2015. szeptember 14., hétfő

Csábítunk és védünk - Hot Pursuit (2015)

Csábítunk és védünk - Hot Pursuit (2015)


Rendezte: Anne Fletcher

A film Mafab adatlapja: Hot Pursuit (2015)

Megtekintés: Amikor öt perc után elveszíted az érdeklődésed - gyakorlatilag, miután egy percig láttad a főszereplő karakterét - a film iránt, akkor már tudod, hogy komoly baj van.

Nagyon nem vadásztam a film utáni kritikákra. Néhány szembe jött és elég sokat mondó volt számomra, hogy ezek egyike sem dicsérte ezt a filmet. Rendőr, akinek felügyeletére van bíízva egy tanu, akit menteni kell a gyilkosok elől? Hallottunk már ilyet, nem egyszer. Láttunk is ilyet. A röhej, hogy belegondolva, két cím is eszembe jut a témában és a "Csábítunk és védünk" felemás megtekintése után (Első két alkalommal bealudtam rajta...) úgy érzem, hogy a másik két címet esetleg újra nézem, erre viszont emlékezni sem fogok pár hét múlva.

Az első, ami zavart, hogy Reese Whiterspoon sokkal jobb színésznő, hogy egy ilyen ambivalens karaktert alakítson. Gyerekkora óta rendőr akar lenni, míg felnő, végig az apja seggében lóg és annak árnyéka vetül rá. Azt gondolnád, ilyen háttérrel egy igazi, tökös és szerethető rendőrnő lesz belőle? Az igazság az, hogy bár a szabályokat tudja, de krízis helyzetben simán felsül, amire úgy gondolom, nem sok magyaráz van a kezdés után. Ebben nőtt fel! Akkor mit töketlenkedik? Vagy, ha ennyire töketlen, akkor miért ezt csinálja? (Azon kívül, hogy így lehet belőle a film balekja, aki végül helyt bír állni.

Elkalandozás:
A két cím, ami hirtelen eszembe jutott és hasonló történet; "A vesszőfutás - The Gauntlet (1977) Melyben Clint Eastwood felügyelője cipeli Á-ból B-be az ex kurtizán tanút, akire sokan vadásznak. (Már amennyire emlékszem.) A másik meg egy vígjáték, amely még annak ellenére is élvezhető, hogy egyik főszereplője Adam Sandler, akit nem szeretek. A "Golyóálló - Bulletproof (1996)" is hasonló történet.
E két filmet azon kívül, hogy a nyomozót férfi alakítja még abban is különbözik jelen filmünktől, hogy ezeket simán újranézném és kellemes nosztalgiával gondolok rájuk.

Oké, sokkal nehezebb egy férfi nézőnek olyan akcióvígjátékot eladni, melyben a két főszereplő buddy párosa két nő, még akkor is, ha nem rosszak és ha felöltöznek, akkor lenne mit letépni róluk. Azonban az Oscar-díjas színésznő és a nagy csöcsű komika duója édeskevés az önfeledt szórakozáshoz, ha a forgatókönyv, a rendezés, és a dramaturgia nélkülöz mindent, amitől a film szerethető lenne.
Nem elég koherens, nem elég logikus. Sok az üresjárat, ami sehova nem vezet, vagy ha vezet valahová, az végtelenül erőltetett.
Hármat kiemelnék:
Bármelyik filmben, amikor egyik szereplőnk, aki korábban említés szintjén sem adózott a kábítószernek, majd véletlenül kap egy nem kicsi dózist, általában egészen viccesen reagál adott szituációban. Itt Witherspoon karaktere - humortalan egy írás lehetett az eredeti forgatókönyv - vértelenül és szellemtelenül tevékenykedik a hatás alatt. Persze, hadar, meg fel van gyorsulva, ám ez kevés a boldogsághoz.
Egy másik jelenet, amelyik elvérzett a történetben, amikor Witherspoon belenéz egy kocsiba, hogy ellophassa és puskával érkezik a tulajdonos, hogy azután a két rémült nő egy rögtönzött leszbi-showal igyekezzen elterelni a kanegér figyelmét a korábbi tilosban járásról. Rég láttam ilyen fárasztó és öncélú jelenetsort. Nem gördülékeny, nem vicces, alig szexis. Ha a végén a harmadik szereplő nem lőné le a saját ujját véletlenül, nem is tudom, hogy kecmeregnének ki ebből a felesleges jelenetsorból.
A harmadik meg legyen mondjuk a bikatetkó és annak ökölpacsis ellenőrzése.
Ez komoly?
Nem vette korábban soha észre, csak most?
Vagy amikor a rendőrkocsi ablakához csalja a férfit, hogy pacsizzon vele, akkor eszébe jutott, hogy mintha korábban esetleg...? Nem tudom, de úgy hiteltelen, ahogy van.


Cooper (Reese Witherspoon), miután apja árnyékában felnőve a rendőrség kötelékében igyekszik elhelyezkedni és állni a sarat, megbízást kap. Lévén, egyetlen elérhető női rendőrünk, főnöke egy szövetségi marshall jobbkezének nevezi ki ideiglenesen, hogy egy tanúvédelmi program keretében a koronatanú felesége mellett figyelje a fennforgást. Mikor Cooper és társa megérkeznek a menteni való személyekért, ahogy megszokhattuk, semmi nem megy simán. Mindjárt két csapat is megérkezik, hogy leszámoljon a bűnözővel és sikerrel járnak. Csak Cooper és a feleség, Daniella Riva (Sofia Vergara) menekülnek meg a tetthelyről és persze a gyilkosok a nyomukban loholnak. Kicsit talán túl közel is.
Cooper a következő hetven percben igyekszik menteni a latino macát és a film negatívuma, hogy ezt a vesszőfutást sokkal hosszabbnak éreztem, sőt, eddig kétszer bealudtam rajta. Egy alig másfél órás filmen!

Miért?
Mert kiszámítható, unalmas, humortalan.
Vannak benne viccnek szánt pillanatok. Ezt csak a hülye nem veszi észre. Épp csak, amit itt humorként adnának el, az a legjobb esetben is félmosolyt csalhat az arcunkra, vagy kínosan feszengünk, hogy ennyire futotta?
Elképzelni nem tudom, hogy milyen tesztvetítései lehettek korábban ennek a filmnek, hogy mégis sikerült ebben a kiherélt állapotban moziforgalmazásba küldeni.
Például nálunk is bemutatták a mozik. Nagyon utána kéne olvasni így megokosodva, hogy vajon pár moziba járó néző miként vélekedik a mozijegy árának ilyetén elpazarlásáról?

Utána olvasva Sofia Vergarának, elég fárasztó, hogy a korára tett poénokkal olyan sokat foglalkoztak. A nő elmúlt negyven, de csak akkor látszik ez rajta, ha túl közelről mutatják és nem sápasztja el a célzott reflektor, amely egységes masszává változtatja az arcát.
Mintha Witherspoon esetében a világítás már nem lenne ennyire jótékonyan beállítva. Néha arcunkba tolódik a tény, hogy a színésznő már nem mai csirke és hiába fiatalabb a latino comboskánál, itt ez annyira nem tűnik fel.
Párosuk szerintem elhibázott és hiányzik a kémia.
Korábban a női szervekben eresztettek össze két hasonlóan eltérő karaktert, de ott legalább éreztem valami szimpátiát a figurák iránt, ami itt teljesen elmaradt.
Ennyire kedvelem Sandra Bullock-ot? Nem tudom...
Vagy a bárgyúság szint lett túl magasra beállítva, amit szerintem egy felnőtteknek készült film esetében azért fenntartással kellene kezelni.
A stáblista alatti poén képsorok sem hozták közelebb a szereplőket, pedig, Jackie Chan óta néha pont ezek a kis szösszenetek azok, amik némi pluszként elűzhetnék a keserű szájízt. Itt viszont a szájíz marad és vegyül hozzá két perc izzadtságszag is.

