2014. június 4., szerda

Blog: Pofán lőtt az öcsém

Tegnap meló közben pofán lőtt az öcsém...

(Tudom, hangzatos a cím, de nem kívánok sem a life.hu, sem az origo.hu cikkkatyvasztóinak babérjai törni!)

Tegnap délután kisebbik és használhatóbb öcsémmel dolgoztam. Amikor vele melózom, az mindig öröm, mert Stefi örökölte apánk vaskos és spontán humorát, ami néha bizony bizarr jelenetekben és kitörésekben nyilvánul meg. Tegnap esti humorbon-bonja emlékezetesre sikeredett.

A ketchup-os flakonok sorban az asztalra kerültek. Sok vendég volt, ettek, ittak. Főleg ittak. Egyszerre több pizzát toltunk ki, így végül az utolsó ketchupos flakont is ki kellett vennem a hűtőből. Stefi persze vinnyogott, hogy azt nem viheti ki, mert üres, meg kell tölteni. Amire időnk nem volt, lévén, hogy sokan ettek és ittak. Főleg ittak.

Stefi, hogy állítását bizonyítsa - gy.k. demonstrálta, mennyire üres a flakon - arcomra irányította a piros hengert, majd közepes erősséggel összenyomta, hogy a levegő el tudja hagyni a készséget. Megtette. A levegő távozott és vele együtt az a kb. egyetlen deka vörös pempő is, amely pizzára kevés lett volna, de az arcomra, alternatív arcpakolásnak tökéletesen megfelelt. Ketchup szeplő kente össze asszonynyálhoz szokott orcám és szemüvegem.

Máskor és mást talán reflexből vágok pofán, de mivel a massza ellenére is láttam, hogy Stefán legalább annyira meglepődött, mint én, elmaradt a fizikai erőszak. Maradt a verbális szitok áradat. Persze szigorúan tompítva, mert volt is bent vendég, másrészt mert a szituáció abszurditásában éreztem a komikumot. Nem csak ő, én is röhögtem...

Azután arcot mostam és szemüveget.

Beígértem Stefinek egy véres bosszút, amin egyelőre gondolkodom. Akcióját nem hagyhatom megtorlás nélkül, csupán nem tudom, mit találjak ki neki, ami kb. egyenlő súllyal helyezkedik el a bosszú oksági láncolatában.
A mustáros fürdő túl snassz lenne.
Az energia italába azonban még mindig csempészhetek fekete őrölt borsot.



Igen. azt hiszem ezt kell tennem.
Ezt súgja a kis ördög aki a vállamon lakik. A bal vállamon.

Volt a jobb oldalon régen egy kis fehér ruhás angyalka is, de azt már régen lepöcköltem a picsába...

(Ha a címhez bármilyen szexuális mentális képet párosítottál, komoly bajok vannak veled!)

2014. június 3., kedd

Blog: Szánalmas híradás

Az origo mindig is híres volt arról, hogy egy klikkelésért megbaszná a szomszéd kecskéjét. Ha komoly hírportál lenne, ilyen pongyola cikkeket nem engedne az oldalára. Tessék figyelmesen elolvasni:

Ami biztos a hírből, hogy az elkövető fiatal!
Nem tudom, fiú vagy lány... De fiatal. Hogy mennyire? Nem tudom. De fiatal.
Ja, és, hogy hol történt?
Az sem derül ki...
Vagy a Baross utcánál... vagy a Baross térnél.
Origo... kik vagytok ti? Buzik vagytok?

Ma, Magyarországon, lehetséges, hogy működik egy olyan információ forrás, amely kb. annyira megbízható, mint egy Pitbull, ha elé raksz egy tál zsírtól csöpögő húsos cupákot.
Tudod mi a szégyen?
Hogy ha mondjuk meglátogatod a freemail levelezésed, utána automatikusan erre a hírportálnak nevezett valamire irányít a kilépés.
Siető fiatal.
A Barosson.
Még, hogy origo.
Találóbb lenne a "szomszéd néni neked pletykál" elnevezés.

