Blog: Schumacher perelni fog?

Ez bizony kérdés, hiszen a cikkből pont az derül ki, hogy Schumacher (természetesen nem a Forma1 versenyző, szegény, hanem jelen esetben a felesége) pereli az összes olyan nyomtatott sajtót - illetve egyéb média formációkat - amelyek valótlan tényeket közölnek az olvasóikkal. Ez jól kiderül a cikkből.
Vajon Corinna perelné a magyar life.hu oldalát, ha tudná, hogy az egyik oldalon a cikket a férje örömködésével reklámozzák, hogy meglegyen a klikk szám?
Hiszen, nem tudjuk, hogy a komoly fejsérülést elszenvedő sportoló örülne e. Gyakorlatilag semmit nem tudunk egészségi állapotáról, hiszen a cikkek amik a témában megjelennek, összehordanak hetet-havat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a feleség sorra nyeri a pereket, amelyeket kamu és hatásvadász cikkek ellen indít.
Teszem hozzá, hogy jogosan, még akkor is, ha ez egy sziszifuszi harc. De talán hoz egy kis pénzt a konyhára, hiszen Schumi kezelése biztosan sokba kerül.

A kérdés, hogy ha a life.hu értelmes bértollnokai értik a cikk tartalmát, akkor miért mennek azzal szembe és reklámozzák egy hatásvadász címmel, amiről gyakorlatilag a cikk szól?
Oké, a magyar bulvár média könnyen ficánkol, bízva abban, hogy Corinna Schumacher az életben nem fog beléjük botlani, de azért az elemi tisztesség is azt kívánná, hogy ne fogalmazzon egy bulvár tollnok tiszteletlenül. Pedig, ez a cím így tiszteletlen és csupán egy feltételezés. Feltételezi, hogy egy beteg ember elvileg most örül.
Ez sértő.
Ne egy kamu firkász képzelgéseit kelljen már olvasnom a napi hírekben. Miért kell a sportoló nevét pofátlanul kihasználva őt megtenni a címben főszereplőnek, miközben a cikk sem róla szól, hanem a felesége harcáról, senkiházi, hazug emberek ellen. Mert a média arctalansága mögött igenis emberek vannak. Emberek, akik sokszor egy forintot nem érnek, hiszen pont emberségből vizsgáznak egyesre...

De tudod jól, hogy példákkal szoktam alátámasztani kifakadásomat:

A cím egyértelműen a sportoló nevével hirdeti magát és ráadásul egy olyan eseményt sejtet az átlagolvasó számára, amely miatt azonnal ráklikkel az ember a kamu cimkére: Csak nem felébredt végre??? - kérdezhetnénk.

Megint csak túlzás a cikk, bár itt már sejthető, hogy Michael Schumacher csak felületesen érintett az ügyben. A cikk amúgy arról szól, hogy egyes újságokat a felesége beperelt, mert felületesen érintették a férjét, miközben a férje nevével visszaélve koldultak olvasókat. 

A cikk befejezése pedig nagyjából összemosható jelen cikk valóságtartalmával: Schumacher neve szerepel benne, viszont, gyakorlatilag csak hatásvadász lépésként. Corinna pont az ilyenek ellen pereskedik.

A life.hu ismét levizsgázott korrektségből, etikából és morálból.
Ja, mondanom sem kell, hogy amikor a cikket mentettem, írói nevet keresve sem találtam a pongyola tartalom mellett.

Blog: Amiért Amerikában már perre lehetne menni...

Ha szoktál szörfözni a világháló, biztos akadtál már néha bizarr cikkekre arról, hogy milyen apróságok miatt pereskednek az elvileg lehetőségek hazájában.
Pl. Ha valaki kezet rázva valakinek ígéretet tesz, akkor egyes államokban az lehet egyfajta szerződés is, ha van tanú, amely kötelezettségekkel jár.

A következőnek felhozott példa alapján már ott simán fejest lehetne ugrani egy pereskedésbe:
Okos Internet kommentelő feldobja a lehetőségét annak, hogy a veséje eladó egy általa megnevezett összegért:

Ugye milyen vicces, hogy három millió forintért megvásárolható Várkonyi úr veséje? Honnan tudjuk?
Ő maga írta ki egy kommentben.
Amikor persze mosoly jel nélkül felhívjuk a delikvens figyelmét rá, mit is tett, azonnal megy a visszalépés. (Épp, hogy azt nem teszi hozzá, hogy feltörték az adatlapját:

Várkonyi Csaba természetesen csak viccelt! Igaz, a két mondatból, amellyel slendrián nyomott hagyott az Interneten, amely mindent megőriz az utókornak, még véletlenül sem volt képes a magyar helyesírás szabályainak megfelelni, ezért feltételezem, hogy a vesével humorkodó fiatalember egy suttyó paraszt.

Milyen kár, hogy egyelőre nincs szükségem a veséjére!
Milyen kár, hogy nincs erre a project-re kerek három millióm!
Milyen kár, hogy ez nem Amerika, mert ott még az is lehet, hogy üres zsebbel perelem be és kártérítéssel és +/- egy vesével lennék gazdagabb!

De neked lehet, hogy van, hát tessék!
Szabad felhasználást kapsz a fotóhoz!
Nem kell a mese, vesére fel!

Blog: Nem úgy illenék, hogy ha nevet írnak egy cikkbe, akkor a mellé illesztett fotón a név gazdája szerepeljen?

Természetesen nem, ha magyar bulvár oldalról van szó. Azon már meg sem lepődöm, ha egy cikket egy héten keresztül minden nap átneveznek, hogy újra és újra ráklikkeljenek az olvasók - akik már a második eset után kurva anyázva zárják be az olvasott írást - azonban az még engem is meglepett, hogy egy cikk címében megemlítenek egy francia színésznőt, hogy a mellé rendelt fotón egy amerikai pályatársa szerepeljen, még akkor is, ha volt közös filmjük és a cikk valójában ezt a filmet emlegeti fel.
Íme a nevetséges és újságíráshoz méltatlan párosítás:

Mellesleg a film címe: Az éhség - The Hunger (1983)

Aztán persze lehet, hogy a cikk mellé azért került Susan Sarandon fényképe, mert ő volt az, aki nem kívánt ágyba bújni a francia sztárral...
Ettől függetlenül is cikk(i).

Blog: Egy feltört adatlap margójára

Nagyon szar dolog, amikor az ember facebook oldalát illetéktelenek csak úgy feltörik. Ez, hogy lehetséges?
Néha, elég, ha más is hozzáfér a géphez és a megfelelő helyen megkeresi a jelszót, amely listázva van és akár egy gombnyomásra előhozható.
Máskor, elég, ha rafkós az illető és simán kifigyeli a szerencsétlent, amikor beírja a kódját.
Meg van az, amikor erős a gyanú, hogy kurvára nem törtek fel semmit, de az adatlap mögött eleve egy gyökér bujkál, aki visszaél az anonimitással és kicsal idegenektől bármit.
A következő adatlap eleve gyanúra adhat okot, hiszen alig 26 ismerőssel, egy viszonylag fiatalkorú határát súroló fényképpel (amiből persze csak egy hozzáférhető az adatlapon, amíg nem jelöljük ismerősnek, így innen is védve) máris egy olyan facebook csoport tagról van szó, aki elvileg felnőtt tartalmat használó csoportba keveredett be. Egy amolyan vad vágyakat megosztó csoportba. Mondjuk, a csoport vezetőjének is felelőssége, hogy a csoportjába milyen szűrű szerint verbuvál tagokat. Pl. ha kéretlenül helyez oda be embereket, az sem etikus, vagy erejét fitogtatja, miközben egy dedós szintjét üti meg a helyesírása, az meg nevetségessé és hiteltelenné teszi az egész csoport működését.
Alanyunknak, elvileg feltörték az adatlapját, hogy egy órán belül valami provokálót tegyenek ki a nevében, majd egy órával később, ugyanolyan borzalmas helyesírással arra hivatkoznak, hogy sajnos feltörték az adatlapot és visszaéltek azzal, így csalva ki a jelentkezőktől ilyen-olyan kommenteket és kitudja még mit privátban. Elég kényelmes, nem igaz?
Beizgatjuk a célközönséget, majd kihátrálunk.
Oh, yeah!
Teszem hozzá, a helyesírás megegyező magyartalansága alapján arra merek következtetni, hogy szó sincs feltörésről - egy hacker aki számokon keresztül utasításokat ad és ért annyira a számítógéphez, hogy feltörje azt, általában nem arról híres, hogy egy nyolc éves szellemi szintjén képes használni a magyar nyelvet.

