volt fura kapcsolata színésznőivel és a módszer, ahogyan néha kihozta belőlük a teljesítményük legjavát.
Előszeretettel alkalmazta filmjeiben a MacGuffins effektet, amely egy tárgyat vagy személyt fontosnak állít be a film szempontjából, hogy azután teljesen mellékes kellékké degradálja.
Elég nehéz összeszedetten írni pályájáról és életművéről annak függvényében, hogy csak kis részét ismerem és inkább vagyok rajongója - annak amit ismerek - mint kritikusa és memoárírója.
Másik Hitchcock klisé, melyet utána kezdtek el megnevezni, "A vörös hering" effektus, melynek egyértelmű példája a Psycho első harmada, amikor még azt hisszük, hogy egy olcsó komédiát látunk, benne egy tolvaj lánnyal. Azután meglepődünk, mert a történet teljesen más irányt vesz fel. Rodriguez ugyanezt alkalmazta az "Alkonyattól pirkadatig" című horror első részében.
Egy sokkal egyszerűbb módon tisztelegnék előtte. Megmutatom az öt kedvenc Hitctcock filmem.
Kémtörténet, melynek értelme a legvégén áll össze. Mostani szemmel is gyönyörű női főszereplő (Margaret Lockwood). a film első fele megismertet minket a karakterekkel, hogy az egyéni motivációkat jobban megismerjük és egyes karakterek közelebb kerüljenek hozzánk. A film második fele egy rejtélyes kamaradarab, amely egy vonaton játszódik és egy eltűnés körülményeiről szól. A filmnek több feldolgozása született, de ezt láttam a legtöbbször. A remek szinkronnal együtt ma is élvezetes film, pedig majdnem hetven éves! A film itt elvileg megtalálható!
Tipikus thriller amely a világháború alatt játszódik egy elsüllyedt hajó mentőcsónakjában, amelybe a legkülönbözőbb emberek keverednek össze, beleértve látható és láthatatlan ellenséget. Feszült dráma, melyben nem tudni, ki jó és ki rossz, de mivel egymás után halnak meg a túlélők, van gond elég. A film itt elvileg megtalálható!
Patricia Highsmith szabadította a világra a szocipata Mr. Ripley karakterét, aki több filmben gyilkolja a népet, hogy érvényesülhessen. Ebben a filmben ugyan nem ő a főszereplő, de legalább olyan beteg embereket sodor egymás mellé az élet, akik szegről-végről megegyeznek, hogy szívességből megölik a másikuk útjában álló személyeket, így biztosítva maguknak alibit. Profán alapötlet, remek megvalósítás, egyedülálló képi világ. A film itt elvileg megtalálható!
A mai napig az egyik legjobb szerepcserés kémfilm, melynek alapját és konkrét jeleneteit is sok egyéb filmben dolgoztak azóta fel. Minden a helyén van benne. Alfred Newman rángatózó zenéje, Cary Grant charme-ja, Eva Marie Saint bája. Bármilyen hihetetlen, de ez akár egy James Bond film is lehetne, csak maga a titkos-ügynök nélkül. Az első Bond film ezután három évvel készült! Bármikor újra tudom nézni és értő kezekben megérdemelne akár egy Remake-et is. A film itt elvileg megtalálható!
Kevesen fogják végighallgatni, ezért inkább ajánlom figyelni rá a film nézése közben.
Amennyire jellemző a történet felépítése és dramaturgiája a rendezőre, annyira új számára a téma; a természet visszavág az emberiségnek. Hitchcock ragaszkodott a befejezéshez és, hogy ne akarják megmagyarázni, miért történik mindaz, amit látunk. A filmnek nincs zenéje, csak zörejezése. A film ha elvesszük a sallangot, nagyjából megfelel a későbbi Steven Spielberg blockbusternek, a Cápának a történetével és erre a sémára épültek a további állatos horrorfilmek. Legalábbis a sematikusabb változatok. Nyomasztó dráma egy kisvárosról, amely a madarak támadásának lesz kitéve. Eközben ismerjük meg a főszereplőket, akik a történések közben szeretnek egymásba. Sok mindent belemagyaráztak már a filmbe korábban, de szerintem pont úgy kell élvezni, mint egy zombie filmet; nem gondolkodni, miért történik minden, csak élvezni. A film itt gyakorlatban is megtalálható!
