Rendezték: Justin Benson, Gregg Bishop, Aaron Moorhead, Marcel Sarmiento, Nacho Vigalondo
A V/H/S: Vírusvideó a sorozat harmadik darabja és a legelszálltabb, ugyanakkor legerőtlenebb szkeccsfilm a három rész közül. Ezen a viszonylag érdekes átvezető film sem segít, mert míg az első két részben egy viszonylag hétköznapi keretet kapott a film, addig itt már maga a köztes kitöltés is teljesen agyament szituáció. Így pont az veszett el a filmből, amiért élvezni tudtam az első két részt.A V/H/S filmek egyik erőssége az volt, hogy a megnézett felvételek legalább egy kicsit emlékeztettek azokra, amiket akár tényleg fellelhetnénk egy komoly found footage gyűjtő archívumában, míg a harmadik rész már annyi kamerát, perspektívát, vágást, trükközést, mosást, vasalást, szárítást vonultat fel, hogy pont ez a "meghittség" hiányzik, halt el, ami miatt könnyebb volt befogadni az előző két rész. (Pedig azért abban is voltak démonok, zombik, szellemek)
Most simán azt mondanám: Fiúk, kicsit túlpörögtetek!
A kerettörténet egy autós üldözés, mely a városkában körbe-körbe zajlik, miközben emberek zavarodnak meg, rendőrök terelgetik a forgalmat és unatkozó fiatalok igyekeznek a tévében sugárzott autós üldözésbe kerülni. Nyoma sincs az egy helyszínes, szinte már unalmas első két filmen átívelő keretes megoldásnak. Itt már magába a kollektív őrületbe csöppenünk, magyarázatok nélkül, úszva az árral. De nem lettem jobban felizgatva, csak bólogattam: Aha, oké...
Az első film a legerősebb és legkoherensebb. Dante (Justin Welborn tapasztalt horrorfilmes színész) kisvárosi senki, aki szeretne a világ legnagyobb illuzionistája lenni. Talál egy köpenyt, aminek segítségével bőven túlhaladja elképzeléseit. Több kamera, több trükk, míg végül egy egész pofás kis "alkonyzóna" epizódot kapunk. Csak pl. amikor a kommandósok puskáira szerelt kamerákat látjuk, azonnal beugrik, hogy ezt már ellőtték pl. az Afflicted (2013) című vámpíros found footage-ban vagy a Wer (2013) című szinte testvér darabban, amelyik viszont a farkasember mítoszt öregbíti. A történet meg simán koppintja "Az erő krónikája" (2012) című sci-fi drámát, csak gyorsított tempóban.
Dante végül nem illuzionista, hanem egyenesen a nagy varázslóvá avanzsál, míg végül emberére akad egy hozzá hasonlóan törtető fiatal nőben és akkor két erős akarat csap össze a hatalomért. A befejezés borítékolható, mégis a legérdekesebb része lett a szakaszokra osztott mozinak.
A második film egy sikeres kísérlet meséje, melynek köszönhetően főszereplőnk megnyit egy kaput a mellettünk létező alternatív világba, hogy ott azután hamar rádöbbenjen, bár elsőre ugyanaz a világ fogadja, mégis, vannak lényegi különbségek.
Groteszk epizód, kicsit Cronenberg szájízt hagy maga után, felidézve a Kanadai rendező legkorábbi munkáit, amely a dráma és bio-horror keverékét képezték.
A szegmens nem lenne rossz, viszont a gagyi effektek és nem túl okos felépítés - már a kamerakezelésé - sokat ront az élvezetén.
Az utolsó rész pedig maga az őskáosz.
Néhány gördeszkás srác kamerákkal felszerelkezve dokumentumfilmet forgat és belekeveredik valami démon imádó szekta kegyhelyébe, ahol a srácok hullanak is, meg nem is, mert ketten átmennek Rambó-ba és kiirtanak mindenki.
Zavaros, túlfényképezett, túlvágott, túl... túl... túl... mesterkélt és buta.
A befejezése pedig kicsit visszaköszön a második részből, ahol már láttunk világra jönni egy hasonló démont, így izgalmasnak sem mondanám.
Jelen tárgyalt filmünk ezért sajnos nem tudta megugrani az első rész újdonságát és a második rész szépen kivitelezett epizódjait, pedig a zombis történet már ott is erősen elszakadt a még "hihető" kategóriából.
Azért remélem, még fognak készülni V/H/S filmek, mert a koncepció nem rossz és ötlet meg, gondolom, lenne elég.
Ebben a részben a technika kicsit elnyomta a történetet.
A kevesebb, lehet itt pont több lett volna.
50%
Az első részről itt írtam: V/H/S egy finom kis found footage kooperáció.