Néha olyan baromságokat adnak a szereplők szájába, hogy nem bírtam követni. Egy cicaharc közben például Cooper megjegyzi az arcába nyomott párnáról, hogy mocskos és undorító. Hmm! Tényleg ez volt a legjobb duma, amit a két forgatókönyvíró össze tudott hordani?
Dramaturgiailag meg a háttérszereplők trágyák. A játékteremben, mikor fegyvert fognak Connors-ra, elképzelhetetlen, hogy ennyire passzív legyen a statisztéria. Semmi sikoltozás, fejveszett menekülés, biztonsági emberek rohama. Semmi. Talán ketten, ha elsietnek a fegyver hatósugarából.
A végén is vannak hasonló hiányosságok, de ez van, ha egy drogbáró emberei alkalmi süketségben szenvednek.

A film megtekintése közben végig azon agyaltam, hogy trendi dolog e, hogy egy nőkről szóló filmet, egy nő rendezzen, miközben, az egész darab úgy hím soviniszta, ahogy van. Mert ez a film idiótának tekinti a főszereplőit, akiket csak a puszta szerencse visz végig a stáblistáig.

40%

Ha megnéznéd ezt a remek kis filmecskét, akkor innen töltsd le magadnak: Csábítás és ámítás!

1987-ben ezzel a címmel készült egy vígjáték, de most ez a film nem egy Remake!
Meg kell néznem majd azt a másikat is... hátha.


2015. szeptember 12., szombat

Turbógyerek - Turbo Kid (2015)

Turbógyerek - Turbo Kid (2015)




Rendezték: François Simard, Anouk Whissell, Yoann-Karl Whissell

A film Mafab adatlapja: Turbo Kid (2015)

Mintha egy őskori ATARI videójáték kedvcsináló poszterét látnánk.
Megjegyzés: Emlékszel a videókazettás nyolcvanas évekre, amikor minden szart összenéztél, ami pult alól jött? Élvezted? Akkor ez is tetszeni fog.

Amikor először láttam meg a Turbógyerek (Nekem hangzásban sokkal jobban tetszik a Turbókölyök, így magánbeszélgetésben biztosan ösztönösen ezt fogom használni) trailerét, egészen az első gore jelenetig azt hittem, hogy valami csökevényes, szar Disney ifjúsági filmet fogok látni. Azután annyira megtetszett az a két perc, hogy alig vártam, hogy megszerezhessem a filmet és adjak neki egy esélyt. Esélyt, hogy jól fogok szórakozni rajta.
Minden adva volt ehhez: Hetvenes vagyok. A nyolcvanas évek végén már előkelő kazettagyűjteményünk volt. Akkor még nem nagyon kóstolgatták az emberek egymást fórumokon az eredettisztasággal kapcsolatban. Mindenki cserélt mindenkivel. Néha nem attól kaptad vissza a filmedet, akinek kölcsönadtad, stb.
Apám volt, hogy úgy vette meg valaki készülékét, hogy felvásárolta hozzá az adott illető filmjeit is. Olyankor persze volt a kölyköknek hétvégén mulatság. Golyóstollal, filccel írt vinyetták. Akkor nem volt lehetőség az imdb-be beírogatni a címet és a csillagok állása alapján eldönteni, hogy elkezdjük egyáltalán a filmet nézni, vagy töröljük le valami unásig látott Spencer-Hill ismétléssel.
Azokban az években, ahogy áradt át a hatalmas óceánon az a rengeteg tiltott gyümölcs, miknek nagy részét több éves csúszással láthattuk végre legálisan, rengeteg olyan művet is végignéztünk, amiket ha ma látunk, még csak meg sem remeg a nosztalgia mutatónk.
Pedig arra nagy szükségünk lesz a Turbógyerek nézése közben, mert azzal együtt, hogy elég hitelesen és viszonylag szórakoztatóan mesél el a legkisebb parasztlegény sárkány táncát, még a nosztalgia faktorra is igyekszik rájátszani.
Be kell látnom, nálam több-kevesebb sikerrel.

A film nem indul rosszul, hozza amit nyolcvanban szerettem, ám a lufi hamar kipukkad és a film második fele már inkább nyögve nyelős.
A fényképezés remek. A trükkök kellően gagyik, ahol kell és elég erősek, ahol gore.
A zene külön bűnös élvezet, meg is kell szereznem valahonnan. Volt jelenet, ahol egyértelműen megidézte pl. John Carpenter remekművét, a "Nagy zűr kis Kínában-t - Big Trouble in Little China (1986) mind kiállásban - rizsszedő kalapos figura - mind zenében.
Voltak ilyen baromságok már akkor is, fiatalokkal a középpontban, mint pl. Napgyermekek - Solarbabies (1986) - ami persze nem volt ennyire véres, és a főgonoszt alakító Michael Ironside-ot is láthattuk már ennél félelmetesebb figuraként, hasonló kulisszák között, pl. az "Űrvadászban - Spacehunter: Adventures in the Forbidden Zone (1983).


A rendező trió igyekezett a mai izlésre fazonírozni első nagyjátékfilmjét. Nem állítanám, hogy szégyent vallottak, ám kijelentem, hogy a legnagyobb rajongók is kissé fanyalogva fognak nyilatkozni róla, mert valami azért még hiányzott belőle, amitől tényleg elszáll a néző agya - sok szereplővel ellentétben...
Amit én hiányoltam részemről, nem tudom másképpen kifejezni, mint kaland-faktor. Van egy poszt-apokaliptikus világunk, amelyben a vizet emberekből nyerik ki - utalás Charlton Heston hetvenes években készült sci-fijére a "Zöld szójára - Soylent Green (1973), elvileg már nincs folyékony üzemanyag, így főleg emberi energia hajtja azt a keveset, ami maradt, így a kemény marcona harcosok kerékpárokon - amik viszont elég karbantartott állapotban vannak - róják a köves utakat. A felhő szürke katyvasz és néha csak egy kerékpértúra választja el az aránylag nyüzsgő tákolt várost egy bélkiontós putritól.
Élni egyikben sem életbiztosítás, mert persze akik megmaradtak, azok meg "Az utolsó emberig" tematikájú filmek szintjén mozogva harcolgatnak egymás ellen. Ahogy hullanak a népek, csoda, hogy maradt valaki, mire a főszereplő Turbógyerekünk felnőtt annyira, hogy megtehessük főszereplőnek.
Kaland-faktornak nevezem az olyan kitérőket egy filmben, mint amikor a szereplők csávába kerülnek, szinte mindentől függetlenül és ki kell menekülniük belőle, vagy amikor egy leszámolás része esetleg egy halálos labirintuson való átkecmergés, vagy sötét barlangból menekülés, esetleg kannibál törzs üldözése, stb.

A történet:
Turbógyerek (Munro Chambers) egy kerékpárútnyira mindenkitől, egyedül tengeti kis életét a pusztában. Kezdetleges térképen jelölgeti be határait és a szeméthegyekben kotorászik megtartható és eladható javak után. Valamikor, nagyon régen, voltak szülei is, akiket lemészárolt a gonosz helyi kisisten, Zeusz (Michael Ironside) és aki jelenleg is abban leli örömét, hogy a Mad Max filmek statisztáit gyűjti maga köré, a többieket meg válogatott módon lenullázza. Ez nem könnyű feladat, mivel még annyi év alatt sem végzett feladatával, míg kölykünk felnőtt annyira, hogy némi segítséggel, de felvegye ellene a harcot.
Még belép a történetbe egy bájos és enyhén kettyós ifjú hölgy, Apple (Laurence Leboeuf), aki kb. olyan erőszakosan csapódik hősünk mellé társnak, mint annak idején Molly Ringwald tette az "Űrvadászban" Peter Strauss-szal.
Az Apple gondolom rejtett utalás lehetett, vagy a számítógépekre, mint Apple cég - talán a "jövőben" 1997-ben ők készítik majd az első robotokat... A filmben következetesen (?) robotként emlegetnek olyan szereplőket, akik valójában androidok. Ha kedveled a sci-fit. tudod mi a különbség.
De az is lehet, hogy az Apple utalás magára a tiltott gyümölcsre, amely a tudás fáján terem és különben is, olyan unalmas már, hogy ha bibliai utalás van egy filmben, akkor vagy az Éva, vagy az Ádám nevet emelik ki belőle.
Vagy túldimenzionáltam az egész névválasztás témát.
Azért Zeusznál stimmel, hogy néha még villámokat is képes szórni.
Végül, Turbógyerek, miután kedvenc képregényének halott hősét is megtalálja és belebújik a "bőrébe", semmi sem állíthatja meg, hogy beteljesítse bosszúját, amelyet néhány flashback után borítékolhatunk.