Szóval, ha már találtunk egy érdekes esetet, miért ne osszuk meg veletek, ha érdekel titeket ez a fajta téma?

A felső kép magáért beszél. Van egy állítólagos ifjú hölgy, akinek adatlapját feltörték és nevében feltettek egy vadító üzenetet. Erre a fiúk ugrottak és kb. egy óra múlva a hölgy adatlapján a következő üzenet jelent meg:

"Ne írjon senki, mer fel torték a facémat" - Milyen érdekes. Ahogyan az is, hogy ezek az anonim nethuszárok képtelenek, helyesen, egybe írni az olyan szavakat, mint "feltörték". Komolyan sportot űznek abból, hogy külön írják.
Azért azt is megkérdezem: Ha valaki feltöri egy hülye liba adatlapját és a nevében elkezd valamit, akkor miért tud a hülye liba egy órával később belépni és figyelmeztetni a kommentelőket? A hacker élvezete komolyan kimerült a feltörés után abban, hogy beírja a szexre invitáló felhívást, majd ennyi károkozás után kilép az oldalból, hogy az igazi tulajdonosnak legyen lehetősége a korrekcióra? Hagyjuk már...

Blog: Irigység a blogos társadalomban?

Ma már bárki blogolhat. Teheted ezt igazi tudás birtokában, színesen, szórakoztatóan vagy csak mert szereted a filmeket és szeretnél róluk írni pár sort, a magad kis suta módján. Ez lennék én pl. sok más blogolóhoz hasonlóan.
Azután, ha sikerül összerittyenteni egy viszonylag elfogadható vélemény szerűséget, úgy gondolod, hogy azért azt ahol lehet, ingyenes médiumokon keresztül, igyekszel terjeszteni.
Gyakorlatilag Internetes kiskapukat kihasználva "reklámozod" az oldaladat, más oldalak fórumában.
Hogy elítélhető ez?
Nem hiszem, hiszen minden link egy vélemény és a legtöbb oldal arra sarkalja olvasóit, hogy írjanak véleményt.
Megtettem én is, szórtam is a szemetem a világhálóra és már két helyről is kaptam visszajelzést, hogy nem kéne...
Az egyik udvariasan megkért rá, bár, jeleztem neki, hogy egy ingyenes facebook modult használ a fórumnál és mivel a facebook nem korlátozza a blogok linkkel való reklámozását, és ők is használják azt, elég visszás, hogy engem ebben kérés útján akadályozni kívánnak. Válasz nem jött azóta, egy héttel később még fent volt a linkem, de azért igyekszem a továbbiakban kerülni ezt az oldalt, mind reklámozásban, mind követésben. Nem lesz aktivitásom hiánya nagy érvágás oldalukon, mint ahogy reklámom sem hiszem, hogy elszipkázta volna olvasóik tömkelegét...

A másik oldal, melynek nevét nem fogom kiírni a továbbiakban, hiszen a kölcsönösség elve alapján nem érdemlik meg, a filmdroid volt.
Egy régebbi cikkükhöz kapcsoltam egy frissebb írásomat, mire hamarosan egy kioktató üzenetet kaptam az oldalam aljához csatolva, amire a továbbiakban semmilyen módon nem tudtam reagálni, mert az ügyeletes "főnök" nem tette számomra lehetővé.

Finoman megkérdezte, hogy ha ő is kitenné a linkjét az én oldalamon, az nekem, hogyan esne?
Természetesen azt írtam neki, hogy szívesen kiteszem a linket akár a cikkemben is, mert én, részemről nem vagyok irigy más oldalakra és szeretem a kölcsönösséget ha már egy ilyen nagy piacra dolgozunk hobbiból. Meg egyáltalán, ha már én felrakom az ő oldalukra a linkem, akkor miért ne tehetnék fel ők is hozzám?
Szerintem ennek így kellene helyesen működnie.
Teszem hozzá, az oldal a cikkek alá gondosan odabiggyeszti: Minden vélemény számít!
Nos, ezek szerint ez egyértelmű hazugság.
Bár, nem tudom, valójában miért fájt az illetőnek, hogy reklámozom magam az oldalukon, hiszen úgy vélem, minden média egymást támogatja nem közvetve az Interneten, ami egy nagy, közös játszótér.
A filmdroid pedig kizárt a saját kis homokozójából, mert nem úgy reagáltam, ahogy szerették volna. Az én véleményem nyilván nem számít nekik és a kölcsönösség elvében sem hisznek.
Biztos, zavaró volt, hogy ők sok pénzt tolnak oldaluk munkájába, míg én a kis forintot nem érő, ingyenes blogspotomon játszom az agyam.

Néhány virtuális "ajtót" bezártak előttem...

Mivel nem bírtam válaszolni koimbra úr kérdésére a cikk alá helyezett linkekről, gondoltam, rájuk keresek a facebookon és majd ott reagálok valamit, ha már olyan kurtán-furcsán belém lett fojtva a szó.
Egy régebbi cikkemet linkeltem be a facebook oldaluk aktuális cikkéhez, lévén, ugyanarról a filmről van szó és, hogy megmutassam, részemről mi a kölcsönösség elve, feltettem a cikkük linkjét az én véleményem alá. Nehezemre nem esett és ha csak egy valaki megy át tőlem hozzájuk, már megérte.
A filmdroid grafomán vezetője pár nap késéssel letörölte linkemet a facebookról és azt is észrevettem, hogy a továbbiakban csak lájkolni vagy megosztani tudok az oldalon.
Köszönöm szépen!
Kedves koimbra, ön akart kioktatni engem valamiből, de levizsgázott emberségből.
Kívánok önnek jó munkát, de itt jegyzem meg, hogy a továbbiakban semmilyen formában nem fogom önöket reklámozni, olvasni és követni.
Tudom, kis hal vagyok a nagy zavarosban ön meg több ezer cikket tett már le az asztalra, szóval maga a nagy filmes médiacézár.
Az oldalukat letiltottam a facebookon, hiszen ha a véleményem nem számít önnek, annak ellenére, hogy képmutatóan ezt hirdetik oldalukon, akkor én sem vagyok önökre kíváncsi, még említés szintjén sem. Nem akarom, hogy oldalukat, nevüket bármilyen formában látnom kelljen, mert minek.
Ahogy írtam, nagy az Internet, sok oldal van. Ismertebbek, kevésbé ismertebbek meg olyan alacsony követésűek, mint az enyém is.
Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek mag van a helye és piaca.
Én olyanok között érzem jól magamat, akik nem irigyek, hanem támogatják egymást, nem támadnak rögtön, hanem kölcsönösen segítik egymás munkáját.

Szóval, megkérem minden ismerősömet, hogy ha engem kedvelnek - mindhárman! - akkor a továbbiakban nem látogatjátok a filmdroid oldalt.
Köszönöm!
Még akkor is, ha most hallotok róla először.
Nem ezek azok a droidok, akiket keresünk...

Valójában nem is tudom, mi nem volt annyira szimpatikus a filmes oldal gazdájának. Talán zavarta a reklám, talán érezte a konkurenciát, esetleg úgy vélte, hogy ha ő pénzt fektetett az oldalába, más, aki nem fizetős oldalról érkezik, minek kapjon teret rajta keresztül. Talán csak elolvasta az adott cikkemet és olyan szarnak találta, hogy még.