A cikkhez való link: Ez de gyökér!

15-ös eseményszint - Event 15 (2013)

15-ös eseményszint - Event 15 (alternatív cím: Alpha Alert) (2013)

Rendezte: Matthew Thompson

Pár cikkel odébb méltattam egy kamara darabot, a Cheap Thrills című thrillert, hogy milyen jó lenne, ha több ilyen filmet látnék. A 15-ös eseményszint ezen a nyomvonalon halad. Nem állítom, hogy nem tévedt el többször... kígyózott fel-alá, míg végül egy érdektelen drámát kaptunk, melynek csavarjait - nem a lift tetejéből kiszedett csavarokat - könnyen kiforgatjuk, ha sok hasonló filmet láttunk már.

Van három katonánk, aki pszichológushoz járnak, különböző problémák miatt. A problémák számomra homályban maradtak, csak az volt biztos, hogy poszt-traumatikus stressz lehet. Valami harctéri idegesség szerű. Egy nő, legmagasabb rangban és két férfi, akik közül egyikük rendkívül destruktív és mintha többet tudna a nőről, mint kellene.

White, (Jennifer Morrison) anya, aki haza szeretne jutni lányához. Morrison a legismertebb a három katonát játszó színész közül. Láthattuk a Dr. House sorozatban, a kezdő csapatot erősítve, a Star Trek-ben megszülte Kirk kapitányt és cukiskodott a "Kegyenc fegyenc" című baromságban. Többek között.

Diego, (Stephen Rider) egy katonatársáért érez aránytalanul nagy felelősséget, hiszen az illetőt kimentette a harckocsijukból, ám eközben olyan sérüléseket kapott be a társa, hogy rá van utalva a férfire, aki mint barát és sorstárs, otthon gondozza. Rider a produkció legkevésbé ismert tagja, habár olyan filmekben jelent meg, mint "A burok", vagy a "Védhetetlen". A nagy kiugrás nem ez a film.

Oldsman, (Josh Stewart) a leginkább kezelhetetlen. Téveszméinek köszönhetően több tucatnyi ártatlan nőt és gyermeket ölt meg egy elvileg el nem hangzott parancs mögé bújva. Neki főleg a saját démonaival kellene megküzdenie. Stewart titkos favoritom. Eddig kevés filmben láttam, de szomorú szemei és karakteres arca nagyon jól eladja a figuráit. Számomra szimpatikus, mióta a "The collector" című horrorfilmben szembe szállt a tömeg és sorozat gyilkossal. a nagy kiugrása még várat magára, ám nevét érdemes megjegyezni.

Ők hárman szorulnak egy liftbe, amely megreked valahol, hogy azután kényszerűen összezárva szereplőinket beleerőszakolja egy olyan szituációba, melyben ha helyt állnak, mondhatjuk, hogy gyógyuló félben vannak.
Vagy valami más van az egész mögött?
Nyolcvan perc klausztrofóbia, remek fényképezés - hiszen a kamerát a sok tükör ellenére sem vettem észre.
Morrison arcán nem sok sminket fedeztem fel. Bátor nő, mer "csúnya" lenni. A koránál kicsit többnek néz ki, pedig ha odateszi magát, tud dögös lenni. Gondolom, a karakter koncepciója volt, hogy katona lévén, minimális smink legyen rajta. A díszlet egészen pöpec, bár egy liftről beszélünk. Viszont az eredeti ötleteket és megoldásokat hiányoltam, rendesen.

Ezért hiába akartam szeretni, max. 40%.
De mint kamara-dráma, egynek jó.
Nem kétszer nézős...

Ha tetszett, vagy nem, tessék néhány liftes mozi:

- Ördög - Devil (2010) Hat utas egy liftben, egyikük maga az ördög.
- Szilveszter éjjel - New Year's Eve (2011) Több szálon futó érzelgősség, ebből egyik egy énekesnő és egy életművész, akik bent szorulnak a liftben.
- Elevator - Elevator (2011)
- A felvonó - Blackout (2008)