A film kihagyja a ziccert: Amikor van egy filmünk, amiben a gonosz csatlósa módszeresen csak álarcban tűnik fel, akkor elvárható, hogy végül, amolyan filmes csavarként, kiderüljön, hogy az álarc kit is takar valójában. Vagy nem? (A Mad Max 2.-ben pl. nem látjuk Humungus arcát.) Más filmekben viszont előfordul, hogy az álarc ismerőst, barátot takar. Itt vajon mi fog történni?

A filmet átszövi egy kicsit bárgyú humor, amely vaskosabb jelenetekben is elődugja vértől maszatos orcáját - pl. amikor a hugyozó szereplő, miközben szinte szétesik, a sárga vizeletsugarat még a vérével együtt felpermetezi az égig. Beteg...
Ez a humor azonban sajnos kevés.
A másik, meg, bár lehet, hogy a koncepcióhoz tartozik, de az egész film kb. tíz percre előre kitalálható. Milval néztük és állandóan olyasmiket kérdezett be, amik nem sokkal utána valóra váltak a vásznon. Tudjuk be ezt annak, hogy a film markáns része, hogy klisékkel dolgozik.
Viszont itt is megjelenik néha a filmzenével és a hangokkal való vágási játék, pl. a film eleji montázsban, amikor Turbógyerek, mielőtt turbó lenne, a vackai között élvezkedik.

Kissé csalódott vagyok, mert a trailer jobban felcsigázott, mint végül a kész mű kielégített. Azt várnám, ha hárman ötletelnek egy film forgatókönyvén, akkor az minimum egy ZAZ trió szintű agymenés lesz. Itt ehhez képest sok az üresjárat.

65%

Ha már megtekintés, akkor adj neki egy esélyt egyik kedvenc oldalamon keresztül: Turbókölyök!




A Le Matos formáció "No Tomorrow" dala egyértelműen jól hozza a nyolcvanas évek gyerekfilmjeinek főcímdal érzését.

2015. szeptember 9., szerda

Kész katasztrófa - Trainwreck (2015)

Kész katasztrófa - Trainwreck (2015)


Rendezte: Judd Apatow

A film Mafab adatlapja: Trainwreck (2015)

A mozi posztere két (2) értelmű. 1.) Amy, néha fizikailag annyira felpörög, hogy hiperventillál, ilyenkor zacskóra van szüksége. 2.) Amy egy kezdő alkoholista és néha bizony dobozból issza a bort. Amerikában bizonyos törvényrendelet miatt, az utcán, ha iszunk és a palackot egy zacskóba rejtjük, akkor a tevékenység ha nem is elfogadott, de elnézett a személy részére. Válaszd ki a neked tetszőt, habár a filmben konkrétan az elsőre van példa, amennyire emlékszem.
Megjegyzés: Egészen nézhető vígjáték egy olyan női karakterről, amit inkább férfi karakterektől szoktunk meg.

A főszereplő Amy Schumer arcocskája leginkább egy félig magokkal feltöltött pocok pofijára hajaz, Barbie baba hajjal és szemmel és Ted mackó enyhén konszolidáltabb gondolkodásával megtoldva. A film elején még irritált ez a férfiakat kihasználó sztereotípia, de a huszadik perctől annak ellenére, hogy azt hittem, utálni fogom, megkedveltem a csajszit. Nagyképű, arrogáns, füves kis buksza, ám bármi volt is eredetileg a koncepció a film eleji bejátszással és Amy monológjával kalandjait érintően, rá kellett jönnöm, hogy ha találkoztam is a valóságban ilyen figurával, az vagy férfi volt, vagy... férfi volt.

Amy szerethetővé válik bumfordisága ellenére, pedig azt hinném, a figura karakterfejlődése valójában nincs megmagyarázva, megérlelve, egyszerűen csak megtörténik, mint a szerelem, nem igaz? Márpedig, ahogy itt fokozatosan létrejön, az nem egy utálni való karaktert fest meg, hanem egy belül őrlődő, valójában szerethető figurát, akinél ugyan félresiklott valami, de belül mindig is vágyott rá, hogy ne úgy legyen, ahogy, csupán eddig nem jött a szikra és nem működött a kémia.

Judd Apatow szereti a nőket. Elnézve filmrendezéseit, többnyire nők a főszereplői és ha véletlenül nem, akkor a sok férfi mellett is nem egy emlékezetes karaktert csempészik bele a történetbe a női vonalból. Amy történetét ugyan a főszereplő humorista színésznő és Stand Up-os Amy Schumer vetette papírra, de Apatow értő kezei alatt épült fel a majd - és szokásos - kétórás mű, ami a vége felé kezd leülni, ám azelőtt vége lesz, mielőtt a néző kínosan feszengeni kezdene a székében.

A mellékszereplők remekek és volt abban számomra plusz humor, hogy egyik-másikat, mint például a Kosaras LeBron James-t nem ismertem fel, akárcsak Amy. Mert ki a fenét érdekel a sport? Azt csak a bunkók csinálják. (Aztán mennyire rácáfol erre Dolph Lundgren a nem tudom hány diplomájával és beszélt nyelvével, pedig "csak egy karatés".
Azért kiemelném John Cena pankrátort az emlékezetes arcok közül, bár, apró szerepében nem tudta megmutatni mennyire jó színész, viszont azt igen, hogy van vér a pucájában - szó szerint is - és van a humorhoz és drámához is érzéke. Persze, amikor kiönti szívét heroikánknak a lépcsőn ülve, az kicsit talán átment túljátszottba, de csak így tovább Mr. Cena!
A másik nem mellesleg mellékszereplő, akinek örülni tudtam, az Tilda Swinton, aki végre megmutathatta egy olyan arcát, amit eddig nem tudom, hol rejtegetett. A dögös milfet. Ez a nő tud kinézni dughatóan is!!! Végre. Nem volt rossz a tépett szőke főszerkesztő hálás J. Jonah Jamesson koppintásában. (A fokhagymás ondós poénon mindig röhögnöm kell.) Swinton inkább drámákban szereti megmutatni tehetségét - igaz, van, hogy karakter-változatai nem nélkülözik a humoros megközelítést - vígjátékokban, komédiákban nem annyira van jelen. Külön pluszt ad néhány jelenetnek, hogy környezetében megjelenik egy kifutófiú, Ezra Miller, aki viszont a fiát játszotta egy kőkemény családi drámában, a "Beszélnünk kell Kevinről - We Need to Talk About Kevin (2011)"-ben! Itt is van "dráma", de nagyon erősen humormázas sztaniolba csomagolták.
A filmben még cameoznak illetve megjelennek páran akik számítanak komédia műfajon belül, vagy csak majd fognak, és van, akit szerintem fel sem ismertem, vagy már elfelejtettem.
Bill Hader teljesen rendben van, mint átlagos pubi, akibe beleszerethet egy öntörvényű nő. Semmi extra hasizom vagy bicepsz, semmi Tom Cruise-os napfény mosoly, sőt, ha tipizálni kellene, akkor kicsit ki is esne a szerethető szomszédfiú kliséből, mégis remek párost alkotnak Amy-vel és éreztem a kémiát, ami a film elején még hiányzott a srácokból.
Amy családja is korrekt, mind apa és mind hugi vonalon. Brie Larson hihető komoly hugiként és Colin Quinn-nek az alzheimeres apuka hálás szerepe - nyakon öntve rasszizmussal és egyéb gyűlöletekkel - igazi jutalomjáték, ami rá is fért annyi év és szar Adam Sandler film után.
Talán túl szirupos is, hogy igazán egyetlen igazi rohadékja sincs a filmnek. Még akiket kissé neccesre írtak meg, idővel azok is szerethetőek, kedvelhetőekké válnak.


A film másik baja, hogy megtekintés után nem sok marad meg belőle az emberben. Kétszer is megnéztem és összességében emlékszem rá, meg fontosabb jelenetekre, ám úgy vélem, talán most nem én vagyok a célközönség, hanem a szingli csajok, akik többre vágynak, mert nem jó már egyedül.
Azért a végén a szurkoló kórusos tánc az cukker volt.
Amy Schumer igyekszik a reflektorfénybe.
De egy jó tanács: Legközelebb nem eszem meg tőled ezt a figurát. Mert megkedveltelek!

