Rengeteg filmet nézek meg és nagyjából ez az egyetlen módja van, hogy egyik-másikra még egy évvel később is emlékezzem.
Ha véleményedet írnád meg, ide teheted: leszegett@freemail.hu
A blog használhat különböző cookie-kat, melyről tájékoztatnom kell az olvasókat. Pontosan nem tudom, az mi, de van! 2018.05.25. napjától van egy rendelet, ami érinti az adatgyűjtést is a neten. Én nem értek a technikai részéhez, de elvileg csak a blogspot és a google+ által használt lehetőségeket használom.
Bár a kezdődő sorozatomban a főgenya címmel kezdem a felkonferálást, az itt megjelenő színészekről csak elismeréssel és tisztelettel tudok nyilatkozni. Igyekszem majd a filmművészet olyan mesterembereit kiemelni, akik munkássága nélkül a filmvilág sokkal szegényebb lenne.
Első találkozásom David Warner-rel nem tartozott az általam ismert skatulyába, azaz akkor még nem főgenya szerepben láttam az urat. Egy intelligens, misztikus és vallásos témákban jártas fotóst alakított a horrorfilmes listák előkelén tanyázó "The Omen" című, apokaliptikus drámában, mely a sátán eljövetelét és hatalomra jutásának történetét mesélte el három mozifilmben majd a televízióra szánt produkciókban. Gregory Peck és Lee Remick mellett - az összes fontosabb színész korának szupersztárja volt - David Warner az egyik legfontosabb karaktert alakíthatta és ha lenne filmes halálesetek listája, biztos előkelő helyre kerülne a "Végső állomás" filmeket megelőlegező lefejezésével. Tizenéves gyerekként nem semmi élmény a Richard Donner rendező által levezényelt jelenetsor, beégett örökre. Azután sem kerestem Warner-t mint színészt, - hiszen abban az időben az ember csak azt nézhette, amit kéz alatt megkapott, akkor még nem elégítették ki a kereslet igényeit úgy, mint manapság - egyszerűen csak előfordult, hogy belebotlottam. Arca jellegzetesen enyhén kiugró állával, reszelős hangjával ideális negatív hőst - főgenyát - tudott megteremteni.
A brit színész 1941-ben, július 29.-én született házasságon kívül, egy olyan időszakban, amikor a világ a pokol tüzében égett. 21 évesen debütált a "Szentiván-éji álom" Shakespeare darabban, Tony Richardson, a híres filmrendező keze alatt. Nevezhetjük tipikus Shakespeare színésznek, hiszen 63-ban miután csatlakozott a Royal Shakespeare Company-hoz, a színműíró számos darabjában szerepelt. 65-ben végre címszerepben domborít, természetesen Hamletet. (brit színész, mire másra vágyna?) Első moziszerepét a "Tom Jones" című világirodalmi remekmű megfilmesítésében (Albert Finney jutalomjátéka) kapta meg, bár addigra a tévében is megfordult - tv-film, rövidfilm, sorozat. A későbbiekben sem kerülték el a Shakespeare-i szerepek, sem a színházban, sem a moziban, és hamar kialakult a szerepkőr, amiben alkalmazták. Általában intrikus, gonosz mellékalakok szerepeit kapta meg, sok horrorfilmben és fantasztikus darabokban. Star Trek univerzum, időutazásos történet, Titanic film és különleges maszkos lények. Repertoárjában ezekből több megtalálható. 66 körül ázsiója megemelkedik, hihetetlenül népszerű lesz.
Magam ugyan nem ismerem teljes filmográfiáját - 200 munka, ami azért a rövidfilmek és sorozatok mellett sem kevés - nevét mégis hamar, tizenévesen megjegyeztem, a már említett Ómen film, Airport '79, Rémségek szigete - abban az időben elég keménynek számító, a német televízióban erősen megcsonkított változatban bemutatott jelen időben játszódó kalózos mozi, Michael Caine-nel a főszerepben. A nyolcvanas években számolatlanul jelent meg a horrorfilmekben, amiért elég komoly rajongótábora alakult ki. Én is így kedveltem meg. Megjelenése a kevésbé sikeres filmeken is emel némi színvonalat. Belekeveredett olyan baromságokba mint pl. a Tini Ninja teknősök második része, vagy a Vadak ura 3. darabja, de nem ezek miatt fogunk rá emlékezni...
Néhány fontosabb filmje: 1963 - Tom Jones - Blifil (első mozifilmje) 1976 - The Omen - Jennings 1981 - Időbanditák - Evil Genius (sokatmondó karakternév) 1982 - Tron - Ed Dillinger, Sark 1984 - Farkasok társasága - Father 1988 - Hanna's War - Julian Simon kapitány 1989 - Star Trek - A végső határ - St. John Talbot 1991 - Star Trek - A nem ismert tartomány - Gorkon követ 1994 - Az őrület torkában - Dr. Wrenn 1997 - Money Talks - Barclay 1997 - Titanic - Spicer Lovejoy Ezek mellett felbukkan sorozatokban, videójátékokban, narrátorként. Sokoldalú művész.
Megtekintés: Az első részek nem szórakoztattak. Azután elment a sorozat egy olyan irányba, hogy nem bírtam ki röhögés nélkül, ha néztem. Tiszta vígjáték.
Nem rajongok az autós filmekért. Az autóversenyzős filmekről beszélek. Autós üldözés jöhet dögivel. Talán ezért nem láttam a mai napig a "Mint a villámot" és ezért kedvenceim egyike a "Mad Max 2. - Az országút harcosa - Mad Max 2. (1981)". Én nem érzem az ellenmondást ebben. Nincs is...
