Machete kills - Machete gyilkol (2013)

Machete Kills - Machete gyilkol (2013)

Rend.: Robert Rodriguez
Fősz.: Danny Trejo, mint Machete

Ráizgultam a Machete szerves folytatására, de sajnos csalódnom kellett. A második rész sajnos semmiben nem vert rá az elsőre, talán csak a történet kerete tágult ki jobban. Meg talán több a húzónév, de ez részletkérdés.
A film legnagyobb hibái közé sorolnám, hogy először is nem éreztem úgy, hogy kaptam volna valami pluszt az első rész után. Megint vannak gonosz ellenségek, akciók, csajok, vér és sok fejlövés. Ennyi.
Másik hibája a filmnek, hogy összességében unalmas és humortalan. Ha a terv az volt, hogy egy amolyan trash paródiát hozzanak össze, mint az első, ez kifulladt a fárasztó önismétlésben.
Egyetlen jó dumára nem emlékszem a filmből, pedig most kapcsoltam ki a gépet.
Machete nem sms-ezik. Ez elment egynek. Machete nem twitterezik? Húha...
Több a dugható női árú, ennek ellenére mintha kevesebbet húzna meg a rossz-arcú ex-sittes filmes legenda. A pornózenei betét persze telitalálat másodszorra is, főleg, mikor egy filmes poén során kiderül, hogy a zenei téma nem igazán köthető a szexhez, elég, ha Machete éppen pucér. Ez volt az egyetlen rész, amikor felröhögtem.

Természetesen a legendás Machete megkap minden nőt, akit beleírnak a forgatókönyvbe... nagyjából.

A szereplők egy része nálam a csendes ripacs kategóriába ment át. Pl. Lady Gaga és Mel Gibson verőembere.
Machete szinte végig sodródik a forgatókönyv kínálta árral. Elküldik Á-ból B-be és végrehajtja a parancsokat. Videójáték figurává silányult, aki vagy gyilkol, vagy passzívan figyeli az átvezető videót. Vagy tucatszor meghalhatott volna a film során és csak a borzalmasan megírt forgatókönyv a ludas abban, hogy a necces helyzetek megoldódtak, ám azok is klisések.
Mintha egy rosszabb James Bond feldolgozást - pl. Moonraker - ötvöztek volna a Desperado-val. Fájón passzív Danny Trejo legendás figurája. Nem éreztem, hogy macsóságból bámul annyiszor a halál torkába, inkább, mintha lemaradt volna néhány fázissal, amikor harcolni kell és már késő lépni. Azért megoldódnak a kényes szituk, mert mindig jön egy felmentő "sereg".

Lady Gaga karaktere akár Blondie átemelése is lehetne a Sin City-ből. Kár, hogy "alteregói" tökösebbek.

Furcsa számomra, hogy két darab, pár perces jutalomjáték többet ért szerintem, mint Danny Trejo teljes jelenléte. Cuba Gooding Jr. és Antonio Banderas rövid baromkodása nálam elvitte a show-t.
Alexa Vega eszméletlen kis puncivá nőtte ki magát, ám, hogy tehetséges színésznővé cseperedett a "Kémkölykök" sorozat óta, nem ebből a baromságból derül ki.

Alexa Vega nem játszik a filmben, inkább, mondjuk úgy: jelen van.

Amber Heard viszont jól szerepelt. Dögös és szexi. Kár, hogy amint meglátjuk, tudjuk, hogy "sáros".
Michelle Rodriguez rajtamaradt a cuccon. Első filmjében, "A bunyós csaj"-ban felvett egy imázst és azon rajtamaradt. Az első rész szemkilövése után nem tudott meglepni az ismételt fejlövés...
Carlos Estevez, mint Amerika szexmániás elnöke poénos választás, ha jobban kihasználják a színész körüli hype-ot. Így csak egy egykor fényes jövő elé néző csillag pislákolásának vagyunk tanúi.
William Sadler ismét rosszfiú. Azt hinnénk, megkeveri a szart, ami nem sikerül, mert annyi név van a stáblistán, hogy sajnos, aki tehetséges vagy érdekes karakter lehetne, arra kb. 5 percnyi filmidő jut.