65%

Természetesen szeretnéd megtekinteni a filmet és jókat röhögni: Vonatszerencsétlenség!
Gondolom az eredeti címet azért nem ültették át a magyar forgalmazásba, mert kicsit személytelen és negatív a kicsengése, pedig egész jól jellemzi a hősnő karakterét.

Érdekességek:
Danield Radcliffe fiktív filmszerepéhez készült felvételek közben készült pár rajongói fotó, melyek bejárták az Internetet és ment is a találgatás, vajon milyen filmben fog legközelebb feltűnni. Szerencsére a Marisa Tomei-jel felvett kamu mozi sosem készül el teljes egészében.
- Az első eset, hogy Apatow nem írt, csak rendezett.
- Norman Lloyd az öreg ápolt, a forgatás alatt töltötte be 100. életévét! Apatow kezdetben féltette az öreget a kora miatt, de a színész olyan vitalitásról tett tanúbizonyságot, ami meglepte a rendezőt. Nem mellékesen Norman Lloyd még olyan legendákkal is dolgozott együtt, mint Alfred Hitchcock, Charlie Chaplin és Orson Welles!


És, hogy miért választott végül pár magának az addig mega-szingli csaj?
A videócska végére kiderül:


Blog: Éttermi bejegyzések vendégkönyvbe.



Van olyan, hogy vendégkönyv. Ebbe szokták a vendégek észrevételeiket, panaszaikat beírni. Ha nincs kedvük azt személyesen, szóban megtenni. Vagy mert szerintük, úgy hivatalosabb. Vagy...

Magam Vendéglátósként még életemben nem írtam bele Vendégkönyvbe (sok helyen panaszkönyvként vagy parasztkönyvként is ismert, esetleg Vásárlók Könyve), mert megtanultam, hogy a.) többnyire egy forintot nem ér az egész b.) amit nem lehet elintézni szóval, azt ezzel sem c.) nincs nekem annyi időm, hogy ilyesmivel foglalkozzam, meg nem is stílusom.

Persze, vannak notórius feljelentgetők, meg alapból olyan emberek, akiknek a szar sem elég keserű, vagy azok, akik simán trollok, illetve, akik máshol lettek felbaszva (szakítás tíz év után, beszólt a főnök vagy épp kirúgta, megtudta, hogy párja félrelépett... egy pincérrel, stb.) és nálad vezetik le a feszültséget. Meg a sík hülyék, akik saját Mátrixukban vegetálnak és néha, mikor kilépnek a lakás biztonságos komfortzónájából, nem képesek befogadni, amit máshol tapasztalnak és megfigyeléseiket kénytelenek a leghivatalosabb úton megörökíteni.

Egy viszonylag régóta, Internet keringő vendéglátós poénként aposztrofált, éttermi Vendégkönyv bejegyzés szösszeneteket tömörítő írást emelnék be most és egészíteném ki saját tapasztalataimmal.

Az étel hideg volt, a pincér meleg.
- Nem releváns. Ha meleg is a pincér, amíg nem kezdett ki önnel, addig nem tartozik a tárgyhoz. Ön meg homofób. Élni és élni hagyni.

Felháborító, hogy fél adagot hetven százalékos áron számítanak fel, ha a felét eszem meg, akkor a felét fizetem csak ki s*ggfejek. Cserébe lenyúltam a borsszórót.
- Kedveske. Először is, nem ön szabja meg az árakat. Ha mi hetven százalékot számolunk fel és az fel van tüntetve az étlapon, akkor önnek nem vitáznia kell, hanem elfogadni azt és kifizetni. Másodszor: Azért, mert fél adag, attól a költségek nem feleződnek meg. Vagy kés villa helyett csak villát kapott? Esetleg egy fél tányért koszolt össze? Nem. A fél adag előállítása a nyersanyag felhasználás kivételével pont annyi munkát igényel, mint egy adag. A zsír ugyanúgy leég. Ezért nem fél-árat fizet, hanem csökkentett árat. Nem ugyanaz.
(Tegyük hozzá, ha ez egy valódi bejegyzés, nem lehetett mód ellopni a borsszórót, hiszen a pincér ellenőrzi a beírást és akkor rájön a lopás tényére. Ellenőrzés nélkül nem írhatja alá a vendég észrevételeit és ha nem írja alá, akkor nagyjából az eset nem történt meg.)

Az önök szakácsa túl ronda és egyáltalán nem olyan mint a Laci bácsi a tvből. Szerintem magukat átverte, kérem a saját érdekükben vizsgálják ki az ügyet.
- Bármilyen reklámot is nézett meg korábban a kedves vendég, a szakács szépsége szubjektív, meg egyébként sem őt kell megenni, hanem amit készített.
Az "ügyet" nem kívánjuk vizsgálni. Vizsgálja ön, ha már létrehozta. 

Halászlét rendeltem és spagetti volt benne és még kenyeret se adtak. Hát hülyék maguk?” 
- Magamból kiindulva, zsíros ételekhez magamtól viszek kenyeret, vagy legalább rákérdezek. Ebben hibázhatott a felszolgáló. A spagetti azonban ha gyufatészta volt, akkor az valószínűleg Bajai halászlé lehetett. Amennyiben tényleg spagetti volt a levesben, az olyan újítás, aminek nem nagyon van egyelőre helye a halászléből készült ételekben.

A köretként felszolgált burgonya nem volt megpucolva, rajta volt a héja. A húst azért megsütik?
- Látni kellene, de ha steak-burgonyát kapott, akkor azon igen, sok esetben rajta van a héja. Az ízvilághoz az is hozzátartozik. Más burgonyák között is van, amelyiket megmossák és hámozás nélkül is elkészíthetik, süthetik. Nem nagy dolog, csak ön nem találkozott még vele. Mi nap, mint nap. 

Ma már a harmadik étterembe jöttem be, hogy végre marhapörköltet egyek, de sehol nem akarnak adni nokedlit. Mindenhol csak galuska van és azt akarják hazudni nekem a pincérek, hogy az ugyanaz. Hát az apjuk f*szát!
- Az önét. Egy weboldalon -  a sok közül - ön is magába szívhatja a nokedlis galuska tudományát: Galuska

Ma a férjemmel betértünk az Önök éttermébe ebédelni, de a pincérek be vannak b*szva. Kérem a felszolgálás minőségének emelését.
- Ez ellen nem lehet mit tenni. Ha ilyesmivel találkoznék, fordulok is ki és megspórolom magamnak a kellemetlenséget. Ha viszont mégis ottmaradok, akkor a számlafizetésnél beleköthetek, hogy át akart verni a számlával, rendőrt hívok, feljelentem, ön részeg, a kurvaanyjádatnekedet, ingyen ettem, jöjjön máskor is!

Tisztelt Étteremvezető! Tájékoztatnám, hogy az éttermében, a mosdók állapota több mint felháborító. Az ülőkék konkrétan le vannak kenve sz*rral. Mind a négy fülkében.
- Köszönjük, hogy jelezte. Marika néni ma nem kap fizetést, bár halkan jegyzem meg, ön hiába nekünk háborog, lehet, hogy pár perccel korábban egy vendégünk, bebaszva kente össze az ülőkéket - nyilván nem a személyzet szórakozik ezzel, megnehezítve saját munkáját - és az ellen, ugye, elég nehéz védekezni.
Helyes megoldás: Ön nem levelet ír, meg bejegyzéseket, hanem jelzi a személyzetnek, hogy korábban valaki mit csinált, és megemlíti, hogy szeretné használni a vécét, ezért pár perc múlva visszamenne, amikor már tiszta. Ebből a személyzet érteni fogja, hogy nem várhatja meg a reggeli takarítószemélyzetet, hanem nekik kell a tettek mezejére lépni. Ugyanakkor megkockáztatja azt is, hogy ha záróra előtt nem sokkal teszi szóvá megfigyelését a mellékhelység állapotáról, a személyzet előrébb hozza a zárórát, a hirtelen szartakarítást elkerülendő.
Erről a bejegyzésről eszembe jut, amikor egy asztal felhívott a galériára és az egyik lány minősíthetetlen hangnemben üvöltött rám, hogy megenném e a pizzáját, amikor a ketchupos üvegben cigaretta csikk van és megtalálták, mert eldugult az üveg és mindjárt hánynak. Én olyan ideges lettem erre - mivel sejtettem, hogy a korábban a ketchupot használó másik asztalnál ülő szarházi egyetemisták viccelődtek a káromra, csak már közben sietve távoztak - ,hogy hasonló hangnem kérdeztem tőle: - Szerinted olyan hülye vagyok, hogy ilyesmivel szórakozom, hogy nekem legyen kellemetlen és utána még én is fizessem ki a pizzád? Előttetek a másik asztalon volt a ketchup és azok a majmok szórakoztak ezzel. Nem gondolod, hogy a pincérnek erre van kedve és ideje?
Erre lenyugodtak ők is, kaptak két rendes pizzát - mert nem nagy kunszt cserélni, de lehetett volna támadás nélkül kérni, kis gondolkodással - rendes ketcupot és együtt kurvaanyáztuk a másik asztal. Végül már cseppet sem idegesen távoztak és belátták, hogy igazam volt.