A moziban tekintettem meg először Vin Diesel azóta sorozattá terebélyesedett akciómoziját. Nem fogott meg. Be is aludtam. Böködtek is az öcsémék, hogy ez meg mi?!
Olyan kényelmesek azok a fotelek, na!
A második részt dvd-n, a harmadik, Diesel nélküli epizódot megint moziban néztem meg - bár, nem emlékszem, mivel vettek rá. A negyediket kivártam, míg megjelent a tékában.
Egyszerűen nem kattantam rá a sorozatra. Az elsőnél kifejezetten zavart, hogy egyértelműen "Holtpont" koppintásnak éreztem. És már az sem tetszett...
Az ötödik rész még úgy sem izgatott fel, hogy tudtam, visszatérnek a főbb szereplők és bővülünk a Sziklával (Dwayne Johnson) pedig kedvelem a pankrátorból lett akciósztár filmjeit. A nagyját.
Hajnal volt, vasárnap. Az üzletben már nem volt ember egy órakor. Elmosogattam és négyig vártam a csodát, hátha valakit beeszik a fene. Adtam közben egy esélyt a T-Home-nak és megrendeltem a filmet. Az ára - nem reklám - 598 Ft, amit felkerekítve hozzá is csaptam a standhoz. Ha már szórakozom, fizessem meg az árát. Meg egyébként is pofátlanság lenne lehúzni a melóhelyemet.
Azután csak bámultam - segített, hogy egy lélek nem nyitott rám, ami forintálisan nem túl kifizetődő - és élveztem a filmet.
Az első szembetűnő változás, hogy éreztem a filmben a pénz szagát. A vágás, zene és cselekmény megidézte bennem Bruckheimer és Bay munkásságát és vizuálisan olyan filmek ugrottak be, mint a "Szikla" - nem a színész... - vagy a "Bad Boys" második része.
Hihetetlen!
Ebben a filmben a trükkök nem egyértelműen tűntek CGI-nek. Nem tudom, hogy az időközben producerré is előlépett Diesel mennyit karistol össze a büdzsére, de a látványvilágon látszott, hogy nem nagyon spóroltak.
Nekem csak élveznem kellett a kényelmetlen bárszéket.
A film persze megint nem sok újat hozott történetileg. A jó-rosszfiúk összeállnak egy melóra. A meló kisiklik, a gonosz drogbáró jön a zsarolós dumával és tetejébe még egy kopó szívósságú FBI ügynök is a nyakukba liheg állig kevlárba csomagolt katonái/ügynökei révén.
Két óra benzinszag, puskaropogás.
Kijelentem, hogy nálam a "Take Five" a sorozat legjobb része. Eddig. Hiába egyértelmű, hogy ott nyúltak, ahol tudtak: A banda összetoborzása majd az akció pl. egyszerre "Ocean's eleven" és "Mission Impossible". De tetszett!
Szinte az összes részből előkerülnek szereplők - csak a tokiói harmadik résszel bánnak mostohán. Vin Diesel és The Rock között lezajlik egy adok-kapok, amely akár helyett kaphatott volna egy "Terminator" moziban is. Szakad a fal, törik a bútor épp csak az arcok nem horpadnak be.
A halálos iram filmek egyik trükkje, hogy a néző - jobb esetben - végig a bűnözőkkel azonosul. Itt rá is játszanak erre, mert a The Rock nem lehet unszimpatikus: nosza, tereljük át kicsit a főszereplők oldalára. Nem mondom, hogy briliáns megoldás, de szükséges, az tuti. Tiszta Jackie Chan ez az ex-pankrátor, annyira igyekszik elkerülni a negatív szerepeket. Persze, néha kénytelen-kelletlen becsúszik az is, de szerintem nem is állt neki jól: Doom - Doom (2005)
A színészek már azonosultak a szerepeikkel. Talán a néger haver duó idegesített kicsit. A zene telitalálat az akciók alá. A fényképezés végig élvezetes. Visszaemlékezve nem követték a manapság trendi, "rázzuk szarrá a kamerát" módit. A vágások gyorsak ugyan, de ettől még követhető amit a vásznon/tévén látunk.
A befejezés meg borítékolható, megfejelve a szereposztás után egy akkora cameo-val és meglepetéssel, amiért új rajongóként már várom a beígért hatodik részt. Meg az esetleges hetediket.
Ha ebbe az irányba folytatják, nem lesz zűr.
90%
Figyeld:
+ az akciók pergőssége
+ páncélszekrény rablás
+ Diesel és Johnson romantikusnak nem nevezhető keringője
+ szereposztás után!!!
Ne törödj vele:
- A főgonosz nem elég karakteres
- Nagyjából kiszámítható a cselekmény
- Rio de Janeiro rendőrsége sem lehet ennyire korrumpálható!
- Paul Walker karaktere kezd elsikkadni.
Ha tetszett, még ezt nézd meg:
- Halálos iramban sorozat
- Holtpont
- Bad Boys sorozat
- Bármi Bruckheimer-től, Bay-től
A cikket korábbi filmes oldalamról emeltem át, ezért nem teljesen friss és nem teljesen időtálló.
Lehet, hogy én tudom rosszul, de kilencvenben, ha valaki diktafont használt és azzal felvételt akart készíteni, akkor mikrokazettát kellett a készülékbe tennie. A film végén, amikor felmentik Harrison Ford karakterét és a bíróság épülete előtt sétál lefelé a lépcsőn, jól látható, hogy többen mikrofont és diktafont tolnak az orra alá, hogy rögzítsék a mondandóját. A kép jobb alsó sarkában egy kéz egy kikapcsolt diktafont tpl be és meg is mozgatja azt, így látható, hogy kazetta nincs a gépben. Sőt, amennyire látom, a felvétel gombot sem nyomták le.