Volt már egyszer hasonló tapasztalatom egy filmes oldallal, de az ő nevükre már nem is emlékszem. Ott is rengeteg filmről volt adatlap, minimális információval. Volt, ahová belinkeltem a saját kritikámoat, pár helyen jeleztem, ha elírás illetve poszter elcserélés volt. Azután kiderült, hogy a linkeket automatikusan törlik a filmek alól.
Kérdeztem is, hogy mi szükség akkor az oldalra, ha az olvasók nem tudnak egyfajta fórumként tekinteni rá és megosztani véleményeiket, akár linkeken keresztül is?
Valami olyasmi választ kaptam, hogy a linkek törlésével a vírusokat igyekeznek szűrni.
Meg is köszöntem az oldal állhatatos munkáját, de még megjegyeztem nekik, hogy ha a linkek szűrését elsődleges célnak tekintik, akkor az egyszeri netezőnek semmilyen pluszt nem adnak olyan oldalakkal szemben, mint a már megszokott és ismert imdb, így meg akkor mi szüksége lenne rá az embernek, hogy egy sokkal kisebb adatbázisú, kevesebb információval működő oldalt látogassunk?
Ma már az oldal nevére sem emlékszem és helyette továbbra is az imdb-t használom.

Nem fenyegetésként, de az iwiw-nek is írtam egyszer, hogy rengeteg kamu adatlapjuk van. Nem reagáltak és tudjuk, hol van ma az iwiw...
Egyszer Damu Roland beszólt nekem, hogy forró a leves... pár napra rá ment a börtönbe...
Hát így megy ez.

Blog: Mr. Méreg

Mr. Méreg

Gyors-kassza? Meg a faszom!

A "jobb" szuper-hypermarketekben van rá lehetőség, hogyha a fizetésünket nem egy összegben akarjuk elkölteni, vehessünk pár biz-bazt és ezt a gyors-kasszában tegyük. Az Erzsébeti Intersparban ez hat terméket jelent. Nálam annyi volt. Megkeresem a 12-est, állnék be. Előttem kisnyugdíjas (ez meg miért nem a piacon van ilyenkor?) tele kosárral. Csak hústermék van hat zacskó. Meg a többi szar. Mögöttem hasonlóan kevéssel további siető vásárló. A nő betolja a kosarát. Karja kicsi, nem ér el mindent.
A pénztáros szól neki: - Hölgyem, ez amúgy a gyors pénztár. Legközelebb ne ide tessék állni, hogy aki siet, haladhasson.

Teszem hozzá, az ilyen megjegyzés gyakorlatilag olyan, mint amikor késszúrásra tapaszt teszünk... tüneti kezelés. Másrészt, aki olyan vakegér, vidéki paraszt, hogy sem a kassza mellett álló közel embernagyságú táblát nem veszi észre - vagy nem értelmezi - sem a sor elején lelógatott transzparenst nem látja, annak minden mindegy. Mondjuk a kisnyugdíjas magassága miatt a lelógó transzit megértem, hogy nem láthatta. (Én is ember vagyok.)
Én is morgok mögöttük. A nő szeme rossz lehet, de a hallása vadászebé. Hátra fordul és kioktató hangnemet kever némi sértett éllel: - Vidékről jöttünk és fáj a derekam...
Valamit még motyorog, de a lényeget elmondta: "Vidékről jöttünk..." (Aha, szóval első tippem, hogy paraszt, bejött.) Elnézést a parasztoktól és a vidékiektől; ez csak pejoratív kifejezés!!!
A nyugger persze még mindig nem ér el minden terméket ezért az előtte már végzett nőt vegzálja, segítsen neki kipakolni. Az pár dolgot ki is vesz, de férje elrángatja. Úgy látszik, apa is utálja a gyors pénztár "fekvőrendőreit".
A további pakolás a pénztárosra marad. Kimászik a kassza mögül és pakol. Arcán olyan érzelmeket látok, amiket gondolok. Sosem gondoltam volna, hogy van bennem és egy ötvenes nőben közös. Pedig most látszik.

Már mosolygok. Szabadnapom van! Ráérek a sorban rohadni, ha már olyan kurvára nincs vásárlási kultúránk! :)
Hátrafordulok, mert ha 4 másodpercnél tovább nézem a szerencsétlenkedő nőt, biztos fájós derékon rúgom. A mögöttem sorakozó többi gyors vásárló arcát fürkészve konstatálom, ha rúgnék, megtapsolnának.
Segíthetnék is az öreglánynak, de ahhoz, hogy kipakolja neki, ugyancsak félre kéne löknöm. Franc!
Közben előkerül a férje, aki az asszonnyal a szalagra rakat egy olvasó szemüveget. Bazz, ezek szaporodnak?
A pénztáros már szól is: - Ezen nincs termékkód...
A papa felkészült erre is: - Há', nincs rajta!
Mögöttem felszisszennek. Egy gyermekes apuka a derekához nyúl. Szerintem a pisztolytáskáját keresi, de nálunk nincs fegyverviselés! A mögöttem álló nő arcán olyan mély megvetést látok, miközben a házaspárra néz, hogy félre kell húzódnom, nehogy engem is eltaláljon. Tuti gyomorgörcs. Vagy fájós derék!

A pénztáros telefonhoz nyúl. Segítséget kér. Alig két perc és érkezik egy tetkós alkarú srác, intézi a termékkódot.
Halk "kurvaanyád" morajlik fel mögöttem, pedig akkor még a bankkártya nem is került a leolvasóba.
Arról egy perc múlva derül ki, hogy nincs rajta fedezet!
Annyit álltam már a gyors pénztár sorában, hogy azzal már megdöntöttem néhány kapcsolatom kifutási idejét!
A pénztárca persze a szatyor alján van.
Elgondolkodom rajta, hogy politikusi pályára lépjek. Első törvénytervezetem valszeg a nyugdíjasok sorból való kilövésének engedélye lenne.
- A szemüveget külön fizetnénk! - vartyog a papa.
Mögöttem a nő engem kérdez: - Ezek nem egy pár??? - már ő is mosolyog, mint én. Mindketten a nemlétező karóránkra pillantunk: - Mióta állunk itt?
Végül eltakarodnak. Én jövök. Elmorzsolok egy könnycseppet...

Ha nem lennék egy egoista paraszt, biztos blazírt arccal várom ki, míg sorra kerülök, de úgy gondolom, ha a rendszer már ki van találva, tegyünk róla, hogy működjön. Tudom, ez álom, mert mindig lesznek emberek, akik balra állnak a metró mozgólépcsőjén, mindig lesznek emberek, akik nem adják meg az elsőbbséget és mindig lesznek emb... gyökerek, akik tele kosárral állnak be a gyors-kasszához.
A hat termékemet már fél órája a szalagra dobtam és mikor a pénztáros lehúzogatta őket, hozzátettem: - Euroval fizetnék.
Rám néz, mosolyog: - Na, még ez is! :) Én is mosolygok. Túl vagyunk a "nehezén".

P.S.I.:
A hat terméket lehet úgy is értelmezni, hogy azt mondja: húsok, tejtermékek, tisztítószerek,...?

Blog: Hajnali lehúzás

Fiúk, hibásak vagytok!
De ettől függetlenül a titeket megbüntető rendőrnőnek küldöm alábbi jó kívánságaimat, amiben csak annyi a jóindulat, amennyi benne volt, amikor titeket megbaszott!