Itt kezdődik a harmadik problémám. A film szereplőinek 80%-át lelövi a maradék 20%. Szinte nincs olyan szereplő, karakter, aki miután megjelenik a képernyőn, ne halna meg perceken belül. Aki ennél többet kapott láthatóságból, az meg biztos nyírja a többieket. Meglepődtem, hogy a vége lövöldözésnél nem hullottak el a statiszták mind egy szállig, mint ahogy egy jobb John Woo filmnél megszokhattuk.

Páncélozott jármű. Persze megtámadja a sok kis alukasztnis szar. 

Machete néha aktiválja magát, ennek vége némi vérfröccs, de passzív üzemmódban meglepően "vértelen".
Mel Gibson lubickol szerepében, a megalomán és enyhén jövőlátó Luther Vuz, fegyverkereskedő és terrorista figurájában. Kár, hogy ez kimerül abban, hogy magyarázza a bizonyítványt.
Jessica Alba indokolatlanul kis szerepet kapott. Annyira, hogy ha nem láttuk az első részt - miért, van olyan - akkor érzelmileg nem is tudunk ráhangolódni főszereplőnk lelkében dúló viharaira.

Na, ki van még benne?
Tom Savini is kapott pár perc ál-szerepet. Gyakorlatilag csak azért írták bele a filmbe, hogy felidézzék az első részbeni figuráját. Súlytalanul tűnik el az akció közben. Mint sokan mások.
Fejlövés, haslövés, fejlövés.
Kb. ez történik bárkivel, akit meglátsz a vásznon.

Ez 2010-ben szórakoztató volt, némi nosztalgikus másolt videós korszak érzéssel, mostanra viszont kipukkadt a lufi, lefőtt a kávé.
A Machete gyilkol uncsi akciófilm, ami csak a felnőni képtelen rajongókat célozza meg. Aki kicsit többet vár az első rész után, elvileg csalódni fog, mert bár több a CGI, mint az első felvonásban, ez még nem tölti ki az ötlettelenség hézagait. Az a pár kaszabolós rész meg nem viszi el a hátán a filmet.
Az első rész szikés bélkivágós jelenete pl. köröket ver szerintem mind látványban, mind kivitelezésben az itt látható helikopteres-pörgős nyakmetszésre és/vagy az áramba nyúlkálós pörkölésre is.

A humort apró cseppekben adagolják és alig valamivel értékelhetőbbek, mint a fingós-böfögős viccek. Pl. egyenesen unalmas volt, amikor a tolószékes fickót szarrá lövik és végül, biztos, ami biztos, valaki még egy rakétával is megkínálja. Értem én a trashfilmek koncepcióját, csak úgy látszik, kiöregedtem belőlük.
A csillagok háborújás filmes kikacsintások pedig erőtlenek, bár, még elképzelhető, hogy a film által sejtetett Caprio-s szál behozásával megjátsszák a "Star Wars" filmek legnagyobb katarzisos jelenetét is a harmadik folytatásban; Machete, én vagyok az apád!

Ezt a járművet csak a Star Wars rajongók behúzása miatt tették a filmbe.

Meg sem lepődnék.
Egyre inkább úgy érzem, hogy Rodriguez kifogyóban van az ötletekből. Jól sáfárkodik a grindhouse és trash szemetek megidézésével, viszont hiányolom azt az eredetiséget, amivel berobbant.

Hirtelen ennyi.

Nem pontozom, mert lehúznám.
Lesznek rajongói, pedig, sajnos úgy érzem, aki látta az elsőt, annak sok újat nem adott ez a folytatás.

Nálam max. 10/5

Csak lehúztam...

