Az Atticus intézmény* - Múltbéli démonok - The Atticus Institute (2015)

Az Atticus intézmény - The Atticus Institute (2015)

Rendezte: Chris Sparling

A film Mafab adatlapja: The Atticus Institute (2015)

Megtekintés: Igen. Nem váltja meg a világot, nem is túl eredeti, de korrektül van tálalva és viszonylag gyorsan elrepül a másfél óra.

A hidegháború idején a Szovjetunió fura kísérleteket folytatott, titkos laborokban, melynek lényege, olyan emberek felkutatása, akiknek különleges képességei megváltoztathatják a történelem kimenetelét. Később, mikor már nem kellett titkolózni, nyilvánosságra kerültek dokumentumok és ezekből készültek könyvek, dokumentumfilmek, amik a témát boncolgatták.

"Az Atticus intézmény" ezeket a forrásokat meglovagolva igyekszik egy hasonló történetet elmesélni, amit Amerikába helyeztek át és megdobták némi "Ördögűző" hangulattal, melynek a lényege, hogy talán bizonyos esetekben a felszínre kerülő különleges képességek talán nem maguknak az embereknek tulajdonítható, akik művelik azokat, hanem egy felsőbb hatalomnak, amely csupán eszközként használja az embereket, akik így már valójában nem irigylésre méltó különlegességek, csupán áldozatok.

Chris Sparling inkább íróként szerzett nagyobb hírnevet. Több, kisebb munkája mellett ezt a brvúros, "Élve eltemetve - Buried, 2010" című, egyszemélyes kamaradarabnak köszönheti, melynek főszereplője az egyesek szerint túlértékelt Ryan Reynold, aki a film teljes játékideje alatt egy koporsóban igyekszik életben maradni és kinyomozni, hogy merre van.

Sparling 2005-ben már rendezett egy kis költségvetésű romantikus komédiát, amivel nem lett túl híres, (An Uzi at the Alamo, 2005) viszont elég jó értékeléseket kapott, így maradt filmes berkeken belül. Egy rövidfilm után végül megrendezte szívügyét a megszállott nőről, akinek képességei a frászt hozzák az őt körülvevő kutatókra. A kérdés azonban az, valóban a nő a veszélyes?

A film jelen időben készült dokumentumfilm egy régi kísérletsorozat balul sikerült végkimeneteléről. A közel negyven éve történt eseményről a két fő "áldozat" szerepéről és saját tapasztalatairól mesélnek kutatók, családtagok és kormányemberek, hogy filmbejátszások és fényképek segítségével reprodukálják a történetet, melynek végén, sok véletlen szerű haláleset után végül vérben fagyva találják meg a kísérlet vizsgálati tárgyát és a kísérletet folytató tudós pedig egyszerűen kisétál az intézetből, hogy soha többé ne akadjanak a nyomára. (Ami akár egy folytatást is fialhat.)

A főszerepben Tom Cruise egyik unokatestvére alakíthatta Dr. Henry West-et (William Mapother) aki annyira megretten az alany képességeitől, hogy a kormánytól kér segítséget. Azonban hamarosan kiragadják a kezéből a gyeplőt, hiszen az amerikai kormány mindig lecsap, ha valahol lehetőséget szimatol. (Nem csak az amerikai...) Judith Winstead (Rya Kihlstedt) pedig hatalmas lehetőséget hordoz magában, amelyeket akkori csúcstechnikával igyekeznek "kinyerni" belőle. Ez persze pusztán azért szinte lehetetlen, mert sejtésük sincs, hogy valójában mivel állnak szemben.

A filmben megemlítik Nina Kulaginát, aki létező személy és akin hosszú évekig kísérleteztek a Szovjetunióban. Gyakorlatilag ő a forrásmunka, akiről mintázhatták a karaktert.
A film jól adja vissza a hetvenes évek hangulatát, már ami a bejátszásokat illeti.
A színészek jól hozzák a figurát, bár, elbírt volna a film egy kicsit többet is a tudós Westből, mert többnyire csak azt látni belőle, hogy elgondolkodva néz egy-egy fotón.
A trükkök egészen jók.

65%

Blog: Life.hu - csak katt mert kell az nekünk! (Megtévesztésig ABBA!)