A túlbuzgó rendőrhölgynek - aki öcsémet és Vegyi Gyümi-t lehúzta valamelyik hajnalban fejenként 5000Ft-ra,mert átmentek a piroson, gyalog a zebrán, miközben egy lélek nem volt akit veszélyeztetett volna a két gyalogos - hogy a kurva anyját.
Gondolom, kedves átlagos rendőrhölgy, te, aki úgy gondolod, hogy hatalommal a kezedben az igazi bűnözők helyett olyanokat vegzálsz, akik csupán vétséget követtek el (Igaz, azt ellenőrizték, hogy autó nem jön, de veletek nem foglalkoztak, ami hiba volt, hiszen épp 5000Ft-nyi kárt okoztak az államnak azzal, hogy átkeltek egy zebrán).
Kedves rendőrhölgy, igazad van, hogy a piroson nem megyünk át és ezért büntethetsz is.
Igazad van, hogy úgy gondolod, amikor ilyesmiért beszeded a kisember pénzét, amit amúgy szarrá kurtít a kormányunk, hogy majd a fasznyak legközelebb jobban figyel erre.
Jobban fog.
Figyelni, hogy te ne ott legyél, hanem valahol máshol szopjál egy politikust vagy egy lovat.
Te nem az a fajta rendőrnő vagy, akiket mostanában látunk youtube videókon, akik önfeledten táncolnak akár tömegek előtt, hogy kellemes emléket csempésszenek a kisember életébe, bizonyítva, hogy van bennetek, rendőrnőkben emberség, szociális érzékenység, a bűnhöz való reális hozzáállás.
Nem, te az a fajta csatlós vagy, akinek valami elfojtott frusztrációja van. Hogy a férfiak ellen, vagy azok ellen, akiknek nincs egyenruhája, vagy csak simán élnének a világba, veled szemben, aki biztos minden szabályt betartasz, sosem fogom megtudni és nem is érdekel. 
A társad, aki férfi volt, nem akart büntetni, felismervén, hogy bűn és bűn között van különbség, felismerve, hogy a rendőrségnek is jó propaganda, ha csak dorgál egyet és útjára engedi a két majmot, akik hajnali négykor nem várták meg a zöldet.
De bebizonyosodott, amit az átlag nép már kiismert vagy húsz év alatt: a rendőrnők mindig gecibbek, mint a pasik. Nem csak rendőrnőnél, hanem bármilyen hasonló feladatkört ellátó nőnél észrevehető, hogy agresszíven meg akarjátok mutatni, hogy megmutathatjátok.
Köszönöm, hogy lehúztatok két embert, akik rendesen fizetik az adót, nem szoktak verekedéseket provokálni az éjszakai szórakozóhelyeken, akik dolgoznak és igyekeznek megélni. 
Kaptak tőled egy leckét emberségből.
Kedves rendőrnő: kívánom neked, hogy egyszer majd téged is megmérettessenek. 
Kívánom, hogy egyszer éles helyzetben, igazi bűnözővel szemben, ne álld meg a helyed, hogy tudd, mi a különbség bűn és bűn között.
Kívánom neked, hogy valami csipp-csupp ügy miatt, neked is húzzanak ki a zsebedből 5000Ft-ot, amit megkerestél.
Gratulálok neked, hogy beálltál azoknak a rendőrnőknek a sorába, akiknek köszönhetően az átlagember jobban utálhat titeket, rendőrnőket.
Gratulálok neked, hogy nagy harcos vagy hajnalban és még miközben osztottad a bírságot, lebunkóztad őket, mert azzal, hogy átmentek egy zebrán, amelyen nem lehetett, államcsínyt követtek el.

Ezzel a tettükkel veszélyeztették egész Budapest közlekedését, az összes úton futó autóst, akik a közelben sem jártak.
Gratulálok, hogy erre van energiátok.
Tudom, nehéz ott lenni minden táskalopásnál és betörésnél. Tudom, vannak közületek, akiknek először az éjszakában kell bizonyítania, hogy érdemes erre a pályára. Tudom, vannak csekkek, amiket ki kell osztani, hogy azoknak a tolvajoknak, - akiket amúgy majd akkor fogsz védeni, amikor esetleg a tüntetők már nem lesznek ilyen türelmesek és esetleg ismét köveket fognak dobálni - gyűjtsetek plusz pénzt, amit már egyébként többszörösen elloptak tőlünk.
Remélem majd akkor ott leszel az első sorban, a jegyzetfüzeteddel és tolladdal.
Remélem, akkor majd elgondolkodol, hogy neked, mint rendőrnek a bűnözőket kellene vegzálnod.
Csak akkor majd késő lesz, mert a kisemberek fognak eltaposni.
Tudod, akiket hajnalban megbasztál 5000Ft-ra, mert átmentek egy zebrán, amikor piros volt a lámpa.

(Nyilván lesznek személyek, akik egyértelműen elítélik azokat, akik hajnalban, mikor autó nem közlekedik, átslisszolnak a piros lámpa ellenére a zebrán. Bár írásommal náluk nem fogok jó pontot szerezni, de abban az esetben üzenetemet nekik is címzem, a fentebb kifejtett okokból.)

Blog: Life.hu - csak katt mert kell az nekünk! (Megtévesztésig ABBA!)

Az origo és társoldala mindig híres volt arról, hogy olcsó, bazári címekkel vonzza be olvasóit, akik a hangzatos, sokat ígérő címekre ugranak, akár a gyöngytyúk a takonyra. Viszont, mivel már sokan tanultunk belőle, hogy a jól hangzó bulvár címek mögött holmi parasztvakítás van, szerintem egyre kevesebben követték az oldal történéseit. Most viszont megint sikerült egy jól hangzó, patkány módon elhelyezett, sokakat megtévesztő fél-kamu hírrel berángatni az egyszeri olvasót:

Két semmi hír közé betettek egy linket, egy viszonylag nagy érdeklődést kiváltóról is:

Nem tudom, te, hogy vagy vele, de nálam az ABBA sztárja egyértelműen a négy tagból kerül ki.

A life.hu azonban az együttes bármely tagját képes címében beemelni a sztár jelző közé. Tudod, amikor a filmvilág sztárjának kiáltanak ki pl. egy huszadik statisztát, aki szerepelt három filmben. Vagy testdublőr volt száz alkotásban, de az arcát természetesen sosem láttad.

De miről is van szó, al a life.hu:

Szóval, elhunyt valaki, akit az átlag rajongó és ABBA zene élvező - olyan, aki szerette hallgatni a számokat, de ennél többre nem vetemedett - még véletlenül sem ismert.

Kb. mintha Michael Jackson egyik háttértáncosáról írnák, hogy zenei varázsló, de senki sem hallott róla eddig...
Csak gratulálni tudok megint a patkány hozzáállásotokhoz!

És még le is vannak védve, mert széttárt karral kérdezheti a cikkíró, ártatlan pofával: De hát ő sztár volt, csak te nem ismerted!

Bulvár sajtó.

Blog: A cenzúra egyik formája? Kit akarunk ezzel átverni?

Figyelmes kormány ellenes erők - biztos nem a barátok - felhívták az egyszeri ember figyelmét rá, hogy a gugli térképéről "eltűnt" Orbán Viktor szülőháza. Valakinek a bejelentésére - ne nézzünk senkit hülyének, nyilván nem magától - a gugli elhomályosította az épületet.
Ennek semmi gyakorlati hasznát nem látom. Főleg, hogy a fényképek a házról még a Felcsúti Stadion építése alatt készültek:

akárhogy "járjuk körbe" virtuálisan az épületet, most, 2015.05.06.-án, ez a kép fogad minket a gugli térkép szolgáltatásán keresztül.

Nem igazán tudom, erre mi szükség volt, hiszen még a kormánynak dolgozó majom, aki eszközölte a kép eltorzítását - biztos nem Viktorunk volt, aki büszke a gyökereire. Holló a hollónak, ugye...? Nem tudom, ki volt az, aki levelet írt és el nem tudom képzelni, milyen, szakmai szöveggel kérte a gugli adott területért felelős vezetőjét, hogy a képeken javítsanak kicsit.
Szívesen elolvasnám ebben az ügyben a levelet, amit kaptak! :)

Csak gratulálni tudok, hiszen, még egy primitív baromnak is tudnia kellene, hogy az Internet nem felejt, másrészt, ez is egy módja a diktatúra kiépítésének.
Amúgy csak nem arra gondoltak, hogy egyszeri magyar ember elfelejti, hogy hol áll a ház, mondván, "hiszem ha látom" és ha nem látom, már nem is tudom, merre keressem? Ugye nem?

Egy kis segítség, hiszen, régi fotók vannak fent a neten:

Egyszerű kis parasztház. Nem kell szégyellni.

Biztos vagyok benne, hogy megint, egy a Fidesz-re annyira jellemző túlkapás tanúi lettünk.
Vihar a biliben, vagy tudatos, a magyar nép felé mutatott diktátori gesztus?
Döntsd el te.
Részemről, nem érdekel, hol fogja utolsó éveit, egy ciháktól duzzadó ágyban Orbán Viktor fekve tölteni, megroppanva önnön szerepének túlvállalásától.
Nem Jerikó ez, hogy behintsük sóval.