Ha megnéznéd: M A C H E T E  K I L L S

Kultfilm: Tremors - Ahová lépek, szörny terem (1990)

Tremors - Ahová lépek, szörny terem (1990)

A poszter magyar változata

Rend.: Ron Underwood
Zene: Ernest Troost
Forgatókönyv: S. S. Wilson, Brent Maddock
Fényk.: Alexander Gruszynski

Főszereplők:
Kevin Bacon - Valentine McKee
Fred Ward - Earl Bassett
Finn Carter - Rhonda LeBeck
Michael Gross - Burt Gummer

Első áldozat: Fred apó (Michael Dan Wagner) - az első áldozat holtteste nem ad magyarázatot a rejtélyre, hiszen nincs rajta semmilyen külsérelmi nyom. Az öreg Fred egyszerűen felmenekült egy elektromos toronyra és kiszáradt. (Mondjuk puska volt nála, így az is rejtély, miért nem hívott segítséget puskalövésekkel, hiszen Perfection City nem túl hatalmas területen fekszik, hegyektől övezve. Egy lövés mérföldekre elhallatszik.)

Ha készítenék 10-es listát az állatos horrorfilmekről, akkor ez a mű egészen biztosan szerepelne rajta, annak ellenére, hogy a benne szereplő "állatok" a valóságban nem léteznek. A film felépítése erősen emlékeztet két másik lista tagra; A cápa, Madarak.
Ebben is megismerünk szimpatikus szereplőket, fokozatosan, mérnöki pontossággal adagolják a feszültséget, lassan kihullik pár mellékszereplő és végül a főhősünk leszámol az ellenséggel.
Hirtelen összedobva egy hármas listát talán pont ez a három, különböző évtizedben készült film kerülne a listám első helyeire.

A második áldozat, Edgar (Sunshine Parker) halála csak tovább növeli a rejtélyt, de annyit már tudunk, a veszély a talpunk alól várható.

Történet:
Val(entine) McKee (Kevin Bacon) és cimborája Earl Bassett (Fred Ward) trógerolnak a hegyek által körbevett poros kisvárosban. (City of Perfection, lakosság 14 fő, alapítva 1902-ben) Szó szerint elvégeznek minden szar melót, míg végül elegük lesz a céltalan és hasztalan feladatokból. Felcuccolnak, hogy áttegyék székhelyüket a következő, több élettel kecsegtető Bixby-be. Alig indulnak el, amikor az alig tucatnyi szomszédság egyik tagjának holttestére bukkannak. Elsőre értetlenül állnak az eset előtt, és mivel újabb rejtélyes gyilkosság történik, másodszorra is. Már csak az az egyetlen céljuk, hogy elhagyhassák a városkát, ami sajnos furcsa és véres véletleneknek köszönhetően, nem sikerül. (Az egyetlen kivezető utat eltorlaszolja egy sziklaomlás.)
Mire megismerjük a riadt közösség valamennyi tagját, kiderül a veszélyforrás kiléte is. A cselekmény nyílegyenesen halad a végső "csata" felé, közben pedig néhányan elhullanak. Vajon sikerül e Val-nak és Eral-nek eljutnia a több állással és pénzzel kecsegtető Bixby-be, vagy mindannyian az ismeretlen állatok áldozatai lesznek?

Burt (Michael Gross) közelről megnézi Earl kisteherjére tekeredett Grabboid-ot. Walter (Victor Wong) később erősen próbálkozik a névadással. "Kígyórém"

A film eszméletlenül precíz szerkezettel rendelkezik. Nagyon tudatosan építették fel. Szépen adagolva ismerjük meg mind a lakosságot, és ugyanolyan kimérten kapjuk a haláleseteket is, míg végül megismerjük azok okozóit, az "állatokat". Talán ezért is többször újranézhető a film.
Néhány karakter kapta az áldozat szerepét, őket nem ismerjük meg, de ahogyan haladunk előre a cselekményben, az áldozatok mind többet tudnak magukból megmutatni. (Az első áldozat már eleve halott, mikor ráakadnak. Amit megtudunk a karakterről, az néhány mondat a főszereplők szájából. A második áldozat ugyan még él a jelenet elején, de szövege nincs. A harmadik áldozatok, az útépítők már reakcióba kerülnek főszereplőinkkel, legalábbis abban, hogy Earl-ék megszólítják őket, csak azután hallnak meg. A negyedik áldozat, a dokiék, akikkel pedig korábban főhőseink már komplett párbeszédet folytatnak le. Tehát szépen emelkedik a fontossági faktor, míg végül már olyan áldozata lesz a támadásnak, aki érzelmileg is közel tudott kerülni a nézőhöz. Ez a tudatosság jellemzi a filmet végig. A gondos előkészítésnek köszönhetően ismerjük meg a hegyek között szeizmográfokat vizsgáló egyetemista lányt, Rhonda LeBeck.et (Finn Carter), akivel Val kezdetben nem szimpatizál, míg végül az események hatására közelebb kerülnek egymáshoz, a csókig jutva.
A szörnyeket szintén lineárisan ismerjük meg. Kezdetben csak sejtetik őket, hogy ott van "valami". Azután egy kisebb részüket látjuk, míg végül szerencsénk van az egész döghöz.

