Nem az első munka amelyik a tíz évadon keresztül bonyolódó szituációs komédia hátterével foglalkozik és a történet mögötti aprólékos, sok éves munka miatt nem is a legrészletesebb. Azonban, akik kedvelték és kedvelik a sorozatot, néhány olyan információ birtokába is juthatnak, amit talán annak idején a bulvár lapok esetleg kifelejtettek a repertoárjukból.
Nem állítom, hogy számomra is minden oldal az újdonság varázsával lett volna tele, azonban Austerlitz segít jobban belátni a színfalak mögé, hogy megérthessük, milyen munka egy sit-com sorozatban dolgozni, azt elkészíteni, főleg a forgatókönyvírókra fókuszálva, de megemlítve a stúdiót, a producereket és néha a színészeket és kapcsolatukat is.
Megemlít egy olyan történetet is, amiről annak idején egészen biztosan nem olvashattam - lehet, mert a bulvárt sosem követtem, csak a filmes lapokat - ami egy kisebb botrányhoz, majd pereskedéshez is vezetett az egyik női alkalmazottal kapcsolatban, amelyet a mai napig nem sikerült mindkét fél számára kielégítően lezárni és súrolhatta a #metoo kampány néhány éve kirobbant sajtó és média történetét.
Beleláthatunk, hogy az alkotók hogyan álltak a munkához, néha a családi élet rovására. Szóba kerülnek a színészek érzései a sikerrel kapcsolatban és egymáshoz való viszonyuk, mind a keresetük, mind Matthew Perry függőségeivel kapcsolatban.
Közel négyszáz oldalnyi filmberkekben kutató, enyhén felületes mégis szórakoztató kötet, amelyet a rajongóknak szívből ajánlok, bár, nem biztos, hogy nekik tud még újat mutatni.
Külön érdekesek azok a sorok, amelyek a sorozat túl homogén, fehér szereposztásával foglalkozik, kitérve arra, hogy ma már nem biztos, hogy sikeres lenne az Államokban egy olyan sorozat, amelyik ennyire szűkmarkúan bánik a nem fehér karakterekkel.
65% - De csak mert lehet, hogy kétszer ennyi információ sem elégített volna ki teljesen. Igen, a Jóbarátok jelenség feltárásához ez a kötet számomra csekély.