Még egyszer, ha akarnánk, sem tudnánk eltéveszteni ezt az épületet. Nem tudom, ki mit gondolt ezzel a lépéssel.
A hivatalos álláspont is nagyon érdekelne.

Blog: Török-Magyar 2009

A vasárnap éjszakai meló olyan, mint egy ateistának elmenni a keresztelőre: nyűg, de igyekszik hozzá jó arcot vágni. Nekik sem sikerül…

Hajnali fél egy körül belibeg az üzletbe egy török gyerek, harmincas végén, meg egy debella asszony, akin értelem nem sok látszik, ellenben, hogy szeret inni, inkább.

A török a pulthoz siet, a nő mögötte. A török nyújtja a kezét: – Ali vagyok!

(Amit nagyon rühellek a vendéglátóban, amikor a hajnali vendég be akar mutatkozni és nyújtja a kezét. Ez a kéz nem volt túl tiszta és két helyen is ragtapasz fedte. Nem is fogadtam el. – Nem ismerjük egymást…

– Ezért mutatkozom be… – Ott a pont. – Ali vagyok. – A kezet nem rázom meg, csak nézem, mintha csörgőkígyó lenne, támadás előtt. – Tamás vagyok.

Ali friss ismeretségünket megpecsételi egy riport kíváncsiságával.

– Tegnap volt itt ez a hölgy? – mutat a debellára. Ő nem látja, mert rám néz, de a debella kicsit tagadóan rázza a fejét és erőltetetten mosolyog.

– Nem ismerős. (Érdekelne, mit akarnak)

– Meddig vagytok nyitva?

– Kb. kettőig. (Utálom, ha idegenek faggatnak. A török már két ponton is irritált egy perc alatt.)

– Tegnap itt volt néhány nő szórakozni?

– Elég sokan voltak itt tegnap este…

– Ők hol ültek? – Már öcsém is odajött, figyel.

– Nem tudom, hogy egyáltalán voltak-e itt. – öcsém közbeszól: – Tegnap rendezvényünk volt.

Ali ekkor vallomást tesz, de magyarra fordítom: – Tegnap egy barátom felesége szórakozott hajnali 5-ig valahol és most azt a helyet keresem, meg, hogy kivel volt. Van kamera, látom. Most nem mintha vissza akarnám nézni, de talán később…

(Itt már határozottan tele a tököm a törökkel. A kamera nem tartozik kívülállóra, bemutatni meg rendőrnek vagyok köteles, akárkinek nem.)

– A kamera tegnap nem volt bekapcsolva. (Amúgy jelenleg sem)

Ali okos: – Nekünk is van, ilyenkor is működik…

– A tiétek talán, de a miénken nincs bekapcsolva a program.

Ali unja a szitut, de nálam nem jobban. A debella felé fordul: – Hol ültetek? (Én már TUDOM, hogy a nő és a másik, aki miatt itt vannak, nem nálunk volt tegnap. Az öcsém is)

– A sarokban. – Veti oda a csaj.

Öcsém tromfol: – Az jó… odafent van nyolc sarok is…

Ali okos és unja is. Szívja fel magát. A debella színt vall: – Nem itt voltunk, hanem egy másik helyen… –  a mondat folyamatosan halkul.

Ali nézi. Gondolkodik. – Hol?

– Egy másik helyen. Gyere, megmutatom.

Kimennek. Azt sem mondják: – Viszlát.

Török-magyar barátság a tököm…

Blog: Ki vert kit? (BKV-s epizód)

Hihetetlen, hogy az Internetre feltett videó részlet, amely néhány nagydarab közterest mutat munka közben, milyen gyűlölethullámot tud elindítani.
Egy ötvenes szemüveges férfit a falhoz kentek hárman, miközben egy hölgy segítséget kér rádión. A férfi harcol, az ellenőrök lefogják, a tömeg pedig kamerázik és vadul hergeli, felhecceli magát.

Mondanom sem kell, a videó csak töredék részlet. Alig négy perc. Nincs meg sem az eleje, amikor - állítólag - a közteres hölgy a férfi jegyét kérte, az pedig ellökte - sem a vége, amikor kiérkeznek a rendőrök.
De erre a facebook fórumain nincs is semmi szükség, hiszen a magyar olyan fajta, hogy van véleménye és hangot is ad neki, még akkor is, ha nincs minden ténnyel és jogszabállyal tisztában.

Képesek egy bliccelőt a szárnyaik alá venni, pusztán, mert annyit láttak az esetből, hogy hárman egy ellen...

Az ominózus videó:

Azután, miután mindenki leanyázott a fórumon mindenkit, előkerül egy cikk, melyet több hasonló is követ a magyar elektronikus sajtóban:

Botrány! (Mert kell a hangulatkeltő szó!) A Blaha Lujzán megtámadták az ellenőrnőt.

A kép azonnal árnyaltabb lesz, ha nem kristálytiszta.
A szomorú, hogy sok kommentelő még arra sem veszi a fáradtságot, csak pár bejegyzést visszaolvasson, hátha világossá válik a helyzet.
Ettől a közterületesek még nem lesznek modern, gáncs nélküli lovagok, de vegyük már észre, hogy bármilyen piti dolog is egyesek szemében: Tolvajt fogtak!

Igen, a bliccelés visszaélés egy szolgáltatással, amelyet igénybe veszünk. Az pedig tolvajlás.
Tudom, mert én is blicceltem már életemben...

A röhej, hogy órákkal később, mikor már unásig kiveséztük a témát egy platformon és minden létező helyre beszúrtam magam is a tisztázó cikket, egy másik, facebook oldal és közösség, ismét előveszi a témát, és ismét az ellenőrök ellen hergeli olvasóit.
Azért a pofátlanságnak is van... nem. Nincs határa!

Blog: A rosé bor szépségei

Csak hajnalban jönnek a gondolatok. Ebben mindig segít egy finom pohár - üveg - rosé bor. Most is bontottam egyet, hiszen kellett valami, ami plusz erőt, kedvet, ihletet ad, hogy a.) írjak egy hölgynek pár kedves bókot, mert úgy érzem, ketten, együtt, egészen jól tudnánk érezni magunkat b.) gyorsan lerendezzem a facebook marhaságaimat c.) egy blogbejegyzés elkészítésénél jól jön némi folyékony szőlő.
Sosem voltam az a borissza fajta. Például, pár héttel ezelőttig azt sem tudtam, hogy a minőségi rosé-nak nem lehet a kora idősebb mondjuk úgy kb. 1-1,5 évnél. Igen, te is tanuld meg, hogy ha egy bolt polcán nagyjából két éves rosé bort látsz, akkor ott valami komoly baj lehet, hiszen a rosé bor, jellegét tekintve, egy friss borfajta, amit fiatalon kell élvezni. (És ezt nem büntetik!!!) Most sem érzem magam törzsgyökeres kultúr- bor-sznobnak. Egyszerűen csak rá kellett döbbennem, hogy egyetlen üveg bor megivása eltompítja, más irányba tereli agyam tekervényeit és nem szükségképpen rossz irányról beszélünk. Nem az a sötét, ökörnyáltól terhes, erdei irány, amikor a fák lombkoronái között, nemhogy napfény nem sejlik át, de még egy levelet sem tudsz kivenni az árnyas tömegben, akkora vöröses masszává olvad össze az egész.
Nem.
Egy finom, szűz hós, (bebaszcsiztam, hiszen mind tudjuk, hogy a helyes szócska itt a "havas"), ropogós irányba kalandozom el.
Szóval, felbontottam egy üveg 2014-es, száraz Merlot rosét. A szekszárdi borvidék napsütötte lankáin kucorogva (ez itt kérem részeg, hiszen a helyes szó a kuncogva!) végigszánkázó, orgazmus utáni mosolytól kedves napfény érlelte szőlőn hizlalt rosét.
Rosé, melynek ízében a kacarászó szőlőtaposó lányok bokájának vastagságát érzem, amely keveredik a hollywoodi filmkészítés legjavának, klisés forgatókönyvi csavarjainak lezárásával és az afrikai gyermek gerillák halálfélelmével, amikor gépfegyverük az ellenségre fogva üresen kattan.
Fura, de lassan kortyolva érezni lehet a gyümölcsös aromát, amely csak az alfa centauri eldugott gázfelhőinek legtávolabbi sarkában realizálódott halon gáztól terhes csillag-ösvényein érezhető még ennyire tisztán, ha véletlenül szkafander nélkül szeretnénk elnyammogni némi holdközetet.
Ebben a roséban egyszerre van jelen a százötven év török elnyomás, a közel ötven év orosz felügyelet és némi giccses Andy Warhol féle tizenöt perc lecsengése is.
Ez a rosé tisztán képviseli mindazt, amit ember a szőlőtermesztésről és a borkészítésről csak tudhat.
Ez a rosé az a fajta gyermeki varázslat, amelyet akkor érezhetünk, amikor a földön ülve felnézünk azokra a hatalmas bútorokra, melyeket évekkel később egyetlen kézzel tudunk a sarokba dobni.
Ez a rosé olyan élményekkel gazdagítja a magyar embert, amelyeket sem a Grand kanyon átúszásával, sem a Góbi sivatag megmászásával nem lehet elérni. Pedig az nem kicsi.
Amikor a dugót kihúzom a Danubiana KFT által palackozott üvegből, a szobámban hirtelen szétárad a japán kertek tiszta fehér zamata, Iluska hajának illata a János vitézből - vagy hogyan hívták a némbert , és megcsap kicsit a Balatoni hétvégék házi kolbászos sütögetése is, amiben legközelebb akkor lesz részem, ha nyerek a lottón és rászánok némi pénzt egy hétvégére, valami bezárásra ítélt, egykori SZOTT üdülőben, ahová az összes számomra kedves ismerősömet meghívom.
A félretett dugó koppanása egyszerre hajaz egy lökhárító hangjára, amely lágyan megpendít egy a fényszóró elől menekülő mókust és egy royal flösch-re, melyet büszkén dobunk a másik játékos elé.
A pohárba zúduló bor egyszerre idézi meg a Niagara vízesés kanadai oldalát és Józsi bácsit, amikor a kert végében könnyít magán. Gyorsan, de csöndesen... csak a holtak és vakondok kelnek tőle fel.
És mindez benne van ebben a borban.
Amit mindig érzek, amikor nem húzom fel kólával.
De felhúzom, mert tisztán igya meg a faszom.

