Rendezte: Terence Young
A film Mafab adatlapja: Red Sun (1971)
Több westernfilmes listát is megnéztem és általában ez a darab rendre le szokott maradni róluk, legalábbis, ami a Top10-et illeti. Ez szerintem sajnálatos, hiszen ebben a filmben nagyjából benne van minden, amiért egy western western filmnek hívunk. De tényleg:
1.) Banditák és fegyverforgatók
2.) Katonák
3.) Indiánok
4.) Szajhák
5.) Vonatrablás
6.) Aranylopás
7.) Sziklás, kietlen tájak
8.) Lovak, lovasok
9.) Akciók, kalandok
10.) Pisztolypárbajok
De még ennél több is:
1.) Idegen kultúrák ütköztetése, filmen belül és kívül.
2.) Zsiványbecsület.
3.) Árulás és kialakuló férfibarátság
4.) Nő ragaszkodása
5.) A másik elfogadása
6.) Önfeláldozás
7.) Nemzetközi sztárparádé
Ezt a filmet már gyerekként is imádtam, mint a moziban látott MacKenna aranyát - Mackenna's Gold (1969), csak annyi a különbség, hogy azt amikor újranéztem, rettentően porosnak találtam - leszámítva talán a fülbemászó főcímdalt - , ez viszont egyelőre újra és újra el tudott szórakoztatni, pedig mindkét mozit értő kezű rendező mesterek készítették el.
Terence Young filmje egyelőre így számomra egy időtálló szórakozás. A felsorolás, hogy miket kapunk ettől a filmtől, közel sem teljes, hiszen annak ellenére, mennyire profán maga a történet, olyannyira sikerült kalandosan elmesélni. Ehhez mondjuk az is hozzájárult, hogy Young amúgy ha akcióról volt szó, tehetséges direktornak bizonyult, hiszen eleve három James Bond kalandot is levezényelt, ott meg eleve elvárt, hogy inkább akció orientált legyen a rendező hozzáállása és legyen érzéke a finom, gúnyos humorhoz is. Ezen kívül bizonyos karaktereket is ügyesen árnyalt, mint pl. a banditát, akit Link elenged és az utána megígéri, hogy személyesen fog leszámolni vele, akár egy Bond csatlós.
 |
| Nagyon jó a kontraszt a két főszereplő között. Habitus, mentalitás eltérése, mégis lesz bennük közös. |
1870: Néhány bandita szövetkezik, hogy kiraboljanak egy - többek között - aranyat szállító vonatot. Véletlenül éppen a vonaton utazik a japán császár követe, akik baráti jobbost kívánnak nyújtani az USA aktuális elnökének és a tárgyalás gördülékenységét egy gyönyörű ajándék katanával igyekszenek megtámogatni. Banditáink közül a legszámítóbb és legmegbízhatatlanabb, Balos (Mivel bal kézzel lő kiválóan) más szinkronban Gotch (Alain Delon) önös érdekből elveszi a kardot és közben megöli a konzul egyik szamuráj testőrét, ezzel magára szabadítva a másik szamuráj testőr, Kuroda (Toshiro Mifune) haragját. Mivel Gotch a rablás lebonyolítása után azonnal megszabadulna legkeményebb riválisától, Linktől (Charles Bronson) dinamitot dob a vagonba, amit épp kirámol a bandita. Link azonban idejében kiugrik a szerelvény másik oldalán és megsérül, ami jól jön Kurodának, hiszen így gyakorlatilag élő GPS-ként Gotch nyomába eredhet, hiszen Link nagyjából tudja, merre lehet a francia bandita és emberei és neki is van leszámolni valója az egykori kényszer szülte társsal.
Vándorlásaik során Link többször igyekszik megszabadulni Kurodától, de lassan kialakul közöttük egyfajta férfi bajtársiasság és összecsiszolódnak annyira, hogy ne csak saját érdekeiket nézzék, miközben vadásznak az áruló gyilkosra. A film ezen része tiszta road movie egybegyúrva némi buddie movie-val. Kalandjaik időhöz vannak kötve, hiszen a konzulnak időre kell az elnök elé járulnia, és ha nincs nála a császár ajándéka, akkor lelkiismereti okokból akár az öngyilkosság sem kizárt a becsületük megóvásának érdekében. Kurodának tehát becsületbeli ügye, hogy visszaszerezze a kardot, míg Link csupán a bosszú és az anyagi javak megszerzése miatt ered a francia nyomába.
Miközben a megszökött haramiák nyomában haladnak, sorra beérik a banda lemaradt tagjait és végeznek is velük, és, hogy ne legyen morálisan elítélhető a kettős tevékenysége, a forgatókönyv ügyesen olyan szituációkat épít fel, amelyben a mészárlás még indokolt is lesz.
 |
| Az utolsó összecsapás előtt ideiglenes a szövetség. |
Közben, Gotch mivel egy szajhához viszonylag gyengéd érzelmek fűzik, embereket küld a nőért, ahol Link és Kuroda már belebotlott a nőbe. Végül hármasban indulnak útnak, hogy egy meghatározott helyen leszámolhassanak Gotch-csal és maradék bandájával és még közben megjelennek az indiánok is.
A film a két órás játékidő alatt végighalad az összes vadnyugati klisén, amit hirtelen el tudsz képzelni:
A vonattal érkezik a seriff és egy egész kis hadsereg, hogy megvédjék a szállítmányt illetve a konzult.