Earl és Val szerencsének köszönhetően halálba hajszolják az első Grabboid-ot. Rhonda pedig, ha már ott van, kicsit tanulmányozza a szörnyet.

Ron Underwood első mozifilmje volt a Tremors. Tehetsége nem a védjegyszerű stílus felépítésében látszik meg, hanem a jól kiválasztott történet aprólékos, precíz felépítésében. Későbbi filmjei két kivétellel, sem sikeresek, sem kultikus rangba nem emelkedtek. Mert bár lehet, véleményünk nem egyezik, a Tremors igenis kultikus darab. Könnyed kikapcsolódás a borzongani vágyóknak és aki szereti a humort, az is talál benne kedvére való momentumot.
Underwood két sikeresebb mozifilmet dirigált le később: Az "Irány Colorado!-t és a "Joe, az óriásgorilla" 1949-es kalandfilm újráját (remake). Rögtön utána dirigálta le Eddie Murphy legvitatottabb filmjét, a Pluto Nash-t, amely a filmes világ dobogós buktája lett és kettévágta Underwood pályáját. A Murphy sci-fi pénzügyi sikertelensége után a rendező nem kapott többé lehetőséget a bizonyításra és megrekedt a B filmek, televíziós produkciók és sorozatok háromszögében. Ha nem akart volna olyan sokat markolni Murphy nevével, talán még ma is gyártja a közepes, ám szórakoztató mozikat.

A főhőseinket felkergették egy sziklára. (Fred Ward, Finn Carter, Kevin Bacon)

Kevin Bacon ekkor már jegyzett színész volt az "Étkezde" című enyhe "American Grafitti" utánérzésnek és a "Footloose" - Gumiláb című zenés-táncos őrületnek köszönhetően, de még az "Egyenesen át" előtt. Utána pedig becsúszott az A listás liga perifériájába. Később volt interjú, melyben ezt a "földalatti férges filmet" karrier-jének a mélypontjaként értékelte. A hálátlan kutya! :)

Fred Ward ekkor már közel húsz éve dolgozott a szakmában, mégis, talán a "Remo Williams" filmet leszámítva, ez volt az igazi jutalomjátéka. Mióta ebben a filmben láttam, azóta jegyeztem meg a nevét és kedvelem.

Finn Carter 2005-ben játszott utoljára filmben, ám a legsikeresebb munkája a "Tremors" maradt. Kár, mert bár nem klasszikusan szép nő, van benne báj. Illetve... volt.

Megemlíteném még a Walter Chang-ot játszó Victor Wong-ot, aki a kilencvenes évek videokazetta másolós időszakának fontos darabjaiba csúszott bele; "Nagy zűr kis-Kínában", "A sötétség fejedelme", "Az aranygyermek"
A másik, akiről egy mondatot írnék, Michael Gross, aki az első részben mint Burt Gummer írtja az ellent, de később egyéb karakterként tért vissza az eseményekbe. Egy kedves sorozatot leszámítva "Családi kötelékek" ez a sorozat lett Gross legismertebb munkája.

Michael Gross és Reba McEntire páros nagyon jól működik, mint fegyvermániás házaspár. Reba McEntire amúgy country-énekes és ez volt az első filmszerepe.