Mert amikor a kólát felnyitom, annak erőszakos szisszenése felidézi a tradicionális dzsessz zenei alapjait, melyet egyenesen New Orleans utcáiról hoz felém a...

Blog: Facebook zárt csoportok, 2. rész

Pár napja úgy gondoltam, hogy mindent leírtam a facebook-on belül szerveződő, komoly háttérmunkával és széles felhasználói kőrrel rendelkező, Doczi Sanya markában összeérő zárt társkereső csoportokról.
A facebook azonban úgy gondolja, hogy nekem látnom kell a Doczi program többi részét is, ezért folyamatosan kínálgatja a kép jobb oldalán a semmire sem jó, jelölgetős, "barátkozós" csoportokat.
Ismét két gyöngyszem. A szokásos, komolytalan helyesírással.

Szinte már puritán a "Szexi csajok jelolj". Valójában miről is szól? Hát, hogy érezzétek jól magatokat! Tehát ez egy baráti csopi és hívjatok még ismerőst? Azután hogyan tovább? Gondolom aki felkel reggel, az majd beírja, hogy jó reggelt, aki meg lefekszik, az elköszön. Tartalmas beszélgetések, hatalmas cimboraságok melegágya. Nem tudom miért érzem úgy, hogy Doczi úr felesküdött rá, hogy az összes facebook csoport "domain" nevet le stipi-stopizza magának. El nem tudom képzelni, pl. erre a csoportra mi szükség ebben a formában, de közel 2000 tagot számlál, ami azért hiánypotló.

A "Minden szabad amitt csak akkarsz" (Igen, a helyesírást ne keresd) már nyíltan szexualitást megcélzó csoport. Nem találod ki, ki a fő adminok egyike: Doczi úr. Ha mást nem is tud az úr felmutatni, azért kocsmai sörözgetés közben biztosan büszkén tudja lobogtatni a tablet-et, hogy ő bizony Magyarország magányos szíveinek komoly támogatója. Valamelyik televízió igazán behívhatná egy hajnali műsorba, hogy közelebbről is megismerjük, ki ez az úr.

A facebook-nak külön köszönöm, hogy oldalt dobálja kifelé a csoportokat, de úgy érzem, elég belterjes a dolog, így nem érdekel.

Szoktam javítgatni, pótolgatni a cikkekhez, ha nem akarok egy új bejegyzést szentelni a témának. Ezt a fotót már 2015.04.14.-én töltöm a cikk mögé és:

Amit érdemes figyelni, hogy Doczi Sanya nagyon a markában tartja ezt az oldalt. Mostanra megnéztem az úriember fotóit, adatlapját és nem olyan ember benyomását kelti, mint akire rábíznám a "titkaimat". Kicsit emlékeztet Darnel Krisztiánra, aki "birodalmat" épített egy külföldi önsegítő programra, amelyet itthon a sajátjaként mutatott be. Volt is ebből kisebb botránya, míg mostanra a szélesebb médiából neve teljesen kikopott. Hozzá teszem, hogy wikipédiás oldalát valószínűleg valaki olyan személy szerkesztette, aki közel áll hozzá, vagy kedveli, mert a nagy humanista filozófus hajnali műsorát annak idején néztem és nem egy intelligens, humanista ember képét vetítette elém. (De ez szubjektív, saját megjegyzésem)

Doczi Sándor ugyan egyelőre kicsiben csinálja, de azért így is több száz ember felett bábáskodik, ha komolyan vesszük admin tevékenységeit. Ha levonjuk a tagok közül a fake adatlapokat és azokat, akiknek I.Q.-ja a száz alatt konvergál, még akkor is lehetséges, hogy bele tud piszkálni pár ember életébe, amire így, ebben a formában a facebook jogot adott neki.
Szóval, csak tessék megfigyelni az urat és ennek szellemében létezni alatta.

Ami már sokk...

Szerintem elmondtam mindent.

És végül az egyik csopiból elcsípett "önvallomás", amely rávilágít, hogy Sándorunk nagyon kívánja ezt a fajta hatalmat, hiszen "nem tűri" a kamusokat. Abban már kevésbé finnyás, hogy néha bizony, ha nem feltételezzük, hogy adott adatlap fake, akkor kiskorúak vagy fiatalkorúak is becsúsznak az ismerkedős körbe, ami morális szempontból bizonytalan.

Ilyen, amikor olyan ember kap "hatalmat", akinek nincs egy helyesen leírt mondata. Mert bizony, néha az intellektussal kevésbé rendelkező emberek is megkeresik a kiskapukat, hogy önön kisszerűségüket valahogyan kompenzálják. Ez az egyik oka, amiért nem akarok ingyenes Internetet.

Blog: Facebook ismerkedős zárt csoportok és a lehetőségek az ismerkedésre.

Egyetlen szóban? Semmi! (Szinte...)
Egy rakás kamu (fake) identitás, egy másik rakás, figyelmetlen figura, akik annyit sem képesek észrevenni, hogy a fotók alatti kommenteket végignézzék, hátha, akiket ők századiknak lájkolnak és tört magyarsággal szexre buzdítanak, egyáltalán létező személy e.
Másik érdekesség, hogy mintha egyes emberek sportot űznének abból, hogy tucatnyi zárt csoportot hozzanak létre - sokféle témában - hogy rajtuk és admin hatáskörükön keresztül folytatódjon az ismerkedés.
Nem az a baj, hogy a facebook lehetőséget biztosít arra, hogy emberek, nem feltétlenül nyíltan ismerkedjenek, ha mondjuk a választott témájuk az orális szex. Erre van lehetőség. ennek lehet nyitni teret.
A baj, hogy kétes figurák teszik ezt, akik a minimális helyesírási szabályokat sem ismerik. A nyelv ismerete meg azért összefügg egy bizonyos intelligenciával. Egy fórum vezetőtől pedig nem csak elvárom, de meg is követelem, hogy érthetően, intelligensen tudjon fogalmazni, írni.
Valaki, aki egy mondatot nem képes helyesen leírni vajon milyen pluszt tehet hozzá egy ilyen csoport működéséhez?
Elárulom: Semmit, csak egyszerűen ő volt az az ember, aki lefoglalta a nevet és ráépített egy csoportot. De akarok e olyan csoport tagja lenni, akit egy suttyó vezet?