Húslevest kértem májgombóccal, a pincér meg hozott valami sz*rt egy csészében.
- Uram vagy hölgyem. Ízlésen nem vitatkozunk. Amit ön szarnak lát, az máshol mennyei manna.
amúgy, ha folyékony, akkor az nem szar, hanem fos, mert folyik...

A pincértől kólát rendeltem de ő véletlenül ananászlevet hozott. Allergiás vagyok az ananászra, ha valami bajom lesz tőle, perelni fogok.Válasz:“Tisztelt Hölgyem, a tévedésből elcserélt italt nagyon sajnáljuk, mindazonáltal nem értjük, hogy amennyiben valóban allergiás rá, miért itta azt meg?”“Mert finom az íze és szeretem.
- Volt egy kolléganőm, aki így volt az eperrel. Allergiás volt rá - közepesen - de mivel imádta a gyümölcsöt, megette. Mondjuk ő nem vágott fel ezért a zöldségesnél.
(Tényleg, miért hívjuk zöldségesnek a zöldségest? Mert a gyümölcsös már foglalt szó? Ha egy zöldség teszem azt csak gyümölcsöt árul, akkor miért nem gyümölcsös???)
(Már van, aki használja a gyümölcsös szót használja magára, csak lemaradtam pár évvel.)

Távozáskor a felszolgálójuk indulatosan szólt hozzám és megfenyegetett, hogy rendőrt hív. Igaz, hogy véletlenül elfelejtettem fizetni, de akkor sem kéne így viselkedni.
- Ön könnyen megúszta. Sok helyen a fizetés nélkül távozó vendég még sallert is kap, mielőtt lehúzzák róla a fogyasztás árát és nem biztos, hogy visszakapja a visszajárót.

A pincérek bunkók és szerintem fanszőr volt a rizsben.
- Sajnos, írhatnám, van ilyen is, de reméljük, hogy az a fanszőr más volt. Talán épp emberünk szemöldökéből egy szálacska. Ki tudja? A bunkó pincér megint csak ízlés kérdése.

A felszolgáló lek*rvázott, kérem azonnali kirúgását.
- Biztos volt a történetnek eleje is vagy Tourette-szindrómás volt a pincér? Másrészt, ha volt eleje a történetnek és ki is szaladt ilyesmi egy felszolgáló ajkai közül, miért is egyetlen megoldás, hogy azonnal elbaszva az életét, ki kellene rúgni? Esetleg buzizza le ön is. Felnőttéknél ez egy-egy.

A vécében nem volt kéztörlő, de hajszárító meg igen. Szerintem át kéne gondolni a mi a fontosabb..
- Önnek egy új üzenete van: Lépjen hátra egyet és bassza arcon magát, de jól keményen. (A szomorú, hogy vannak hasonló esetek.)

Illedelmesen megkértem a pincért, hogy nem e lehetne csinálni egy kis grízes tésztát, amire ő bement a konyhára és még itt az étteremben is hallottam ahogy röhögnek és gúnyolódnak rajtam. Nem mindenki gazdag ám.
- Azért van az étlap, hogy abból dolgozzanak. Kínait nem fogok magyar étteremben kérni, pizzát sem a szusi étteremben. Mindennek megvan a helye. De aki ilyesmit megjegyez, annak kár is ezt elmagyarázni mert az orránál nem lát tovább és ostoba, gyermeki tudatlansággal mindig lesz egy következő kérdése vagy egyszerű megoldási javaslata.
De ha már: Sok helyen nem tartanak grízt, metélt tésztát, stb. A személyzetnek nem kötelessége, hogy a vendég részére külön szerezzen be árut és főzzön. Természetesen vannak kívánságok, amelyeket rövid mérlegelés után a személyzet meg tud és meg is fog oldani, de ha egy étterem pl. nem tart műanyag evőeszközt, de ön azt szeretne, egészen biztos nem fog senki kirohangálni ön helyett és bejárni a környék éttermeit, míg talál megfelelőt önnek. Ön kívánsága, ön dolga.
Van még: Kérem, ha ön nem gazdag, miért akar jogot formálni egy szolgáltatásra, amelynek ára van és ön nem képes azt megfizetni? Úgy gondolja, ha nincs is rá pénze, önnek jár a taxi a bliccelés helyett a metrón? Én sem vagyok gazdag, nem is járok sem a Gundel-be, sem a Halászbástyára.

A pincérek mikor azt hitték nem hallom őket, arról beszéltek, hogy hogyan d*gnának meg. Javaslom az elküldésüket.
- Önhöz?

A megrendelt Lucifer sertésszelet, ehetetlenül csípős volt. Jó, mondta a pincér, hogy bazierős, de azt nem, hogy ennyire. SZ*R.
- Szóban melyik kifejezés tette volna önnek egyértelművé, hogy ne azt a szart rendelje meg, hanem a simogatós csilis boldogságot?

Sziasztok Anna vagyok anya küldött ide hogy írjam be azt, hogy hogyan ízlett az ebéd. Hát a leves az nagyon finom volt mert nem volt, mert nem szeretem és inkább nem kértem. A második abban finom volt a hasábkrumpli csak kevés kecsöpöt adtak hozzá fagyi vagy csoki meg nincs. Mire legközelebb jövünk anyáékkal lécci hozzatok apu kifizeti
- Remélem, Annácska, mire legközelebb jöttök apával, már eltelt pár év és kevesebb problémád lesz a fogyasztással.

A vécébe menet kezemben maradt a kilincs.
- Volt akinek a seggében. Nem láttam, csak hallottam.
(Aki ezt beírja, nagyon unatkozhat. Nálunk volt hasonlóra példa, bejárati kilincs esett le, mellékhelységben is előfordult, de eddig csak szóban volt rá példa, hogy megemlítse a vendég, mi meg visszaszereltük. Ezt beírni valahova? Ritka kurva unalmas élet lehet a cselekvés mögött.)

A kis felszolgálóhölgy pofánöntött egy korsó sörrel. Pedig csak azt mondtam neki, hogy szép kerek p*csája van. Felháborító
- Jogos! Szóbeli sértést csak szóban szabad megtorolni. Ha megfogja a seggét, akkor arányos a pofán öntés. Soha többet ne adjon a hölgynek borravalót.

Szerintem a felszolgálójuk lopja magukat, a saját szememmel láttam amint pénzt vesz ki a kasszából.
- Köszönjük. Több információra lenne szükségünk, ezért hívja fel az alábbi telefonszámot...

A felszolgáló olyan részeg, hogy a pulton fekszik és hány. Szerintem kéne neki hívni egy mentőt, mert már egy órája ott van és felháborító, hogy minket meg ki se szolgál senki.
- Az étterem jelenleg önkiszolgálóként üzemel, de csak italt tudnak fogyasztani. Szolgálják ki magukat, működik a becsületkassza.
Hasonló esetben kihátrálok és nem megyek többet oda.


Szőrt találtam a kajámban. Mivel a szakács kopasz ezért a legrosszabbra gondolok. Kérem azonnali intézkedésüket.
- Mivel kapcsolatban intézkedjünk, ha nem tudjuk, mi a legrosszabb, amire gondol???

