Rendezte: Eric England
A Madison County teljesen jól indul, mint B horror. A nem lehet, mert sem a rendező neve, sem a szereplők neve nem ismerős sehonnan.
A fényképezés erős közepes, a zene ott van, valahol a képek alatt.
5 fiatal egy horror-doku írót igyekszik meglátogatni. Valahol a halál... messze.
Annyira mégsem, hiszen nem hetekig tart az utazásuk a kisbusszal, csak néhány órácskába. Szerencsések, hogy a kiválasztott diploma munka itt van a szomszédban. Egyikük szívügye egy kimerítő interjú. Sajnos az interjú alanya nem nyit ajtót papucsban, otthonkában, sőt, kezdetben nem is nagyon találják.
Aztán meg, mire ráakadnak, addigra elindult a logikátlan hírig.
Van itt minden. Helyes arcú kis csaj, imádni való barátnő. Vesztes típus, a mindenki kedvence szomszéd srác és az indokolatlanul gizda csávó. Együtt, öten utazgatnak a városkába, amely nem nagyon nyitott a fiatalokra és egyben idegenekre. Az egyetlen közlékeny - mégis hasznavehetetlen félinformációkat közlő helybéli - személy, egy kifőzde és benzinkút nyugdíjas korú matrónája, aki szívesen tépi a száját, ugyanakkor valahogy semmit sem mond. A többi redneck csak rágja a kajálda kínálatát és bambán, ellenségesen bámul fiatal szereplőinkre. Ami szerintem hülyeség. Nehezen tudom elképzelni, hogy az amerikai életforma szerves része legyen a tökéletesen előzmény mentes utálat. Pedig több tucat B kategóriás horror film - és dráma, western, stb. - operál azzal a dramaturgiai húzással, hogy a világ végi étterembe betérő idegeneket simán kinézik a helységből. Hát ott nem kell a forgalom? A beltenyészet elég a számlák befizetésére?
A fiatalok nem sok autókázás után célba érnek, szétválnak, ahogy megszokhattuk és erőszak áldozatai lesznek. Ötlettelen és hányaveti erőszaknak.
Ráadásul - ami viszont poén - olyan sorrendben, amit elsőre nem tudtam megjósolni. Ez pozitívum.
Viszont levonás azért, mert akit imádni kezdtem, az viszonylag gyorsan kiesik a képből. Szemetek...
A Madison County elköveti az átlag B horrorok összes alapvető hibáit. Klisés, a nagyja, a másik fele meg, ami eredeti lenne, annak nincs értelme. Simán olyan érzés, mintha sorozatban gondolkodnának, csak a kellő kohézió hiányzik a kész műből hozzá. Erőtelen, ötlettelen, ami meg van, az minek???
A Madison County simán koppint olyan elődöktől, mint pl. a slasher műfaj egyik királyától, a Péntek 13 sorozatból. A maszkos sorozatgyilkos ugyan nem a nyolcvanas évek hatalmas ötlete, de biztos, hogy a legtöbbet a kaszabolós tini horrorokhoz az olyan filmek tettek hozzá, mint a Péntek 13 sorozat vagy a tematikailag teljesen hasonló Halloween franchise. Azután, a sokadik rész után mindkettő sorozat elindult a mese-fantasy irányába. Mikor már nem volt elég a lineáris fiatal mészárlás, igyekeztek ilyen-olyan alapot beleépíteni a történetbe, hogy bővítsék, teljessé tegyék a mondát.
A Madison County már alapból egy kicsit bekavar az egyszerű értelmezésbe, hiszen vannak itt viháncoló meztelenkedő csajok, miközben az egyik főszereplő - ellentmondás, hisz akit elsőnek ölnek meg, nem lehet FŐSZEREPLŐ - találkozik a maszkos gyilkossal, azután a kisváros - vagy falu - egyetlen éttermének roggyant vezetője, az öreg hölgy megy át gyilkoló géppé.
Szóval a film sokat markol, keveset fog, van, aki megmenekül, más, akinek meg drukkolunk, martalékká lász.
A kérdéseink megy gyarapodnak és választ vagy egy rendezői kommentártól várhatunk, vagy egy esetleges folytatástól - aminek meg se híre, sem hamva.
Madison County...
Kihagyott ziccer.
50%
Figyeld:
- A kis szőke, a kerek fejével és belyukadó arcával egészen kellemes kellék. Kár, hogy olyan ötlettelenül írják ki.
- A befejezés: WTF?
- A vége felé előkerül az író, de... nem nagyon érteni, miért történik vele az, ami. Még a sötét szoba sem volt képes elkendőzni tanácstalan összenézésünket a szomszédommal: Most mi van?
Gondolom, ami kérdésem maradt, az majd elő kerül a lehetséges folytatásban.
Mert szinte kiált érte.
Az a malacálarc meg!
Már csak az hiányzott.
Kár, hogy mostanában ez a filmek alibije. Álarc, ha nincs ötlet, ki legyen a gyilkos.