Linket már a vonatra érkezés közben sarokba szorítja a seriff, de Gotch hátulról jön egy pisztollyal és rákényszeríti a törvény emberét, hogy ugorjon le a vonatról - és még ő így jól is jár, hiszen hamar kiderül, hogy a francia bármilyen lelkiismereti probléma nélkül tesz hidegre bárkit, aki az útjába áll.
Utána elkezdődik a vonatrablás, sőt, egy egész seregnyi lovasbandita érkezik, hogy fedezve a főszereplőket összecsapásba keveredjen a katonákkal. A széfet felrobbantják, az aranyat kezdik elhordani. Link és Gotch tiszteletét teszi a követnél, majd Gotch, mielőtt lelépnének, kiiktatná Linket. Link túléli az árulást, de nyakába kapja a szamurájt, aki nem ismeri a vadnyugati életet. A két kultúra közötti különbségek ezért elég sok humorforrást biztosítanak. Kedvencem, amikor Link azt hisz, Kuroda mélyen alszik, ezért mellé lopakodik, hogy visszalopja a csizmáit és elszökhessen, erre Kuroda felül és Link dührohamot kapva a legyekre kezd panaszkodni, hogy miattuk nem tud aludni. Kuroda flegmán megjegyzi, hogy csak egy légy van, majd egy villámgyors mozdulattal kettévágja az apró rovart.
 |
| Némi vér is került a vágatlan változatokba. Nem tobzódunk benne, de elsőre meglepő lehet a gyanútlan nézőnek. |
A későbbiekben a harcok alatt jó kontraszt a fegyverforgató vadnyugati emberek és a szamuráj keleti harcmodora (kendzsucu) közötti eltérés. Amikor Gotch csapatának néhány tagjával összecsapnak egy apró farmon, már-már gore is jut a képernyőre, mikor Kuroda a részeg banditát egyetlen mozdulattal keresztülszúrja. (Néhány tévés változatból többek között ezt is kivágták.)
Hogy ne unatkozzon a néző a táj egyhangúságán, a sziklákon kívül kapunk sivatagot, hegyet és még havat is.
Közhelyes megoldásként és, hogy lássuk, mekkora féreg Gotch - csodálkozom, hogy Delon vállalta ennek a karakternek a megformálást, azután, hogy evidens volt, a néző nem neki fog drukkolni a film alatt - miután embereinek egy kis csoportja elássa a megszerzett aranyat, a férfi rövid úton agyonlövi a banditákat, hogy tanú ne maradjon a kincs rejtekhelyéhez.
Christina (Ursula Andress) Gotch babája mi más lehetne, mint tipikus western női kellék; szajha. Azért, van rá szükség, hogy legyen egy női karakter is a filmben, legyen, akiért mehet a harc, stb. A karakterre csak azért volt szükség, hogy ezzel kicsit gyengítsék Gotch figuráját, hogy neki is legyen egy gyenge pontja. Furcsa is, hogy a férfi mennyire kitart választottja mellett és nem ránt egyet a vállán, majd lép tovább, hogy kifaroljon az ütközetből. Azok után, amit megtudtunk a figuráról, ez kicsit szerintem karakteridegen húzás tőle.
Az indiánok pedig megjelennek a végén, mint plusz bio-díszlet, akiket lehet halomra gyilkolni. Igazi szerepük nincs is a filmben, talán, csak, hogy elhúzzák a végső konfliktust és összecsapást, hogy az ne csak a két üldözőre és a banditákra szorítkozzon.
 |
| A forgatási szünetben pihen Charles Bronson és Alain Delon. |
A végén vannak kötelező áldozatok és hepiend, amennyire lehet. Young jól összetrombitálta az akkori évek nagy sztárjait. Volt olasz, francia, japán, Svájci, skót, amerikai és osztrák-magyar (Paco szerepében Bart Barry, aki Budapesten született majd Spanyolországban csinált karriert!!!) is. Mifune megjelenése azért is üdvös, mert az egyik legjobb amerikai western az ő egyik filmjéből készült. A hét szamurájból a Hét mesterlövész vagy a Testőrből az Egy maréknyi dollárért, így neki egyébként is volt jogosultsága amolyan western nagykövetként megjelenni egy ilyen műfaji filmben.
Így ez a produkció egy nemzetközi vállalkozás.
Érdekes a film abból a szempontból is, hogy a hét szamuráj egyike szövetkezik benne a hét mesterlövész egyikével. Így mosódik össze két világ kultúrája.
Ha eddig nem tudtad volna, a film nem amerikai produkció, hanem francia-olasz-spanyol mű, nemzetközi stábbal. Clint Eastwood végül nem írt alá a filmhez, helyette jött Bronson.
A filmet először Franciaországban mutatták be, 1971.szept.15.-én, majd rákövetkezően az USA-ban is, 1972, júniusában.
A külső felvételeket Spanyolországban lőtték, Tabernas régióban, Almería területén.
A zene külön kedvencem. Maurice Jarre munkája fülbemászó, érzelmes és az akcióknál kellően drámai.
100%
Nekem nagy kedvencem, ha már western, pedig nem rajongok a műfajért.
Ha szeretnéd látni:
- Vörös nap (1971)
A filmről viszonylag kevés anyagot sikerült találnom magyarul, de azért volt róla vélemény: Smoking Barrel Blog
Ázsiafilm