A vécében nem volt vécekefe, úgyhagytam.
- De legalább lehúzta?

Mikor a pincértől fogpiszkálót kértem, azt mondta, hogy tud ajánlani egy jó fogorvost. Követelem, hogy rúgják ki.
- Egy jó tanácsért? Milyen ember maga? Valaki izgul az egészségéért, cserébe elbaszná az életét? Szarházi fogatlan köcsög.

A fröccs k*rvadrága.
- Egy: Tájékozódjon az árakról, mielőtt rendel. Nem olyan kurva nehéz és megkíméli magát egy kellemetlen emléktől; üres pénztárca felismerése.
Kettő: Szerintünk is, nem is isszuk.

Igazából nekem nincs panaszom, mert az étel meg az ital jó volt, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a konyháról fura nyögések hallatszottak ki, aztán a felszolgáló kisasszonynak meg lisztes kéznyomok voltak a fenekén.
- Férj és feleség. Nem csodálkozunk.

Nem kéne feltenni az étlapra valami olyan kaját is amit szeretek?
- Nem kéne neked otthon zabálnod vagy máshol?
(Azért kíváncsi lennék az ételei listájára.)

A felszolgáló csajnak túl mély a dekoltázsa, minden pasi őt nézi! Ez nem zavarja az étterem vezetését?
- Elnézést, nem figyeltem...

A fűszervajba találtunk egy kindertojás játékot.
- A gyerekmenünk már csak ilyen.

Akartam cigit venni, de maguk nem tartanak. A pincérek meg nem adnak a sajátjukból. Igazi vendégszeretet mondhatom. Pedig kifizettem volna.
- Régen sem szerettem a tarhálást, mert a "kifizettem volna" elég esetleges kijelentés és általában nem jelezni kell, hanem kérés nélkül megelőzni a tarhálást azzal, hogy kitesszük az asztalra az ötvenest. Sokszor olyanok tarhálnak, akik nem gondolják, hogy "kifizették volna", sőt, volt, aki jattot sem adott, utána meg megsértődött, hogy nem adtam neki cigit. Az ilyen szarja össze magát. Amíg cigiztem, csak nőknek adtam cigit, és csak, ha tetszettek. Elvileg, van egy mondás: "Az dohányzik, akinek van cigije."
Ennek semmi köze a vendégszeretethez, pusztán, manapság nem olyan könnyű megoldani a cigaretta vásárlást, mint régebben. A pincér nem akarja úgy befejezni a zárást és munkanapot, hogy végül ő szaladgáljon cigaretta után, hajnalban.

Panaszt szeretnék tenni, ugyanis a húslevesben nem volt hús.
- A cigánypecsenyében sincsen cigány. A "Húsleves" annyit jelent, húsból főtt! A csontleves főleg csontból. A rigójancsiban hol a rigó? Hol a Jancsi?

Tisztelt étterem! Professzionális késeket árulok, illetve műköszörűsként az összes létező vágóeszközt meg tudom köszörülni, csiszolni. Ha érdekli önöket hívjanak fel az alábbi telefonszámon.
- Elfelejtette leírni a számát, így csak reménykedem benne, hogy egyszer visszajön és elolvassa a válaszomat...

Felháborító, hogy azt a sz*ros egy tányér ételt csak a rohadt termékbemutató után hajlandóak felszolgálni. Smucig népség.
- Ön csak ne ugasson. Az egy nem fakultatív program zabálás előtt. Kötelező! A tányér kaja azután jár, miután már megnézte a reklámot. Gondolja, ön olyan fontos, hogy ingyen ehet a számlánkra? Nem! Az ön ideje fontos és esetleges vásárlóereje az, de ehhez előbb végig kell ülnie a bemutatót és utána eheti azt az egy tányér szart.

A pincér leöntött egy korsó sörrel, utána meg rám borított egy tányér pacalt.
- Megnéztük a videokamera felvételeit és ön nem említette, hogy magára borult egy unicum is. Bejegyzését így töröltük a rendszerből.

Tisztelt vezetőség. A sonkával sajttal töltött pulyka szerintem macskahúsból van. Kérem változtassák meg az étlapon.
- Ne inkább a konyhában??? Ön olasz???
(Ízlés. Azzal nem vitázunk. Kinek mi ízlik.)

Pizzát szerettünk volna vacsorázni a családommal, de a pincér azt hajtogatja, hogy nincs olyan az étlapon. Mi ezt értjük, de attól még miért nem tudnak csinálni? Liszt meg víz az egész..
- Nézze, ha én önnek lisztből, meg vízből összebaszok egy pizzát, egy olyan konyhában, amelyben semmilyen eszköz nincs meg annak elkészítéséhez, mivel nem vág a profiljába, szerintem nagyon rosszul járnának. A vízből és lisztből előbb lenne sókerámia önnek és kedves családjának, mint pizza.
Faszfej!


2015. szeptember 5., szombat

Score: Heather McIntosh - Z For Zachariah (2015)

Nem túl könnyű a filmzenékről írni, hiszen mit is lehetne képzettség nélkül? Nem tudom megfogalmazni kerek szakszavakkal mindazt a munkát, amit a fülemmel hallok, mert nem ismerem az idevágó szakszavakat (szóismétlés???), zenei kifejezéseket.

Amiről beszélni tudok, hogy a film alatt is feltűnt a zene finomsága, simulékonysága a képekhez, ahogy nem tolakodva megtámogatta a látottakat.
Enyhén, mintha Philip Glass érzékenyebb munkáit idézte volna fel számomra a filmzene.

Heather McIntosh nevét meg fogom jegyezni, mert amit a poszt-apokaliptikus drámához készített hanganyagot, az nagyon tetszetős a fülemnek.
Semmi sallang, nagy kitörések. Nagy-zenekari darab, kimért vonósokkal, fúvósokkal.
Még háttérzenének is kellemes.

Heather McIntosh, cselló művész, akit ha úgy vesszük, filmzeneszerzőként jelen filmzenéhez kapcsolódó rendező, Craig Zobel fedezett fel, legalábbis ő adta neki első score munkáját a "Szolgálatkészség - Compliance (2012)" című filmdrámájánál. McIntosh zenei ösztöndíjat kapott 2013-ban a Sundance intézettől és ezt a munkáját gyakorlatilag 2014-ben befejezte. Pusztán a film elhúzódó marketinges és végső változatának utómunkálatai miatt került kis késéssel a munkája a filmnek köszönhetően a mozikba.
McIntosh már jóval a film forgatása előtt zenét kezdett szerezni a rendező kérésére, mivel tudták, hogy lesz benne jelenet, amelyben a női főszereplő, Ann (Margot Robbie) hangszeren játszik. A csellóművész ezért igyekezett a karakterhez megfelelő hangszert választani és ahhoz kidolgozni egy motívumot, amely valamennyire a karaktert is kiegészíti.

Weboldala: www.heathermcintosh.com

2012 óta eltelt három évben több, mint egy tucat filmes produkció munkálataiban vett részt!

Z mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)


Nem nagyon érdemes kiemelni számokat az egészből, de ha meg kellene tennem, az egyik legerősebb kompozíció a Hymn part 2. és a fülemnek nagyon kedves még a főtéma a maga puritán egyszerűségében, az "Outside the Valley".

A score album többek között megrendelhető innen, az Amazon oldaláról is: Z mint Zakariás Amazon oldal.

Zenelista:

1. Outside the Valley (2:43)
2. Stranger (3:15)
3. Worry (2:23)
4. Prayer (1:38)
5. Library (1:25)
6. Danger (0:18)
7. Lady (1:38)
8. Generator (0:49)
9. Thief (0:52)
10. Ann Plays (0:27)
11. A Visitor (2:11)
12. Caleb’s Plan (1:02)
13. First Meal (2:15)
14. Your Brother (3:25)
15. The Hunt (1:35)
16. The Church (2:11)
17. After A Walk (0:50)
18. Everyone Working (2:02)
19. I Love You (2:07)
20. While Loomis Sleeps (1:25)
21. The Wheel (2:48)
22. The Falls (0:50)
23. Electricity (6:07)
24. Hymn Part 1. (0:44)
25. Hymn Part 2. (5:54)
26. End Credits (1:24)



Nálam 90%.