Az origo és társoldala mindig híres volt arról, hogy olcsó, bazári címekkel vonzza be olvasóit, akik a hangzatos, sokat ígérő címekre ugranak, akár a gyöngytyúk a takonyra. Viszont, mivel már sokan tanultunk belőle, hogy a jól hangzó bulvár címek mögött holmi parasztvakítás van, szerintem egyre kevesebben követték az oldal történéseit. Most viszont megint sikerült egy jól hangzó, patkány módon elhelyezett, sokakat megtévesztő fél-kamu hírrel berángatni az egyszeri olvasót:

Két semmi hír közé betettek egy linket, egy viszonylag nagy érdeklődést kiváltóról is:

Nem tudom, te, hogy vagy vele, de nálam az ABBA sztárja egyértelműen a négy tagból kerül ki.

A life.hu azonban az együttes bármely tagját képes címében beemelni a sztár jelző közé. Tudod, amikor a filmvilág sztárjának kiáltanak ki pl. egy huszadik statisztát, aki szerepelt három filmben. Vagy testdublőr volt száz alkotásban, de az arcát természetesen sosem láttad.

De miről is van szó, al a life.hu:

Szóval, elhunyt valaki, akit az átlag rajongó és ABBA zene élvező - olyan, aki szerette hallgatni a számokat, de ennél többre nem vetemedett - még véletlenül sem ismert.

Kb. mintha Michael Jackson egyik háttértáncosáról írnák, hogy zenei varázsló, de senki sem hallott róla eddig...
Csak gratulálni tudok megint a patkány hozzáállásotokhoz!

És még le is vannak védve, mert széttárt karral kérdezheti a cikkíró, ártatlan pofával: De hát ő sztár volt, csak te nem ismerted!

Bulvár sajtó.

Upside Down - Upside Down (2012)

Upside Down - Upside Down (2012)

Rendezte: Juan Solanas

"Adam be szeretne jutni az "Édenbe"!

A film Mafab adatlapja: Upside Down (2012)

Megtekintés: Csak a látványvilág miatt. Minden másra ott a...


Solanas filmje, amely létrejöttét egy álomnak köszönheti, amelyből az író-rendező duzzasztott nagyjátékfilmet, valójában egy léggömb, amely percek alatt kipukkad a logikátlanságoknak köszönhetően. Egy jól működő sci-fi akkor lesz befogadható, ha elrugaszkodik ugyan a valóságtól, ugyanakkor, az egyszeri néző talál rajta fogást és a film is talál fogást a nézőn. Ha megragadják egymást, akkor egy hihetetlen történet is lehet szórakoztató, kötelező darab.


Solanas filmje annyira elrugaszkodik az általam ismert logikától, fizikától és egyéb, iskolában bemagolt tudáscsomagoktól, hogy egyáltalán nem talált utat hozzám, pedig, ígéretesen indul, csak út közben egyszerűen elárulja magáról, hogy a gyémánt csillogású drágakövek valójában csak olcsó üveggyöngy.


Az Upside Down világa egy ikerbolygó, amelyik egymás inverzeként létezik. Ez nagyon sok lehetőséget nyújt a látványvilággal való játszadozáshoz. Az első képek épp ezért szépek és grandiózusak. Létezik tehát két világ, amelyek egymással fejjel lefelé rekedtek meg valamilyen időtlen mozdulatlanságban. Ez létrehozott egy olyan hierarchiát, amelyben a gazdagok vannak fent, a szegények lent. Adam (Jim Sturgess - közepesen szerethető) az alsó világban él és néhanapján felmegy a családi farmhoz legközelebb elhelyezkedő hegyoromhoz, ahol összebarátkozik és beleszeret Eden-be (Kirsten Dunst), aki viszont a gazdag világ gyermeke. Rómeó és Júlia történet a végletesen kihegyezett fajtából.
Ráadásul, hogy ne legyen olyan egyszerű, ha valamit átviszel az inverz világból a másikba, az ott rövid idő múlva egyszerűen elég, ami olyan energiát szabadít fel, amelyből a fentiek profitáltak.

Ha olyan nagyon tilos a két világ lakosságának a kommunikáció, akkor minek dolgoztatják őket egy helyen? Mi szükség rá?