Más:
Ezekbe a zárt csoportokba elvileg ilyen-olyan moderálási elvek alapján kerülhetnek be a tagok, mégis, hiába látod, hogy ki van írva - 18 éven felüliknek - a tagok között (legalábbis a fotóik alapján) vélhetően sok a fiatalkorú, szinte még gyerek.

Ha ezek kiszűrésére egy moderátor nem fordít kellő figyelmet, az nem azért van e, mert moderátorunk, hogy fogalmazzunk jogilag korrekten (?), esetleg vonzódik a kislányokhoz?

Eleve nem tartom jó ötletnek, ha egymástól nagyon eltérő korú emberek nyilvános oldalak segítségével keresik egymás társaságát. Ha keresik. Általában az idősebbek keresik a fiatalabb korosztályét. Nem feltétlenül egészséges ez. Főleg, ha olyan témák kerülnek szóba, amik eredendően felnőttekre tartoznak. 16 éves kishölgyek ne írogassanak negyvenes férfiaknak és fordítva. Tudom, Chaplin, Woody Allen, Faludy György, Roman Polanski. Közös pont, a vonzódás a fiatalokhoz. A "múzsához". Azért, néhány esetben, ezen férfiúk elég komoly balhét generáltak maguk körül.

A kislányok nagy része azonban már nem is biztos, hogy kislány. Lehet, hogy unatkozó fiú, vagy harmincas, esetleg ötvenes anyuka, aki így szerez magának apró, lopott perceket.
A fényképen látható kis lolitát megdicsérik a fiú felhasználók, az adatlap gazdája meg talmi boldogságot érez, mintha az ő érdeme lenne a sok pozitív visszajelzés.

Lehetne a témát vesézgetni napestig, ezért inkább csak megosztanék néhány ilyen csoportot, amelyek közül egyiket sem ajánlanám jó szívvel.

Már a csoport neve sokat elárul: Beválalos. A készítő tudja, mitől döglik a légy, mire ugranak majd a férfi felhasználók, de helyesen leírni, az már luxus. Bevállalós. Egyetlen szócska, két elírás. Gondolom, a moderálási feltételekbe nem fér bele, hogy szépen fogalmazzunk és anyanyelvi szinten. (A két admin adatlapját nem néztem meg)

Doczi úr nem rajong az írásjelekért. orális szexre buzdító oldalát az egész Doczi Sanyi klán moderálja. Felvetődik a kérdés, hogy több rokonról van szó, vagy csak egy ember, több adatlap. (Az adatlapokat nem néztem meg.) A Zárt csoport alatti szöveg rászorulna némi fazonírozásra.

A Privát szex huncut kis lányok 18 (Ez nem tudom pontosan így mit jelent. A lányok számát? Korát? Alatt? Felett? Doczi úr itt is képviselteti magát és nem tudom, ki hogy van vele, de ebben a szövegkörnyezetben eléggé specifikus csoportról lehet szó. A tagok száma elenyésző. Nagyja pasi. Akik nem, azok kérdésesek. Roma Magda mindjárt két adatlappal is felel, hogy minden rendben menjen.

Szingli Társkereső: Doczi úr komoly talentum lehet, ha társkeresésről van szó, hiszen ez már a harmadik hasonló tematikájú csoport, amiben részt vesz. Kíváncsi lennék, hány boldog párt hozott össze közvetve emberünk. Magdika pedig a fotók tanulsága szerint háromszoros hurrát érdemel az oldal működéséért. 2500 tag, nem kevés.

Társkereső azoknak, kik nem kamusok. Doczi úrnak nagy érzéke lehet ezek kiszűrésére, mindenesetre megpróbálja, hiszen itt is admin, három íziglen. :)

Ezek után feladtam és nem keresgéltem több Doczi féle zárt ismerkedős csoportot. Egyszerűbb, ha sajátot indítok, mert bár nem néztem utána, valószínűleg az összes általa vezetett csoportban nagyjából ugyanaz a 2000 ember pörög. Ezek nyolcvan százaléka férfi. A maradék 5-10 százaléka nő. A többi fake. Vagy több. :)
Ezek leellenőrzését rád bízom!

A folytatást itt találod!

Facebook Fake: Fanni Nagy

Mivel az Internet ad lehetőséget anonim trollkodásra, mindig lesznek kamu identitások, akik mások fotóival kívánnak maguk számára kicsikarni némi fényezést. Ennek pszichológiai oka van.
Egy új gyöngyszem, Fanni Nagy, aki még egy "Jelölj, szexelj,..." ismerkedős oldalt is kanyarított magának, és ahonnan engem ki is dobott, miután rákérdeztem oldalán, miért akarja magáról elhitetni a többiekkel, hogy ő az a szőke a fotókon.
Lassan törvényileg kellene szabályozni az ilyen embereket, hiszen kártékonyak a társadalom egészére, még akkor is, ha sokuknál ez egyfajta gőz kieresztés.

Fanni Nagy generálta ismerkedős oldal.

Fanni Nagy konszolidált fotója. Vagy valaki másé?

Fanni Nagy identitás, mielőtt letilt.

És egy lehetőség, ahol láthatjuk az eredeti fotókat, amikkel visszaél:
fuskator: Nancey a szőke cica

Mert mindig lesznek ilyenek.
Csak legalább lenne annyi eszük, hogy ne olyan ember fotóival élnének vissza, akit egy perc alatt leellenőrizhetsz.
Ettől függetlenül érdemes a kamu oldal fotói alatt végigolvasni a nyáltól csöpögő srácok kommentjeit, akik nem veszik a fáradtságot, hogy ellenőrizzék, kinek írogatnak, viszont fényezik a nem létező ego-t, ahogy illik.
Gratula fiúk. Valószínüleg egy negyvenes, szőrös pasasnak dicséritek a fake adatlapját.

A történet vége?
A kamu adatlapot jelentettem a facebook-nak és egyelőre törölték. De nincs illúzióm. Fanni Nagy más néven, más kvalitásokkal még létezni fog.
Én meg figyelni.
Szerintem egálban vagyunk. Ő törölt a "jelölj, szexelj" csoportból én töröltettem a profilját. Játszhatjuk így is.

Vélemény: Tarsoly Csaba a bedőlt Quaestor igazgatójának címezve!

Ha utálod a politikát, erről akkor is lehet véleményed.
1.) Quaestor egy pénzmosoda volt, ami mostanra bedőlt.
2.) Felröppen a csőd híre, erre a vezérigazgató átadná a céget egy strómannak?
Ilyen sincs, csak a mesében. Ekkora horderejű ügynél azonnal vinném be az embert, nemhogy még legyen ideje kamu szerződésekre, üzletátadásra.
Mikor jön rá a világ, hogy a brókerségnél nincs nagyobb semmirekellőség a földön? Tologatod a papírt, leveszed a sápot, ha meg nem jön össze vonogatod a vállad.
Tarsoly Csabát már rég le kellett volna tartóztatni, hogy amíg nem tisztázódik a cég jövője, az ő szerepe, a pénzek útja, nehogy le tudjon lépni az országból.
Könnyű is lenne, nem igaz?
Az igazi pénzmosók előkészítik a menekülését, valami halál faszára, ahol egész nap a tengert bámulhatja.
Itthon ő lesz a bűnbak, akik meg a pénzt eltették, havonta küldik neki az apanázst és élik szabadon a világukat.
Nehogy azt hidd, hogy Tarsoly Csaba egyedül tette el a hasznot. (A haszon szó erős kozmetikázása, hogy a kisemberek pénze el lett szépen lopva.)
Nem hagyta volna a politikai elit, hogy Tarsoly pilótajátékkal - igen, a brókerség az - milliomos legyen.
Tarsoly is egy stróman volt, aki lehet, hogy most bukott az egész, rádöbbent, hogy a becsülete többet ért volna.
Mert szerintem, ha van lelkiismerete, akkor arra a lopott pénz nem fedezet.