Z, mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)

Z, mint Zakariás - Z For Zachariah (2015)


Rendezte: Craig Zobel

A film Mafab adatlapja: Z For Zachariah (2015)

Megtekintés: Poszt-apokaliptikus kamaradráma, három jelenlegi sztárral. Kötelező!

Írásom szpojleres! Olvasásod ezért a film élvezetét leronthatja, ha nem láttad azt vala.
Ann (Margot Robbie) egyedül él egy a világtól természetes tereptárgyakkal elzárt völgységben, ahol még védőruha nélkül lehet élni és van termőföld, víz. Nem tudni, mekkora területet pusztított el egy feltételezhetően nukleáris vihar, mindenesetre, mióta Ann családja elment túlélőket kutatni, eltelt bő egy év és a lány azóta egyedül próbál helyt állni. Váratlanul belebotlik egy negyvenes fekete férfiba, akiről kiderül, hogy szegről-végről köze lehet a pusztuláshoz vagy annak elhárításához és aki nem csak bőrének árnyalata okán, de új színt hoz a mindennapokba. Loomis (Chiwetel Ejiofor) véletlenül tévedt ebbe az apró paradicsomba és amit kissé összeszedi magát, azonnal azont töri a fejét, hogyan tehetné még otthonosabbá, élhetőbbé a völgyet. Ötleteinek egyike, ha egy a völgy szélén található gyönyörű, ámde fertőzött vizű vízesés energiáját felhasználja és áramot termel vele. Ann is rábólintana a kivitelezhető tervre, viszont megfelelő eszközök híján a lány apjának keze által felhúzott kis templomot kellene visszabontani és vízkerékké alakítani, amihez egyelőre még nem füllik a lány foga, szentimentális okokból.
Lassan a két ember között kialakul egy függőségi-romantikus kapcsolat, mikor harmadik félként a duót kiegészíti egy harmincas bányász, Caleb (Chris Pine) akinek egyszerű bumfordisága vagy talán kiszámított csalárdsága segít, hogy végül a lány meggondolja magát és belemenjen a bontásba - meg a vele járó építésbe.
A három ember között megváltozik a viszony; a felszín alatt kezd felhalmozódni a feszültség, melyet talán leginkább egyfajta irigység kezd bekebelezni. A néző itt már kezdi érezni, hogy a tragédia elkerülhetetlen.

Első részben a film kamaradráma, másodsorban romantikus dráma, harmadsorban fejlődéstörténet és végül, a célt szentesítendő poszt-apokaliptikus a miliő.


A film első fele azt gondoltam, sokkal vontatottabb lesz. Lassú felvezetés, megismerjük a női karaktert, ahogyan felszínen tartja magát, hogy a habok ne csapjanak össze a feje felett, állattenyésztés, hajnali bocitőgyfejés, fűkaszálás a ház körül, esetleg elszívása, stb. Ezt alig tíz percben le is zavarjuk, így sejtettem, hogy bár nem pörgős akciófilmet fogok látni, de nem fog untatni.

Loomis érkezésével interakciót figyelhetünk meg, ahogyan két különböző kultúrájú és habitusú ember egymáshoz csiszolódik. Kialakul közöttük egy kapcsolat, amely nem pusztán tiszta szerelem. Nem is lehet ebben a helyzetben az. Itt nem erről van szó. A huszonpár éves fehér lány és jó negyvenes fekete pasi között a valóságban biztos soha nem történt volna semmi. Itt viszont, azt hihetve, hogy ők az utolsó ember, teljesen másképpen bontakozik ki kapcsolatuk, mintha egy bárban ülnének. Ráutaltság, egymásra utaltság.
Amikor kezdene minden jó lenni, a kísértőként megjelenik Caleb karaktere, aki egyértelműen beszédes név. A bibliai Káleb Jehunne fiúgyermeke, mivel nem bizonyult kishitűnek, bebocsátást nyert az ígéret földjére. Itt Caleb hitt abban, hogy találkozik még emberekkel és minden jobb, mint egyedül elpusztulni a bányában, ahol eredetileg dolgozott. Káleb társával, Józsuéval, kikémlelte a világot és hírt vitt törzsének az eredményekről. Itt Caleb is hírt hozott a két túlélőnek, igaz, azt már korábban is tudták. A bibliai Káleb optimista volt, aki hitt törzsének győzelmében ellenségeik felett. Itt Caleb hisz Loomis tervében, olyannyira, hogy kissé tolakodó mód, de rábeszéli Ann-t is a megvalósításra.
(Ateistaként erős elírásokat vehetsz észre a bibliai megjegyzéseimmel kapcsolatban. Ha javítanád hibámat, pár sorban tedd meg, nagy esszét a témában nem fogok elolvasni...)

Azt nem tudjuk meg, mi jár a karakter fejében a folytatást illetően, viszont a színész gesztusaiból és a dramaturgiai húzások miatt egyértelmű, hogy hamarosan kenyértörésre számíthatunk a szereplők között. A néző gyakorlatilag a két férfi között őrlődik és azt kell eldöntenie, kinek az oldalára álljon. Szerintem a film szerkesztése nagyjából azt dekódolja az emberbe, hogy Ann a bibliai Éva, míg Loomis Ádám megfelelője és Caleb pedig maga a kígyó, aki megkísérti a nőt, aki elbukik, mert hagyja magát a kísértésnek átadni.
Mi lett ott a sorsuk? Kiűzettek a paradicsomból.
A filmben pedig nyitva marad a kérdés: Vajon a kétely rájuk telepedik e és ha nem is űzetnek ki a völgyből, mint Ádám és Éva, azért ez az idill már nem fog megmaradni közöttük, aminek kialakulása közben betoppant a harmadik fél.

A címbeli Zakariás is bibliai figura, aki gyakorlatilag feláldozta magát fia védelmében, amikor nem árulta el Heródes-nek, hol bújtatta el az elsőszülöttek kivégzésekor. Hogy mi a filmbeli "Zakariás"? Nem egy személy, sokkal inkább az érzés, ami Ann-ben, mint érzés kialakul, miután Loomis szerint Caleb eredeti terveinek megfelelően továbbáll a völgyből. Szerintem.


A forgatókönyvet Nissar Modi írta Robert C. O'Brien eredeti könyvéből. A művet sajnos nem olvastam, így valójában csak találgatok jelentéséről, viszont szerintem Modi pozitívuma, hogy érdekesek a figurák, rá bírtam hangolódni és fenntartotta az érdeklődésemet a film, annak ellenére, milyen keveset is tudunk meg a bemutatott világ hátteréről.
A film amire fókuszál - kialakuló szerelmi háromszög - abban jól működik. a legbonyolultabb karakter egyértelműen Loomis, akinek indítékai széles spektrumon mozognak. Nem csak irigység motiválja tetteit, hanem a féltés és félelem is. Érthetőek tettei.
Az eredeti, 1974-es regény gyakorlatilag Ann fiktív naplója és magyar nyelven nem jelent meg. Talán, most a film apropóján valaki veszi kiadására a fáradtságot.
Modi második filmes munkája remek alkotás és az sem rontja el, hogy azért a vége halványan nyitott marad.
A könyv még sokkal pesszimistább befejezést kapott, mint a film.

Gyönyörűek a képek, amiben a film rendesen bővelkedik. A pusztulást szinte alig látjuk, csupán egy gyors jelenetsor ami ezzel foglalkozik, még az elején. A továbbiakban a völgy viszonylagos szűkösségén belül kalandozunk. A helyszínek szépek és érdekesek. A fényképezés és vágás teljesen rendben van.

A zene - Heather McIntosh munkája - egyszerűségében is nagyszerűen hangolja az érzéseinket a látott képekhez.

Összegzés:
Remek dráma a Z, mint Zakariás, még akkor is, ha nem ismerjük a többlettartalmat, amit a cím háttere oldana fel számunkra. A színészek arcrezdülései, reakciói a helyükön vannak, még akkor is, amikor Ann kirohanása Loomis önfeláldozó gesztusa miatt elsőre légből kapottnak tűnhet. Aki a filmet látja, talán rájön, melyik jelenetről beszélek. Ha így van, kommentben írd meg!

apróságok:
- A film Amerikában játszódik, ám, a nyitó jelenetet leszámítva, teljes egészében Új-Zélandon forgatták.
- A könyvben két túlélő van, a bibliai nevű Caleb nem szerepel a regényben.
- Tobey Maguire is esélyes volt Caleb szerepére.
- Eredetileg Amanda Seyfried lett volna a női főszereplő, aki korban kicsit közelebb állt volna a könyvbeli tizenhat éves női karakterhez, de ütemezési nehézségek miatt kilépett a projectből.
- A regény egy évvel a szerző halála után, poszthumusz jelent meg!