A film utóélete:
Az első rész nem túl hangos sikere után további három epizód készült el, már videókiadásra és egy hamar kifulladó sorozat, 2003-ban. Az egyetlen összekötő kapocs az egész franchise-ban Michael Gross, aki végigvitte mind a négy részt és a sorozatot is, előbb fegyvermániás mellékszereplőként, míg végül már főszereplője lett a szörny-irtásnak.
Bacon egyeztetési okok miatt kiszállt a második részből és ugyan Fred Ward még benne maradt a második folytatásban, harmadszor már nem tudták rávenni a mókára, mert a színészt nem érdekelte többé a project és a beskatulyázást is el akarta kerülni.

A villás emelő viszonylagos biztonságából lehet céllövőldézni a szörnyre.

Érdekességek:
A film a mozibemutatója jócskán elmaradt a sikertől, viszont a videómegjelenés megháromszorozta a bevételeket.
Leforgattak egy alternatív befejezést, amelyben Val és Rhonda nem "jönnek össze".
Ez volt a Burt feleségét alakító Reba McEntire, amerikai country énekesnő, első filmszerepe.
A filmbeli, völgyben meghúzódó porfészket "Perfection Valley"-nak nevezik és két hónap alatt építették fel a forgatáshoz.

Figyeld:
- A szépen felépített cselekményt és Bacon-Ward párost.
- A szög beverése a karóba emlékezetes pillanat. (Hogy sikerült annyiszor mellé ütni, míg végül az utolsó lendületes ütéssel beverték?)
- Victor Wong, mint bepróbálkozós üzletember: - Hallod, hogy zörög a hűtő? Mi lehet? Lehet, hogy kikoptak a csapágyak?

10/9

Poszter mustra: A világhálón itt-ott fellelhetőek rajongói munkák a "Tremors" témában. Ezekből szemezgettem:

Az amerikai változat, amelyen kicsit megváltoztatva szerepel a szörny, amolyan "Jaws - Cápa" utánzatként.










Ez a változat talán a legminimalistább mind közöl. Csupán a felirat M betűjébe rejtett szeizmográf kilengést imitáló villám, ami azt sugallja...
Valami van a föld alatt...
Egyszerű és zseniális.

Még mindig a minimalizmus jegyében, a "Kígyó" játékot idéző kialakításban. A szörnyeteg alulról közelíti meg az embert jelölő piros pontot. Eszméletlen kifejező.












Még mindig egyszerű, de azért már több az információ ezen a változaton. 













Egy fesztiválra készített plakát változat. Még mindig nem túl bonyolult. 











Akár egy képregény borítója, amire ez a poszter emlékeztet. Már szerepelnek rajta hőseink és a cikk-cakk vonal egyszerre jelzi a szörnyeket és a föld repedéseit. A fekete-fehér rajzon jól kijön a szörnyeket megkülönböztető sárga szín.












A film egyik jelenetét alapul vevő, fekete-sárga (veszélyt jelent az állatvilágban ez a kombináció, gondolj csak a méhekre) színekből rajzolt változat, amelyen hőseink a sziklákon menekülnek a szörnyek elől. A rajz fekete alakzatai egy halálfejet formáznak. Később rengeteg horrorfilm használja fel majd a halálfejet, egyéb formákba, képekbe rejtve: pl: A barlang)











Ismét egy poszter, amelyik a film egyik fontos jelenetét idézi meg, a sziklákon való ugrálást. 










Leginkább flash játékra hajazó változat, ez a platformjátékokat megidéző, oldal nézetes, menekülős poszter. A nyolcvanas évek játéktermei tele voltak az erre a koncepcióra kihegyezett, olcsó és buta játékokkal. Balról menekülsz, jobbra tartasz és az ellenség mögötted érkezik.
A felirat pedig: Kő, papír, olló, halál...










Kicsit a hetvenes évek olasz giallo posztereit megidéző rajzos variáció. A képen a mellékszereplő Mindy (Ariana Richards) ugrál önfeledten a városka főútján, mögötte pedig érkezik a rettegés. Később a kislány végig sikította a Jurassic Parkot.

Plágium? - Amigos... - This Is The End

Két filmposzter és nagy hasonlóság.
A 2011-es Amigos...

Három jóbarát?

A 2013-as "This Is The End"

Az amerikai fiúk mindjárt dupláztak, de nagy a hasonlóság.