Előrejelzés:
Tarsoly Csaba csak akkor kerül börtönbe, ha valami csoda folytán belemegy abba, hogy mások helyett üljön. Kap egy lefizetett bírót, kap pár évet, a tiszta múltjára való tekintettel, pár év múlva szabadul, jó magaviselet miatt és mire ráeszmélünk, már a parlamentben fog dolgozni, mint valamilyen pénzügyi szektor szakértője.

vagy:
Tarsoly Csaba eltűnik az országból. Évekig nem tudjuk, merre jár, csak akik a pénzét utalják lesznek hollétével tisztában.

vagy, és ez a legvalószínűbb:
Tarsoly Csaba öngyilkos lesz a vizsgálati fogságban, vagy hirtelen tragikus baleset éri.

Vigyázz Csaba, ez a legvalószínűbb és legolcsóbb megoldás!
Gondolom, láttál már maffiózós sorozatot.
Intrika, kenőpénz, pénzmosás, lebukás... tanuk meghalnak.
A helyedben életbiztosítást kötnék.
Kb. 250 milliárd értékben...

Blog: Hol keressek logikát? - Zombie-hörgés

Szóval, van ez a Walking Dead. Tele zombikkal, de ezt a filmben nem mondjuk ki.

Ezek a zombie-k meg ugye, hörögnek nekem.

Nem kicsit.

Amikor jönnek, morognak, hörögnek, kaffognak.

Pedig ez kb. olyan akusztikai problémát vet fel, mint a sci-fi filmek űrjelenetei, amelyekben hangokat hallunk.

Az űrben, ugye, nincs levegő. Légüres tér.

Hang nem terjed benne.

(Csak filmesztétikai szempontból sokkal ütősebb egy robbanást aláeffektezni a hangsávon - lásd. Armageddon - mintha kussban történne az akció.)

A zombiek ugyanez.

Vérkeringés smafu.

Tüdő kapacitás - mivel rothad - nothing. Nem lélegeznek.

A hangszalagok szintén elrohadnak, felbomlanak.

Ennek ellenére az összes zombie morog, mint éhes kutya a kerítés túloldalán!

Miért?

(Hát azért, hogy rám, a nézőre, ráhozzák a büdös frászt!)

De ne keressünk ott logikát, ahol nincs...

Ha csak a kerítés nyikorgását hallanánk, akkor vajon mekkora feszültséget generálna a képi anyag? :)

Blog: Tisztázzuk már, miért érzem fontosnak, hogy néha tüntessünk!

Tisztáznék pár dolgot, ha már tüntetés van, meg szar az élet, stb.

Egyik barátomat, akinek mindenről van véleménye, állandóan dumál emberekkel és egyébként is nagy a szája, ha az élet dolgairól van szó, meginvitáltam, hogy vasárnap együtt nézzünk ki a forradalmi tüntetésre.

Jöttek is az olcsó és ostoba kifogások:

- Minek, hiszen úgy sem változik semmi!

- Ezt először is nem tudhatjuk, másodszor így van rá esély. Azzal nincs, ha az ember otthon a puffon ülve puffog. Ne felejtsük el, mekkora volt a nyomás korábban Gy. F.-re, akit végül egyik nap egy ötvenes nő leköpött az utcán ő pedig másnap lemondott. Nem állítom, hogy van éles összefüggés, de lehet. Másrészt, ezt ma O. V. nem tudod megtenni, hiszen a Tek-kes vérebei közelebb vannak hozzá a tömegben, mint a saját, hasban bő öltönye. Volt egy román diktátor is, aki addig szívta a népe vérét, hogy végül - nagyon helyesen - félre állították. Én nem állítom, hogy humánus megoldás az erőszak, de van, aki annyira görcsösen kapaszkodik a hatalomba, hogy annak csak a halott ujjait lehet lefejteni róla.

- Engem nem érdekel a politika.

- Erre mit lehet mondani, miután annyira buta kijelentés, hogy a vérnyomásom azonnal 500/1000. Ha lehet ennyi, ha nem.: - Te idióta, itt élsz, ide adózol és nem érdekel a politika? Azt hiszed, fejedet dugod a homokba és akkor kikerülsz előle? A politikát viszont te érdekled. Azért kell tüntetni, mert a politikusok a te zsebedben turkálva vesznek maguknak olyan házakat, amelyekben te még vendégként sem járhatsz soha. A te pénzedből fizetnek olyan kurvákat, akik egy alkalomra annyit kérnek, amennyiből te egy hónapig eteted a gyereked. A te pénzedből vesznek olyan karórát, táskát és egyéb drága szarokat, melyekkel egymás előtt villoghatnak. Persze, amikor egy újságíró rákérdez, hogy miért van erre szükségük - mert ez verbális farokméregetés csupán - akkor sértődötten elvonulnak, és fenyegetőznek, átkozódnak, hogy milyen irigy a magyar kisember.

De nem vagyunk irigyek, csak nem azt látjuk a mindennapokban, hogy a pénzt el lehet herdálni és a földből ássuk ki. Mi, akik dolgozunk, néha nagyon kemény munkákat, nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyasmiket vegyünk, amiket szemérmesen vagy szemérmetlenül a pofánkba tolnak. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a munkájuk a mi szolgálásunk, de ez a klikk inkább minket néz rabszolgának.

- Nincs kedvem tüntetni.

- Ez jó. Minél többen gondolkodnak így, annál kevesebb az esélye annak a változásnak, amelyet már akkor leírtál, amikor a segged még ki sem emelted a fotelodból. Nincs kedved? Szerinted a gyerekednek lesz majd kedve 10-14 órát azért gürizni, hogy ez a bagázs, akik elvileg a nép érdekeiben kellene, hogy létezzenek, eleget tehessen zsebre.

- Nincs értelme tüntetni a vasárnapi bezárás ellen, hiszen én hét közben is be tudok vásárolni.

- Ne keverd össze. Nem a vasárnapi bezárás ellen tüntetsz, hiszen az csak egy csepp a tengerben. Több ezer ember, aki kimegy, nem mind ezért lesz kint, hanem azért, hogy ezt a rendszert figyelmeztesse, nem tehetnek meg mindent örökké. Persze, ettől én még kiabálhatom, hogy dögöljenek meg, hogy elbaszták a vasárnapom, de te meg majd kiabálhatsz azért, hogy a körgyűrű is fizetős lett. Ennyire egyszerű. Mindegy, miért tüntetsz, hiszen ők elvileg meg sem hallgatják, csak látnak egy halom birkát, aki béget. De ha elég hangosan béget a nyáj, a pásztor megijedhet. Másodszor pedig nem arról van szó, hogy nem lehet bevásárolni a hét többi napján, hanem arról, hogy egy olyan rendeletet szavaztak meg megint, ami a lakosság nagy részét érinti és inkább negatívan, mint pozitívan. De te is rájössz majd, ha erről beszélgetsz emberekkel, hiszen a tradicionális vásárnap lenullázása nem csak kényelmi szempontokból zavaró, de egyszerű matekkal kiszámolható, hogy gazdaságilag sem előrelépés, a piac erőszakos manipulálásáról már nem is beszélve.

Azt hiszem, hirtelen ennyi. Kiszáradt a szám.

Ne felejtsük el azt sem, hogy amikor az MSZP ellen mentek az utcára az emberek, akkor a Fidesz dörzsölte a tenyerét, meg forradalomról hadovált - holott simán csak változásokat követelő tüntetésről volt szót. Most, amikor a tömeg ellenük tüntet, akkor már nem dobálóznak a hangzatos "tüntetés" szavakkal, helyette olyanokat hallunk inkább vissza a szájukból, hogy "hazaárulás".

holott nem ők a haza, hanem te, én és a nép.

Ők árulnak el minket, minden számunkra előnytelen ötletükkel, amelyet ránk sóznak.

Viszont, ha úgy vesszük, csak tolom itt a demagóg dumámat...

a képek csupán illusztráció, nem a 2015.03.15.-i napon készültek.