Az év egyik legjobb drámája, bizonytalanságainak ellenére! Módod van megtekinteni, az alábbi linken keresztül: Z, mint Zakariás!

Gyertyafény, sok bor, rossz döntések.

75%

"Hinni akarunk e benne, hogy végül Ann egy gyilkossal marad együtt, vagy abban, hogy Caleb végül egyfajta gesztusként, az életéért, inkább továbbállt, elkerülendő a további konfrontációkat?"

2015. szeptember 4., péntek

Blog: Te nem vagy ember!



Hajnal, egy óra, zárni készülök, vendég már nem maradt. Takarítás vége, kolléganő hazament. A teraszon ketten ülnek: egyik a sofőröm, a másik egy barátom. Az egyik is a barátom, de a sofőr minőségben volt jelen.
Bent zárok, utolsó simítások. Kintről hirtelen hangos kiabálás szűrődik be. Női hang, ismerem. Egy roma nő, kutyát szokott sétáltatni, néha megáll dumálni, mindenbe belekotnyeleskedik, ha hajnalban történik valami, ő ott van. Mert véletlenül épp ott van.
Most is.
Kiszaladok, hogy kik ölik egymást hajnalban, mert ha már balhé van és ismerősök is érintettek, jobb, ha van szemtanú vagy közbe kell lépni, stb.
Vendéglátósként igyekszem gyorsan felmérni a balhés helyzeteket, kik a szereplők, ki-kivel van, mert nem árt tudni, ha végül ügy lesz belőle, hogy kinek volt igaza.

Mi történt?
Mi történt hajnalban a Váci úton, ahol Gyuri bá, a csöves a bezárt Adidas bolt egyik kirakata előtt próbál aludni?
Két harmincas seggfej érkezett valahonnan. Nem tudni, dolgozó emberek, vagy unatkozó diákok. Nem tudni, van e családjuk, gyerekük, életük, bármi.
Két tahó volt.
Egy kisebbik tahó, meg egy másik, aki nem ember tahó.

A nem ember tahó, nemes egyszerűségében és hajnali, részeg virtuskodásként, ellopta - alvó hajléktalan mellől a tolókocsit elemelni lehet más szóval illetni? - Gyuri bá tolókocsiját és tolta maga előtt.
Gyuri bá, egyre jobban lerobbant már, észre sem vette az esetet. Fülén a fülhallgató, szólt a rádiója, egyik kis kincs, míg a másik kincsét, amire a közlekedésben nagy szüksége van, elemelték a feje mellől.
Egy szardarab.
Egy bélsár-féreg.

A roma nő teljesen véletlenül észrevette és ismeri Gyuri bát. Vércseként üvöltött a szarházira, aki nem nagyon figyelt rá, mert vitte a "szerzeményt".: - Hova viszed a Gyuri tolókocsiját?
Ezt még bent is hallottam és kiszaladtam az utcára.
Miló már a lopós gyökérhez lépet, András felzárkózott és üvöltöttek a csávónak, aki félrészeg magánszámát még nem fejezte be, mert tartotta a tolókocsi fogóit, nem eresztette.
Én beértem balról és lefejtettem róla a gyökér kezét, másik oldalról azt hiszem Milán, András, vagy az ismerős kutyás-nő.
Volt hangzavar, mert annyira felháborító volt az egész jelenet, hogy mindenki kiabált, csak a copfos paraszt csávó nem. (Gy.k. itt a paraszt szót pejoratív értelemben kell érteni, nem a kétkezi munkások ellen emelem hangom...)
A tolvaj szar kissé kábán a piától, de ahhoz elég józanul állt, hogy visszaugasson nekünk, pökhendin: - Mi van, ez csak egy csöves!

A roma nő riposztolt is: - Az, meg ember, te meg nem vagy az.
Félkörben álltunk a szarházi előtt, aki még visszaugatott valamit.
Nagyon sajnáltam, hogy nincs ott egy olyan ismerősöm sem, aki a józan érvek helyett a kezeit használja hasonló esetekben válasz helyett.
Annyira meghökkentő volt az egész eset, hogy leblokkoltunk, pedig, tudom, hogy sokan hasonló esetben simán beverik a szarházi pofáját, azután mehet cimborájával felvenni a látleletet.
Végül elfordult a copfos fos és ment csöndes haverja után.

A roma nő valahogy csak elcsípett egy rendőrautót két perc múlva és megadva a személyleírást, a rendőröket a két majom után küldte, akik el is robogtak a megadott irányba. Ám nem tudjuk, mi lett a történet folytatása.
Én bezártam és ráírtam a főnökasszonyra, hogy mentse le nekem a kamerából a szarházi kocsilopós jelenetét, mert ki szeretném tenni a facebookra, youtube-ra, hátha valaki ráismer barátjára, kollégájára, édes egyetlen gyermekére, hogy tudja, mennyire egy szar embert sikerül ismernie, megszülnie, elviselnie a mindennapokban.
Ja, és lehet, hogy jogellenes feltenni a pofádat a világhálóra, de ne izgulj, ez csak emberekre vonatkozik; nekik vannak jogaik. Az olyan semmire való szarfaszúaknak, mint te, nem jár ez alanyi jogon, mert nem, hogy nem érdemelted ki, de épp lemondtál róla, amikor egy alvó hajléktalantól loptál.
Tudod, van, ahol a lopást simán kézlevágással büntetik.
Gyuri bá lábának nagy részét csonkolták egészségügyi okokból, neked meg a tolvaj kezedet kellene, lopás okán.

Amint meglesz a mentése a jelenetnek, felteszem...

Felháborító, hogy vannak emberek, akik ahelyett, hogy beleugranának a Dunába és mély lélegzetet vennének annak medréből, miközben fejük felett összecsapnak a habok, inkább mások életét keserítik meg.


Ezt neked írom, te szar-gyökér!
Menj haza és feküdj be anyád mellé. Azután baszd meg nyugodtan, mert nem vagy te a fia, nem lesz az vérfertőzés. Te csak egy szardarab vagy, akit örökbefogadott és felnevelt, hátha lesz belőled valami.
Lett.
Egy farmeros, kockás inges, copfos patkánnyá nőttél fel, aki hajnalban, brahiból egy elesett emberbe rúg bele.
Egy szerencsés faszszopó vagy, mert, ha akkor egyik-másik elvadultabb ismerősöm ott lett volna, akkor te reggel a kórházban ébredsz, nem anyád mellett az ágyban, ahova mentél bevackolni.
Gondolom, nem fogtad fel nagyon - mivel is fogtad volna fel - hogy mit tettél és a cimborád is kezet foghat veled - mint ahogy esti bulitok előtt már megtette - hogy partnered volt a lopásban. Igaz, amikor az üvöltözés elkezdődött, okosan félre vonult, nem jött közelebb, hogy megvédjen, mert tudta, szerencsés egy anyabaszó vagy, meg fogod úszni.
Csak azt sajnálom, hogy ebben a jogrendszerben és jogállamban, a rendőrségnek nincs lehetősége rá, hogy az olyan nem embereket, mint te, falhoz basszák és helyben seggbe kúrják a tonfával.
Pedig rád fért volna egy tágítás, hogy anyád után mindjárt magadat is megbaszd.
Mert az való az olyannak, mint te.

Gyuri bácsi később alig akarta elhinni, hogy a frissen vásárolt tolókocsiját, amelyet több környékbeli és törzsvendég (pl. Kálmi az aranyszívű) dobott össze számára, elemelte egy hajnali szarkupac.
A felvételen remélem felismerhető lesz majd a gané pofája és ha egyetlen ismerőse felismeri, megfogja a kezét és melegen gratulál neki, majd elgondolkodik, hogy talán jobb lenne embernek lenni!

a kép illusztráció