Vegyünk is górcső alá néhány apró figyelmetlenséget és kidolgozatlannak tűnő részletet:
a.) A film elején egy grafikán láthatjuk, milyen is a két bolygó, amelyek egymással, együtt keringenek egy idegen naprendszerben. Ez szép, ám elképzelhetetlen számomra, hogy a két bolygó, gyakorlatilag egymáshoz "ragaszkodva" keringjen más égitestek között, létrehozva ezt az univerzumot...
b.)... amely univerzum, így nem lehet, hogy nagyobb legyen, mint ahol a két bolygó majdnem találkozik. Igen ám, de mi van a bolygók többi részével? A film egyetlen pillanatra sem hozza szóba, hogy ha kisétálunk a központi pontoktól, akkor egyszer csak a két világ távolodik egymástól és egy másfajta élet alakul ki a golyóbisok egyéb pontjain.
c.) Mivel a két bolygó gyakorlatilag egymás seggében van, hogyan van akkor az a nappal és éjszaka kérdése? Hogyan lehetséges az eső, mint természeti jelenség, olyan helyeken, ahol szinte egymásba ér a táj, tehát a légköri jelenségnek nincs lehetősége létrejönni?
d.) A másik pedig, azért, mert az egyikre kikiáltjuk, hogy lent, a másikra meg fent, attól még mindkettőt a másikhoz viszonyítjuk, így elképzelhetetlen számomra, hogy az alsó legyen a szegények földje, holott tőlük vonják ki az olajat, míg a felső pedig a gazdagoké, akik legalább annyian vannak, mint a szegények, holott, bármit is tanultunk szociológiából, egy biztos, szegényből mindig több van, mint gazdagból, ennek ellenére, itt a fent-világ egészen jól ellavíroz a kivont gazdagságból.
e.) Ugyanakkor a kapcsolat a két világ tagjai között elvileg tilos, mégis építenek összeérő házakat, ahol nagyjából együtt dolgoznak. Igaz, ilyen épület nem sok van és itt is figyelnek arra, hogy minimalizálják a kapcsolatot a két "társadalmi réteg" között, de annyira nem, hogy Adam összebarátkozhasson a különc feltaláló Bob-bal (Timothy Spall).
f.) És, bár a film elején egy nagy Transworld nevű épület köti össze a két világot, azért ezen kívül is vannak szórakozóhelyek, éttermek, ahol lent is lehet táncolgatni, meg fent is. Erre viszont nem értem, hogy van mód, ha a lentiek a csórók, a fentiek a gazdagok és a hely nem a Transworld épülete. Adam az egyik jelenetben távozik is egy ilyen épületből és nem sok utalás van rá, hogy az épület hatalmas lenne.
g.) Kik azok a rendfenntartók, aki az erdőben állandóan megjelennek és gyakorlatilag Adam-re és Eden-re vadásznak? Ezek honnan szerzik az információt, hogy ki kell szaladniuk az erdőbe, kutyákkal, fegyverekkel, mert a két fiatal kint van és randizik? Először, mintha lentről jönnének, később, meg mintha fentről, ami fura, hiszen a lentiek csórók és sok érdekük nincs, hogy zaklassák Adam-et. Ennek ellenére első csatangolásuknál, mikor megjelennek, simán elrabolják nagynénjét, vagy kit, hogy a srác teljesen egyedül cseperedjen fel. Ebben sincs semmi logika, hiszen Adam randizott a lánnyal, nem a női rokon. Hova vitték? Miért? Adam miért lesz később szabad? A két vadász csoportot ugyanaz a rendvédelmi cég fizeti?

És így tovább...

Ennél a csókjelenetnél már csak Peter Parker-t hiányoltam. Kirsten Dunst kiérdemelte tőlem a leglehetetlenebb pozíciókban csókolózó színésznője címét! :)

Bármilyen ígéretes a film alapkoncepciója, a kidolgozásra az a kb. 50 millió nem volt elég, amit beleöltek. Pont a tudományos anakronizmusok miatt nem is igazán lehet sci-fiként aposztrofálni, inkább egy szerelmes-fantasy.

Kirsten Dunst pedig még sosem volt ilyen szép és ennyire pocsék...

50%

Amúgy a film bővelkedik gyönyörű nagy totálokban csak kevés ez a boldogsághoz.

Sajnáltam, hogy nem talált utat hozzám a film, mert kedvelem az utópiákat, fantázia világokat, természetfeletti eseményeket. Itt is volt lehetőség, ám nem tudtak élni vele. Tényleg semmi új nincs a moziban, csak az inverz világ. A szerelmi szál elnagyolt és kiforratlan. És Eden amnéziájának sincs túl sok szerepe, annyira mellékesen "tűnik tova".

Néha ez a képi világ megidézte számomra M. C. Escher műveit. Ő az a művész, aki többek között ilyen rajzokat készített: